Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-06 / 210. szám
1986. SZEPTEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 KI8Z-program két évre Pezsgőbb diákélet— Vállalkozás fiataloknak —Közművelődési Társközségek: Tószeg, Tlszavárkony Csak az első pár év a nehéz egyesület tanácsok segítségével A Szolnok megyében élő 36 ezer ifjúkommunista mozgalmi élietének megújítására két évre szóló feladattervet határozott meg a megyei KISZ-bizottság. A program alapján az ifjúsági szövetség XI. kongresszusán elfogadott határozatok képezik, s a tervet a helyi sajátosságokhoz igazított elképzelésekkel egészítették ki. A feladatterv célja, hogy a politikai szervezet tetteivel a korábbinál közelebb kerüljön a fiatalok minden rétegéhez. s elképzelései vonzóbbá váljanak a tizen- és huszonéves korosztályok számára. A program kiemelten foglalkozik a tizenévesek gondjaival, elsősorban az eddiginél tartalmasabb diákélet megteremtésének lehetőségeivel iskolai illetve területi szintű öntevékeny diákcsoportok létrehozását segíti elő. A megye diákmozgalmának illetve hagyományteremtő rendezvényeinek népszerűsítésére tanévenként 2—3 alkalommal megyei diáklapot jelentetnek meg. A tanulásban, a sportban és a mozgalmi munkában kiemelkedő tanulók számára megyei szintű ösztöndíjat adományoznak. A diákélet fellendítése mellett ugyancsak hangsúlyos feladatként fogalmazták meg a műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében szükséges helyi tennivalókat. A már meglévő szervezetek működésének hatékonyabbá tételén túl a KISZ-bizottság 1987-től évente megyei innovációs tábort rendez, ahol a biotechnológia, a számítás- és videotechnika újdonságait tanulmányozhatják a résztvevők. A testület keretein belül innovációs vállalkozási munkabizottságot is szervez, amelynek a fiatalok — főként a műszaki értelmiségiek — körében az újító, vállalkozási kedvet serkentő módszerek kidolgozása lesz a feladata. Az ifjúság egészét érintő kérdésre, a szabadidő kultúrált eltöltésére vonatkozó elképzelés, hogy a megyei KISZ-bizottság szűkebb hazánk több településén a vendéglátói pari vállalattal közösen szeszmentes szórakozóhelyek kialakítását szorgalmazza. A diákcentrum tapasztalatai alapján pedig — a diáksport szövetséghez hasonló — közművelődési diákegyesület létrehozását tervezi tanácsi szervekkel együtt. Végül a tömegsport és a testedzés feltételeinek javításáért a jövőben a KISZ-szervezetek a lakóhelyi sportolási lehetőségek bővítése mellett felkarolják a fiatalok önszervező és önfinanszírozó sportolási formáit. „Kánaánban " Jártunk üzletkötés, tapasztalatcsere a Hírős napokon Csendélet. Az asztalon gyönyörű körték, almák, szilvaszemek, paradicsomkupacok. ősrégi kép, sokan és sokszor megfestették már. Viszont nem láttam még olyan festményt vagy rajzot, ami az újfajta gyümölcsösöket, paprika, paradicsom földeket ábrázolná: ahol a hatalmas táblákon modem gépek sorjáznak. Tévedés ne essék, nem az ilyen alkotásokat hiányolom a mai magyar képzőművészet dzsungeljából. Csupán arra gondoltam, hogy nem ártana megörökíteni az utókor számára ezeket is, mert a hasznosság elve gyakran és gyorsan változtatja a világot. Meglehet furcsa gondolat- társítás, de mégis ez jutott eszembe, amikor Kecskeméten a Hírős Napokon kiállított kertészeti termékek között sétálgattunk kollégámmal. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ aulája leginkább egy tejben, vajban fürdő Kánaánhoz hasonlított. Az asztalok roskadoztak a szemet gyönyörködtető, különféle gyümölcsök és zöldségfélék alatt. Lokálpatrióták révén jóleső érzéssel fedeztük fel közvetlenül a bejárattól jobbra megyénk egyik kiállítóját, a Fegy- verneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet ízlésesen berendezett (standját, ahol nívogatóan kínálták magukat a friss, ropogós szilva és körteszemek, az alma kupacok. De ott voltak a szövetkezetben termett, fényesre ví leszólt „vörös képű” paradicsompaprikák is, amelyek ezen a kiállításon ezüstérmet nyertek. Körtével megrakott ládáik előtt pedig az '„aranyérem” felirat díszelgett. S megtalálhattuk ugyanott a nemrégiben átadott konzervüzemük termékeit — a meggy, a cseresznye, körte és barack befőtteket — is. Kicsit odébb, a Cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kiállítási területe előtt Legtöbb érdeklődőt a szórófejjel felszerelt, és permetezésre alkalmas motoros sárkányrepülő vonzott Raisz Gusztáv, a nagyüzem elnöke fogadott. — Biz az első alkalom, hogy eljöttünk a Hírős napokra — magyarázta — s nem bántuk meg, hiszen zöldbabunk arany, dinnyénk ezüst, paprikánk pedig bronz minősítést kapott. Ezentúl, egy ilyen kiállítás ama is kiváló lehetőséget teremt, hogy a kollégákkal találkozzon az ember, s kicseréljük véleményünket. S még üzletet is A cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet díjazott termékei: zöldbabja arany, dinnyéje ezüst, paprikája pedig bronz minősítést kapott Fotó: Mészáros köthetünk, mint ahogy ez meg is történt, például almapaprikából értékesítési nehézségeink voltak, de itt 400 mázsára sikerült vevőt találnunk — teszi hozzá, s máris fordul az újabb érdeklődők felé. Egy emelettel feljebb az élelmiszeripari kiállítás is sok látogatót vonzott. De a kecskeméti Agroker szabadtéri kiállításán is többen sétálgattak a rotációs kapák, szőlőprések, motorfűrészek, kerti traktorok közöt*. Legtöbben és legtöbbet azonban egy permetezésre alkalmas, szórófejjel felszerelt motoros sárkányrepülőnél időztek a kisebbek és idősebbek egyaránt. Ez az idő bizonyára hosszabbra is nyílik, ha a szemerkélő eső nem zavarja meg a szemlélődést. így aztán a látogatók a szakszervezeti székházban „vigasztalódtak”, ahol a kertbarát körök és áfész szakcsoportok mutatták be termékeiket. Ámulatba ejtette az embert az a sokszínű gazdaság ami a Jászberényi Kertbarát Klub standja előtt fogadott bennünket. — A bőségasztal kismiska ehhez képest — jegyezte meg az egyik szemlélődő. S valóban, hiszen ízlésesen elrendezve megtalálható volt ott a burgonya. az óriás dinnye, a répa, az alma, a szőlő, a körte, a paprika, a paradicsom, a hagyma, a dió, a csicsóka, az uborka, az őszibarack, a dohány, a cser esz nyepapri- ka, a fokhagyma s még felsorolni is sok, hogy mi minden. — Harmincketten 120 fajta terméket mutattunk be — tájékoztatott Lukács Gábor, a kertbarát klub elnöke. — Ahnak ellenére, hogy aranyérmet nyertünk — folytatta — akkor sem ezért éri meg itt lenni, hanem sokkal inkább azért, mert ezekben a termékekben az emberek szorgalma tükröződik vissza. n. ír. Szürke téglás épület magasodik, nyújtózik már emeletével az ég felé Tiszavár- kony főterén. Bár nem sok látszik még belőle, mindenki mondja és hiszi is, késő őszön avatják az egészségházat, amiben nemcsak a körzeti orvosi rendelő, hanem gyermek- és más szak- rendelések is megfelelő helyet kapnak. Az ősi Tisza-parti település különben szeptemberi megszokott hétköznapjait éli. Az általános iskolai kollégiumban és a kisiskolákéit hevlezettí, faluközponti általános iskolában is meg kezdődött a tanév. Valamivel jobb körülmények között ugyan, mint tavaly. A kollégiumot a tavalyi tatarozás után korszerűsítették, felújították a központi fűtésrendszerét, a kisiskolában a villamosvezeték érintésvédelmének biztosítása történt meg. Igaz, egy nagy ABC van a faluban, de az is csinosan, tisztán köszönti vásárlóit, s még kínálatában is ügyelnek arra, ne bosszantsák, utaztassák a vásárlókat. Nemrég adtunk hírt a várko- nyi alkotótábor építéséről, s arról is, megújul a várkonyi művelődési ház is. Együtt könnyebb Nem kapott Tiszavárkony váratlan nagy pénzeket a •fejlesztésekre, Fekésházy Szabolcsné népfronttitkár véleménye szerint azonban: — Mintha beérne az együttműködés, mintha évről évre több értelme lenne a közösködésnek Tószeggel. Nem mondom, hogy jaj de jó, társközségben élni, még azt se, hogy nem kellene sokkal több a várkonyiaknak, de azt igen: valamivel jobb, mint eddig. Lehet, csak az első pár év volt nehéz? Tiszavárkony 1977 óta Tószeg nagyközség társközsége. Életét tíz tagú elöljáróság irányítja, a valamikor zsúfolt kis tanácsháza azóta érthetően túl tágas. Egyetlen kirendeltségvezető fogadja az ügyes-bajos dolgával érkező várkonyi lakost. — Nyugodtan mondom, hogy szinte minden intéznivalójával jöhet hozzánk — mondja Radics Rudolf né. — Ezen a héten például, naponta tizenöt-húsz ember is megfordul nálam. Érthető, szeptember 15 az adóbefizetés kamatmentes határideje. Persze, építéstől kezdve bármivel jönnek, ha itt első fokon nem tudjuk intézni, alkkor se az ügyfelet szaladgál tatjuk. Ellátjuk a szükséges nyomtatványokkal, s magam viszem be Tószegre az aktát további intézkedésre. A kirendeltségvezető, meg a népfronttitkár most ismételt, nagy munka előtt áll. — A várkonyi ak tavaly nem szavazták meg, illetve nem értettek egyet a településfejlesztési hozzájárulás fizetésével. A tíztagú elöljáróság — amely különben negyedévenként tárgyalja meg a falu életét érintő kérdéseket — épp a héten rendkívüli ülésen döntött. Újból felkeressük a családokat, elmondjuk, hogy öregek napközi otthonára és az iskolai tornateremre fordítanánk a hozzájárulás forintjait. Reméljük, meggondolják, elfogadják, s nem zárkóznak el. Kapcsolatok üzemekkel Fekésházy Szabolcsné sóhajokkal mondja ezt. — Nézze, az az igazság, hogy a falusi ember sokat fizet olyan dolgokért, ami a városlakóknak szolgáltatás, ingyen van. Fizet, ha utcájában járda út épül, vízműtársulásba is adhat évente nem is kevés pénzt, aztán, amikor a villanyszámla jön, sóhajt, mert falun az elektromos áram is drágább, mint a városokban. Adjuk most hozzá, hogy Tószeggel együtt a várkonyiak is évek óta jelesek a társadalmi munkában, a faluszépítésben, építésben —, mindjárt láthatjuk, nem kevés a falusiak terhe, de önzetlensége sem. Szeptember 20-án is nagy társadalmi munkára készülnek Tószegen és Tiszavár- konyban. Az őszi lomtalanítási akciónak tavaly nagy sikere volt, a két településen 450 ember dolgozott szabad szombatján. Takarították, rendezték környezetüket, tisztították a vízelvezetőket. A tavaszon mindezt megtoldottéit, s az őszi-tavaszi fásítás eredménye: négyszáz gyümölcsfa, 450 rózsatő és 200 díszcserje a két községben. Sok társközségről hírlik az országban: túlontúl elcsendesednek. Kiürülnek, elelvándorolnak a tanult em- fogynak a közintézmények, berek, elköltöznek, vagy le sie telepednek a vezetők. Várkonyban megmaradt az iskola, sőt láthatóan fejlesztik tovább, s bár valóban kevés vezető lakik a társközségben, nem jellemző az elvándorlás. A négy és fél ezer lakosú Tószegen évente 60—70, az ezernyolcszáz lelkes Várkonyban 20 családi ház épül. Mind Tószegre, mind Várkonyra jellemző, hogy az utóbbi években egy- re-másra szolnokiak vesznek vagy építenek maguknak ott házat. Ez is jellemző, de az is, hogy a két községből naponta kétezer ember ül vonatra vagy autóbuszra, hogy dolgos két kezével, felkészültségével a szolnoki üzemek termelésében vegyen részt. A nagyközségi tanács ezért kapcsolatokat épít a közeli Tfeízamen ti Vegyiművekkel; az ATEV-vel, a papírgyárral, a BVM-mel, miközben természetes, hogy a helyi üzemekkel ápolja régi kapcsolatait. Jó példa az iparvállalatok és a területükkel szinte határos község kapcsolatára a TVM-mel kötött együttműködési megállapodás. Hatszáz falusi dolgozója után évente fejenként 700 forintot ad a tekintélyes nagyvállalat falufejlesztésre. A hetedik ötéves terv időszakában a falufejlődés szép tervei a jellemzőek a településekre. A tavalyi tanácsválasztás után a friss, nagy tervekkel és abíciókkal kezdődő fiatal vezetőközösségek mintha gyorsított ütemben szolgálnák a lakosságot. Négy gépelt oldalas címszavakban összegyűjtött feljegyzés példázza, hogy csak egy év alatt, 1985 nyara óta mit fejeztek be, mit kezdtek el. Kimazsolázható belőle, mi jutott a társközségnek, s az nem is kevés. A már említetteken kívül tatarozták! a várkonyi (korábban tanácsházát) kirendeltséget, új szárnyépületet kapott vizesblokkal a művelődési ház, szilárd útalap épült burkolattal a várkonyi Kossuth, a Bartók Béla, és a József Attila úton, kétszázezer forint értékű új gyalogjárókat építettek, előkészítették telekrendezéssel a tornaterem építését, folyamatban van a gyönyörű várkonyi Tisza-parton 230 horgásztelek kialakítása, körülkerítették és megújították a sporttelepet, szeméttelepet létesítettek, s ifjúsági klubot hoztak létre a várkonyi szőlőben. Oyorsabb lóptékkel Sok ez, vagy kevés — az ott élők tudják, de bizonyosan azt is, el se képzelnék már az új, a megújult, a felújított közhasznú létesítmények nélkül a települést. Bizonyos, hogy az első pár év nehéz volt. Minden bizonnyal vannak most is, akik siratják az önállóságot, azt a hatalomnak nevezhető valamit, ami egy-egy régvolt vezetői tisztséggel járt. Kézzel fogható változások, történések, a fejlődés kis tényei azonban mintha azt látszanának igazolni: együtt köny- nyebbf, a közös akarat és összefogás több eredményt hozhat. 1958-ban, (vagy ’59-ben, múló az emlékezet) Tisza- várkonyban, így őszön gyönyörű ünnepségről tudósított a krónikás. Ortutay Gyula szép szavait jegyeztem, aki a 900 éves települést köszöntötte, s aki arról is szólt, gazdag jövő vár minden munkás faluközösségre, s változni fog a magyar falu élete is, gyorsabb léptekkel, mint addig. Akaratlanul is ez az emlék vitt most Tiszavárkony- ba. Tószeg társközségébe. Harminc év után a jelent s a jövő vázlatos képét láttam. Sóskúti Júlia Segítik a települések arculatának formálását Bővül a tanácsi főépítészet! hálózat A megyei és a városi főépítészeknek a településfejlesztés összehangolásában végzett munkájáról szerzett kedvező tapasztalatok alapján a kormány hozzájárult az egész országra kiterjedő tanácsi főépítészi hálózat kiépítéséhez. Jelenleg mintegy ötven megyei és városi tanácsnál működik főépítész, s az a cél, hogy a következő két évben további több mint 130 helyen töltsék be ezt a munkakört nagy gyakorlattal rendelkező szakemberekkel, aki szakmai tanácsokkal, javaslatok kidolgozásával segíti a helyi tanácsot településfejlesztési döntéseinek előkészítésében és meghozatalában. Településifejlesztési ügyekben ugyanis különösen fontos a körültekintő előkészítés, az új létesítmények hülyének k,iválasztása^ Egy elhibázott döntés sok évtizedre teremthet feszültségeket. A tanács rendelkezésre álló anyagi erőforrások észszerű hasznosítását is segíthetik a főépítészek. A tervek szerint 1988 végéig jön létre az országos hálózat és így több mint 180 helyen — megyében, megyei jogú városban, városban, városi jogú településen és nagyközségben — segíti majd főépítész a települések és környezetük arculatának összehangolt, szakszerű formálását, építészeti értékeink megmentését, védelmét. Tizennégy ú| album Az idei Hungaroton Hanglemez Heteket szeptember 8. és október 1. között rendezik meg; az ünnepélyes nyitó- hangversenyt Budapesten szeptember 7-én a Zeneakadémián, vidéken szeptember 9-én Székesfehérvárott, a Csók István Képtárban tartják. Az idén 14 új korongot, albumot vásárolhatnak a komolyzene, a népzene, valamint az irodalom kedvelői. Liszt, Händel, Pergolesi, Verdi művei, a Magyar elő- adóművészek-sorozat újabb darabja, a Schola Hungarica latin nyelvű felvétele, a Bakfark Bálint lantműveit tartalmazó album, a Kárpátmedencében élő népek zenéjéből ízelítőt adó album, valamint Arany János verseinek és a Babits Mihály fordította Erato-nak a felvétele kedvezményes áron lesz kapható.
