Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-06 / 210. szám
6 Nemzetközi körkép 1986. SZEPTEMBER 6. Szovjet—amerikai konzultációk Szeptemberi csúcsforgalom Kérdőjelek az óceánon túl Választási szelek fújdogálnak A mal „csapat”: Reagan elnök, Shultz külügyminiszter és Bush alelnök Felpörgetett konzultációs gépezet van rákapcsolva arra a szovjet—amerikai hajtószíjra, amely a szeptemberi Shultz—Sevarnadze találkozó, s talán egy évvégi Gorbacsov—Reagan csúcs- értekezlet induló energiáját szolgáltatja. Washingtonban üléseznek a két nagyhatalom fegyverkorlátozási szakértői. Egy nappal előbb Genfben kezdődik konzultáció az atomkísérletekről. Még előbb Moszkvában Afganisztán, majd később Washingtonban a középeurópai haderőcsökkentés kérdése kerül terítékre. Bern a fegyverkezés technikai szakértőit várja és újabb konzultációk időpont-egyeztetése is folyik. A konzultációk persze nem tárgyalások. Résztvevőiktől értelmetlenség eredményeket számonkérni, de az egyetértés útját egyengethetik, tisztázhatják a megegyezés lehetőségét. Nem felesleges áttekinteni ezért, milyen szovjet—amerikai konzultációk folynak jelenleg, részint a tavalyi csúcsértekezlet döntései alapján, részint egy általános világpolitikai együttműködés hol ígéretes, hol kifejezetten konfrontativ összetevőiként. A genfi szovjet—amerikai tárgyalások, tehát az űr- és az atomfegyverek témakörében e hét végén Washingtonban folytatják a legilletékesebb szakemberek azokat a konzultációkat, amelyeket augusztus 11—12-én Moszkvában kezdtek. Emlékezetes, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan 1985 novemberében a genfi tárgyalások munkájának meggyorsítása mellett foglalt állást és érintkezési pontokat látót a felek atomfegyverei 50 százalékos csökkentésének témájában, valamint egy olyan közbenső megoldás felkutatásában, amely az A Kubai Kommunista Párt februárban lezajlott III. kongresszusa nagy figyelmet szentelt az ifjúságnak. Különösen jelentős az Ifjú Kommunisták Szövetsége (UJC) szerepe a párt káderutánpótlásában — állapította meg a Központi Bizottság beszámolója. 1981 és 1985 között az újonnan felvett párttagoknak 45 százaléka az ifjúsági szövetség soraiból adódott. Ezt a részesedést a következő öt évben 70 százalékra kívánják emelni. Minthogy az új párttagok 30 éves korukig továbbra is tagjai az UJC-nek, ez erősíti a párt befolyását a fiatalok körében. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a párt Központi Bizottságába 3 tagot és 9 póttagot az UJC funkcionáriusai közül választottak. A fiatalok már készülnek az UJC 1987. április elején sorra kerülő V. kongresszusára. A rendezvényt összekapcsolják a szövetség megalakulásának 25. évfordulójának megünneplésével. Az előkészületek során tanulmányozzák a III. pártkongresszus határozatát, és javaslatokat dolgoznak ki a pártprogram decemberben sorra kerülő vitájára. A szövetség legfőbb feladatának tartja a fiatalok munkára, tanulásra és hazaszeretetre nevelését. Szoros kpcsolatot építenek ki a különböző korosztályú diákszövetségekkel és az úttörőkkel. A termelésben az UJC segítségével az utóbbi években a fiatalok új részvételi európai közepes hatótávolságú rakéták korlátozását érintené. A tavalyi csúcstalálkozón a felek megállapodtak abban is, hogy szakértői szinten tanulmányozzák a nukleáris veszély csökkentésével foglalkozó központok kérdését. E kérdéskörben Genfben eddig két konzultáció zajlott le: május 5—6- án és augusztus 25-én. A Moszkvában és Washingtonban felállítandó és fontos katonai információcserére hivatott központok kérdéséről további eszmecsere várható. Hasonló módon folytatódnak az atomfegyver elterjedésének megakadályozásával foglalkozó rendszeres szovjet—amerikai konzultációk, amelyek legutóbbi fordulóját Moszkvában tartották