Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-10 / 213. szám
1986. SZEPTEMBER 10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megye! rekord „titka" Év végére elkészül A megyei párt vb napirendjén Jól megválasztott és szigorúan betartott technológiával Jászalsószentgyörgyön idén is a búza a legjövedelmezőbb Ahogyan országosan, úgy megyénkben is a vártnál kevesebb búza termett az idén. Az elmúlt esztendőben öt termelőszövetkezetben takarítottak be hektáronkénti hat tonna feletti búzatermést. Az idén ezt mindössze egy közös gazdaságban tudták száz kilogramm híján megközelíteni. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán és a téeszek megyei érdekképviseleti szervében dolgozó, hozzáértő szakemberek feladata — ismereteink szerint munkálkodnak is ezen —, hogy elemezzék, a mostoha időjáráson kívül milyen objektív vagy szubjektív okok számlájára írható még a várttól elmaradt kenyérgabona-termés. Mi annak jártunk utána, hogy a legnagyobb termést betakarító gazdaságban, a Jász- alsószentgyörgyi Petőfi Tsz- ben hogyan sikerült elérni az idei megyei rekordot, a hektáronkénti 5,9 tonnás hozamot. Rangjának megfelelően Mindenekelőtt ildomos leszögezni : az alsójászsági földeken gazdálkodó szövetkezetnek sem voltak idén jobb adottságai a búzatermesztéshez mint általában a megyében. A nagyobbrészt erősen kötött talajai 20—21 aranykorona értékűek, csapadék- ellátásuk a megyei átlagnál rosszabbul alakult. Tavaly októbertől, azaz a búzavetéstől a június végi betakarításig mindössze 379 millimé- temyi eső áztatta a szent- györgyi határt, ebből 301 milliméter téli csapadék volt. Amikor az átlagosnál nem jobb körülmények között elért, a megyei átlagot mégis mintegy 40 százalékkal meghaladó búzatermés „titkáról” érdeklődtünk, a közös gazdaság szakvezetői leszögezték: titok nincs. Jól megválasztott és szigorúan betartott technológia van. A kalászos gabona érdekeinek vetették alá szinte a teljes alaptevékenységükben a szakosodási törekvéseket. Az árunövény-termesztési ágazatban mindössze négy kultúrát, a búzán kívül a cukorrépát, a napraforgót és a fénymagot termesztik együtt. A nagy területet, a szántó 40 százalékát képviselő őszi búzát két tömbben. 150—200 hektár közötti nagyságrendű táblákban termesztik. A két állatfajra — sertésre és szarvasmarhára — szakosodott állattenyésztésük az eredményes kukoricatermesztés és az intenzíven művelt, nagy hozamú rét-legelő területek révén nem von el területet a kalászosgabona termesztésétől. Ezenkívül, mint megtudtuk, a nagy létszámú — csaknem hatszáz téesztagot foglalkoztató — ipari tevékenység létrehozása is kapcsolódik a téesz gabonaprogramjához. Az örökérvényű mondásnak — ki mint vet, úgy arat — a gyakorlat igazolását szolgálja az alábbi jászalsó- szentgyörgyi „recept”. A té- eszbeliek a búza alá történő talajművelés sajátos forgóját alakították ki. A terület egyharmadán mély-, másik harmadán középmély, a többi részén pedig csak felületi műveléssel készítik elő a talajt vetéshez. így gyakorlatilag négy évenként a teljes búzaterület jó művelésben részesül, amit az is elősegít, — és itt van a nagy- létszámú ipar jelentősége — hogy a terület egyharmadát évenként háztáji területként hasznosítják intenzív növények termesztésére. A tavaly háromszor-négyszer kézzel művelt hagymaföldön például 7,2 tonnás, a máktáblákon hét tonnás búzatermést értek el az idén, ami lényegesen javította az üzemi termésátlagot. Soha nem kockáztatják a Petőfi Tsz-ben az optimálist közelítő vetésidő betartását. Ennek érdekében a búzaterület elenyésző hányadán kerül csak őszi betakarításé növények után a földbe kenyérgabona vetőma gva. Nem fontossági — hiszen Szentgyörgyön a technológia valamennyi fázisának egyforma jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek — hanem termesztési sorrendet tartva szólnunk kell a téesz tápanyaggazdálkodásáról is. A búza alá, az utóbbi évek átlagában, hektáronként kijuttatott 116 kilogrammos műtrágyafelhasználás önmagában nem érdeAmi a búzatermesztés sikerét alapvetően meghatározó biológiai hátteret illeti, a jászalsószentgyörgyiek nem zárkóznak el a gabonanemesítek legújabb eredményeinek gyakorlati alkalmazásától. A fajtaleírás alapján helyben kipróbált fajták közül azonban csak azok mellett teszik le a vok- sot, amelyek a téesz talajadottságai közepette a legnagyobb hozammal biztatnak, és amelyekkel folyamatos érésidőt és ezáltal folyamatos betakarítást biztosíthatnak. Az évi negyven va- gonnyi vetőmagszükségletüket zömében saját maguk termesztette másodfokú szaporítóanyagból elégítik ki, minden éviben vásárolva annyi elit szaporulati fokú magot, hogy újratermelhessék a szükséges másodfokú mennyiséget. Nemcsak, hogy nem vetnek rosszabb vetőmagot a másodfokúnál, azt is megnézik, hova kerül. A legkötöttebb táblákba vetik a minőségjavító, az előző évben öntözött területbe a rövid ebb tenyészidejű takarmány, és a többi táblába az étkezési fajtákat. Csakhogy a két szélső technológiai fázis, a vetés és a betakarítás közötti időszakban is sokszor meghatározó — a terméshozamok alakulása szempontjából mondhatni létkérdés — a gyorsaság. Nem véletlenül rendelkezik például a Petőfi Tsz-ben a szakagronómuson kívül a főágazatvezető, az ágazatvezetők és az ágazati agronómusok mindegyike növényvédő szakmérnöki képesítéssel. A több értő szakember és a nagy táblaméretek révén szükség esetén akár az egész búzaterületen egy nyújtott műszakban elvégezhető a repülőgépes növényvédelem. A szakszerű és gyors beavatkozás természetesen feltételezi a növénytermesztők és a műszaki ágazatban dolgozók közötti jó együttműködést. Nos, Jászalsószentgyörgyön ebben nincs hiba: a gépesítés nem kiszolgáló ágazata a növénytermesztésnek. Egy szervezeti egységet alkot- fnek, önállló gárjszámadást készítenek, tehát együtt érdekeltek a jó növénytermesztési eredmények elérésében. Ha már az érdekeltségnél tartunk: a Petőfi Tsz- ben mindenkit a mennyiségtől függő végtermék díjazást kiegészítő, úgynevezett kam- pányprémiumokkal tesznek érdekeltté a gyorsabb de jobb minőségű munkában. A vetőket például a napi teljesítményük, tehát a gyorsaságuk alapján díjazzák, de a búza kelése után, annak minősége szerint prémiumban részesítik. Az idei megyei búzatermesztési rekord kapcsán hoztuk a fönti példákat, de a teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy nem egyszeri kiugró eredményt jelent Jászalsószentgyörgyön meine említést. Ez a hatóanyag mennyiség azonban, jobban hasznosul ott, mint másutt, éppen mert a három talajművelési mód révén minden évben a talaj másmás rétegébe kerül. És amiért az árunövény-termeszté- si ágazat szerkezetébe jól illeszkedik az ipari növények termesztése: a búzaterület csaknem egynegyede — a következő évben cukorrépának szánt táblák — kap rendszeresen, nagymennyiségű szervestrágyát. A kemikáliák hatékony felhasználását pedig levélanalízis alapján végzett tápanyagutánpótlás is segíti a szövetkezetben. Az egész búzatermesztési technológiában a siker döntő feltételének tartják a Petőfi Tsz szakemberei a gyorsaságot. Majd másfélezer hektár búza megközelítőleg optimális időben történő elvezetéséhez természetesen nemcsak idejében elkészített, jóminőségű magágyra van szükség, hanem korszerű technikára is. E tulajdonképpeni szakmai tényt nemcsak a téesz szakemberei vallják, hanem az egész tagság: az utóbbi három évben nyolcmillió forint értékbén vásároltak gabona-célrészjegyet. A tagok „kölcsöndott” pénzéből kombájnt, vetőgépet vásárolt a szövetkezet. Az ütőképes, korszerű betakarítógép-park és a fajtaválaszték révén, folyamatos érésidő teszi lehetővé, hogy a jászalsószentgyörgyi té- eszben — bér az utolsók között látnak hozzá az aratáshoz — az elsők között fejezik be a búza betakarítását. Az éréstől számított 48 órán belül a magtárba kerül a mag, évenként változóan, öt-kilenc napig tart Szentgyörgyön az aratás. az 5,9 tonnás hozam. A korábbi évtizedekben a téesz minden ötéves tervében szerepelt az alábbi tétel: egy tonnával növelni kell a búza átlagtermését. Tervidőszakról tervidőszakra következetesen sikerült ezt teljesíteni, 1969-ben három tonna, tavaly 6,2 tonna búzát takarítottak be egy-egy hektárról. Az öt év alatti egy- tonnás átlagtermés-növeléséről a VII. ötéves tervben sem mondtak le. Elképzelésük megvalósítását természetesen nem bízzák a véletlenre. Saját beruházásban, tervezésben és kivitelezésben készített folyékony műtrágyatelepről, jobban hasznosuló kemikáliát juttattak a hamarosan vetésre kerülő jövő évi búza alá. Ezenkívül a felvehető tápanyagmennyiség vizsgálatával is javítani akarják a tavaszi fej- és lombtrágyázásakor a táp- anyaggazdálkodást. Tovább korszerűsítik a fajtaösszetételt és bevezetik az úgynevezett művelőutas búzatermesztést, a meglehetősen költséges repülőgépes növényvédelem kiküszöbölésére. Mert ugyebár a rekordok hallatán mindig fölvetődik a kérdés: rendben, de mennyiért? Nos, a nagy táb- 1 améretek miatt kevesebb energiát használtak el. A jó minőséggel, magas — mázsánként 380 forintos — átlagárat értek el. és az egységnyi területről betakarított nagy átlagtermés révén 190— 200 forint között alakult 100 kilogramm búza önköltsége — szóval, hektáronkénti 10 ezer forintos nyereségével a legjövedelmezőbb növény volt idén is Jászalsó- szentgyörgyön a búza. Temesközy Ferenc Döntő a gyorsaság Rendben, de mennyiért? A gyermek- és ifjúságvédelem helyzete Nemzetközi kamionparkoló Az év végéig befejeződik az első magyarországi nemzetközi kamionparkoló építése. Már elkészültek a mélyépítési munkák, és kész az 500 négyzetméteres főépület alapozása is. Megkezdődött a terület betonozása, és egykét héten belül hozzáfognak az üzemanyagkút alapozási munkálataihoz, emellett folyamatosan építik a vízhálózatot. Az M—5-ös autópálya fővárosi bevezető szakasza mellett, a Nagykőrösi út és a Szentlőrinci út kereszteződésében épül. Évente ugyanis több mint 200 ezer külföldi kamion halad át az országon, s ezek jelentős része érinti a fővárost, ahol azonban nincs kijelölt pihenőhely. A város különböző pontjain parkoló kamionosok többnyire kultúrálatlan körülmények között, sokszor a környékbeli lakók életét zavarva, a forgalmat akadályozva pihenik ki úti fáradalmaikat. Egy hét múlva Gépipari vásár Brnóban Tegnap sajtótájékoztatót tartott a Mahir abból az alkalomból, hogy egy hét trióivá megnyitja kapuit Brnóban a nemzetközi gépipari vásár. Magyarország hagyományos résztvevője ennek a seregszemlének. A Mahir, a kiállítást szervező vállalatok versenyeztetése során, most először nyerte el a brnói gépipari vásár hivatalos magyar kiállításának rendezési jogát. Huszonhárom kiállító képvisei Magyarországot, 1120 négyzet- métier zárt és 560 négyzetméter szabad területen. Köztük van például a Transelektro, a Budavox, az Elektroimpex, a Komplex, a MOM, a Medicor és a Videoton Rt. A megyei párt-végrehajtóbizottságot tegnapi ülésén Mrena István, a Magyar Nemzeti Bank Szolnok Megyei Igazgatóságának igazgatója szóban tájékoztatta a megye mezőgazdasági üzemeinek pénzügyi helyzetéről. Megtárgyalta a végrehajtó bizottság a gyermek-, és ifjúságvédelem megyei helyzetéről és további feladatairól előterjesztett jelentést. A párt XIII. kongresszusának és a megyei pártértekezletnek határozatai követelményként fogalmazzák meg a több tekintetben hátrányos helyzetű családok életfeltételeinek javítását, a szociális és anyagi helyzetből adódó esélykülönbségek mérséklését, az állami és társadalmi gondoskodás összehangolását, a családközpontú nevelési, gondozási formák kialakítását, eredményesebb működtetését. A megyében a gyermek- és ifjúságvédelem programját a politikai testületek állásfoglalásai, a kormány határozatai alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága készítette el, ez az iránymutató a helyi tanácsok és érintett szervei munkájában. A helyi tanácsok a település adottságainak figyelembe vételével középtávú intézkedési tervben foglalták össze tennivalójukat. Elmondható, hogy a gyermekvédelemben kialakult a felderítés, a megelőzés a gondozás és utógondozás rendszere. Megyénkben 1985. végén a veszélyeztetett kiskorúak száma mintegy négyezerháromszáz, a kiskorú népesség 3,7 százaléka. A gyerekek testi és szellemi, erkölcsi fejlődését veszélyeztető okok között legjellemzőbb a kedvezőtlen családi környezet, továbbá a szülők alkoholizálása, munkakerülő, bűnöző életmódja, a gyermek iránti kötelességeik elhanyagolása. Gyakori, hogy egy-egy családban a veszélyeztető okok halmozottan jelentkeznek. A veszélyeztetettség megnyilvánul a gyerekek és fiatalok esetében az iskolakerülésben, az alkoholizáló, csavargó, garázda, munkakerülő, súlyosabb esetekben a bűnöző életmódban is. Üj veszély- forrás a kábítósaerpótló anyagok, az úgynevezett szi- pózás terjedése. Nagyon fontos, hogy a veszélyeztetett helyzetű gyerekek az iskola eredményes elvégzéséhez megszerezzék az alapot az óvodában. Sajnos, még nem sikerült rendszeressé tenni óvodába járásukat és olyan mértékben felzárkóztatni őket társaikhoz, hogy valamennyien zavartalanul megkezdhessék iskolai tanulmányaikat. Az óvodák és az iskolák nagy figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű gyerekekre. Az iskolák gyermekvédelmi munkájának irányítója és összehangolója a gyermekvédelmi felelős, ez év szeptember 1-től az iskolák 75 százalékában új gyermekvédelmi felelősök beállítására kerülhetett sor és a munkájukért járó pótlékot központi forrásból, emelni lehetett. A gyermek- és ifjúságvédelem speciális intézmény- rendszere átalakulóban, bővülőben van. Az állami gondozottak száma évente csak kismértékben változik, 1985- bten ezerötszázhuszonegy gyerek volt állami gondozásban. Az állami gondozásba vételt követően a gyámhatóságok arra törekszenek, hogy a család váljon alkalmassá a kiskorú visszafogadására. Ha az célravezetőnek látszik, akkor állami gondozási díj megállapításával is erősítik a szülő felelősségét. Rendszeres nevelési segélyben részesülnek azok a családok, amelyekben a szülők önhibájukon kívül, alacsony jövedelmük miatt a kiskorúról gondoskodni nem tudnak, de egyébként alkalmasak a gyerek nevelésére. A segélyezettek száma az utóbbi öt év- bfen megduplázódott. Rendkívüli segélyt is kaphatnak az arra rászoruló kiskorúak. Az összeg felhasználását azonban ellenőrzik, hogy a juttatás ne legyen eszköze egyes családok munkanélküli jövedelemszerzésének. A testület a helyzetet áttekintve jóváhagyta a gyermek- és ifjúságvédelmi program további, időszerű, kiemelt feladatait. A Budapesti Középületépítő Vállalat részére egy 16 tantermes gimnázium egyedi jellegű hőszigetelt falpaneljait gyártja jelenleg a BVM szolnoki gyára. A mintegy 6 millió forintos megrendelésnek szoros a határideje — szeptember 20-ig kell szállítaniuk — a gyors munka érdekében ezért erre a munkára átalakították a span-deck technológiai sor egyik gördülő ágyát Fotó: TKL.
