Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NEPLAR 1986. OKTÓBER 3. Kommentar 0 delhi lövések A közelben álló testőrök egy emberként vetették ma­gukat a merénylőre. Társaik közben testükkel fedezték Eadzsiv Gandhi kormányfőt. Önfeláldozásukra ezúttal sze­rencsére nem volt szükség, a lövések célt tévesztettek, dörrenésük mégis baljós fi­gyelmeztetés lehet az India- szerte fennálló feszültség, a szubkontinensnyi országot terhelő ezernyi konfliktus jelzésére. Elkerülhetetlenül ötlik fel a párhuzam is: csaknem pontosan két esztendeje, 1984 októberében gyilkolták mega jelenlegi miniszterelnök any­ját, Indira Gandhit. Egyelőre nem tudható pontosan, ki(k) álltak a mostani merénylet­kísérlet hátterében, annyi azonban bizonyos, hogy az akkoriban tetőző, véres ter­rorhullámot kavaró szikh válság napjainkra sem oldó­dott még meg. Létrejött ugyan tavaly egy, kölcsönös engedményeken alapuló meg­állapodás az új-delhi köz­ponti kormányzat és a mér­sékeltebb szikh vezetők kö­zött, de ennek jónéhány fon­tos rendelkezését azóta sem tudták végrehajtani. Ráadá­sul — számtalan orvtámadás, bombamerénylet és gyújto­gatás rá a bizonyíték — nem sikerült megtörni a szikh szélsőséges szervezetek ge­rincét sem, annak ellenére, hogy a rendőri és félkatonai egységek számos bevetés so­rán sok ezer gyanúsítottat vettek őrizetbe. Érthető te­hát, hogy a mostani mérleg- készítéskor (Radzsiv Gandhi két éve vette át a kormány- rudat a 740 milliós dél-ázsiai államban) a változatlanul pa­rázsló pandzsábi válság ko­moly tehertételként jelentke­zik. Igaz, a politikai megfi­gyelők elismeréssel fogadják azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket az ifjú miniszter- elnök az ország egysége, gaz­dasági és társadalmi fejlesz­tése érdekében kifejtett. Fel­adata azonban — gondoljunk csak az évszázados lemara­dásra, a vallási, nemzetiségi és kasztellentétekre, az írás- tudatlanságra és népesség- robbanásra — kivételesen ne­héz. A delhi lövések is ezt az irigylésre aligha méltó hely­zetet bizonyították. Radzsiv eddigi miniszterelnöki pálya­futása azonban elszántságról és tetterőről, s arról tanúsko­dik, hogy az erőszak, a vak fenyegetés eszközeivel nem lehet befolyásolni. Újra és újra hirdeti: feltett szándé­ka, hogy anyja nyomdokain haladva, de a megváltozott feltételeket is figyelembe vé­ve — egész India érdekében munkálkodjék. Elekes Éva n francia katonákat kivonják lógóból Denis Baudouin, a francia miniszterelnök szóvivője be­jelentette, hogy a francia ka­tonai egységet vasárnap ki­vonják Togóból. A francia katonákat a két ország katonai szerződése alapján Eyadéma elnök kéré­sére vezényelték Togóba a fenyegető államcsínykísérlet megakadályozására. A 150 ej­tőernyőst visszaszállítják Ga- bonba az ott állomásozó 11. francia ejtőernyős hadosz­tályhoz, a négy Jaguár ha/- ci gép pedig jövő szerdán tá­vozik állomáshelyére, a Kö­zép-afrikai köztársaság fővá­rosába, Banguiba. A szóvivő közölte még, hogy ezt a dön­tést a hadügyminisztérium hozta a kormány egyetérté­sével. Merénylet Gandhi ellen Feltehetően az indiai kor­mányfő ellen kísérelt meg merényletet az a katonai egyenruhába öltözött férfi, aki csütörtökön házi gyárt­mányú pisztolyából tüzet nyitott Mahatma Gandhi hamvasztási emlékművénél. A PTI hírügynökség hely­színi jelentései szerint az emlékmű bejáratánál, egy bozótosban rejtőzködő fegy­veres három lövést adott le. Nem lehetett pontosan tud­ni, hogy célzott-e valakire, és ha igen, kire. A harmadik lövés