Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

Ära: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VIL4G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL: Az óletünk a tót A jövő heti rádió« ós tóvóműsor Mi lesz veled, szabadidősport? Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka Vita a családjogi törvény módosításáról Tegnap 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet fog­lalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. (Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke betegsége miatt nem vesz részt az őszi ülésszak munkájában.) Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az őszi ülésszakot. Bejelentette: dr. Horváth Mária Anna, Budapest 16. számú választókerületének képviselője — férje tartós külföldi kiküldetése miatt mandátumáról le­mondott. Az Országgyűlés tudomásul vette dr. Horváth Mária Anna lemondását, s az Országos Választási Elnök­ség javaslata alapján a budapesti 16. számú választóke­rület eddigi pótképviselőjét, Orosz Adélt országgyűlési képviselőként igazoltnak jelentette ki. 'A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának az Országgyűlés június 26-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendele­téiről szóló jelentését. Sarlós István közölte, hogy Király Zoltán Csongrád megyei képviselő kérdést intézett az egészségügyi miniszterhez: mi a véleménye a Celladam- ról. Kovács Ádám és kutatócsoportja diagnosztikai mód­szeréről. A kérdésre az egészségügyi államtitkár ad majd választ az ülésszak végén. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgyso­rozatáról : 1. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, 1952. évi IV. törvény módosításával foglalkozó törvény- javaslat tárgyalása; 2. Beszámoló a posta munkájáról, fejlesztésének le­hetőségeiről. Ezután az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — dr. Markója Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Markója Imre expozéja — Családjogi törvényiünk, az 1952. évi IV. törvény több minit harminc éve van ha­tályban — mondta a minisz­ter. — Alapvető elved időt­állónak, helyesnek bizonyul­tak. A módosítást a csalá­di kapcsolatok további erő­sítése, a gyermekek fokozot­tabb védelme, valamint a je- Jemüejginéa differenciáltabb, a társadalom igazságérzetét jobban kielégítő jogalkal- mázásd gyakorlat kialakítá­sa teszi szükségessé. A családi otthon megterem­tése. a tisztességes megélhe­tés. a gyermeknevelés. az idősebb generáció segítése azonban — az állam gondos­kodása, növekvő erőfeszíté­sei mellett is — fokozódó ál­dozatokkal jár a családok Számára. Ezek a körülimé- nyek a családi életvitel, a családi munkamegosztás megszervezésében, a családi funkciók betöltésében bizo­nyos nehézségeket okoznak. Az, hogy a terhek az igények Objektív szintjéhez képest egyenlőtlenül oszlanak meg, egy részről1 a társadalom és a család), másrészről a család­tagok között, megnehezíti a családtagok alkalmazkodását egymáshoz ós a megszokott, hagyományos feltételektől, el­térő (körülményekhez, és konfliktusokat is kiválthat. Ezt a löszben negatív hatást csak fokozza a családi élet­tel kapcsolatos szemlélet mfcgiváüíazásta, az értjékhend elbizonytalanodása, amely­nek következtében számos esetben kedvezőtlenül alakul­nak a családok belső, erköl­csi-érzelmi kapcsolatai. A családot összetartó erők­nek ez a megteznlása mám- denékelőtt a válások magas számában nyilvánul meg, amely tíz év alatt* 1975-től 1985-ig ezer lakosonként 2,2- rőll 2,7-re emelkedett. A vá­lással érintett kiskorúak szá­ma is jelentős: az 1985-ben felbontott, mintegy 29 ezer háziasság csaknem 30 ezer gyermek életére hatott kd. Ugyanakkor 1980 óta a há­Ezek a körülmények az egyéni sorsokra is rendkívül kedvezőtlenül 'hatnak. Az el­váltak általában hátrányo­sabb helyzetbe kerülnek, mind az anyagiak és a te­herviselés egyéb formád* mind pedág az érzelmi kie­gyensúlyozottság terén. Ez is hozzájárul esetenként házas- sáigkötésd esélyük csökkené­séhez. Gyakori az elváltak­nak a vagyon miatti és a gyermekekkel kapcsolatos; nyugalmukat feldúló, sok­zasságkötések száma 20 szá­zalékkal csökkent, főleg az újnaiházasodások elmaradása következtében. Az elvált fér­fiak újraháaasodása 1970 óta több mint felével, az elvált nőké pedig több mint egy- hanmadával esett vissza. Az elváltak száma így évről év­re nő, s 1985-re körülbelül félmillió lett. Köztük mint­egy 120 ezer az olyan fiatal, 40 év alatti korban levő nő, akiknek többsége új házas­ság esetén szívesen vállalna még gyermeket. Az elvált nőik nagyobb fele azonban nem köt újabb házasságot. Így a családok 13 százaléka egyiszülős család, s ezekben a gyermekek 15 százaléka nevelkedik. szór évékig tartó perlekedé­se. Egyesek — főleg az ott- hontalamság és a tartási ter­hek következtében — a tár­sadalom perifériájára sod­ródnak. Mégis, a gyermekek azok, akiknek zöme a leg­többet veszíti szülei válása következtében. Életszínvona­luk, nevetkedési feltételeik romlanak, érzelmileg megvi­seltté válnak, sokuk szemé­lyiségfejlődésében zavar ke­letkezik. E nehézségeket csak fokoz­Markója Imre expozéját mondja (Telefotó — KS) za, hogy mivel a házasság­iban élők a nem házasokkal szemben bizonyos korlátozá­sok alá esnek a tulajdon­szerzési, a lafcásjog, az özve­gyi nyugdíj terén, előfordul­nak e hátrányok elhárítása érdekében látszatvállások, sőt valóságos érdekválások. Ugyamezek a körülmények a 'házasodási szándékot is — főleg az elváltakét és az öz­vegyekét — visszafogják, s házasságkötés helyett lazább párkapcsolatra, rövidebb- hosszabb ideig tartó élettár­si viszonyra késztetnek. A továbbiakban a minisz­ter a családbomlások társa­dalmi következményedről szólt. Egyebek közt elmondta: — A születések számának kedvezőtlen alakulásában a válások magas száma is köz­rehat. Nemcsak azzal, hogy a fiatal elvált nők újraházaso- Ülásának elmaradása követ­keztében több tízezres nagy­ságrendiben maradnak el születések, hanem azzal isi, hogy a családtervezésnél sze­repet játszik a válás eshetői- ségének kockázata, amely a többgyermekeseket hátrá­nyosabb helyzetbe hozza. Vi­tathatatlan, hogy a születé­sek számának kívánatos nö­vekedéséhez -— az egyéb feltételek mellett a házasság srilárdságára, tekintélyének növekedésére, az iránta való nagyobb bizalomra is szükség van. A házasság szilárdsága a gyermekek eredményes fel­nevelésének is a legbiztonsá­gosabb feltétele. Természete­sen a túlzó általánosításoktól is óvakodnunk kell. Nem szabad azt állítani — mert nem így van —, hogy min­dén kétszülős család kiváló­an, neveli a gyermekét, ezzel szemben az egyszülős család­ban, vagy szülő nélkül nevel­kedő gyermekek mind ve­szélyeztetettek, helytelenül! A családbomlások következményei November 3-tói Bukarestben Tanácskozik a KGST A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 42. üléssza­ka Bukarestben november 3-án kezdi meg munkáját. Az ülésszakot a KGST-tagállamok kormányfőinek szintjén tart­ják meg. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. (MTI) Két „sínpályán” az amerikai politika Gorbacsov beszédének visszhangja A három nagy amerikai te­levíziós társaság híradója bőséges részleteket közölt az SZKP KB főtitkárának szer­dai televíziós beszédéből, s egyöntetűen úgy vélekedett, hogy az — adott körülmé­nyek között — az mértéktar­tó hangvételű volt és a szov­jet—amerikai kapcsolatok lehetőségeire tette elsősor­ban a hangsúlyt, bár határo­zottan bírálta az amerikai kormánynak a viszony meg­rontására irányuló lépéseit. A televíziós híradók jelenté­sei azt is kiemelték, hogy Gorbacsov sürgette: vessenek véget a jelenlegi feszültség­nek, szüntessék be a kiutasí­tási akciókat, amelyeket az amerikai fél magatartása váltott ki. Weinberger hadügyminisz­ter, aki visszaérkezett ázsiai és európai körútjáról, ismét kijelentette, hogy az Egye­sült Államoknak korlátozá­(Folytatás a 3. oldalon) Az SZMT napirendjén A szakmunkásképzés fejlesztése A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának tegna­pi ülésén egyebek mel­lett a megye ötéves fej­lesztési tervének oktatá­si, szakképzettségi felté­teleiről és az ebhez kap­csolódó intézményi ellá­tottságról volt szó. A té­ma előterjesztője, Yincze Sándor, a Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője elmondta, hogy a hetedik ötéves tervidő­szakban az általános és középiskolákban egy­aránt magas lesz a tanu­lók létszáma. A demográfiai hullám az általános iskoláikban a kö­vetkező tanévben tetőzik, a középfokú intézményekben a tótszámnövekedés 1988-tól várható. Az évtized' végéig 3800-záL itöbb tanuló elhelye­zéséről' 'kell gondoskodniuk a tanácsoknak. Ehhez termé­szetesen új iskolákra, tanter­miekre van szükség, lééért a terveik szerint a megyében haltvanhárom új tanterem épül. Különös gondot farditonak a szakközépiskolák és a pzötamuinlkátsiképző intézettek fejlesztésére nem csupán új tantermek kialakításával; ha­nem új profilok bevezetésé­vel; is. Szolnokon már ebben a tanévben megindult az építőipari, a számítástechni­kai műszerész, a számítáE- techndkai folyamatszervező, Jászberényiben a gépészeti, Mezőtúron pedig az idegen- nyelvi gép- és gyorsíró szak­középiskolai képzés. A me­gyeszékhelyen a tervidőszak­ban faipari ós élelmiszeripari szakmunkásképzői, illetve szakközépislkolaii szak kezdi meg működését. Mindezek­kel párhuzamosan a megfe­lelő vállalati háttér biztosí­tása méliett bővítik a 6Zak- iköizópiskalai hálózatot Kar­cagon, Törökszenitmiklóson, Kunszentmártoniban és Tisza­füreden. A szakmunkásképzés fo­lyamatos fejlesztésével és a képzési feltételek javításá­val arra törekszik a megyei tanács, hogy mind több szak­máit lehessen érettségit is adó szakközépiskolában oktatni. Ezémt új szakmunkásképző épül Szolnokom és Tiszafüre­den, bővítik a törökszentmik­lósi, a karcagi és a kunszenlt- máitoni, valamint a szolno­ki 633-as épületét. A tanterem-szükségilet ki­elégítése méHett szükség van a tanműhelyek felszerelésé­nek bővítésére, a meglévő gépek felújítására. Tálán ke­vesen tudják, hogy vállalati segítséggel a megyei tanács a Mezőgép Vállalatnál létre­hozott egy gépfelújító bázist, amelyet a megyében működő tanműhelyiek fenntartói igényibe vehetnek. Az előterjesztés után kér­dések és hozzászólások kö­vetkeztek. Mihályi Istvánná, a Pedagógus Szakszervezet Szolnok körzeti bizottságá­nak titkára például arra vollt kiváncsi, hogyan osztják el a tervezett hatvamháram új tantermet az iskolák kö­zött. Tóth László az SZMT tit­kára arról beszélt, hogy az oktatásnak lépésit keli tarta­ma a tudomány és a techni­ka fejlődésével, azaz jól kva­lifikált szakemberek (képzé­sére van szükség. Barna Károly, az élelmi­szeripari dolgozók nevében szólva aLmonrite, hogy a szak­mában mind több, az általá­nos iskolát be nem fejezett munkaerőt kénytelenek al- kaürnazm, a vállalatoknak igen nagy teher az ilyen dol­gozók taníttatása. Rózsavári László, a me­gyei pártbizottság oeztályve- zető-helyettese hozzászólásá­ban kiemelte: el kell érni, hogy a demográfiai hulláim tetszése miatt ne kerüljenek hátrányba a tanulók. Ehhez meg keli nyerni a (közvéle­ményt is, tehát fontos, hogy egy településen állandóéin szem előtt tartsák, milyen körülményiek között tanulnak a gyerekek. A cél. hogy le­hetőleg minden fiatal szák- mát tanuljon, a vállalatok segítsége nélkül nehezen ér­hető eh Akadnak üzemeik, amelyekben a napi érdekek elfedik a távlatiakat és áhe- lyett, hogy növelnék a szak­munkástanulóik számát, in­kább csökkentik azt. E hely­telen folyamat megállításá­ban fontos szerep vár a szakszervezetekre is. (Folytatás a 2. oldalon) B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom