Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

1986. OKTÓBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szoolallxmus megújulásának útja 14. Aki nincs ellenünk, az velünk van Már a rend helyreállítá­sának időszakában, majd később, a konszolidálódás folyamatában még inkább, az újjászülető pártnak erős fegyvere volt a helyes szö­vetségi poltiika. A munkás- osztálynak a szövetségesei­hez való viszonya, a kom­munistáknak a pártonikívü- liek nagy tömegeivel való kapcsolata alapvető gondja volt a marxista elméletnek és a szocialista gyakorlatnak — a hatalomért folytatott küzdelem idején csak úgy, mint az új társadalom fel­építésének egymást követő lépéseikor. Magyarországon ez a szö­vetségi viszony, illetve kom- munista-pártonkívüli kap­csolat drámai megjelenési formákban romlott meg, he­lyette bizalmatlanság és széthúzás kerekedett felül. De az érzékeny raegáláshoz nagy mértékben hozzájárult az is, hogy a tömegek vi­gyázó szemmel figyelték, va­jon az MSZMP szakítani tud- és akar-e az MDP-nek e téren kifejtett sokak el­lenérzését kiváltó gyakorla­tával. Hiszen még élénken élt az emlékezetben a bi­zalmatlanságnak az a lég­köre, amely a jóindulatú, de politkai kérdések iránt nem nagyon érdeklődő emberek­ben nem megnyerhető szö­vetségest, hanem potenciá­lis ellenséget gyanított, most már nem is beszélve azok­ról, akiknek kifejezett fenn­tartásaik voltak a rendszer­rel, és vezető erejével, a párttal szemben. Az MSZMP szövetségi po­litikájára, történeti vissza­tekintésben, előszeretettel alkalmazzák a rugalmas jel­zőt. S valóban e politikának egyik — az MDP-jével ösz- szevetve feltétlenül új — vonása a rugalmasság volt. Formájában a szövetségi po­litikának mégsem a rugal­masság, hanem az elvszerű­ség volt a legfőbb törvénye. A tömegek érdekeiből in­dult ki már akkor is, ami­kor azok jó része még nem értette meg a párt politiká­ját, és bizalmatlanul figyel­te azt. Szilárdan ha kellett eréllyel képviselte fő célját, a hatalom megszilárdítását, és éppen ennek érdekében volt a szövetségesek iránt megértő, türelmes, Alkal­mazta — ahol csak lehetett — a meggyőző szót a hatal­mi intézkedések, az erőszak helyett. A munkásosztály vezető szerepének helyreál­lítására, a munkás-paraszt szövetség megszilárdításá­ra mindenekelőtt a legszi­lárdabban a néphatalom melett álló erőket tömörí­tetté. Az ellenforradalmárok iránt kíméletlen harcot foly­tatott. Amilyen mértékben ha­ladt előre a konszolidáció — s ennek gyors volt az üte­me — úgy fejlődött, fino­modott a szövetségi politi­ka. Előtérbe kerültek a kü­lönböző osztály- és rétegér­delkek, és szükségszerűen a köztük meglévő részleges érdekellentétek is. Ezek egyeztetése, feloldása komp­romisszumokat is feltételez. (Alapvető elvi kérdésekben persze nem lehetséges kompromisszum.) Jó példája volt ennek az elvileg szilárd, megoldásaiban rugalmasan kompromisszumokra is hajló politikának: miközben a párt egy pillanatra sem ta­gadta, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság megteremté­sét tűzte céljául, az egyéni kisgazdaságok termelési kedvét a legkülönbözőbb eszközökkel ösztönözte. Ugyancsak ezirányú érzé­kenységet mutatott az az in­tézkedés is, hogy a szövet­kezetben tömörüli parasztok megítélésében nem korábbi osztályheiyzetüket, hanem a