Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

1986. OKTÓBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A axoolallzmus megújulásának útja 4. A huszadik kongresszus és az MDP Négy fűtőmű — nyolcezer lakás A fűtési idény élűit startra készen Az MDP Központi Vezető­ségének 1955. márciusi és áprilisi ülése újabb fordula­tot hozott a politikai irány­vonalban, és ez lényegében visszatérési kísérlet volt az 1953. június előtti politiká­hoz. A jobboldali vagy annak kikiáltott jelenségek és in­tézkedések elleni harc lett a pártvezetőségnek legfőbb gondja. S hogy ez mit jelen­tett, azt jól tükrözte az 1956. évre kidolgozott rendkívül feszített terv, amely a nehéz­ipar fejlesztését írta elő. A beruházásokat az előző év­hez képest mintegy 10 szá­zalékkal növelték, ennek 40 százaléka a nehézipart illet­te, míg a mezőgazdaság ré­szesedése a maga 18 százalé­kával jelentősen csökkent az előző évhez viszonyítva. A személyi fogyasztás növeke­dését visszafogták, bérjaví­tást nem irányoztak elő. A propagandában és az ideoló­giai jellegű megnyilvánulá­sokban ismét azt hangoztat­ták, hogy a szocializmus elő­rehaladása szükségszerűen az osztályharc éleződését váltja ki. A párt elméleti folyóira­tának, a Társadalmi Szemlé­nek májusi száma vezércik­kében ehhez még hozzátette: „A kizsákmányoló osztályok és maradványaik fokozott el­lenállást fejtenek ki és ez az ellenállás érezteti hatását a pártban is.” Veszedelmesen emlékeztet ez a megfogalma­zás arra az érvelésre, amely a pártba behatoló ellenségre hivatkozva, alapul szolgált a koncepciós perekhez. Rákosi a szektás fordulat végrehajtásában a nemzet­közi helyzetnek 1954 végén és 1955. első hónapjaiban való­ban tapasztalható éleződésé­re is hivatkozott és spekulált. Tavaszra azonban, a szovjet vezetés békeoffenzívája nyo­mán, más irányú tendenciák kezdtek felülkerekedni (mi­közben persze az imperialis­táknak ellenkező irányú hi­degháborús lépései és törek­vései is jelen voltak). Ma­gyar szempontból különösen két esemény volt nagy jelen­tőségű. 1955 májusában a négy nagyhatalom Bécsben tető alá hozta az államszer­ződést, amelynek nyomán Ausztria az örök semlegesség státuszába került. 1955. jú­nius 2-án Belgrádban aláír­ták a szovjet—jugoszláv nyi­latkozatot, ameíy kiküszö­bölte a két ország kapcsola­tainak akadályait, mindenek­előtt azzal, hogy önkritiku­san felülvizsgálták és mint hamisat visszavonták az úgynevezett Tájékoztató Iro­dának a jugoszláv pártot és vezetőit nemcsak elmarasz­taló, de rágalmazó 1949. évi határozatát. Minthogy annak idején ez a határozat nagy­mértékben a Rajk-per ko­holt vádjaira épült, Rákosit és csoportját a legközvetle­nebbül érintette a jugoszláv kérdésnek a testvérpártok, mindenekelőtt az SZKP ál­tal, önkritikus módon való rendezése. 1956. február 14—25-én ülésezett az SZKP XX., tör­ténelmi jelentőségű kongresz- szusa, amely nemcsak a Szovjetunió életére, hanem a világpolitikára és az egész nemzetközi kommunista mozgalom irányvonalára ki­ható új következtetésekre jutott. Míg korábban elmé­letünk a világháború kirob­bantását Elkerülhetetlennek tekintette, megállapították, hogy az erőviszonyok meg­változásával a harmadik vi­lágháború megakadályozásá­nak megvan a lehetősége. El­vetette azt a sztálini tételt, hogy a szocialista építés ejlő- rehaladása szükségszerűen az osztályharc éleződésével jár. Megerősítette viszont azt a lenini tételt, hogy az egyes országok és nemzetek külön­böző utakon juthatnak el a szocializmushoz, a hatalmat az országok egy részében a munkásosztály polgárháború elkerülésével is kivívhatja. Hangsúlyozta az átmenetben és a szocialista építés folya­mán az egyes országok, nem­zetek sajátosságainak jelen­tőségét, vagyis óvott a szov­jet gyakorlat mechanikus másolásától. Tendenciaként és a szocialista országokban is alkalmazható gyakorlat­ként értékelhetők