akkor dörrent, amikor Zail Szingh államelnök, Rad- esiv Gandhi kormányfő és Buta Szingh belügyminiszter kilépett az emlékhely terü­letéről. A miniszterelnök gép­kocsija felé tartott — a tet­tes akkor rá célzott. Egy szemtanú, aki az em­lékszertartás után néhány A Brit Munkáspárt black- pooli konferenciája tegnap olyan nagy horderejű hatá­rozatokat fogadott el, ame­lyek nemcsak védelmi politi­káját helyezik a teljes atom­fegyvermentesítés radikáli­san új alapára, hanem hatá­rozott, a kelet—nyugati kap­csolatok gyökeres javítását szolgáló külpolitikai irány­váltást jelölnek ki a követ­kező munkáspárti kormány számára. A pártvezetés egyetértésé­vel és támogatásával elfo­gadott határozatok kötelezik a választási győzelem esetén hivatalba lépő munkáspárti kormányt, hogy első parla­menti mandátuma idején hajtsa végre a brit nukleá­ris fegyverzet teljes lesze­relését; távolítsa el a sziget- ország területéről az összes amerikai nukleáris fegyvert; azonnal vessen véget a brit atomfegyverkísérleteknek és csatlakozzon az atomfegyver­kísérletek teljes és átfogó ti­Sarlós Istvánt, az Ország- gyűlés elnökét és az általa vezetett parlamenti delegá­ciót tegnap fogadta Hans- Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügymi­nisztere. A bonni külügyminiszté­riumban megtartott megbe­szélés során a felek pozití­van értékelték a két ország kapcsolatait. Sarlós István tájékoztatta a külügyminisz­tert a Magyar Népköztársa­ság időszerű bel- és külpoli­tikai kérdéseiről. szót váltott Radzsiv Gandhi­val, elmondta, hogy a lövés után közvetlenül szúró fáj­dalmat érzett a hátában: re- peszdarab találhatta el. A UNI hírügynökség érte­sülése szerint a férfi olyan kezdetleges fegyvert hasz­nált, hogy Radzsiv Gandhi minden bizonnyal lőtávolsá- gon kívül esett tőle, a löve­dék már a levegőben szét­roppant. Hat személy a lö­vedékdaraboktól könnyebb sérülést szenvedett. A fegyveres állítólag bizo­nyos Mohan Deszai. Azt mondta magáról a rendőrsé­gen, hogy Matúrában szüle­tett. Az első nyomozási vizs­gálatok szerint bűntársai nem voltak, semmi jel nem mutat arra, hogy terrorista csoportokkal állna kapcso­latban. A nyomozásról nem tettek közzé tájékoztatást. lalmát kimondó nemzetközi szerződéshez; azonnali ha­tállyal mondja fel a brit részvételt az Egyesült Álla­mok csillagháborús program­jában; tiltsa meg a vegyi és biológiai fegyverek kutatá­sát, gyártását, tárolását és rendszerbe állítását. A pártvezetés állásfoglalá­sának megfelelően a konfe­rencia nem fogadta el azo­kat a még messzebb menő határozati javaslatokat, ame­lyek — hagyományos vagy nukleáris fegyverzetétől füg­getlenül — valamennyi brit földön levő amerikai tá­maszpont haladéktalan meg­szüntetését és Nagy-Britan- niának a NATO-ból való ki­lépését követelték. Határoza- tilag megerősítették viszont, hogy Nagy-Britannia mun­káspárti kormányzás alatt is a NATO tagjaként kíván részt venni hagyományos fegyveres erőivel az atlanti szövetség „közös védelmé­ben”. Genscher kifejezte azt a meggyőződését, hogy az NSZK és Magyarország kap­csolataik bővítésével szintén hozzájárulnak a kelet—nyu­gati viszony fejlesztéséhez, a párbeszéd elmélyítéséhez. A Sarlós István vezette kül­döttség tegnap folytatta megbeszéléseit a szövetségi gyűlésben (Bundestag). Talál­kozott Ulrich Fischerrel, a zöldek pártjának képviselőjé­vel, a Bundestag külügyi bi­zottságának tagjával. Mitterrand — Chirac n második menet Francois Mitterrand fran­cia elnök bejelentette, hogy nem írja alá a kormánynak a nemzetgyűlési választóke­rületek új kijelöléséről szóló rendeletét. Közleményében azzal indokolta döntését, hogy „a köztársasági hagyo­mányok azt kívánják, hogy a nemzetgyűlés maga hatá­rozza meg a képviselők vá­lasztásának módozatait”. Ez a második eset a féléve tartó francia politikai kettős hatalmi rendszerben, hogy a szocialista párti elnök nem szentesíti aláírásával a jobb­oldali kormány valamely rendeletét. Támogatását elő­ször az állami vállalatok ma­gánkézbe adását szabályozó rendelettől vonta meg — a nemzeti érdekre hivatkozva. A Chirac-kormány akkor törvényjavaslattá alakította át tervezetét s azt megsza­vaztatta a parlamentben. Az ott elfogadott törvényt az elnök már nem vétózhatja meg. Kadhafi megbuktatására Titkos Lfbia-ellenes terv Az Egyesült Államok kor­mányzata ez év augusztusá­ban megkezdte egy Líbia-el- lenes titkos terv végrehajtá­sát, amelynek egyik célja a líbiai forradalom vezetőjének Moamer el-Kadhafinak a megbuktatása volt. Erről szá­mol be a The Washington Post jólértesült forrásokra és dokumentumokra hivatkozva. A lap szerint „a Fehér Ház által augusztus 14-én jóváha­gyott tervet egy feljegyzés­ben fogalmazták meg, ame­lyet John Poindexter, az el­nök nemzetbiztonsági tanács­adója terjesztett Reagan el­nök elé”. A The Washington Post cikke szerint „a terv egy sor gondosan összehan­golt akciót irányzott elő, köztük titkos diplomáciai, katonai műveleteket, és a közvélemény megdolgozását célzó intézkedéseket”. A terv fő pontjait egy Rea­gan elnökletével megtartott ülésen hagyták jóvá, amelyen a kormányzat tíz vezető tiszt­ségviselője vett részt, „a részletek kidolgozását pedig Poindexter, valamint a kül­ügyminisztérium és a CIA belátására bízták”. A lap cikkét ismertetve a TASZSZ szovjet hírügynök­ség hangsúlyozza, hogy a Fe­hér Ház-beli tanácskozást követően azonnal megindul a kormányzat hisztérikus kampánya Líbia ellen. A Fe­hér Ház koholmányokat kez­dett terjeszteni „a Líbia ál­tal tervezett terrorista ak­ciókról.” Halározatok a Brit Munkáspárt konferencfájain Választási győzelem esetén teljes nukleáris leszerelés Genscher fogadta a magyar parlamenti delegációt MOSZKVA Az Ernst Thälmann em­lékmű felavatására, az SZKP meghívására, tegnap Moszk­vába érkezett Erich Honec- ker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke. A repülőtéren Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Anatolij Dobrinyin és Vagyim Medve- gyev, a KB titkárai fogad­ták. Ugyanezen a napon Moszkvába érkezett Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke, valamint Horst Schmidt, a nyugat-berlini szocialista egységpárt elnöke, ök is a Thalmann-emlékmű felavatásán vesznek részt. BONN Orvosi tanácsra megfigye­lés céljából egy-két napig kórházban marad Hans- Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügymi­nisztere. Genschert tegnap múló rosszullét fogta el a szövetségi gyűlésben, ahol tá­jékoztatást adott a stockhol­mi értekezletről. Ezért kéré­sére mentőautón kórházi ke­zelőorvosához szállították. A külügyminisztérium szóvi­vőjének közlése szerint Genscher állapota nem ad okot aggodalomra. NEW YORK Hat közel-keleti ország külügyminiszterével találko­zott szerdán az ENSZ-ben George Shultz. Az amerikai diplomácia vezetője egyebek közt egy közel-keleti nem­zetközi konferencia összehí­vásának a lehetőségéről tár­gyalt külön-külön szíriéi, ománi, iraki, jordániai, egyiptomi és szaudi kollegá­jával. A találkozókról beszá­moló amerikai szóvivő nem közölt részleteket. WASHINGTON Az Egyesült Államokban a Dyess légitámaszponton (Texas állam) szerdán beve­tésre kész állapotba helyez­ték az első gépet a hangnál sebesebb B—1B típusú bom­bázókból, az amerikai „ha­dászati hármas” legújabb ele­méből. Erről Lawrence Skantze tábornok, a légierők képviselője számolt be. A Dyess légitámaszponton már 15 B—1B típusú bombázó ál­lomásozik. A repülőgép 50 tonna harci terhet képes szál­lítani, rendeltetése, hogy a gép fedélzetéről indítható atomtöltetű irányított raké­tákkal mérjen csapást a ki­jelölt célokra. BECS A haderőcsökkentési tár­gyalások eheti ülése sem ho­zott haladást. Enjo Szavov bolgár nagykövet a tegnapi ülésén arról beszélt, hogy a Nyugat a jelek szerint nem kíván megegyezni, hiszen ta­valy december óta nem mó­dosította álláspontját. Ugyan­akkor a szocialista országok idén februári javaslata ész­szerűen kiegyensúlyozott és figyelembe veszi mindkét oldal biztonsági érdekeit. A NATO képviselője, Marcel Rymenans belga nagykövet ismételten azt mondta, hogy a Nyugat kész megállapodást kötni, de annak ellenőrizhe- tőnek kell lennie. Elhunyt Máthé László Az MSZMP Szolnoki Városi Bizottsága, a Szolnok Megyei Néplap Szerkesztősége és a Megyei Lapkiadó Vállalat mély fájdalommal tudatja, hogy 1986. október 1-én életének 65. évében hosszabb súlyos betegség után elhunyt Máthé László elvtárs, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, nyug­díjas, aki 1941 óta tagja a pártnak. Máthé elvtársban minden körülmények között helytálló kommunistát vesztettünk el. A városi pártbizottság és a szerkesztőség saját halottjának te­kinti; hamvasztás utáni búcsúztatásáról később történik in­tézkedés. Nincs olyan halálhír, amely ne érne bennünket vá­ratlanul. Bár tudtuk, hogy Máté elvtárs egészségi álla­pota az utóbbi időben erősen romlik, 1974-ben is már be­tegsége miatt kérte nyugdí­jaztatását, bár évéinek szá­mát tekintve dolgozhatott volna még, mégis most szin­te hihetetlen, hogy nem láto­gat már be többé sem a szer­kesztőségbe, sem a városi pártbizottságra, s nem vesz részt a veterántársak össze­jövetelein sem. Mert jóllehet nyugállományba vonult, az újságíró tollát félretette, de kommunistaként továbbra is szorgalmas katonája maradt a pártnak. A pártnak, amely­nek fiatal kora óta tagja; a pártnak, melynek szolgálatá­ban a felszabadulás után ki- teljesedett az élete. Az egykori kalapos segéd saját erejéből élve a lehető­ségekkel, küzdi fel magát a politikai élet különböző posztjaira. A jánosházi fia­talember, kinek keserves volt gyermekkora jól tudta, ki­nek az ügyét kell szolgálnia hűséggel, megrendithetetlen kötelességtudattal. Ezért vállalta például Békéscsabán, a Ipártbizottsági aktivista feladatát, majd más politikai beosztások után a Viharsarok Népe felelős szerkesztői mun­káját ’53 októberében. Az élő szó agitátora ettől fogva az írás eszközeivel is szolgál­ja a dolgozó nép javát. S ha kell, fegyverrel a kezében is kész megvédeni a szocializ­mus ügyét: 1956-ban karha- talmistaként szolgál a fővá­ros X. kerületében. Kőbá­nyán, és vesz részt a párt újjászervezésében is. Helyt­állását a Munkás Paraszt Hatalomért Emlékéremmel ismerik el. Az ellenforradalmat követő konszolidáció első esztendei­ben újra az úsjágíráshoz pártol, három évig a Veszp­rémi Napló munkatársa, il­letve főszerkesztő-helyettese, majd 1960-tól korkedvez­ményes nyugdíjaztatásáig a Szolnok Megyei Néplap ro­vatvezetője. Evekig irányítja a lap gazdaságpolitikai rova­tát, majd pártpolitikai fő­munkatársként a pártélet kérdéseivel foglalkozik. Har­col, érvel cikkeiben az új érdekében. Tolla nem csil- log-villog, inkább éles, he­gyes, a valóság, az igazság érdekében forgatja és a pon­tosság, tárgyilagosság nyel­vén beszél, az érvek bizony­ságát keresi. S közben a szerkesztőség kommunista közösségét is irányítja, éve­ken át alapszervezeti titkár­ként. Lelkes, odaadó, fárad­hatatlan munkáját elkötele­zettségét több kitüntetéssel ismerték el. A párt soraiból kidőlt egyik hűséges katonája, akit sorsa, hivatása méltán állí­tott azokra a helyekre, ahol szükség volt reá. Szívesen vállalta a rábízott feladato­kat, de szerénysége tiltotta, hogy bármikor előrukkoljon érdeméivel. Pedig voltak, számosak. Ki tudná számba venni, felsorolni, az életnek hány különböző területén te­vékenykedett egyszerű közle­gényként is — a tőle meg­szokott alapossággal. Mert nála a rend, a pontosság — mindenben alapvető követel­mény volt. És a szigorúság, önmagával szemben éppúgy, mint másokkal szemben. Üzi- goriúság az elvek következe­tes képviseletében, és mara­déktalan gyakorlati kivitele­zésében. Emlékezetünk híven őrzi szigorúan emberséges egyé­niségét. Európai Kultúra Társasága Befejeződött a belgrádi tanácskozás Belgrádban befejezte ta­nácskozásait az Európai Kul­túra Társaságának 18. köz­gyűlése, amely szerda este elfogadott záróokmányában egyebek között támogatásáról biztosítja a tavalyi budapes­ti kulturális fórum határoza­tait, s állást foglal az álla­mok és népek közötti, a béke érdekében, nemzeti, ideoló­giai és egyéb különbségektől függetlenül megvalósítandó együttműködés mellett. A közgyűlésen részt vett, s a kultúrák sokféleségéről, a társadalmak egymásra gya­korolt vonzásáról, az embe­ri civilizációról folytatott 'vi­tában felszólalt Köpeczi Béla művelődési miniszter, Hubay Miklós, az írószövetség elnö­ke, és Boüdizsár Iván a ma­gyar PEN Klub elnöke. A szerda esti ülésen Giu­seppe Galaso olasz történész, a társaság elnöke a népek kö­zötti szolidaritás erősítéséhez nyújtott hozzájárulásáért át­adta a társaság 1985. évi dí­ját Desanka Maksimovic szerb költőnőnek, 1986. évi díját pedig Claude Aveline francia írónak. A közgyűlés záróakkordja­ként a résztvevők tegnap két híres jugoszláv műemléket tekintettek meg: a Zsica- és a Sztudenica-kolostort. Lengyelország Illegális szervezkedés Gdanskban Gdanskban egy hét főből álló csoport bejelentette: bi­zottságot alakított azzal a céllal, hogy illegális, a len­gyel jogrenddel szemben mű­ködő szervezetet hozzon lét­re. A szervezkedésről már hétfő óta keringtek hírek Varsóban. A lengyel sajtó visszafogottan foglalkozik a társadalmi megegyezés ellen irányuló kísérlettel. A tegnapi Zycie Warszawy így fogalmaz: „Az újabb kí­sérletről nem azért kell be­szélni, mert bármiféle ve­szélyt jelentene, hanem azért, hogy a társadalom tisztán lássa: vannak még Lengyel- országban olyanok, akik be­teges politikai elvakultságuk miatt képtelenek a megfelelő következtetések levonáséra^ A rrljűlt felidézésére tett újabb próbálkozás egyben helyzetük kilátástalanságát is bizonyította. A varsói lap végezetül megállapítja: ;„A lengyelek többsége azt szeretné, hogy a politikai indíttatású bűncse­lekményeket elkövető szemé­lyek szabadon bocsátása vég­érvényesen lezárná az ország történelmének egy keserű szakaszát. Abban reményke­dik, hogy nem marad kihasz­nálatlanul a nemzeti közmeg­egyezés kibontakoztatásának újabb lehetősége ...”

Next

/
Oldalképek
Tartalom