közösen végzett munkájukat ajánlotta figyelembe venni. Hasonlóan a kispolgári, ér­telmiségi rétegek iránti fi­gyelmét és rugalmasságát jelezte, hogy miközben a lleglhatározottabban felle­pett a nacionalizmus min­den megjelenési formája el­len, a nemzeti érzelmek és hagyományok kérdéseiben nagy tapintatot tanúsított (nemzeti címer megváltozta­tása, a katonai uniformis kialakítása. március 15-e megünneplése, stb.) Az átgondoltabb szövetsé­gi politikának fontos feltéte­le volt. hogy a párt jobban megismerje az abban részt­vevők természetét, igényeit, törekvéseit. Ebből a szem­pontból is jelentős lépés volt az a széles körű vizsgálat, amelyet a munkás oszátly amelyet a munkásosztály körében végzett politikai munkáról kezdeményezett a pártvezetés. A parasztság helyzetét, és a munkás-pa­raszt szövetség megerősíté­sének érdekeit szolgálták, az ugyancsak beható vizsgálat és elemzés alapján készült agrárpolitikai tézisek. Az értelmiség álláspontját és viszonyát a szocialista át­alakuláshoz, egész sor — már említett — dokumen­tum kidolgozásával igyeke­zett tisztázni. Hogy milyen körültekintéssel és nagy politikai érzékenységgel ke­zelte az MSZMP, már te­vékenykedése első szakaszá­ban is, a szövetségi politi­kát, arra jó példa a Köz­ponti Bizottság 1957. no­vember 2-i, a Hazafias Nép­front-mozgalom megerősí­téséről szóló határozatának egyik megállapítása: „a Ha­zafias Népfrontnak fontos szerepet kell betöltenie a középrétegek, az értelmisé­giek, és a kispolgárok kö­rében. E rétegek társadalmi súlya nagyobb, mint szám­arányuk, megnyerésük a népi demokrácia, a szocia­lizmus számára az ellenfor­radalmi események után fontos feltétele előrehaladá­sunknak.” A szövetségi politika érvé­nyesülését segítették az ál­lam és az egyházak viszo­nyának és együttműködésé­nek érdekében tett lépések. Ez a katolikus egyház ese­tében lassabban ment, hi­szen a Mindszenty-ügy és a Vatikán állásportja akadá­lyozta a hazai papságot ab­ban, hogy az e tekintetben mind pozitívabb törekvéseit érvényesítse. De azért fok­ról-fokra előre lehetett lép­ni, hiszen a vallásos töme­geik megibékülését a rend­szerrel. majd mind erőtel­jesebb támogatásukat, nem­csak az. alsóbb papság, de a főpapság is érzékelte. és ezekkel számolniok kellett. A vallásszabadság alkotmá­nyos jogának biztosítása egyrészről, másrészről a párt- és állami vezetésnek az az elvi álláspontja, hogy a szocialista építés érdekeit illetően hívők és nem hí­vők tökéletes egységben le­hetnek. mindmáig szilárd alapját képezik az állam és az egyházak együttműködé­sének. A szövetségi politikának kifejezési formája volt, hogy 1962 őszén az MSZMp veze­tése elhatározta, és a VIII. kongresszus el is fogadta az egyetemi és főiskolai felvéte­leknél a származás szerinti kategorizálás megszüntetését. A származás szerinti kate­gorizálás, amely korábban a történelmi igazságszolgál­tatást és késés behozását szolgálta a munkásosztály és parasztság tehetséges gyer­mekeinek érvényesülésében, az adott pillanatban társa­dalmi szempontból már ár­talmas volt. Igazságtalanul korlátozta szüleik egykori osztályhelyzete miatt az olyan, arra alkalmas fiatal emberek továbbtanulását, akik már a felszabadulás után születtek, és a szocia­lista társadalomban élték életüket. A származás sze­rinti