Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-15 / 243. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. OKTÓBER 15. Minőségileg új helyzet Kommentár Országportré: Irán Irán, ez a közép-keleti ország egyik legfontosabb gazdasági partnerünk a fejlődő viliágban. Kormányfőjének mostani látogatást a legmagasabb szintű politikai érintkezés a két állam között az iráni forradalom győzelme óta. Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert, majd kikiáltása után az iráni iszlám köztársaságot. Ősi állam lírán, történelme több évezredes. Az elmúlt évszázadokban sokszor támadtak rá idegen hódítók, ám sikerült megóvnia eredeti kultúráját. Területe 1 648 000 négyzetkilométer, lakóinak számát egy korábbi becslés 34 millióra teszi. Hamarosan újabb népszámlálást tartanak, ami majd pontosabb adatokat szolgáltat. Nyilvánvalóan változott a lakosság száma: jelentős a népszaporulat, s ugyanakkor a több mint hat éve tartó háború a szomszédos Irakkal sok emberéletet követel. Iránt a második világháború előtt Perzsiaként emlegették. Tény, hogy a lakosság mintegy fele perzsa, s ez az ország hivatalos nyelve is. Az iszlám köztársaság azonban lehetővé tette, hogy a több nemzetiség és törzs is saját anyanyelvét használhassa. Irániban ugyanis nagyszámú tűrik (azerbajdzsán és türkmón) él, sokan vannak az iráni népekhez tartozó kurdoik és baludzsiak is. Ezen kívül az országnak vannak nomád lakosai is, akik saját törzsi nyelvűiket beszélik. Az előző rendszertől az Iszlám Köztársaság nagyarányú analfabétizmust örökölt, ennek felszámolása jelentős feladat — különösen a nem — perzsa anyanyelvűek között Az iráni iszlám forradalom velejéig romlott impe- rialistabarát rendszert buktatott meg.. A mozgalomban meghatározó szerepet töltött Ibe az iszlám itt uralkodó síita ágának papsága. A köztársasági alkotmány államvallássá tette a síita hitet, az ország vezetőjévé a legnagyobb tekintéllyel rendelkező hittudóst téve meg. Khomeini Ajatollah, aki azóta Irán első számú embere, nevezi ki az elnököt és kormányfőt, feloszlathatja a nemzetgyűlést, népszavazást írhat ki. Az Iszlám Köztársaság alkotmánya számos olyan jogot biztosított a néiptömegeknek, amelyet a korábbi monarchia nem adott meg. Az iráni gazdaság a sah uralmának éveiben kizárólag a kőolajon alapult. Akkor nagyarányú fejlesztéseket kezdtek, s egy sor ipari létesítményt vásároltak, nyugati licenszeket honosítottak meg. A forradalom után változott a gazdaság fejlesztésének stratégiája, nagyobb hangsúlyt kapott a mezőgazdaság, hiszen a lakosság túlnyomó része továbbra is falun él, életkörülményeinek javítása elengedhetetlen. Az ország fő jövedelmi forrása azonban az olaj maradt annak ellenére, hogy az irakikai folytatott háború okozta károk, valamint az utóbbi időszak negatív árrobbanása jelentősen megcsappantotta a bevételeket. Az iráni iszlám köztársaság kormánya anti imperialista külpolitikai irányvonalat követ.. Részt vesz az el nem kötelezett országok mozgalmában, támogatja a nemzeti jogaiért küzdő palesztin népet. Irán érdeklődést mutat a szocialista országokkal való kapcsolatok iránt is. Ezt bizonyítja a Szovjetunióval közelmúltban lezajlott több tárgyalásuk, továbbá Mir Hosszéin Muszavi kormányfő látogatása az NDK-ban, s hazánkban. (k s) (Folytatás az 1. oldalról) és eszmefuttatások sokasága látott napvilágot. Ez természetes. Nem maradtak e! a különböző spekulációk sem. Most a világ figyelmét a találkozó eredményei kötik le. Mindenkit érdekel, hogy mi is történt, mit hozott a találkozó, s milyen lesz utána a világ. Arra törekedtünk, hogy a reyikjavíki találkozó középpontjában a világpolitika legfontosabb kérdései álljanak — a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a nukleáris leszerelés, pontosan így is történt. Jelentős csomagteiv Jelentős lépések egész csomagtervét helyeztük a tárgyalóasztalra — mondotta többek között Mihail Gorbacsov. — E javaslatok, ha elfogadják őket, új korszak kezdetét jelentették volna az emberiség életében. A nukleáris fegyverektől mentes korszak kezdetét. Ez a nemzetközi helyzet gyökeres megváltoztatásának lényege. Ennek meg is volt a reális lehetősége. Itt már nem a nukleáris fegyverzet korlátozásáról volt szó. mint a SALT—I, és SALT—II és más szerződésekben, hanem a nukleáris fegyverek viszonylag rövid idő alatt történő felszámolásáról. Első javaslatunk a hadászati támadófegyverekre vonatkozott. Kijelentettem, hogy a kövekező öt évben készek vagyunk ezek ötven százalékos csökkentésére. A hadászati fegyvereket szárazföldön, a vízben és a levegőben is felére csökkentettük volna. A megállapodás megkönnyítése érdekében nagy engedményt tettünk, feladva azt a korábbi követelésünket, hogy a hadászati egyensúlyban vegyük számításba a területünk elérésére képes közepes hatótávolságú amerikai rakétákat, és az előretolt állomásoztatású amerikai nukleáris eszközöket is. Második javaslatunk a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozott. Indítványoztam az elnöknek, hogy maradéktalanul számoljuk fel Európában az ebbe az osztályba tartozó szovjet és amerikai rakétákat. E javaslatot megfogalmazva is nagy engedményt tettünk, amikor korábbi álláspontunktól eltérően kijelentettük, hogy nem kell figyelembe venni Nagy- Britannia és Franciaország rukleáris rakétáit. A harmadik kérdés, amelyet első találkozónkon felvetettem az elnöknek, s amely javaslat csomagunk szerves részét képezte, a rakétaelhárító rendszerekről kötött (ABM) szerződés és a nukleáris kísérletek beszüntetése. Álláspontunk e kérdésben a következő: ha gyökeresen új helyzetet hozunk létre, amikor megkezdődik a nukleáris fegyverek számottevő csökkentése, és belátható időn belül bekövetkező felszámolása, akkor minden váratlan fordulattal szemben be kell biztosítani magunkat. Olyan fegyverről van szó, amely mindmáig országunk védemének magvát alkotja. Üres kézzel érkeztek Mihail Gorbacsov ezután arról szólt, hogy miként reagált a javaslatokra az amerikai elnök. A többi között vázolta a tárgyaló partner elvárásait, majd tájékoztatta a tévé nézőit arról, hogy átadta Reagannek az angol fordításban még Moszkvában elkészített lehetséges direktívák tervezetét. A nap második felében újból találkoztunk — folytatta az SZKP KB főtitkára — és az elnök ismertette a tárgyalási szünetben kidolgozott amerikai álláspontot. Első szavai után világossá vált, hogy — mint azt már a sajtóértekezleten is megfogalmaztam — naftalinba rakott kacatokat akarnak ránk sózni, amelyek már a genfi tárgyalások levegőjét is főj tóvá teszik: különböző közbülső megoldásokat, számokat, szinteket. alszinteket, stb. egyetlen új gondolat, egyetlen friss megközelítés, egyetlen olyan ötlet sem. amely a megoldásnak akárcsak a legkisebb esélyével, vagy bármiféle előrelépéssel kecsegtetne. Világossá vált elvtársak, hogy az amerikaiak teljesen üres kézzel érkeztek Reyk- javíkba. Az volt a benyomásunk, csak azért jöttek a találkozóra, hogy beseperjék az ellenszolgáltatás néljküji engedményeket. Drámai helyzet alakult ki. Biztos lévén abban, hogy javaslataink kiegyensúlyozottak és figyelembe veszik a partner érdekeit is, úgy döntöttünk, nem hagyunk fel erőfeszítéseinkkel, amelyek célja, hogy áttörést érjünk el a találkozón. A tisztázást szolgáló számos kérdés után reménysugár csillant fel a hadászati kérdésekkel kapcsolatban. Az alkalmat megragadva, még egy nagy lépést tettünk a kompromisszum felé. Közöltem az elnökkel: létezik a hadászati támadó fegyverek önök által és általunk is elismert hármasa. A földi telepítésű rakéták, a hadászati tengeralattjárók és a hadászati bombázók. Nos csökkentsük ennek a hármasnak mindegyik elemét 50 százalékkal. Akkor nem lesz szükség a különböző szintekre és aliiszintekre. a különböző aprólékos számitgatásoikra. Hosszú viták után sikerült egyetértésre jutni ebben a •kérdésben. Nuklearisrakéta-mentes Európa Aztán megkezdődött a vita a közepes hatótávolságú rakétákról. Az amerikaiak kitartóan védelmezték az úgynevezett közbülső megoldást, amely előirányozza európai rakétáik egy részé- nék, köztük a Pershing—2 rakétáknak s természetesen a mi SS—20-as rakétáinknak a megőrzését. Mi kategorikusan elleneztük ezt a megoldást. Azt is eLmondtam már, hogy miért. Európa megérdemli, hogy megszabaduljon a nukleáris fegyvereiktől, s megszűnjön nukleáris túsz lenni. A maga részéről az elnöknek nehéz volt harcolnia a saját nulla- megoldása ellen, amelyet olyan hosszú időn át reklámozott. S mégis meg kellett éreznünk, hogy az amerikaiak és ázsiai szövetségeseik sorsával kapcsolatos különleges aggodalmukra hivatkozva meg akarják ákadá- lyozni a megállapodást. Amerikai részről sok minden elhangzott, ami egyszerűen nem igaz. Kellemetlen mindezt felidézni. A dolgok csak akkor kezdtek kedvezően alakulni, amikor mi ebben a kérdésben is újabb lépést tettünk feléjük és beleegyeztünk a következő formulába : egyetlen rakétát sem európában. és 100 robbanófejet a mi, keleti területeinken telepített közepes hatótávolságú rakétáinkon, és ugyanennyit az amerikaiaknak a saját területen lévő rakétáin. A lényeg: sikerült egyetértésre jutni abban, hogy európát megszabadítjuk a nukleáris rakétáktól. Létre jött tehát az egyetértés a közepes hatótávolságú rakéták kérdésében is. Fontos előretörésre került sor a nukleáris leszerelés e területén is. Az amerikai kormányzat nem tudott kitérni a pozitív eredményekre irányuló szilárd törekvés elől. Hátra volt még az ABM szerződés és a nukleáris robbantások betiltásának kérdése. Ezzel kapcsolatban Gorbacsov kijelentette: a rakétaelhárító rendszerekről szóló szerződés ebben a helyzetben kulcsfontosságúvá vált, szerepe méginkább megnövekedett. A tárgyalásoknak abban a szakaszában, amikor már teljesen világossá vált, hogy a vita folytatása időfecsérlés, emlékeztettem arra, hogy mi meghatározott csomagtervvel álltunk elő. és arra kértem tárgyalópartneremet, hogy ezt vegye számításba. Ha önnel a nukleáris fegyverzet nagymérvű csökkentésének lehetőségéről szóló közös álláspontot dolgoznánk ki, és ugyanakkor nem jutnánk egyetértésre az ABM- szerződés és a nukleáris robbantások kérdésében, akkor mindaz;, amit mi itt létre akarunk hozni, összeomlana. Az elnök és a külügyminiszter erre a határozottságra nemtetszéssel reagált. Én azonban nem tudtam másképp feltenni a kérdést, mert hazánk biztonságáról, az egész világ, minden nép és minden földrész biztonságáról volt szó. Újabb javaslatok Az a megbeszélés, amelyről azt terveztük, hogy végül is záró tanácskozás lesz, időzavarba került. És ahelyett, hogy hazautaztunk volna, mi Moszkvába, ők Washingtonba, újabb szünetet jelentettünk be. Hadd gondolja át még egyszer mindenki a helyzetet és majd az ebéd után találkozunk. Visszatérve a polgármester házába, ahol zajlotak megbeszéléseink, a szovjet küldöttség még egy kísérletet tett a találkozó sikeres befejezésére. A pozitív eredmény elérése érdekében a következő szöveget ajánlottuk: „A Szovjetunió és az Egyesült Államok kötelezettséget vállal arra, hogy tíz évig nem él jogával, s nem lép ki a meghatározatlan időre kötött ABM-szerződés- ből, és hogy ez idő alatt minden egyes kitételét szigorúan betartja. Az űrbéli rakétaelhárítás kozmikus elemeinek összes kísérlete tilalom alá kerül, kivéve a laboratóriumi körülmények között végzett kutatásokat és kísérleteket. Az első öt év alatt 1991-ig bezárólag 50 százalékkal korlátozódnak a felek hadászati támadó fegyverei. A rákövetkező 5 évben megszűnne a fennmaradó hadászati támadó fegyverek másik fele. Ily módon 1996 végére mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban teljes mértékben megsemmisülnek a hadászati támadó fegyverek”. Az első négy órában új fent igyőzködtük-győzködtük beszélgetőpartnereinket álláspontunk .megalapozottságáról, hiszen ez az álláspont semmivel sem fenyeget, nem sérti az Egyesült Államok valós biztonsági érdekeit. De a későbbiekben mind világosabbá vált, hogy az amerikaiak nem fogadják, el az SDI-programimal kapcsolatos kutatások és kísérletek laboratóriumi korlátozására vonatkozó javaslatokat. Fegyverükkel a kozmoszba törnek. Reális helyzetértékelés Határozottan leszögeztem, hogy mi sohasem egyezünk bele abba, hogy saját kezünkkel segítsük elő az ABM-szerzödés aláásáisát. Ez elvi kérdésünk, nemzetbiztonságunk kérdése. Ezeknek a zsúfolt őszi napoknak rövid mérlegét megvonva, a következőket mondanám. A találkozó nagy esemény volt. Megtörtént az átértékelés. Minőségileg új helyzet jött létre. Most mór senki sem cselekedhet úgy, mint korábban. A találkozó hasznos volt. Előkészítette az esetleges előrelépést, megteremtette a helyzet valódi javításának lehetőségét abban az esetben, ha az Egyesült Államok végre realista álláspontra tér át és lemond hamis helyzetértékeléséről. A találkozó megerősítette hitünket választott irányvonalunk helyességében, s abban, hogy a nukleáris kor új politikai gondolkodásmódja. Szükséges és konstruktív — mondotta a többi között Mihail Gorbacsov. Látogatás Solymáron A hazánkban tartózkodó nyugatnémet szövetségi elnök kedden felkereste a solymári Kemipur magyar—NSZK vegyesipari közös vállalatot. A képen: a vendég a vállalat termékeivel ismerkedik (Telefotó — KS) (Folytatás az l. oldalról) zetközi, többek között a Német Szövetségi Köztársaság egyetemeivel kialakított együttműködés. A heidelber- gi, a paderborni egyetemmel közös kutatómunkát folytatnak az ELTE tudósai, oktatói és hallgatói, s a rendszeressé vált kerekasztal-megbeszélé- seken tájékoztatják egymást oktató munkájukról, eredményeikről. Több mint kétszáz éve működik Budapesten a német tanszék, amelynek feladata a német nyelvi kultúra növelése mellett a német irodalom és nyelv tudományos szintű oktatása. Professzorok vezetésével folyik itt a magyarországi német nyelvi emlékek tudományos feldolgozása és közzététele, a német—magyar történeti, kulturális, irodalmi és tudománytörténeti kapcsolatok feltárása. A német szemináriumban ma elsősorban tanárokat képeznek. A rektor végezetül átnyújtotta az NSZK államfőjének az egyetem legrangosabb kitüntetését, az Eötvös Loránd arany emlékgyűrűt. A vendég ezt követően Mádl Antalnak, a német tanszék vezetőjének — a hamburgi egyetem díszdoktorának — kíséretében felkereste a német tanszéket, s kötetlen beszélgetést folytatott az oktatókkal és a diákokkal. Este Richard von Weizsäcker és felesége — Loson- czi Pál és felesége társaságában — megtekintette a hamburgi balett előadását a Magyar Állami Operaházban. « • • A nap folyamán Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a Parlamentben megbeszélést folytatott az NSZK államfő kíséretének tagjaként hazánkban tartózkodó Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel, aki a kora délutáni órákban elutazott Budapestről. Mir Hoszein Muszavi 1942- ben született a kelet-azer- bajdzsáni Hamenei helységben. A középiskola elvégzése után a Teheránt Egyetem építészeti és városfejlesztési szakán folytatott tanulmányokat, s barátaival együtt alapítótagja volt az egyetem első Iszlám Társaságának. 1973-ban a SAVAK, a sah titkosrendőrsége letartóztatta. Az 1979-es iszlám forradalom győzelme után Mir Hoszein Muszavi az újonnan létrehozott Iszlám Köztársasági Párt egyik vezetője és a párt hivatalos lapjának, az Islamic Republic-nak — Iszlám Köztársaság — kiadója és főszerkesztője lett. 1979-től a testület fennállásáig tagja vglt az Iszlám Forradalmi Tanácsnak. Dzsavad Bahonar miniszterelnök kormányában rövid ideig a külügyminiszteri posztot töltötte be. Mir Hoszein Muszavi 1981, október 29 óta áll a kormány élén. Az iráni miniszterelnök több vallásfilozófiai, történelmi, kulturális és társadalompolitikai mű, illetve az iszlám forradalom elméletével foglalkozó írás szerzője. Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottsága Tanácskozás Bukarestben A Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek találkozóján tegnap Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékoztatást adott Mihail Gorbacsov főtitkár és Ronald Reagan amerikai elnök reykjavíki találkozójáról. A szövetséges államok külügyminiszterei teljes támogatásukról biztosították a Szovjetuniónak a találkozón képviselt építő álláspontját, nagyra értékelték a nagy horderejű és messzemenő kezdeményezéseket, amelyek valós távlatokat nyitnak a fegyverkezési verseny megfékezésére, az atomfenyegetés elhárítására. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy az amerikai kormány lépjen végre a kölcsönösen elfogadható megoldások keresésének útjára a háború és béke kulcsfontosságú problémáiban. A Szovjetunió bátor és felelősségteljes lépései által kínált történelmi lehetőséget nem szabad elszalasztani — hangoztatták. A találkozó résztvevőinek határozott szándéka, a párbeszéd folytatása, és az is, hogv továbbra is tevékenyen fellépnek a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének létrehozásáért — tették hozzá.