Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-09 / 212. szám
1986. SZEPTEMBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Parlamenti bíxottság Illése Váljék társadalmi üggyé az egészségvédelem A lakosság egészségi állapotáról, az egészségvédelem átfogó társadalmi programjának kidolgozásáról tárgyalt az Országggyűlés szociális és egészségügyi bizottsága tegnapi ülésén a Parlamentben. A tanácskozáson részt vett Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. Medve László egészségügyi miniszter az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében rámutatott, hogy az egészség védelme érdekében tett erőfeszítések és az ellátás fejlesztése ellenére a lakosság egészségi állapotában több területen kedvezőtlen tendenciák mutatkoznak. Különösen magas néhány betegségcsoport — így a szívás érrendszeri, valamint a daganatos betegségek — aránya. Hazánkban az utóbbi két évtizedben a harminc év feletti népesség körében romlottak a halandósági mutatók. A betegségek jellege, a megbetegedettek társadalmi rétegződése és életkor szerinti összetétele egyértelműen arra utal, hogy az egészségi állapot rosszabbodása döntően az életmód következménye. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az életmód megváltoztatását nem lehet csupán szabályozásokkal elérni. A középtávú és az éves népgazdasági terv összeállításakor, a gazdaságpolitikai döntések előkészítésekor gondosabban szükséges mérlegelni, hogy az egyes gazdasági folyamatok miként hatnak az életmódra, az egészségre. A kialakult helyzeten csak az egészségügyi hálózat fejlesztésével nem lehet változtatni — hangoztatta a miniszter. Ehhez olyan egészségpolitikai programra van szükség, amely az egész társadalmat mozgósítja, s amely minden embert és szervezetet sokoldalúan érdekeltté tesz az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében. A készülő program célja, hogy az egészséges életmódot vonzóvá, mindenki számára elérhetővé tegyék. Kiemelt figyelmet fordít a környezet- védelmi tennivalókra, s az egészségügyi ellátási rendszer korszerűsítésének részeként a gyógyítóhálózat fejlesztésével egyenrangú, attól elválaszthatatlan feladatként jelöli meg a betegségek megelőzését. Az Egészségügyi Minisztérium megítélése szerint a program megvalósulásához Országos Egészségvédelmi Tanács elnevezéssel szervező, irányító testületet indokolt létrehozni. A titkársági teendőket külön programiroda látná el, amely kapcsolatot tart a társszervekkel, a különféle munkabizottságokkal, a kutatást végző intézményekkel. A helyi feladatok végrehajtásának segítésére megyei és fővárosi egészségvédelmi tanácsok megalakítását is tervezik. A vitában felszólalók egyetértettek abban, hogy a kidolgozás alatt levő programnak az egész magyar társadalom ügyévé kell válnia. Felhívták a figyelmet arra, hogy a program építsen jobban a munkahelyi kollektívákra. s ösztönözzön helyi egészségnevelési programok kidolgozására. Gyorsított ütemben Gyártási folyamatok automatizálása Tttrökszentmiklóson Dolgos hétvége a baromfifeldolgozóban Kommunista műszakot szerveztek szombaton a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Nyolc- százán töltötték munkával a hétvégi pihenőnapjukat, élőbaromfi feldolgozással és a vállalat úgynevezett tovább feldolgozott termékeinek — panírozott csirkeszárny és i-comb, elősütött baromfivagdalt — készítésével. A két műszakban keresett 200 ezer forintot a dolgozók az alacsony nyugdíjjal rendelkező idős munkatársaik egyszeri támogatására és a város gyermekintézményeinek segítésére ajánlották fel. A háromnegyed évi exporttervek teljesítését is elősegítette a szombati kommunista műszak, amelyet szeptember 20-án ismét megszervez a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága. A VII. ötéves tervidőszak Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési Tervének gyártásautomatizálási programjáról tegnap bemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartottak a Csepeli Ipari Központban. Tari Antal, a központ tudományos igazgatója, aki az országos program végrehajtását irányítja, kiemelte, hogy a gépipar fejlődésének kulcskérdése a termelési szerkezet határozottabb és gyorsabb ütemű korszerűsítése. amit a műszaki fejlesztés gyorsítása alapozhat meg. Az Ipari Minisztérium irányításával kidolgozták a legfontosabb kutatás-fejlesztési programokat, köztük azt Is, amelyik a gyártási folyamatok automatizálását irányozzák elő és az ehhez kapcsolódó finommechanikai, elektronikai eszközök gyártásának megszervezéséről intézkedik. A program célja olyan kutatási, fejlesztési feladatok megvalósítása, amelyek lehetővé teszik a legkorszerűbb automatizált gyártó- rendszerek előállítását és alkalmazását, ezáltal a gépipari termékek minőségének javítását, exportképességének növelését. Az előirányzott fejlesztési összegek nagyobb részét pályázatok útján használják majd fel. Eddig több mint 250 vállalati pályázatot nyújtottak be, közülük kilencre már szerződést is kötöttek. További 20 szerződés előkészítése folyamatban van. A (pályázatokat elbírálók szerint sok vállalat további beruházásokra, s nem a műszaki fejlődést megalapozó fejlesztésekre kívánja fordítani a pénzt. A tájékoztatón arról is szó volt, hogy a gyártásautomatizálási kutatás-fejlesztési feladatok szorosan kapcsolódnak a KGST-or- szágok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programjához. Az építkezési kedvet növeli az ösztönzés Lakásgazdálkodás Túrkevén Az elmúlt ötéves terv időszaka a legintenzívebb fejlődést hozta Túrkeve lakásépítésében. A 650 tervezett lakásnál jóval több, 730 épült fel az öt óv során. A városok között az ezer lakosra jutó építkezések arányát tekintve az országban is az elsők közt tartják nyilván Túrkevét. A túrkevei lakáshelyzet — mint arról Kőrizs István tanácselnök — tájékoztatott — a tervszerű lakásgazdálkodás és a lakosság folyamatos építkezési kedve miatt talán jobb, mint az országos átlag. De mint mindenütt, itt is egy- időben érzékelhetők a kedvező és kedvezőtlen jelenségek. 1984-ben úgy tűnt, sikerült felszámolni a lakásgondokat. A tanácsi bérlakást igénylők listáján az év végén mindössze kettőt tartottak nyilván. Harmincnégy lakást adtak át akkor az igényjogosultaknak. Azóta a tanács lakásosztályánál sorban állók száma elérte a hetvenet. Tanácsi beruházásban azonban jelenleg nem épül lakás a városban, majd csak 1988- ban fognak hozzá egy 24 lakásos ház építéséhez. így várhatóan 1990-ig lehet csak kielégíteni az igényeket. Addig is a tanácsi bérlakások cseréjével kívánnak enyhíteni a gondokon. A felemelt használatbavételi díj visszafizetése sokakat ösztönzött arra, hogy a lakást leadva építkezésbe kezdjenek, vagy OTP-lakást vásároljanak. A város 205 tanácsi lakásából eddig 93 cserélt ily módon gazdát. A tanácsrendelet szerint négyszeres használatbavételi díjat fizetnek vissza annak, aki korábban nyolc évig lakott ott, s a lakás leadása után is Túrkevén építkezik vagy vásárol ingatlant. Csak az idén 2,6 millió forintot fizetett ki a tanács erre a célra. Mindazok pedig, akik vállalják, hogy saját erőből oldják meg lakásgondjukat, számíthatnak tanácsi segítségre. Úgynevezett visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatásban részesítik az erre vállalkozókat. A rászorultságtól, a vagyoni, szociális helyzettől, a család létszámától függően az OTP-től lakást vásárlók 50—70 ezer, a magánépítők 60—90 ezer forintot is kaphatnak. Az építők pedig kiskorú gyermekenként további 5—5 ezer forintos támogatást is igényelhetnek. Ebben az évben eddig 1 millió 200 ezer forintot osztattak fel a jelentkezőik között, gyakorlatilag 30 család élt a lehetőségekkel, közülük hatan korábban tanácsi bérlakásra adtak be igénylést. Túrkevén egyébként igen elterjedt a családi házak építése. Évente átlag 100 ilyen új otthont teremtenek maguknak a helybeliek. A tanács telekkialakításokkal is könnyíti az építkezők helyzetét. Amíg az elmúlt ötéves terviben összesen huszonhat telket jelöltek ki, addig csak az idén már harminchármat biztosítanak számukra. A város lakásállománya (jelenleg négyezerre tahtetó. Az erőteljes építkezés következtében szinte „megfiatalodik” a város, az elképzelések szerint 1990-re a lakások kétharmada kicserélődik, a régi épületeket korszerű. a mai igényeket kielégítő otthonok váltják fel. Sz. Gy. Alkotás és megóvás Skolnik József köszöntése Skolnik Józsefet, a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának és titkárságának egykori tagját, a munkásmozgalom régi harcosát, 80. születésnapja alkalmából tegnap Kádár János, az MSZMP főtitkára köszöntötte és átadta a Központi Bizottság ajándékát. A köszöntésen jelen volt Petrovszki István, a Központi Bizottság osztályvezetője. 0 TOT elnökének látogatása Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke tegnap a megyébe látogatott. A megyei pártbizottság székházában megbeszélést folytatott Majoros Károllyal, a megyei pártbizottság első titkárával a termelőszövetkezeteket érintő időszerű kérdésekről. A TOT elnöke ezután a megyei pártbizottság első titkárával együtt termelőszövetkezetbe látogatott. Új ablaktfpusok Hagyományos forma Az új hőszigetelési szabványnak megfelelő ablakti- pust fejlesztettek ki a Csep- regi Épületasztalosipari Szövetkezetben. A fenyőfából készült, egymás mellé tetszőleges számban sorolható — úgynevezett gerébtokos — ablakhoz zsalugátereket is készítenek. Az évek során jó néhány tűzeset szemtanúja voltam. Láttam tragédiákat, amikor egy élet szorgalma által létrehozott érték néhány pillanat alatt enyészett el, lett a tűz martaléka. Egy alkalommal, a mentésre vállalkozókkal együtt már tehetetlenségre ítélve láttam, amint egy nő lakása erkélyén a lángok közt lelte halálát. És mindig ugyanazt az émelyítően savanyú füstszagot éreztem, amit legelőször. Egészen fiatalon — mint annyian mások — a gyerekkor már emléket megőrző időszakában egy nádfedeles ház pusztulását szemléltem végig. Egy- egy tűzeset újra meg újra előhívta emlékezetem fotó- archívumából a félelmet ébresztő látvány akkor átélt bénítóan dermesztő hatását, s azt az akkor még megsejtett felismerést, hogy mindez — mint a tűzszerencsét- lenségek zöme — elkerülhető lett volna. Legutóbb nem a tűzoltóautó szirénázása idézte fel a képeket. A megyei tűzoltóparancsnokságon megtartott tájékoztatót hallgatva jutott eszembe: ha létrejönnek a tűz kialakulásának feltételei, a pusztulás az elemi erők törvényszerűségei szerint megy végbe, de mégsem törvényszerű, hogy bekövetkezzen a katasztrófa. Épp erről, a megelőzés fontosságáról volt szó az értekezleten. Nem indokolatlanul persze, mert az elmúlt időszak szomorú eseményei tették időszerűvé a témát. Megszaporodtak a jeűentcjs |kárt okozó tüzek. Miért? A szakemberek azt mondják, hogy megnövekedett a potenciális veszély- helyzet. Az értékkoncentráció miatt nagyobbak a károk. Mindez igaz, logikus, hiszen valóban gyarapodtak értékeink. Egy-egy tűz alkalmával nagyobb a veszteség is. Az okfejtés logikája kifogástalan, mégis sántít egy kissé. Hiszen a tűz az okozott kár értékétől függetlenül elkerülhető. El, fokozottabb elővigyázatosság, körültekintés kell csak hozzá. Igen, csakhogy nehezen megteremtett értékeinket mintha nem óvnánk, védenénk olyan lelkiismeretesen, mint ahogyan az indokolt és elvárható lenne. A tűzesetek növekvő száma aggasztóan utal vissza arra, hogy sokkal kevésbé becsüljük meg elérj) eredményeinket, mint korábban. Vajon mi mással magyarázható, hogy az elmúlt évben a tűzesetek 58,6 százaléka lakóházakban keletkezett, a tűzkár 42 százaléka az otthonokat sújtotta, és a tűzhalált szenvedettek 85 százaléka lakástűz áldozata lett? És nem is alkalom- vagy véletlenszerűen alakultak így az adatok, hosszabb tendenciát tükröznek. Tíz évvel ezelőtt még csak minden harmadik tűz keletkezett lakásban, ma ez a szám elérte a kétharmadot. Hanyagabbak, felületesebbek, lettünk? Nehéz megítélni. A közömbösség, a felelőtlenség, a gondatlanság jeleivel lépten- nyomon találkozhatunk. A tűzesetek is csak ezt teszik nyilvánvalóvá, méghozzá fi- gyelemfelkeltően megmutatva azt is,, hová vezet a mulasztás, a feladatok formális ellátása vagy elodázása. Tudom, a teremtő, alkotó munka mindig látványosabb, mint az ezáltal létrehozott javak megóvása, megvédése. Ám az utóbbi legalább ennyire fontos, mert, a kettő csak együtt jelent maradandót. Életünkhöz ez is hozzátartozik. Éppen ezért érthetünk egyet a tájékoztatón elhangzott gondolattal: inkább a megelőzésről beszéljünk, mint a nagy tüzekről. Sz. Gy. A Magyar Hűtőipar csepeli gyárában számos olyan új gyorsfagyasztott, félkész ételféleséget készítenek, amelyek nagyban megkönnyítik a háziasz- szonyok munkáját és segítik az egészséges táplálkozást is 1. A 300 féle termék közül egy: a galuska (Fotó: Hauer L. — KS) 2. Pizza útban a hűtőalagút felé KJm