kategorizálás meg­szüntetése a szövetségi po­litika előremutató lépése volt a szocialista nemzeti egység megteremtéséhez. A 60-as évek elején Ká­dár János egy beszédében, amelyet a Hazafias Nép­front Országos Tanácsában mondott eL, kifejtette, hogy az MSZMP szövetségi politi­káját e jelszóval lehetne egyszerűen jellemezni: „Aki nincs ellenünk, az ve­lünk van!” Utalás volt ez arra. hogy a Rákosi-féle pártvezetés, „az osztályharc a szocializmusban egyre éle­ződik” felfogás értelmében, a szerint a jelszó szerint járt el, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van.” Azóta Kádár Jánosnak az ezzel merőiben ellentétes állás­pontja és jelszava már szin­te szállóige lett, bejárta az egész világot, és mindenütt jellemzésül szolgál a szocia­lista berendezkedési rend magyarországi formájának. Nemes János (Következik: A bizalom jegyében) A Fegyvernek —Kenderes közötti villamos távvezetékről csatlakozó oldalágat épít ki a TU ász. A leágazás a térségben zajló gázkitermelő munkálatok miatt szükséges Fotó: T. K. L. A megyei tanács vb napirendjén Villames energia - gamesz Kjusztendili vendégek Szolnokon Tegnap háromtagú tanácsi delegáció érkezett Szolnok megyébe ötnapos látogatásra a bulgáriai Kjusztendil me­gyéből, Dimitrjev Petkovnak, a Kjusztendil Megyei Tanács elnökhelyettesének vezeté­sével. A küldöttség a megye tudományos és művészeti életét, a közoktatás és köz- művelődés állami irányítá­sának gyakorlatát tanulmá­nyozza. A delegációt tegnap fo­gadta Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára, és Ür- mössy Ildikó, a megyei ta­nács elnökhelyettese. A vendégek ma a megye- székhely közoktatási, közmű­velődési és művészeti intéz­ményeinek munkájával is­merkednek. Válaszolt a képviselő Milyen kapcsolata van vá­lasztóival? Mióta képviselő, mennyivel nőtt a munkája, elfoglaltsága? — Mi valósult meg eddig képviselői tervei­ből, a választópolgárok kéré­seiből? A legutóbb a munka­idő védelmében szólt az or­szággyűlésben hogyan szi­lárdítja a fegyelmet, milyen intézkedésekkel védi a mun­kaidőalapot a Mezőgépnél? Ilyen kérdések hangzottak el tegnap azon a fórumon, amelyen az OTP Szolnok Me­gyei Igazgatóságának dolgo­zói találkoztak Sziráki And­rás országgyűlési képviselő­vel, a Szolnoki Mezőgép Vál­lalat vezérigazgatójával. A munkaidő után kezdődött be­szélgetés az estébe hajlott az OTP megyei igazgatóságán. Munkájukkal, még inkább annak eredményével minden­nap közvetlenül találkozha­tunk, ha kigyulladnak este a lámpák, ha bekapcsoljuk a tévékészüléket és van áram: a villamos energia minden­napi szükségletünk. Nem kö­zömbös tehát, miként dolgoz­nak azok a vállalatok, ame­lyeknek feladata megyénk­ben a biztonságos áramszol­gáltatás. Két vállalat, az Északmagyarországi és a Ti­szántúli gondoskodik a la­kosság, a települések áram­mal való zavartalan ellátásá­ról, s elmúlt időszakbeli te­vékenységüket tekintette át keddi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága, megál­lapítván, hogy az érdekelt vállalatok elismerésre méltó módon oldják meg nem köny- nyű feladatukat, szolgáltatá­saik színvonala jó, jóllehet itt-ott akadnak kisebb prob­lémák. Például a körzetesí­tésből eredően — több köz­ségnek van egy villanyszere­lője — ami azt eredményez­heti hogy éjjel akár órákra is sötétben maradhat egy fa­lu. ha az áramzavar híre nem jut el a hivatalos szakember­hez. Igaz viszont, hogy jelen­tősen növekedett a hálózat üzembiztonsága és korszerű­sége, az üzemzavarok száma a negyedére csökkent, az el­hárítás ideje pedig mintegy a felére. Kevesebb hibát gyor­sabban hárít el tehát a Ti- tász, mely a megyeszékhely villamos energiájáról is gon­doskodik. És a közutakon is egyre több a korszerű fény­forrás, nagyobb a fény. Szol­nokon például a sárgán fény­lő nátriumlámpák már a vi­lágszínvonalat képviselik. Pe­dig szakemberhiánnyal küzd a vállalat — mindkettő — súlvos gondot okoz az után­pótlás biztosítása a nehéz fi­zikai munka és a viszonylag alacsony bérek miatt. A vég- rehaitó bizottság, amikor re­gisztrálta az eredményeket, egyben aláhúzta a további korszerűsítések fontosságát, s nemcsak a színvonalasabb pHátásra. hanem a fokozott takarékosságra is figyelmez- tetatt. hogy csócsfogvasztási ídöbpn sp pmplkediék mér­téktelenül a fogyasztás. s hogv sok esetben feleslegesen ee égessük a villamos ener­giát. A szolnokiak esetében pedig a jelenleg időrabló, korszerűtlen díjbefizetés módszerének megváltoztatása várat magára. Az utóbbi idők tapasztala­tai, felvetődő problémái .tet­ték időszerűvé, hogy a vég­rehajtó bizottság megtárgyal­ja előzetes bizottsági vita után, bevonva az eszmecse­rébe a pedagógusok szak- szervezeti megyei bizottságát is, a művelődési intézmények gazdálkodását végző szerve­zetek, az úgynevezett game- szek tevékenységét, tekintet­tel azokra a feszültségekre, amelyek esetenként a gazdál­kodó szervek és a művelődé­si intézmények között tá­madtak meg nem értésből, a jó együttműködéshez szük­séges ismeretek hiányából, vagy kölcsönös érdeklődés hí­ján avagy a szakmai igények és a gazdálkodási szempontok téves megítéléséből fakadóan. A gameszek — állapította meg a végrehajtó bizottság, — amelyeket azért hoztak lét­re csaknem három éve. hogy megkönnyítsék az intézmény- vezetők dolgát, levévén vál­lukról a gazdálkodás min­dennapi terheit, alkalmasak kijelölt feladataik elvégzésé­re, nincs tehát szükség szer­vezeti vagy szerkezeti változ­tatásokra. Nem az elvekben, hanem a működésükben kell tehát finomításokat végezni ott, ahol úgymond döcög a szekér, ahol nem segíti, aka­dályozza a munkát ez a lát­szólagos „megosztottság”; fi­nomítani kezdve a közös ter­vezésen, a szoros együttmű­ködésen át az eredmények és tapasztalatok együttes érté­keléséig. Hogy a működés gyakorlatában egészséges egységbe kerüljenek a szak­mai és gazdálkodási szem­pontok. A gamesz munkájá­nak gyümölcsei csak az in­tézménnyel közösen elért eredmény lehet. És viszont. A végrehajtó bizottság határo­zatában felhívta a helyi taná­csok elnökeinek figyelmét arra, hogy az egyes gazdál­kodási szervezetek és a mű­velődési intézmények között alakuljanak ki a szükséges jó együttműködés tárgyi és személyi feltételed és „őrköd­jenek” élve lehetőségeikkel a jó együttműködés folyama­tán. Központi intézkedések az agrár- és élelmiszertermelés feltételeinek javítására (Folytatás az I. oldalról) 1987. január elsejével életbe lépő intézkedések között riélTl szerepel a növénytermesztési felvásárlási árak emelése, vi­szont az előirányzott hozam- növekedések érdekében átla­gosan 11 százalékkal csök­kentik a műtrágyák beszer­zési árát. Emellett a talajja­vításban használatos mész beszerzéséhez is hatóanyag­tonnánként 500 forint költ­ségtérítést kapnak az üze­mek. A kukoricatermesztés további ösztönzésére a mosta­ni 800 forintról 1000 forint­ra növelik a hektáronkénti jövedelemadó-kedvezményt. Nem sorolta a miniszter — miután azokat, a jövő évre való időbeni felkészülés érde­kében már a nyáron meghir­dette a MÉM — az állatte­nyésztés közgazdasági felté­teleinek javítására hozott in­tézkedéseket. Hangsúlyozta, hogy továbbra is kiemelt fontosságot tulajdonít a kor­mányzat az állattenyésztés megfelelő anyagi ösztönzésé­nek. A sertés, a vágómarha, a vágócsirke, a gyapjú és a tej felvásárlási árának eme­lése, valamint a technológia­korszerűsítés támogatása után megteremtik — a kere­setszabályozásban külön is preferált munkahelyi pótlék­kal — a kedvezőtlen munka­Az öntözési költségek to­vábbi mérséklésére jövőre is mentesülnek a gazdaságok az állandó vízdíj 80 százaléká­nak megfizetése alól. Az al­maültetvények minőségi ösz- szetételének javítására egyes korszerű fajták telepítéséhez az eddigi hússzal szemben 40 százalékos támogatást kap­nak. a nagyüzemek. A táro­lókapacitások — elsősorban a műtrágya és a gabona elhe­lyezésére szolgáló létesítmé­nyek — bővítését a mostani átlagosan 15 százalékos fel­halmozási adónak az egysé­gesen nyolc százalékra törté­nő csökkentésével ösztönzik a központi szervek. feltételek között, az általá­nostól eltérő munkaidőbeosz­tásban dolgozó állattenyész­tési fizikai dolgozók és köz­vetlen termelésirányítók na­gyobb anyagi elismerését. A kedvezőtlen adottságú me­zőgazdasági üzemekben pedig a szakemberek számára álla­mi támogatással épített szol­gálati lakások mentesülnek a felhalmozási adó alól. Váncsa Jenő tájékoztatta még a tájértekezlet résztve­vőit a bankrendszerben, a hitelpolitikai munkában, a biztosítási szférában már megkezdett vagy a közeljö­vőben sorra kerülő változá­sokról. Elmondta azt is, hogy január elsejével meghirdetés­re kerülő három — növény- termesztési, integrált állatte­nyésztési és ipari feldolgozá­si, valamint agráripari fej­lesztési — termelés program is segíti a jövő évtől az ága­zatok termelésnövelési cél­jainak teljesítését. Végezetül a miniszter hangsúlyozta: a közepes időjárás mellett ér­demileg javítani tudják az agrár- és élelmiszertermelő ágazatok pozícióját, ha azok üzemi megújulással, a terme­lés növelését és a jövedelme­zőség javítását gátló szubjek­tív tényezők felszámolásával is párosulnak. A MÉM-tájórtekezJet Bu­gán Mihály zárszavával ért véget. Az ismertetett irány­elvek gyakorlati megvalósu­lását jelentő jogszabályok ütemterv szerint látnak nap­világot, a közlönyökben, az értesítőkben. A napokban várható a mezőgazdasági fel- vásárlási árak változásainak közzététele, október végén és november első napjaiban pe­dig nyilvánosságra hozzák a beruházási és üzemviteli tá­mogatásokkal, valamint az agrárágazat jövedelem és ke­resetszabályozásával kapcso­latos módosításokat. Várha­tóan november végén érte­sülhetnek majd a gazdaságok a műtrágyafélék beszerzésé­nek pénzügyi lehetőségeiről, és a jövő év első hónapjá­ban a maximált áras növény­védőszerek új árairól. T. F. Megújulás szükséges az üzemekben is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom