Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-29 / 255. szám
1986. OKTÓBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 4 3 Juhtenyésztés gazdaságosan Három bőrt egy birkáról Bővít! szo/géitatésait az Agro Novis Manapság juhtenyésztésünk helyzete gyakran kerül reflektorfénybe. Persze, nem az ágazat jó eredményei miatt. Sokkal inkább azért, mert a juhok tartásához szükséges eszközök — gépek, berendezések, épületek — műszaki és technikai színvonala — összehasonlítva más gazdasági állatfajokéval — elmaradott, korszerűtlen, hiszen a juhásza tokban az állományok jelentős része szórványosan telepített, elavult, vízzel, villannyal, bekötőutakkal nem, vagy csak részben ellátott épületekben található. Ennek ellenére ma már megyénkben vannak olyan gazdaságok, ahol ha nem is nyereséges az ágazat, de legalább eltartja önmagát, vagyis nem a veszteséget termeli. Közéjük tartozik a Karcagi Május 1. Termelő- szövetkezet, ahofl viszonylag gyorsan felismerték, hogy az állattenyésztésben csak akkor érhetnek el eredményeket, ha az ágazatot komplexen fejlesztik, és náluk ennek szerves részét képezte a juhászat és a gyepgazdálkodás is. A juhtenyésztés a termelőszövetkezetben nem tartozik a meghatározó ágazatok közé, az „örökség” miatt ugyanis másfél évtizeddel ezelőtt 13 helyen tartottak juhot, s a szakembereknek; de még a laikusoknak, sem kell bizonygatni a régi szórvány juhászatok hátrányait. A karcagiak jelentős fejlesztésekbe kezdtek, s 1983- ban épült fel a 3600 férőhelyes új juhtelepük. Ebből adódóan a juhágazat részére is meg kellett határozni azt a tenyésztési koncepciót, amellyel a termelőszövetkezet teljesíteni tudja vállalását: miszerint a kapott hitelek fedezeteként növeli a juhhús, a tej és a gyapjú mennyiségét. Ma már elmondhatjuk, hogy erőfeszítéseiket siker koronázta, hiszen 1980-hoz képest az anyajuhlétszám 39 százalékkal, a bárányszaporulat 26 százalékkal, a vágó- juh termelés pedig 33 százalékkal növekedett. Ez a néhány adat is jól példázza, hogy a fejlesztések révén nagy biztonsággal növelhető az ágazat termelése. Az elért eredmények ellenére a karcagiak tovább keresték, kutatták annak a lehetőségét, hogy hogyan lehetne a juhinak mint gazdasági állatfajnak a hasznát még tovább növelni, hiszen a jócskán megtemelkedett ráfordítási költségek is erre ösztönözték a termelőszövetkezetet. Igaz, az intenzív legelőre alapozott tartási mód, a korszerűbb munkaszervezés, mint meglevő lehetőségek, akkor már adottak voltak, éppen ezért az állatban rejlő gazdasági értékmérőket, — a hús, a tej, a gyapjú termelését — próbálták magasabb szintre emelni. így kerültek kapcsolatba a Gödöllői Állattenyésztő Vál- ialattal, s velük közösen 1983 elején karcagi székhellyel létrehozták az Agro Novis Gazdasági Társaságot azzal a Innovációs munkabizottság a KISZ égisze alatt Fiatalok vállalkozásait istápolja Legutóbbi ülésén innovációs-vállalkozói munkabizottság létrehozását határozta el a KISZ megyei bizottsága. Mi lesz az új munkabizottság célja? — kérdeztük Kató Gábortól, a KISZ megyei bizottságának gazdaságpolitikai titkárától. __ Legfontosabb célunk az, h ogy a fiatalokat minél jobban bekapcsoljuk, mozgósítsuk a megye VII. ötéves tervi gazdaságpolitikai feladatainak megvalósítására, a műszaki fejlesztés meggyorsítására. fokozzuk körükben a vállallkozókedvet — és ehhez tárjuk fel az ösztönző módszereket. Szeretnénk elősegíteni az elfogadott, de még nem hasznosított újítások és találmányok minél gyorsabb népgazdasági hasznosítását. Feladatunk lesz az is, hogy segítséget nyújtsunk a fiatalok közösségi vállalkozásaihoz, népszerűsítsük azokat. Mindemellett az új munka- bizottság időről időre elemzi, értékeli majd a KISZ megyei bizottsága gazdaságpolitikai céljainak végrehajtását, illetőleg segítséget nyújt a célok kialakításában. — Hogyan dolgozik majd a munkabizottság? — Feltárja azokat a lehetőségeket és módszereket, A forgalomba és a kiállításokra kerülő népi iparművészeti tárgyak magas szintvonalát tanúsítja, az értékes és hiteles népművészeti alkotások terjesztését szolgálja az a márkajel, amellyel október 1-jétől látja el a Népi Iparművészeti Tanács a zsűrizett és kiemelkedő minőségű munkákat. E márkajel hozzájárul ahhoz isT hogy a népamelyek a fiatalok körében irányítani és befolyásolni tudják az újító, a feltaláló és a vállalkozói tevékenységet. — Hogyan? — Egyrészt a széles körű szakmai tapasztalatcserék és konzultációk szervezésével, annak érdekében, hogy a fiatalok élenjáróivá váljanak a korszerű technikai eszközök és szervezési eljárások alkalmazásának. A munkabizottság összegyűjti, nyilvántartja és ajánlja a gazdálkodó szervezeteknek azokat az újításokat, amelyeket máshol már bevezettek a megyében és hasznosításuk több gazdálkodó szervezetnél is eredménynyel járhat. Elképzelésünk, hogy pályázatokat hirdetünk meg a fiatalok körében, valamint széleskörű propagandát folytatunk az újító és feltaláló tevékenység továbbfejlesztésére. Természetesen nemcsak magunk okoskodhatunk; együttműködünk a MTESZ tagszervezeteivel, különösen azok ifjúsági tagozataival. Rendszeresen ötletnapokat, szakmai kirándulásokat, nyáron pedig innovációs tábort szervezünk. — E — művészetet szeretők, de azt közelebbről nem ismerők megkülönböztethessék az értékest az értéktelentől. A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy a szövetkezetek és az egyéni alkotók részéről. máris nagy az érdeklődés: eddig mintegy egymillió tárgyra került rá a Népi Iparművészeti Tanács stilizált pávája. céllal, hogy a szellemi és anyagi erőforrások egyesítésével a Nagykunság juhtenyésztését elmozdítsák a holtpontról. Ez pedig csak úgy vált lehetségessé, hogy nagy tenyészértékű fajtákat áillítottak termelésbe, s törzstenyészeteket alakítottak ki. S ahogy telt, múlt az idő, úgy nőtt a társaság tevékenységi köre is. Ma már vállalja többek között a genetikai, tenyésztési tervek készítését, az ivadék teljesítményvizsgálati programok kidolgozását és azok bevezetését. a tenyészkiválasztáso- kat, a párosítások tervezését, az anyajuh és kos állományok szaporodásbiológiai gondozását. Ezentúl a gazdasági társaság foglalkozik a növendék és tenyészállatok forgalmazásával, kistermelők és nagyüzemek részére pedig szaktanácsadási hálózatot alakítottak ki. Felépítettek egy mesterséges termékenyítő állomást, és spermatermelő telepük éves szinten 20— 25 ezer anyajuh megtermékenyítését biztosítja. Szóval, ma már elmondhatjuk, hogy az Agro Novis Gazdasági Társaság sokszínű, szerteágazó tevékenysége a jövőben garancia lehet arra, hogy a juhágazat is a nyereséget magas szinten produkáló ágazatok közé kerüljön. Erre annál is inkább megvan minden remény, mivel a juh mindhárom terméke — a hús, a tej, és a gyapjú is — keresett a hazai és a külföldi piacokon egyaránt. N. T. Computerworld — Számítástechnika II magánimport, kiskereskedelem A szeptemberben bemutatkozott új számítástechnikai folyóirat második száma gyorsan követte az elsőit, a szakma nagy szervezéstechnikai kiállításán, az Orgtech- niken már kapható volt a Computerworld — Számítás- technika, vagy ahogy egyre inkább nevezik, a CW—SZT. Az időzítés nem véletlen, a lap sok apró hírrel, információval igyekszik a vásárlátogató segítségére, kiderül belőlük, hogy hol kell keresni új szervezési segédeszközt, hasznos programot vagy a könyvelőgépek örökébe lépő kartonkezelő számítógépet. Az információ fölényét a hipotézissel szemben jól bizonyítja az a cikk, amelyik a számítástechnikai magánimportról szól. Az utóbbi három évben behozott 66 ezer gépnek 99 százaléka a hobbi kategóriába tartozik, de az is tanulságos adat, hogy a turisták 75 féle számítógépet találtak érdemesnek hazahozatalra. A CW—SZT ezúttal két interjút közöl: az egyikből megismerhetjük Vámos Tibor utódját az MTA SZTAKI élén, a 41 éves Kviczky Lászlót; a másikban viszont nem az interjúalany, hanem az általa irányított intézmény, az Államigazgaíási Számító- gépes Szolgálat az érdekesség. Az újság folytatja a szocialista országokban gyártott mikroszámítógépekről szeptemberben elkezdett beszámolót, a programozási módszerékről indított „tanfolyamot” és az első számban megjelent külföldi szoftver- ismertető után folytatásnak is felfoghatjuk, de inkább premier, az első magyar szoftver kritika. A fehérvári számítástechnikai főiskola (KKVMF SZÍ) szakértői jól használhatónak, könnyen megtanulhatónak, de egy kicsit drágának találták a Software ’86 elsődíjas termékét, a dACCES III-at. Páva garantálja a minőséget Márkajel népművészeti tárgyaknak Mit kell megfizetni? II teljesítményt és nem a diplomát A felszabadulást megelőzően a munkás és műszaki átlagkeresetek aránya 1:3 volt hazánkban. Jelenleg is hasonlóak az arányok, például az NSZK-ban vagy Franciaországban. Nálunk viszont a műszaki dolgozók kereseti előnye a munkásokéhoz képest évről évre folyamatosan csökkent, s az egykori 300 százalékos különbség egy tizedére, 30—40 százalékra apadt. A beosztott mérnök — mondhatnánk a „függetlenített” alkotó: a technológus, s konstruktőr — helyzete a Mintha túl sok lenne a mérnök és kevés az értelmes, hasznos alkotó munka. Sokan egyetemi, főiskolai túlképzésről beszélnek. Mások azt hangsúlyozzák, hogy az alacsony jövedelmek eleve teljesítményvisszafogásra késztetnek, s már a pályaválasztás időszakában kontraszelekciókhoz vezetnek. Tény, hogy érzékelhetően csökkent a műszaki egyetemekre, főiskolákra jelentkezők aránya. Csupán a látszat szerint sok az eszkimó és kevés a fóka. A műszaki fejlesztési feladat — legalábbis a magyar termékek nemzetközi versenyképességét ismerve — több mint amire reálisan vállalkozhatunk. A vezetők rátermettségétől, vállalkozó készségétől s továbbá az alkotó kezdeményezésétől függ a vállalat piaci helyzete, a dolgozó kollektíva munkájának hatékonysága. Nem véletlenül vált meghatározóvá az emberi tényező az intenzív fejlesztés, a műszaki-tudományos forradalom időszaKét dolog mindenesetre szükséges. 1. ) Legfőképpen világos célok, lelkesítő feladatok kellenek. A mérnök ritkán (van abban a helyzetben, hogy maga határozhatja meg tevékenysége fő irányát, a fejlesztés témáját. Nem ismeri részleteiben a piaci kereslet, a technikai fejlődés mozgásirányát, a vállalat adottságait. 2. ) De nem kevésbé fontos, hogy legyenek alkotni akaró és alkotni képes felkészült műszaki szakemberek. A jnégoly lelkesítő feladat sem képes önmagában, mondhatlegrosszabb, alig több mint tíz százalékkal keres többet, mint egy esztergályos. Az átlagot javítja, hogy a vezető beosztású műszakiak kapnak nagyobb alapbért és prémiumot. A valóságban persze igen sok helyütt nem igazán alkotó fejlesztő szakember nálunk a beosztott mérnök. Megfigyelhető széles körben az „alulfoglalkoztatottság”, azjembert próbáló, a felemelő feladatok és elismerésért kiáltó teljesítmények hiánya. kában. A felismerés önmagában azonban kevés. Látszatra feloldhatatlan ellentmondással van dolgunk. A vállalat nem fizeti meg a középszerű munkát, a műszaki pedig nem vállal többet „ezért a pénzért”. A műszaki értelmiség általános béremelésére, a teljesítmények megelőlegezésére belátható időn belül nincs lehetőség. A tehetségről, az alkotó készségtől és legfőképp a konkrét műszaki-gazdasági teljesítménytől függő anyagi ösztönzésre viszont mód nyílik. Miért ne kaphatna például a mérnök a kollektíva boldogulását, a jó üzletet megalapozó egy-egy új termék, vagy korszerű technológia kifejlesztéséért anyagi helyzetét, életpálya keresetét döntően befolyásoló nagyobb összeget? Megtermékenyítené a műszaki fejlesztést olyan jelentős anyagi tét, amely küzdelemre, kitartásra, elmélyült, fantáziadús munkára lelkesítené a tehetséges embereket. ni magától legyőzni a gmk, a taxizás, a rövid távú jövedelemnövelés csábító hatását. A szellemi tőke, miként az anyagi, befektetést igényel! Szó szerint és átvitt értelemben egyaráAt. Az egyetem, a főiskola az alapokat rakja le. Erre épül a nyelvtanulás, a műszaki ismeret és tapasztalatszerzés időigényes folyamata. A társadalom, a vállalat anyagi, erkölcsi támogatása pedig segíti a felkészülést a nagy feladatokra. Nehéz lenne eldönteni, hogy a szorgalom, a kellő kitartás, az oly nélkülözhetetlen eltökéltség, küzdőképesség hiányzik a fiatal műszakiakból, avagy a közszellemmel, a társadalmi megbecsüléssel van baj. Tény, hogy elkallódik sok tehetség, még mielőtt kibontakozna. Az ilyen összetett társadalmi-gazdasági ellentmondások feloldása a feladatok mérd cskélésé vei, gondolati síkon szinte lehetetlen. Néhány élenjáró vállalatnál viszont, ahol panasz helyett cselekedtek, ott elvágták a gordiuszi csomót. A győri Rábában például öt év alatt 70—80 százalékkal emelték a mérnökök fizetését a műszaki értelmiség és a munkásság jól felfogott közös érdekeit szolgálva. A javuló műszakigazdasági teljesítmények megalapozzák az egész kollektíva eredményesebb munkáját, jobb életét. A műszaki fejlesztésben élenjáró vállalatoknál persze a teljesítményt és nem a diplomát fizetik meg. A fiatal szakemberek azonban mégsem lázadoznak, mert látják, a példát s tudják, ha bizonyítanak, ők is beállhatnak a „menők” közé. És kapnak lehetőséget, izgalmas feladatokat a tapasztalatszerzésre, .a felkészülésre. A győri Mezőgépnél például a Rábának, az Ikarusznak, a Csepel Autónak, a jászberényi Aprítógépnek készítettek manipulátorokat, robotokat. S egy-egy robot üzembe helyezése, a feltételek megteremtése, ahogyan mondják: a rendszer kiépítése nem kevésbé lelkesítő műszaki-szervezési feladat. Jellemző, hogy tízszer annyiba kerül az üzembe helyezés, mint maga a robot. Versenyezzenek a vállalatok s „házon belül” a különböző részlegek, az ifjú mérnökök megnyeréséért. Ne a bérek, hanem a műszaki mérce emelésében, az alkotó képességek kiteljesítéséhez szükséges lehetőségek megteremtésében licitáljanak egymásra. A fiatal műszakiak pedig ne az anyagi javak, hanem tudás, a tapasztalat felhalmozására a mostani nagy alkotásokra összpontosítsanak. A munkahelyi környezet gondoskodása segítheti a napi megélhetési gondok elhárítását ebben a felkészülési időszakban. A közvélemény figyelme, a mérnöki munka, a műszaki és természettudományok nagyobb presztízse pedig erőit, bátorítást, ösztönzést adhat mindehhez. Kovács József Feloldható az ellentmondás Ha a Rábának sikerült A mérnökök presztízse A Minta Női Szabó Szövetkezet jászladon yi üzemében utánpótlás nevelésével is foglalkoznak. Hét éve működik tanműhely, a melyben jelenleg 16-an sajátítják el a varrás tudományát Fotó: Taapti Z. / \