július 28—augusztus 1. között, amikoris az atom- energetika biztonságával és az atomsorompó-rendszer erősítésével összefüggő időszerű kérdéseket vitatták meg. Genfben ültek össze a két hatalom atomkísérleti szakértői, akik ugyanebben a svájci városban július 25. és augusztus 1. között folytattak eszmecserét, egyebek mellett az 1974—76-ban a földalatti atomrobbantások korlátozásáról aláírt szovjet—amerikai megállapodások ratifikálásának és ezzel hatályba léptetésének lehetőségéről. A vegyifegyverekről 1986 január végén kezdődtek meg a többé-kevésbé rendszeres szovjet—amerikai konzultációk. A második fordulót áprilisban, a harmadikat júliusban, a negyediket augusztus 18—20-án Genfben tartották. Míg itt a vegyifegyverek betiltását kimondó egyezmény előkészítése volt a téma, addig Bern a vegyifegyverek elterjedéséfonmáit dolgozták ki. Az ipar és a mezőgazdaság legfontosabb területein jelenleg csaknem 11 ezer ifjúsági brigád mintegy 350 ezer 35 év alatti dolgozója tevékenykedik. Közülük több mint 125 ezer tagja az UJC-nek vagy a kommunista pártnak. Néhány év óta különleges ifjúsági brigádok is dolgoznak 23 fontos létesítményen, köztük a legnagyobb kubai acélmű rekonstrukcióján, valamint a havannai nemzetközi repülőtér és kikötő építésén. A KKP III. kongresszusa az ifjúsági szövetség feladatául tűzte ki a fiatalok hazafias és internacionalista nevelését és előkészítését a katonai szolgálatra. A Honvédelmi Szövetség (SEPMI) segítségével különleges honvédelmi feladatokra is kiképzést kap sok fiatal. A kommunista ifjúsági szövetség további tevékenységi területe az állami szervek segítése a fiatalkorú bűnözés leküzdésében. A Pren- sa Latina hírügynökség megállapítása szerint azonban ez a jelenség nem széleskörű és Latin-Amerika egyéb területeihez viszonyítva csekély. Nem utolsó sorban az ifjú kommunisták feladata a közreműködés a szellemi-kulturális élet fejlesztésében, hogy a fiatalok érdekesen és értelmesen töltsék el szabadidejüket. Ebben 35 ezer ifJlü- sági klub és az úgynevezett népi kempingek (Campismo Popular) fejlesztését célzó program nyújt lehetőséget. Összeállította: Majnár József nek megakadályozását célzó szovjet—amerikai konzultációknak ad szállást. Szeptember 8-án Washingtonban kerül sorra a második konzultáció a Bécsben 1973 óta folyó közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások témakörében. Az első konzultációt augusztus 6—7-én a szovjet fővárosban tartották. Szerteágazó konzultációs hálózat működik a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az úgynevezett regionális problémák tárgyában. Már 1985 februárjában Bécsben a közel-keleti helyzetről, 1985 májusában Párizsban Afrika déli részének problémáiról, 1985 júniusában Washingtonban Afganisztánról, 1985 szeptemberében Moszkvában délkelet-ázsiai—távolkeleti kérdésekről, október—novemberben Washingtonban Közép-Amerikáról tartottak szovjet—amerikai konzultációkat. Ez a sorozat 1986 márciusában afrikai, májusban közép-amerikai, júniusban ázsiai—távolkeleti tárgyú megbeszélésekkel folytatódott, majd augusztus 27—28- án Washingtonban már külügyminiszter-helyettesi szinten, összevontan tekintette át a két fél a dél-afrikai, a közel-keleti, a közép-amerikai és az Afganisztán körüli helyzetet, megállapodva abban, hogy Afganisztán témakörében Moszkvában újabb konzultációkat tartanak. Mindezeken a fegyverkorlátozási, biztonsági és regionális kérdéseken kívül természetesen konzultációkat rendszeresített a Szovjetunió és az Egyesült Államok a kétoldalú kapcsolatokról is. A július 22-én, illetve még a szeptember 19—20-i Sevarnadze—Shultz tárgyalások előtt újabb konzultáció keretében folytatják. Ferenc József másik titkos románca? Hajdanvolt I. Ferenc József és Schratt Katalin szín- művésznő hosszú, bensőséges kapcsolatáról könyvtárra valót írtak már össze. Ám az, hogy az apostoli császárikirálynak Schratt művésznő előtt is volt mái" heves viszonya — mégpedig utódokkal —, ez (ha igaz) újdonság a javából. A bécsi Kro- nen-Zeitung naplókból és levelekből idéz, amelyeket az osztrák nemzeti könyvtárban őriznek. írójuk bizonyos Anna Nahowski, aki 1931- ben, 71 éves korában halt meg. A feljegyzések szerint a bécsi fiatalasszonyt a schönbrunni parkban, séta közben „szólította le” a nála a 30 évvel idősebb uralkodó. Az ismeretségből utóbb viszony lett: Anna elvált első férjétől, majd egy vasúti tisztviselő neje lett — akit kisvártatva Galíciába helyeztek . . . A szőke Anna az udvartartás diszkréten átutalt pénzéből pompás villát vett a schönbrunni palota szomszédságában, s ott fogadta hódolóját. Általában reggel 5 óra tájban — Ferenc József közismerten koránkelő volt... A románcnak évek után őfelsége új szenvedélye, Schratt Katalin vetett véget, a boldogtalan Annának csak újabb kerek ösz- szeg jutott, végkielégítésként. Anna szerint lánya, Helene, s fia (akit történetesen Ferenc Józsefnek kereszteltek) e kapcsolatból származik. Ki tudja? Helene Nahowski egyébként ismert: Alban Berg, a nagy osztrák zeneszerző felesége lett. Tíz éve halt meg, s ő- helyezte letétbe anyja naplóit, amelyeket most feldolgoztak. Merre tart az Egyesült Államok? Nincs nap, hogy a világsajtóban ne tennék fel ezt a kérdést. Nem neihéz megérteni, hogy miért Az Egyesült Álllamok gazdasági erejénél fogva egészen kivételes, egyetlen más országhoz sem hasonlítható hatása van nemcsak a tőkés világ gazdaságára, hanem az egész világgazdaságra. Joggal írta a közelmúltban egy londoni kommentátor, hogy ha az USA megfázott, akkor a világ tüsszög. És annál a kivételes szerepénél fogva, amelyet a NATO-ban és más hasonló szövetségi rendszerekben betölt, a nyugati oldalon mindenki másnál inkább az Egyesült Államokon múlik, hogy visszatérhet-e az enyhülés, amelyet nem alaptalanul hasonlítanak a tangóhoz: két fél kell hozzá. Michigani erőpróba Kristálygömb hiányában nehéz a válaszadás arra a kérdésre, hogy mi a dolgok iránya az észak-amerikai kontinensen. Hogy milyen nehéz, azt egyetlen epizód is jól példázza. A közelmúltban páratlan törvényhozási kompromisszummal új adótörvényt körvonalaztak az Egyesült Államokban, amely hamarosan életbelép, s a legközvetlenebbül érinti az ország egész lakosságának gazdasági helyzetét éppúgy, mint a nagy amerikai korporációk üzletiberuházási stratégiáját. Ám amikor körkérdést intéztek az amerikai közgazdaságtudomány „pápáihoz”, hogy vajon a törvény meghozza-e az igazi fellendülést az ország gazdaságának, e szaktekintélyek egymásnak homlokegyenest ellentmondó véleményeknek adtak hangot. Pedig ez csak egy részkérdés... ' Egyelőre tehát azoknak a mozaikkockáknak az összerakásával kell beérnünk, amelyek — ilyen vagy olyan módon illeszkedve — bizonyosan részei lesznek a holnap kialakuló összképnek. Az első figyelemreméltó tény: noha az elnökválasztásokig még jóval több mint két esztendő hátravan, a választási küzdelem tulajdonképpen megkezdődött. Tanúsítja ezt az a nagy figyelem, amellyel az Egyesült Államok határain túl is az 1988-as választások „nyitóeseményét”, az augusztusi Michigan állambeli republikánus előválasztást figyelték. Pedig tulajdonképpen nem is egy nagyihorderejű eseményről szól, csupán egy bonyolult politikai folyamat első lépcsőfokáról, amelynek során eldöntik, kik — pontosabban melyik republikánus politikus mellett elkötelezett delegátusok képviselik majdan ezt az államot a köztársasági párt elnökjelölő kongresszusán. Ezen a michigani versenyen George Bush alelnök -biztos győzelmet aratott azokkal szemben, akik — Jack Kemp New York-1 képviselő és Pat Robertson jobboldali tv-prédikátor — úgy döntöttek, hogy ellenében ott ring- be szállnak. Hogy ezt az „előselejitező” politikai mérkőzést milyen fontosnak teJack Kemp, az egyik republikánus aspiráns I— Michi- ganban vereséget szenvedett kintette Bush, arra jellemző: a maga propagálására Michiganben egymillió dollárt fordított)» A Robertson — léggömb Amit az amerikai liberalizmus hívei a michigani eredményből a legnagyobb lelkesedéssel fogadtak, az a „Robertson léggömb” kipukkadása volt. Pedig a tv-tisz- teletes nem akármilyen szerepet játszik az amerikai tömegkommunikációban. „Keresztény Rádió Hálózata” révén, amelynek élén áll, ma már évi 250 millió dolláros forgalmat bonyolít le, és politikai tv-show műsorával rendszeresen 28 millió amerikait ér el. Az igazsághoz hozzátartozik: Bush maga is több kérdésben Robertsonéhoz hasonló nézeteket kezdett hangoztatni, hogy megfossza ezt az ellenlábasát tömegtámo- igatásától. Az eredményt Lee Atwater, Bush politikai főstratégiája így körvonalazta: „Michigan félreérthetetlen üzenete, hogy a Bushot támogató folyam a republikánus pártban egy mérföld széles és egy mérföld mély.” A republikánus párti helyzetről szólva: az utóbbi időben a sajtóban nagy csinnadrattát kapott ama kezdeményezés, hogy töröljék el az alkotmány 22. kiegészítését. Ez lehetetlenné teszi, hogy egy elnök két négyéves terminusnál többet töltsön a Fehér Házban. A 22. kiegészítést annakidején Franklin Delano Roosevelt páratlan sikere nyomán a köztársaságiak harcolták ki. A Reagan-kor vége? A demokratapárti oldalon 4 névvel lehet számolni, egyelőre. ®ary Hart szenátorral, az előző elnökválasztási kampány rövid ideig látványosan fénylő hullócsillagával. Mario Cuomo New York állambeli kormányzóval, aki a párt 1984-es kongresszusán nagyhatású és emlékezetes beszédet mondott. Mindketten kifejezetten liberálisak, kül- és katonapolitikai kérdésekben is a jelenlegi vonalnál józanabbak. Tőlük is lényegesen balra áll társadalmi és politikai kérdésekben Jesse Jackson tiszteletes, akinek feketeként nem lehetnek reális fehérházi esélyei. Ám vele mégis— tekintettel a néger lakosság számarányára és hagyományos elkötelezettségére a Demokrata Párt mellett — feltétlenül számolni kell bármilyen kompromisszumos pártprogram kimunkálásánál. És végül talán nem a negyedik helyen kellett volna — legalábbis a párton belüli esélyek szempontjából — emlegetni Charles Robb volt virginiai kormányzót, a néhai Johnson elnök vejét, az egykori „vietnami frontharcost”, aki azt hirdeti magáról; hogy „mérsékeltként” megóvhatja a pártot egy hasonló vereségtől, mint ami a legutóbbi elnökválasztáson érte. ' Természetesen, még egy korántsem bizonyos demokrata sikerből is csak óvatosan lehet országos súlyú következtetéseket levonni. Hiszen az időszakos választásoknál mindig különös súllyal nyomnak a latba a lokális tényezők: helyi „főkérdések” és helyi személyiségek. Mindazonáltal elgondolkodtató a U. S. News and World Report elemzésének végkövetkeztetése: „Ha a szakértőknek igazuk van, és a demokraták visszahódítják szenátusi többségüket, akkor a november 4-i választások a Reagan-kor végét jelenthetik, két évvel azelőtt, hogy távoznia kell az Ovális Irodából”. A lap ezt is hozzáteszi: „A demokrata fordulat nagyobb mértékben tehetné középutassá az Egyesült Államok bel- és külpolitikáját, s emelett átírhatná a holnap történelemkönyveinek Reaganról szóló fejezetét”. E sommázó mondat elején ott a szócska: ha. Ha netán így lesz, ha Reagannek a kongresszus mindkét házában demokrata többséggel kell számolnia a második félidőben, úgy a következmények hatása túlmutathat az amerikai politikai színtéren. Vajda Péter Kongresszusra készülnek az ifjú kommunisták Kuba A demokrata párti Mario Cuomonak is van esélye a Fehér Házba jutásra