a gazdasá­gi intézkedések, különösen ami a mezőgazdaság fejlesz­tését, az anyagi érdekeltség elvének fokozott érvényesíté­sét. a lakossági szükségletek kielégítését illeti. Általában a XX. kongresszus bátor kér­désfeltevéseivel, elemzésével, a dogmatikus gondol1 kodás és gyakorlat elleni fellépéssel, a szocializmus eszméi és gya­korlata megújulásával bizta­tott. E tekintetben korszakal­kotó jelentőségű, hogy feltár­ta a személyi kultusz okozta hibákat, a Sztálin vezetése idején elkövetett törvénysér­téseket és intézkedéseket fo­ganatosított a pártélet leni­ni normái helyreállítására, a kollektív vezetés lenini elvé­nek érvényesítésére. A kommunista pártokat a történelmi tapasztalatok elemzésére, ideológiai meg­alapozásuk átgondolására és politikai irányvonaluk felül­vizsgálatára biztatta a kong­resszus. A magyar pártot fel­készületlenül és váratlanul érte a kongresszus, hiszen egy évvel ezelőtt, szektás meg­fontolások alapján, éppen az­zal ellenkező szellemű fordu­latot hajtott végre. Rákosi Mátyás, aki a magyar kül­döttséget a moszkvai tanács­kozáson vezette, ezért igye­kezett a XX. kongresszus je­lentőségét kisebbíteni. Az el­ső politikai bizottsági ülésen, ahol a Kongresszusról beszá­molt, az ő szájából különösen hamisan hangzó „mi nem másolhatjuk a Szovjetuniót” érveléssel igyekezett az MDP-t a tanulságok levoná­sától visszatartani. A Köz­ponti Vezetőségnek 1956. március 12—13-i ülésén, amelynek napirendje a XX. kongresszusból adódó ma­gyar teendők meghatározása volt, odáig ment, hogy kije­lentette: „A kongresszus ha­tározatai és egész munkája azt bizonyítják, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja, annak Központi Vezetősége helyes úton jár, jól látja a feladato­kat és helyesen szabja meg e feladatok megoldására a rendszabályokat. Minden ré­szében helyesnek és irány­mutatónak bizonyultak a Központi Vezetőség múlt év márciusi határozatai”. Bár a plénum felszólalói szinte kivétel nélkül vitatták ezt a megállapítást és a po­litikai irányvonalnak a XX. kongresszus szellemében va­ló felülvizsgálatát szorgall- mazták, végül elfogadták a semmitmondó határozatot, és újra megtámogatták Rákosit és politikai vonalát. Nem így a párttag és a közvélemény politizáló része. A kongresszus olyan élénkü­lést, politikai aktivitást vál­tott ki, amilyenre sok-sok éve nem volt példa Magyar- országon. Ezekben kifejezés­re juttatták a pártvezetéssel szembeni elégedetlenséget és egyre több helyen Rákosi Mátyás alkalmasságát a ve­zetésre is kétségbe vonták. S különösen nagy erővel köve­telték nemcsak a rehabilitá­ció befejezését, hanem fesze­getni kezdték azt is, hogy kik és miért rendezték meg a koncepciós pereket. Nagy Imre és csoportja ki­használta azt, hogy Rákosiék nem vonták le a megfelelő tanulságokat, és ennek nyo­mán is a pártban eszmei-po­litikai elbizonytalanodás bon­takozott ki. önmagukat kiál­tották ki a XX. kongresszus eszméi letéteményesének, és a magyar viszonyokra alkal­mazandó szocializmus meg­valósítását tűzték zászlajuk­ra. A dolog természeténél fogva nem egy kérdésben kö­zös platformra kerültek a hibákat egészen más célzat­tal ostorozó különböző reak­ciós, burzsoá restaurációs kö­rökkel. Ezek természetesen előszeretettel húzódtak meg a „jobboldali”, „nemzeti” kommunistáknak a „szektás”, „dogmatikus”, „sztálinista” kommunisták elleni harca ár­nyékában. Rákosi kezdte elveszíteni a talajt a lába alól és kapko­dott. Egyrészt egyre hatásta­lanabb adminisztratív intéz­kedésekkel próbálkozott a jobboldallal szemben, más-: részt rákényszerült, hogy egy májusi nagy-budapesti nagy­aktíván elismerje felelősségét a súlyos törvénytelensége­kért. De ezzel már elkésett, helyzete tarthatatlanná vált. A párt és az ország válsága sürgősen változást követelt. (Következik: Kétfrontos harccal a válság leküzdé­séért.) Fűtési szemlét tartottak tegr nap délelőtt Szolnokon a ta­nács és az Ingatlankezelő Vállalat szakemberei. Megte­kintették a városi fűtőműve­ket, ellenőrizték a távfűtés felkészültségét. Megfelelő volt-e a nyári karbantartás? Van-e akadálya a fűtésidény pontos megkezdésének? Biz­tosított-e a melegvízszolgál­tatás? Ilyen és hasonló kér­dések foglalkoztatták a szem­le résztvevőit. Csakúgy, mint — a fűtési szezon közeledé­sével — egyre inkább a la­kosságot is. Ezért a szemlét követően László Józseftől, az IKV igazgatójától tudako­zódtam a legfrissebb tapasz­talatokról. — Az üzemeltetőnek vajon melege lett a látottaktól, vagy csak a szívét melenget­te a látvány? — Azt hiszem, az utóbbi a helyes kifejezés. Elmond­hatom, hogy az elmúlt évek­ben nem volt ilyen kedvező az indulás előtti kép, mint jelenleg. A szakemberek — a látottak alapján — alapos­nak találták a felkészülést, a biztonságos üzemelés fel­tételei adottak. — A városban itt-ott lát­ható kibontott gerincvezeté­kek ellenére? Tegnap a Parlamentben együttes ülést tartott az Or­szággyűlés terv- és költség- vetési, településfej lesztésii és környezetvédelmi, mezőgaz­dasági, valamint jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsága. A gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésének tár­sadalmi-gazdasági program­járól — az Országos Tervhi­vatal, illetőleg a Központi Statisztikai Hivatal által ösz- szeállított munkaanyagokról — tárgyaltak, mondták véle­ményt a képviselők. Bevezetőjében az ülésen elnöklő Bognár József, a terv- és költségvetési bizott­ság elnöke (Országos lista) utalt arra: parlamentünk gyakorlatában, a képviselői Szakmai bemutatóra hívta tegnap délelőtt a Csemege Vállalat korszerűsített 121-es szolnoki áruházába a keres­kedelem vezető szakembereit, a szállító partnereket. Ter­mészetesen meghívót kaptak a hatvani Építőipari Szövet­kezet, a korszerűsítés fővál­lalkozójának vezetői, és olyan alvállalkozók is, mint a törökszentmiklósi Gépgyár­tó és Javító Szövetkezet. A szakmai bemutatón ott volt Bugán Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Berki Ferencné, a Szolnoki Városi Pártbizottság titkára, és Bálint Ferenc, a megyeszék­hely tanácselnöke is. Kun István, vezérigazgató rövid köszöntője után el­mondta, mi változott, újult meg az áruházban. Kétszere­sére nőtt a hűtőkapacitás, s az előre csomagolt húsok mellett hentes is dolgozik, tőkéről méri a húst. Az üzlet­térben helyet kapott a kor­szerű kenyér és sütemény osztály és az öt régi pénztár helyett hét világszínvonalú pénztárgép biztosítja a vá­sárlás gyorsaságát. Tágasabb lett az országszerte jó kávé­járól ismert presszó, több sü­temény, hidegkonyhai ké­szítmény fér a polcokra. Megkérdeztük a vezérigaz­gatót, mennyibe került a gyönyörű, szinte minden be­rendezésében megújhodott áruház átalakítása. Végössze­get még nem tudott monda­ni, de eddig már négymillió — Ezeken a helyeken már befejeződött a csövek cseré­je. Pillanatnyilag a Gyer­mekvárosnál kell egy veze­tékszakaszt kicserélni, de október 15-re ez is elkészül. Természetesen a földvissza­töltésre és a tereprendezésre csak később kerül sor. — Hallhatnánk a helyszíni szemle részleteiről? — Megtekintettük mind a négy tömbfűtőművet, ame­lyek összesen mintegy nyolc­ezer lakás fűtését, melegvíz- ellátását biztosítják. Tegnap valamennyi fűtőművet és a teljes rendszert üzemi nyo­más alá helyezték. Majd — miután hibát sehol nem ész­leltünk — megkezdődött a próbafűtés. Ez persze nem jelenti azt, hogy „sütnek” a radiátorok, hiszen csak a rendszer üzemképességéről győződünk meg. — Tehát a pontos szezon- kezdést semmi sem zavarja? — Készen állunk az idény beindítására, ha az időjárás megkívánja, még korábban is elkezdhetjük a fűtést. Mind­ezért 30 millió forintot köl­töttünk a fűtőművek nyári karbantartására. Több he­lyen kicserélték * meghibá­sodott, korrodált gerincveze­műhelymunika során mást el­ső íziben hívtak össze négy bizottságot közös tanácsko­zásira, lévén szó olyan témá­ról, amely sokoldalú elem­zést igényel, mielőtt a 'kor­mány elé kerül. Faluvégii Lajos, a Minisz­tertanács elnök helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke volt a bizottsági ülés előadó­ja. Referátumában hangsú­lyozta, hogy a formálódó társadalmi-gazdasági prog­ram fontos része a hosszú távú terület- és településfej­lesztésről 1985 tavaszán el­fogadott országgyűlési hatá­rozat végrehajtásának. A tár­sadalmi-gazdasági program kidolgozására többhónapos egyeztető munka után, a me­gyei programokra építve ke­forintos számla érkezett be a vállalathoz. Kun István el­mondta azt is, hogy a kivá­lóan dolgozó fő- és alvállal­kozók meöett az áruház dol­gozói is áldozatkészen kivet­ték részüket az egész munká­ból. — Miután áruházunk híres a színvonalas munkáról, a vásárlók előzékeny és gondos kiszolgálásáról, én a megnyi­tó alkalmából nem javítást kérek az itt dolgozóktól, ha­nem azt, őrizzék meg a jó hírnevet, szolgáljanak rá ezután is a vásárlóközönség elismerésére, bizalmára — mondta rövid nyilatkozatá­ban a nagyvállalat vezér­téket, a táptartályokat és a gépészeti berendezése­ket is. Sok éves lakossági panasz orvoslására is futott belőle. Több lakóépületben a régi, elhasználódott radiá­torok helyett újakat szerel­tek fel. A korábban megszo­kott 30 napos karbantartási leállást két hétre, de volt, ahol egy hétvégére csökken­tették le. Ennek is kedvező volt a fogadtatása. — Mire kell készülnünk, mi változik a fűtési idény­ben? — Igyekszünk tartani az előírt 20 Celsius-fokot, ezért gyakoribb lesz a lakásokban a hőellenőrzés. Folytatjuk továbbá a felújítást. Az Ady Endre út térségében fekte­tünk le párhuzamos gerinc­vezetéket. Az átkötés idő­pontjában — gyakorlatilag ez egy fél nap — számítha­tunk rövid kiesésre. Lénye­ges változás csak jövőre lesz, a Széchenyi lakótelepen ugyanis áttérünk majd a hő­központok automatizált szá­mítógépes vezérlésére. Je­lenleg összességében meg­nyugtató a helyzet. Startra készen várjuk az idény in­dítását. egyeztetés fontos szakaszát jelenti a parlamenti bizott­ságok rmostMú vitája, amely lehetőséget teremt arra, hogy a leglényegesebb javas­latokat, ajánlásokat a prog­ram véglegesítésénél figye­lembe vegyék. Beható elem­zés és sokoldalú társadalmi, szakmai egyeztetés alapján jelölték ki hét megyének azt a 23 térségét, amelyekben a legsürgetőbb a feszültségek feloldása. A Minisztertanács elnök­helyettese végül hangsúlyoz­ta, hogy e program egyetlen ötéves periódus alatt nem valósítható meg, s a tartós (eredményekhez félelősség- teljes társadalmi támogatás­ra van szükség. igazgatója. Elismeréssel szólt a szállító partnerek, kereske­delmi cégek és iparvállalatok példás együttműködéséről is. A szakmai bemutató után. délután két órakor Váczi Jó­zsef fiatal boltvezető-helyet­tes egy-egy szál virággal kö­szöntötte az áruház ajtajában az első vásárlókat, akik ak­korra már igen szép szám­mal összegyűltek a nyitásra. A boltajtóban Csik Pál áru­házigazgató is ott állt a ko­sarat nyújtó tanulólányok mellett, s ahogyan a hatva­nasban mindig szokás volt, a vásárlónak most is min­denki köszönt. S. J. Nemes János A tervezett ütemben halad Abádszalókon az Alkotmány úti iskola bővítése. A 64 millió forintos beruházás során a jelenleg négytantermes iskola nyolc újabb tanteremmel, vala­mint színházi előadások megtartására is alkalmas tornacsarnokkal gyarapodik. A teljes át­adást a jövő év augusztusára ígérik az illetékesek (Fotó: T. K. L.) Sz. Gy. Elmaradott területek Társadalmi program a fejlesztésre Országgyűlési bizottságok ülése rült sor. A társadalmi éndieik­Megifjodva, korszerűen Ismét fogadja a vásárlókat a hatvanas Az első vásárlók a megszépült áruházban (Fotó: N. Zs.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom