Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-24 / 251. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. OKTÓBER 24Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) nevelitek. Mindamellett gc«v- doLni Ikell a bírósági statisztika adataira. A gyenrruefcek veszélyezte tét tségén ék legdrámaibb mutatója a fiatal - korúak bűnözésének statisztikája. E statisztika szerint a gyermekek 15 százaléka ndvelkedäk egyszölős családiban, ilffletőleg szülőik néllkül. Közülük kerül ki — arányukéit két és félszer meghaladóan — a fiatalkorú bűnözők 43 százaléka. Az évente állami gondozásba kerülő, mintegy 4800 gyerek közül csalk 1800 való olyan családiból, ahol a szülők együtt élnék. Statisztikai adatok támasztják alá azt a tényt is, hogy a társadalmi beilleszkedési zavarók általában összefüggnek a családi viszonyok kedvezőtlen alakulásával. így: 1982-ben a férfi bűnelkövetők közt az elváltak száma, mely évről évre nőtt, több mint négyszerese volt a házasakénak; a női bűnelkövetők között az elváltak a férjesek háromszorosát tették ki. Az öngyilkosok között 1984-ben két és félszer annyi elvált volt, mint házasságban élő. A nyilvántartott iszákosok között háromszor annyi az elvált, mint az együttélő. Vitathatatlan tehát, hogy a kiegyensúlyozott házasság védelmet nyújt mind a tár- sadlalominak, mind az egyénnek a deviáns késztetéseikkel, magatartásökkal szemben, a felbomlott családi élet viszont fokozza a veszélyt. Az előbbiekben is körvonalazott nyomós okok — társadalmi és egyéni érdekék — eűkerülíhetatüienné teszik államunk, kormányunk számára, hogy a családi viszonyok védelme és az ifjúság fejlődésének elősegítése terén eddig is tett erőfeszítéseit fokozza. a szülkségies intézkedések kidolgozása a kormány népesedéspolitikai, szociálpolitikai ifjúságpolitikai és egyéb társadalompoldtilkad határozatai alapján már folyamatban van. Egyértelműbb jogszabályt A jognak a házasélöt demokratikus normáira való nevelő szerepe az utóbbi időkben elhalványodott; a házasságokat túlnyomórészt a felék közös kérelmére bontják fel, s a bíróság nem tájékozódhat ilyen esetben a házasaiét történéseiről a végleges megromlás okainál nem értékelheti a felek magatartását, a házasság megszűnéséért viselt felelősségüket. Ez is hozzájárult ‘bizonyos téves nézetek elterjedéséhez. A bíróságon a váló felek és jogi képviselői többször adták hangot annak a véleményüknek, hogy a házasság a házastársak magánügye, úgymond „magánszerződés”, amelynek megszüntetése csakúgy elhatározásukon múlik, mint a megkötése. A bíróság csupán adminisztrációs szerepet tölthet be a bontás kimondásánál, éppúgy, mint az anyakönyvvezető a kötésnél; ne is avatkozzon tehát be ügyeikbe. E télfagiásból egyenesen következik az a másik téves fel tételezés, hogy az áUám — a társadalom — érdektelen a házasélet alakulásával szemben, ezért nem támaszt a házastársak magatartásárvái1 és döntésével szemben követelményeket, amelyek megsértéséhez nem is kíván következményeket fűzni. A családi viszonyok megszilárdításában a szemléletformálásnak e formáját és eszközeit nem léhet alábecsülni : az elmúlt években például — már a törvény tervezetének előkészítését megelőzően is — a jogászok M- hivtáfc a közvélemény figyelmét a családiboml.ásóknak az egyéni és társadalmi érdekekre hátrányos következményeire, a házastársi és szülői felelősség fokozódásának szükségességére. Bizonyára e figyelemfelhívások is közrejátszottak abban, hogy némi — szerény — eredményeket sikerült elérnünk. A statisztikák is jelzik, hogy bár a válások száma az utóbbi években összességéiben nem csökkent, de az előző két évtizedben tapasztalt évenkénti ütemes növekedése 1982 óta megállt, stagnál:; s különösen örvendetes, hogy a házasság első hat évében — a fiatalabb házasok között — kevesebb a válás:, mint koraibban. Bár a nemzetközi tapasztalataik szerint egy új törvény hatálybalépése 'körüli időben némileg növekszik a bontó- perek száma, remélhető, hogy a kedvező tendencia nem változik, s hosszabb távon a házassággal és a családdal kapcsolatos szemlélet és beállítódás. a fejlődés szükségleteinek megfelelően fokozatosan átalakul. Ehhez azonban szükséges, hogy a törvény egyértelmű legyen azokban a kérdésekben, amelyekben a közvélemény és a társadalmi gyakorlat bizonytalanná vált. A beterjesztett javaslat szabályai kifejezésre juttatják, hogy a házasság nem magánszerződés, hanem olyan jogintézmény, amelyet a bíróság közös nyilatkozat esetén is a végleges és helyrehozhatatlan megromlás ötjéktív tényének vizsgálata és a békítés megkísérlése után bonthat osák fel. Az állam nem érdektelen a házastársi 'magatartásokkal szemben, előírja a felelős hái- zasitársi és szülői maigaltar- tá|st, s ama hárítja a család- bomlás negatív jogkövetkezményeit, akiinek ez a helyzet felróható. Törvényünknek — a közakaratot is kifejezve — a házasság szilárdságának és tartósságának követelményéből kall kiindulnia, ezt kell szabályaival elősegítenie. A háziasságok sikerének, tartósságának alapvető feltétele a helyes párválasztás. Ebben azonban a jog nem befolyásolhatja a férfiakat és nőket. Csupán arnnyit tehet, hogy az éretlen házasságkö- tésá elha tár ozások elé korlátot állít a házasságikötési korhatár javaslat szerinti 18 évre való felemelésével. A válásra vonatkozó jogi szabályok módosításánál is az a lka indulási pont: a válás feltételeinek bizonyos fokú megszigorításával! a keresetek gyakoribb elutasításával sem érhető el az; hogy a zátonyra futott kapcsolatból is házasság váljon a jogi kötelék fenntartásával. Gondoskodás, biztonság Végezetül a miniszter olyan résztémákról beszélt, amelyek a törvényjavaslat előkészítésének menetében a legtöbb vitát váltották ki. A házasságkötési korhatárnak a nők esetében is 18 évre felemeléséről egyebek között azt mondta: a javasolt új szabályozónak itt az a célja, hogy akadályozza meg az éretlen fejjel, jóformán gyermekkorban kötött házasságokat. Az elváltak helyzetének, egyben a gyermekeik sorsának, nevelkedési feltételeinek javítása a célja — mondta — a javaslat azon szabályainak, melyek a gyermeküktől válás folytán különélő szülők jogkörét szélesítik. A kiskorúakról való állami gondoskodásnak a korábbinál differenciáltabb rendszerét építi ki a javaslat. s a gyermek érdekéhez és a szülői felelősséghez igazodó, többlépcsős rendszert vezet be. (A kiskorúakról való állami gondoskodás teljes rendszerét, működési szabályait további magas szintű jogszabályok rendezik majd.) — A tartásdíjról és a házastársi volt közös lakás használatáról szóló új szabályozással az elvált házasok — és gyermekeik — helyzetének méltányosabb rendezése a cél — hangsúlyozta Markója Imre. — A gyermektartásdíjról — folytatta — a gyermek tényleges szükségleteit, mindkét szülő kereseti-jövedelmi viszonyait figyelembe véve kell dönteni, s a körülményektől függően az eddig mechanikusan alkalmazott 20—40 százalék helyett — gyermekenként — a kötelezett keresetének 15— 25 százaléka közötti skálán, az eddigieknél rugalmasabban kell meghatározni. Megemlítette: a javaslat a házasok autonómiáját tovább bővítve, most azt is lehetővé tenné, hogy vagyoni viszonyaikat a törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer szabályaitól eltérő módon, szerződéssel rendezzék. Ennek az új jogintézménynek a bevezetését nálunk egyrészt az indokolja, hogy a magánszemélyek vállalkozásának kockázata és anyagi felelőssége növekedett, s e körülmények között lehetővé kell tenni, hogy az ilyen tevékenységet nem folytató házastárs mentesüljön a sikertelen gazdasági tevékenység következményei alól, melyek egyébként őt is terhelnék. E szabályozással másrészt az a cél, hogy a házasságkötés előttről származó jövedelmek, vagy a szülőktől, rokonoktól kapott jelentős vagyoni értékek különvagyon! jellegét a másik házastárs elismerje. Felhívta Markója Imre a figyelmet az apaság megállapítására vonatkozó szabályok korszerűsitésére. — A javaslat szerint — mondta — a származás bizonyosságáról minden perbe vitt esetben meg kell a bíróságnak győződnie, s részletes bizonyítás alapján kell dönteni abban az esetben is, ha az anya az apaként megjelölt férfivel huzamos ideig együtt élt, illetőleg huzamos időn át kapcsolatot tartott vele. Az Országgyűlés őszi ülésszakán Gáspár Sándor. György az ülésteremben Németh Károly, Kádár János és Lázár (Telefotó — KS) Megszűnik az a — sok visszaélésre is lehetőséget adó — helyzet, hogy bármely férfi, aki az anyával a fo- gamzási időben érintkezett, tartásdíj fizetésére kötelezhető. Ha ugyanis e férfi apasága nem állapítható meg, tartásdíj fizetésére sem lesz kötelezhető. Következetesebbé kívánja tenni tehát a javaslat azt az elvet, hogy az apaságnak a biológiai származás tényén kell alapulnia, s hogy a tartási kötelezettség a gyermek vérszerinti apját terheli. Befejezésül a miniszter kérte a törvényjavaslat elfogadását. A törvényjavaslat vitája Dr. Antalffy György (Csongrádi m.), az Ország- gyűlés jogi igazgatási és igazságügyi biziotitságiánalk elnöke a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta, hogy a bizottsági vitát éléinlk ér- dleklődés kfcénte. A felszólalták többsége egyetértett a törvénymódosítás céljaival és jogi megoldásaival, de ugyanjaikkor jelentős számú módosító javaslat is elhangzott. Egyetértés alakult ki abban, hogy átfogó család- és ifjúságvédelmi intézkedési programra van szükség, mert a család szerepének erősödése nem érhető él kizárólag a családjog eszközeivel. Több képviselő bírálta a törvényjavaslatot, arra hivatkozva, hogy nehezebbé teszi a házasság félbontását, holott — álláspontjuk szerint — az eljárás elhúzódása csak elmér- gesíti a családon bélül kialakult feszült helyzetet. A felszólalók többsége támogatta a nők házasságkötési korhatárának felemelését. A házastársak lakáshasználatának új szabályozása tetszést váltott ki; eszerint a bíróság a házastársak valamelyikének kérelmére a bérlőtársi jogviszonyt megszüntetheti ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere után mindkét Iházastárs megfelelő lakáshoz jut. Antalffy György ismertette azt is^ hogy a vitát követően a bizottság — az ügy miniszter javaslatait is figyelembe véve — a képviselők álltai felvetett módosítási javaslatok, közül számosat elfogadott. Ezek sorában megemlítette az egytől hat hónapig terjedő foélkülési idő elhagyását, és a házassági, vagyonjogi szerződé® közokiratban, vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalását. Az igazságügyminiszter javaslatait figyelembe véve nem fogadta el ugyanakkor a 16 éves komái fiatalalbban kötött házasságok engedélyezésére irányuló javaslatot, ez egyébként ‘nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségünkkel is ellentétes lenne. Végezetül azzal az indítvánnyal foglalkozott, amely a kétfordulós országgyűlési vitát javasolta. Mint mondta, aiz Országgyűlés ügyrendje erre nem ad lehetőséget. Az ügyrend szerint a törvényjavaslat általános és részletes vitája együttesen történik. Csak a hosszú, illetőleg középtávú népgazdasági tervek és a jelentősebb koncepciók tárgyalhatok két fordulóban. A jogi igazgatási és igazságügyi bizottság nevében javasolta az Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot a bizottság által egyhangúlag megszavazott módosításokkal együtt fogadja ed. Gázsity Milutinné (Baranya m.), a sellyed általános iskola drávasztánai tagiskolájának vezetője szólalt fél elsőiként a vitában. Elsősorban a család és az iskola kapcsolatából adódó gondokra tért ki, amelyek főként az aprófalvas településhálózatú Baranya megye itástelepülé- seán jelentkeznek. László Béla (Szabolcs-Szat- már m.), a fehérgyarmati városi pártbizottság első titkára szerint a család napjainkban nem tud eleget tenni sok hagyományos» századok hosz- szú során át gyakorolt feladatának. A gazdaság, a társadalom szerkezetének módosulásával azonban már nem is tehető alkalmassá arra. hogy visszanyerje régi funkcióit. Bozsó Jánosné (Tolna m.), a gyöniki általános iskola igazgatója különösen fontosnak tartotta, hogy a törvény módosítása a gyermekek érdekeit, illetve védelmét sízolgálja. Kiss János (országos lista) római katolikus címzetes kanonok hangsúlyozta: a családi élet válsága aligha orvosolható különféle „sorompókkal”, törvénnyel. Ennek annál sokkalta mélyebben gyökerező okai vannak, így a felelősség hiánya. Sebesi Lászlóné (Békés m.), nyugalamazott áltaLános iskolai igazgató megelégedésének adott hangot a tekintetben, hogy a jelenlegi módosítási javaslat szerint házasságot csak nagykorú férfi és nő köthet (külön engedéllyel is csak akkor, ha a 16. életévét betöltötte). Dobos Józsefné (Heves m.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet munkavédelmi vezetője elmondta: Heves megyében is emelkedik a válások száma. A megyei bíróságoknál a pereknek mintegy fele családjogi, ezek kétharmada pedig bontóper. Ezért nagyon fontos, hogy a törvényjavaslat újraszabályozza a házasság előtti tanácsadást. Kosztolánczi Jánosné (Somogy m.), a Kaposvári Ruhagyár varrónője javasolta, hogy a 14—16 év közötti leányok kivételesen indokolt esetben — így például akkor, ha gyermeket várnak — gyámhatósági engedéllyel továbbra is házasságot köthessenek. A képviselő javasolta még, hogy a jelenlegi rendelkezéshez hasonlóan a jövőben is legyen mód az intézetben nevelt gyermekek esetében az örökbefogadás államigazgatási úton történő jóváhagyására. n gyermekek érdeke elsőrendű Szavaz az Országgyűlés (Telefotó — KS) Léderné dr. Faragó Margit Szolnok megye képviselője, a megyei tanács Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézetének szemész főorvosa felszólalásában hangsúlyozta: egy sor társadalmi beilleszkedési zavar (alkoholizmus, bűnözés), a gyermekek szocializációjának fogyatékossága, veszélyeztetettsége függ össze a családi élet problémáival, melyeknek megoldása — egyre több esetben a családi kapcsolatok, a házassági életközösségek megbomlása — a válás. Az országos adatokkal egyezően Szolnok megyében is emelkedett a házassági bontóperek száma, a 15 évvel korábbihoz képest közel 50 százalékkal A tapasztalatok szerint a fiatalon, sokszor meggondolatlanul kötött házasságok esetében gyakoribb a válás. Ezért helyeselni lehet, hogy a módosításra irányuló javaslat a házasság megkötésére előírt korhatárt a nőknél is a 18. életévben szabja meg, amelytől csak gyámhatósági engedéllyel lehet eltérni, ha a házasuló már a 16. évét betöltötte. A törvénynek a legfontosabb része az, amely a házasság felbontásának a módját és lehetőségét rendezi. Egyet kell érteni azzal, hogy továbbra is akkor legyen felbontható a házasság, ha a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, s a család már nem tudja betölteni társadalmi rendeltetését, és nem szolgálja az Lédemé dr. Pangó Margit felszólalását mondja érintett személyek, főként a családhoz tartozó gyermekek érdekeit sem. Majd igy folytatta: — A Legfelsőbb Bíróság házassági életközösség felbontásáról szóló 9. sz. irányelve kimondja, hogy „a közös gyermek érdekében a bíróságnak elő kell segítenie, hogy a szülők fenn nem tartható házassága minél kisebb megrázkódtatással szűnjék meg”. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezt a célt szolgálja a módosítás 42. paragrafusának az a rendelkezése, miszerint a bontóper előtti (Folytatás a 3. oldalon)
