Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-04 / 234. szám
Ára: 220 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVII. ért »34. li, 1986. okt. 4.. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Zárszámadás Bár már közeleg az évvége, még nem éljük a zárszámadások idejét. Most mégis helyénvaló e szó használata, hiszen a zárszámadás a termelőszövetkezetek révén vált ismertté, s a megye gazdaságait tömörítő érdekképviseleti szerv, a Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége ma tartja küldöttközgyűlését Szolnokon, amelyen a küldöttek — ez elnökség jelentése alapján — megvitatják az elmúlt öt év munkájának mérlegét, és határoznak a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa állásfoglalásának kialakításához készült megyei javaslatokról. így mindenképpen egyfajta „zárszámadás” lesz a mai tanácskozás, ahol a gazdaságok fejlődése, eredményei és gondjai mellett minden bizonnyal kellő nyíltsággal és kritikussággal mérlegre kerül a megyei szövetség ötéves tevékenysége is. És ez így van rendjén, hiszen nem kevésről, a megye gazdaságának egyik legfontosabb ágazatáról, az élelmiszertermelésről és az ebben szükséges fejlődés legjárhatóbb útjainak kereséséről van szó. S akkor még nem is említettük az abból eredő felelősséget, hogy a megye 55 téesze az ország szántóterületének 7,6 százalékán gazdálkodva, a hazánkban termelt gabona 12,8 és a hús 6,1 százalékát, s a rizs csaknem felét adja, mindezt egyre csökkenő létszámmal és fejlesztési lehetőségekkel. Elismerést érdemlő az a tény, hogy a szigorodó köz- gazdasági feltételek és a kedvezőtlen, aszályos időjárás ellenére a gazdaságok összes üzemi termelési értéke tavaly meghaladta a 15 milliárd forintot, amely 20,6 százalékkal magasabb, mint 1981-ben volt. Ez a figyelemre méltó eredmény természetesen nem jelenti azt, hogy a gazdaságoknak nincsenek gondjaik, vagy ne lennének sürgető teendőik. A megyei pártbizottság szeptember 12-i ülésének határozata is jól tükrözi mindezt, amikor — az eredmények elismerése mellett — a megye mezőgazdasága fejlődésének fő irányairól szólva hangsúlyozza, hogy a gyorsabb növekedési ütem mellett nagy gondot kell fordítani a termelés és gazdálkodás minőségi elemeinek javítására. Értékelnivaló és teendő tehát van bőven. A reális helyzetelemzésben, a feladatok körültekintő kijelölésében és a mezőgazdasági üzemek közötti térségi együttműködés erősítésében nagy szerepe és felelőssége van a megyei szövetségnek. A jövő érdekében döntő, hogy a szövetség az eddigieknél is nagyobb mértékben vegyen részt a termelőszövetkezetek feladatainak kialakításában — jobban alapozva az adottságokra; sajátos eszközeivel hatékonyabban segítse a gazdaságpolitikai célok elérését; kezdeményezőbb legyen az együttműködés, a korszerű üzemszervezés és az alaptevékenységen kívüli tevékenységek terjesztésében, és hatékonyabban képviselje a szövetkezetek érdekeit, kiemelt figyelmet fordítva a magasabb termelési, gazdálkodási igényeknek megfelelő szakember-utánpótlás biztosítására. E követelmények teljesítéséhez közös akarat és együttes cselekvés szükséges. Ennek alapjait, illetve további erősítésének feltételeit hivatott a mai küldöttközgyűlés megteremteni. Thölmann-emléMavatás Moszkvában A Szovjetunió keresi a háborús veszély elkerülésének útjait Mihail Gorbacsov mondott beszédet Moszkvában tegnap ünnepélyesen felavatták a száz évvel ezelőtt született Ernst Thälmannak, a német és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának emlékművét. A Thälmann nevét viselő téren álló szobor avatásán jelen volt és beszédet mondott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Erich Honecker az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke, valamint Horst Schmitt, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt elnöke. Mihail Gorbacsov beszédében hangsúlyozta, hogy Ernst Thälmann neve méltó helyet foglal el a német nép nagy fiainak és a világ kommunista mozgalma kiválóságainak sorában. „A világ amelyben mi élünk és harcolunk, nem ugyanaz, mint amelyben Ernst Thälmann élt és harcolt” — mondotta Gorbacsov. „Felismerhetetlenül megváltozott á világ politikai arculata, a társadalmi és nemzeti erők viszonya és csoportosulása. Az emberek hatalmas tömegei kapcsolódtak be (Folytatás a 2. oldalon) A Hatok felhívása Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország és Tanzánia állam- és kormányfői tegnap felszólították Mihail Gorbacsovot és Ronald Reagant, hogy neykjaví- ki találkozójukon tegyenek döntő lépéseket a nukleáris kísérletek megszüntetéséről szóló megállapodás felé. Az új-delhi Hatok néven ismert országcsoport vezetői felhívásukban üdvözölték a Szovjetunió azon döntését, hogy 1987-ig meghosszabbítja a nukleáris robbantásokra vonatkozó moratóriumot. Meggyőződésünk, hogy az atomrobbantásokra elrendelt moratórium az első lényeges lépés a fegyverkezési verseny megfékezése és a bizalom légkörének megteremtése felé vezető úton — hangoztatja a felhívás. A BVM szolnoki gyárában Csökkenő kereslet, új piacpolitika Kereskednek, silótámfalakat, dobozgarózsokat gyártanak Mitagadás, az utóbbi években megyénkben is visszafogottabbak lettek a beruházások, csökkentek az építkezések, mivel vagy nem volt elegendő jó ötlet vagy ahol volt, ott az anyagi fedezet hiányzott. S ez az állapot különösen azokat a cégeket sújtotta és sújtja jelenleg is, amelyek különböző épületelemeket, szerkezeti egységeket gyártanak. Közéjük tartozik a Beton és Vasbeton- ipari Művek szolnoki gyára is, ahol elsősorban körüreges födémpanelek, különböző ipari létesítményeknél használatos nagyfesztávú födém- szerkezetek, betoncsövek készülnek. De alaptevékenységükhöz tartozik a transzport- beton keverése is, ami azt jelenti, hogy a betont a gyárban elkészítik, majd különböző erre alkalmas járműveken az építkezések helyszínére szállítják. Nos, mint ahogy említettük ezek iránt nagyban csökkent a kereslet, hiszen például a nagyfesztávú födémszerkezetekből a szolnoki gyárban évente 150 ezer négyzetmétert tudnának készíteni, azonban ennek a mennyiségnek csak az egy- harmadára van igény. A kereslet csökkenésével természetszerűleg az árbevétel és a nyereség is visszaesett. Erre csak egy példa: tavaly előtt a BVM nyolc gyára 420 milliós nyereséget ért el, 1985- ben pedig ez az összeg már 100 millió forinttal kevesebb volt. Ez a helyzet új feladat elé állította az ötszáz dolgozót foglalkoztató szolnoki gyár kollektíváját is, és egy intenzívebb piackutatásba kezdtek dolgozói annak érdekében, hogy képletesen szólva ne kelljen bezárni kapuikat. Mára már elmondhatjuk, hogy erőfeszítéseik sikerrel jártak. Hozzáfogtak különböző egyedi termékek gyártásához, amelyek való igaz, munka- és energiaigényeseb- bek, mint az előzőekben említett épületelemek, de a tal- ponmaradásuk érdekében ezt is vállalniuk kellett. így többek között ma már gyártják a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott silótámfalakat, az univáz-szerkeze- teket — ilyenből épül a szolnoki Széchenyi lakótelepen a középiskolai kollégium — a betonelemekből készült dobozgarázsokat, amelyek iránt növekszik az érdeklődés, hiszen az idén 60 százalékkal többet — mintegy 400—420- at — készítenek mint az előző évben. Létrehoztak egy építőipari és szerelési tevékenységekkel foglalkozó csoportot is, melynek tagjai az ország minden táján dolgoznak, s üzemcsarnokok, irodaházak építését, összeszerelését vállalják. Üjdonság: az idén a szolnoki gyárban már a kavics értékesítésével is foglalkoznak, biztosítva így például a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat mintegy 40 ezer köbméteres anyag- szükségletét. Szóval, megnövekedett ezeknek a — mondhatnánk úgyis — kiegészítő tevékenységeknek a jelentősége, hiszen a BVM szolnoki gyárában az 1986-ra tervezett 433 millió forintos termelési érték több mint 20 százaléka az egyedi termékek gyártásából jön össze. S az ezekből származó árbevétel elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a 24 millió forintos nyereség is realizálódjon, mert ellenkező esetben az Í986-ra tervezett 4 százalékos bér- fejlesztés meghiúsul. A TARTALOMBÓL Végrehajtó szerepben Az idő mérlegén Hideg víztől a bűvös négyzetig Mi van a föld alatt? Nemzetközi körkép Hány éves a TIT? Kulturális kilátó Losonczi Pál és Maróthy László látogatása Bábolnán Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap megtekintette a bábolnai napok elnevezésű kukorica- és hústermelési bemutatót. A vendégeket Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója fogadta és tájékoztatta a három bábolnai vállalat — a mezőgazdasági kombinát, a 256 taggazdaság munkáját integráló Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat és a hazai premixtermelés 55 százalékát előállító BCR művek — eredményeiről, terveiről. Losonczi Pál és Maróthy László ezt követően, vendéglátói kíséretében, megtekintette a sorrendben immár kilencedik alkalommal megrendezett bemutatót, amelynek a tegnapi zárásig 170 ezer látogatója volt. Tegnap a Parlamentben Tanácselnökök értekezlete Tegnap a Parlamentben Czinege Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vtezetésével tanácskoztak a fővárosi, a megyei és a mer gyei városi tanácsok elnökei, amelynek három témája volt: a népgazdásági és a tanácsi tervezés 1987. évi feladatait Hoós János; az Országos Tervhivatal államtitkára és Békési László pénzügyminiszter-helyettes előterjesztésében elemezték; időszerű munkaügyi kérdésekről adott tájékoztatást Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke; s foglalkoztak azokkal az elhatározásokkal, törekvésekkel, amelyekkel a kormányzat megjelölte a szociálpolitika fejlesztésének főbb irányait, különös tekintettel a tanácsok feladataira. Csefhák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese ez utóbbi témáról elhangzott vitaindító referátumában hangsúlyozta, hogy miután már van. hosszú távra szóló szociálpolitikai koncepció: a (Folytatás az 5. oldalon)
