Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-22 / 223. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. SZEPTEMBER 22 Folytatják a csúcstalálkozó előkészítését Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó volt Washing­tonban. a képen jobbra Eduard Sevardnadze szovjet, balra pedig George Sbultz amerikai külügyminiszter és kíséretük (Telefotó — KS) Kommentár Kettős mérce Az U ni das fedőnevű had­gyakorlattal összefüggésben az Egyesült Államok kormá­nya látványos beismerésre kényszerül. A manővereken ugyanis az amerikai katonák chilei kollégáikkal működ­nek együtt — a dél-amer ikai ország területén. Az egység­re utaló elnevezés pedig az utolsó kétkedőket is meg­győzi arról: kik Washington igazi barátai a térségben. Miközben a Fehér Ház óvatosan kritizálgatja az em­beri jogok chilei állapotát, folyamatosan 'küldi a gazda­sági, katonai és hírszerzési segélyeket, ami nélkül Pino­chet a hatalmat sem megra­gadni, sem megtartani nem tudta volna. A Reuter hír­ügynökség nem véletlenül nevezte a hetvenedik évében járó tábornokot „cégéres gazembernek”, hiszen a makacs diktátor immár sem­mitől sem riad vissza poszt­ja megőrzéséért. Az ellene el­követett merénylet után nyolcvanhat ellenzéki szemé­lyiséget tartóztattak le, soku­kat rendkívül brutálisan bántalmaztak. Mégis csak akkor vált kissé keményeb­bé a washingtoni állásfogla­lások hangneme, amikor egy, az Egyesült Államokihan élő chilei fiatalember is a rend- őrtenror áldozatává vált. Az elevenen elégetett tinédzser ügye azonban lassan már fe­ledésbe merül, s az Egyesült Államok kormánya ma már semmi kivetnivalót nem ta­lál a közös hadgyakorlat le- bonyolításában. Akárcsak a dél-afrikai fajüldöző rend­szer védelmében, vagy a Stroessner tábornok által ve­zetett Paraguay-jai való együttműködésben. Kettős mércét használnak Washingtonban és nem hagyják magukat befolyásol­ni a tényéktől. Csakhogy a tények makacsabbak a legki­tartóbb diktátornál is: el- pusztíthatatlancfc. Most ép­pen arról tanúskodnak, hogy a képmutató washingtoni po­litikusok bárkivel hajlandók szövetségre lépni, aki kész fellépni a haladó erők ellen. Hogy is szól a régi mondás? „Mond meg ki a barátod, s megmondom ki vagy!” Horváth Gábor (Folytatás az 1. oldalról) gan a tavalyi genfi találko­zón megállapodott, számos kezdeményezést tett annak érdekében, hogy mihamarabb kedvező fordulat következ­zen be a szovjet—amerikai kapcsolatokban. „A genfi ta­lálkozó reményt adott arra, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok vonata egyre in­kább felgyorsul, és megállás nélkül halad majd a két fél által megjelölt cél felé. Saj­nos., a genfi szerelvény igen hamar lassulni kezdett, az események menete olyan fordulatot vett, amilyenre nem számítottunk. A Genf utáni időszak, ahelyett, hogy a megvalósult remények idő­szaka lett volna, Mihail Gor­bacsov szavaival élve az el­vesztegetett lehetőségek kor­szaka lett” — hangoztatta Sevardnadze. A szovjet külügyminiszter véleménye szerint az elmúlt időszakban már elvégezték a csúcstalálkozó előkészíté­sének igen jelentős részét, s lehetőség nyílt arra, hogy eredményes, mindenekelőtt a biztonsági kérdések terén eredményes csúcs jöjjön lét­re. „Egyesek azonban rossz­indulatúan megpróbálták megállítani ezt a folyamatot. Sok minden történt az el­múlt hetekben a szovjet— amerikai párbeszéd felmon­dásának kierőszakolására. Ügy tűnik, egyesek arra szá­mítottak, hogy érzelmeink­től befolyásolva nem jövünk el erre a találkozóra. Mi azonban eljöttünk, bár ez, elmondhatom, nem volt könnyű döntés számunkra. Ezt a lépést felelősségérzet­től, politikai jóakarattól ve­zérelve tettük meg, annak tudatában, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti viszony túlságosan is fontos népeink, az egész vi­lág, az emberiség jövője szempontjából ahhoz, hogy forrófejű döntésektől tegyük függővé. A kapcsolatok meg­rontásához nem kell külö­nösebb szellemi képesség. Ahhoz, hogy megjavítsuk azokat, akaraterőre, értelem­re, önmérsékletre van szük­ség. A washingtoni tanácsko­zásokat jellemezve Sevard­nadze kijelentette: Reagan elnöknek átnyújtotta Miahil Gorbacsov személyes üzene­tét és kifejtette neki annak főbb gondolatait, azokat a terveket, amelyek a bizton­ság megnövelésére irányul­nak, a világűr militarizálá- sának megakadályozása, a nukleáris fegyverek csök­kentése és teljes felszámolá­sa útján. „Aláhúztuk annak szükségességét, hogy miha­marabb biznyos megállapo­dásokra jussunk a biztonsá­gi kérdésekben és a nukleá­ris fegyverkísérletek eltil­tásában. Sajnos, fel kellett hívnunk az amerikai kor­mányzat figyelmét arra, hogy megengedhetetlennek találkozóhoz, és e téren, a rének mesterséges megron­tását” — mondotta Sevard­nadze, aki egyébként „nyu­godt légkörűnek” minősítet­te a Reagannel tartott meg­beszélést. Shultz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól szólva a szovjet külügymi­niszter kijelentette: a tár­gyalásokon a kérdések széles körét tekintették át és a megbeszélések jelentékeny része „átfogó és egészében véve konstruktív” volt. Megállapította, a tanácsko­záson fontos munkát végez­tek minden téren, elsősorban a biztonsági kérdések terén. „Ez a munka bizonyos ér­telemben megteremti az ala­pokat az eredményes csúcs- találkozóhoz, és e téren, a biztonsági kérdések terén, valóban előre haladunk” — hangoztatta a szovjet kül­ügyminiszter. Sevardnadze úgy véleke­dett, hogy továbbra is je­lentős a véleménykülönbség a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a földön vég­bemenő nukleáris fegyver­kezési verseny megállítását, a világűr miiitarizálásának megakadályozását illetően. „A tárgyalások azonban most is megmutatták azt, hogy néhány igen fontos biz­tonsági kérdésben van bizo­nyos lehetőség megállapodá­sok elérésére. Ezeket a meg­állapodásokat lehetne aláír­ni a csúcstalálkozón, termé­szetesen akkor, ha kielégítő, lényegi előkészítő munkát végzünk előtte”. „Mindkét fél meggyőződé­se, hogy nincs szükség üres csúcstalálkozóra” ezt a be­nyomást viszem magammal Washingtonból. Folytatni kell az előkészületeket olyan érdemleges találkozó meg­tartására, amely jelentős eredményeket hoz majd” — mondotta. — trA szovjet ve­zetés óhaja az, hogy egy ilyen találkozóra sor kerül­jön” — hangoztatta Sevard­nadze, majd kijelentette: a miniszterek „megteszik a maguk javaslatait”, a talál­kozóra vonatkozó döntést azonban a két ország politi­kai veztőinek kell meghoz­niuk. Eduard Sevardnadze szom­baton este a tárgyalások be­fejeztével New Yorkba uta­zott, ahol kedden szólal fel az ENSZ közgyűlésének ülésszakán. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Maus- sa Traoré tábornoknak, a Mali Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe al­kalmából. MOSZKVA Szabadságát befejezve Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szombaton vissza­tért Moszkvába. VARSÓ Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel Államtanács elnöke hivatalos látogatásra a Mon­gol Népköztársaságba uta­zott. Jaruzelski távol-keleti útján munkalátogatást tesz a Koreai Népi Demokratikus Az ENSZ tagállamai szom­baton 143 pontból álló napi­rendet hagytak jóvá a Köz­gyűlés 41. ülésszakára. A vi­ta eredményeként, az Afrikai Egységszervezet javaslatára, felkerült a napirendi pontok közé a Líbia ellen végrehaj­tott amerikai agresszió meg­vitatása, s az úgynevezett 77-ek csoportjának kezde­ményezésére a fejlődő álla­mok eladósodásának problé­mája is. A szocialista országok ja­vaslata alapján a közgyűlés megvitatja majd egy olyan átfogó nemzetközi biztonsá­gi rendszer kérdését, amely felöleli a katonai, politikai, A stockholmi konferencián, ahol pénteken éjfél előtt szimbolikus jelleggel megál­lították az órákat, hogy át­hidalják az időzavart, szom­baton éjszaka is folyt az egyeztető munka. A szombat esti pár perces plenáris ülé­sen úgy döntöttek, hogy a politikai és a katonai-tech­gazdasági és humanitárius vonatkozásokat is. A nemzet­közi biztonsági rendszer megszilárdítására vonatkozó új javaslatokat — a szoci­alista országok nevében — a Magyar Népköztársaság jut­tatta el a világszervezet fő­titkárához. A 41. ülésszak figyelmének középpontjában a nukleáris fenyegetés elhárításával ösz- szefüggő kérdések állnak. A regionális konfliktusok közül a napirenden szerepel egye­bek között a közel-keleti problémakör, Közép-Ameri- ka és a Földközi-tenger tér­sége. nikai kérdésekkel foglalkozó összevont munkacsoportok vasárnap délben újabb ülést tartanak, a plenáris ülés folytatását pedig vasárnap este 22.00 órára tűzték ki. Lapzártáig nem derült ki, hogy a késő esti plenáris összejövetel már valóban zá­róülés volt-e. Véget ért a szakszervezeti világkongresszus Berlinben ülésező XI. Szak- szervezeti Világkongresszus vasárnap befejezte az általá­nos vitát, amelyben 190 kül­döttség fejtette ki vélemé­nyét. A hat napja tartó tanácsko­záson a vitában felszólalók va­lamennyien egyetértettek ab­ban, hogy a béke megőrzése az emberiség sorskérdése és a szakszervezeteknek a vi­lágon mindenütt aktívan kell tevékenykedniük az enyhülé­sért, a fegyverkezés ellen. Köztársaságban és a Kínai Népiköztáirsaságiban is. NICOSIA Liberális Párt elnevezéssel új politikai párt alakult cip­ruson. Elnökié Ni kosz RöLan- disz volt külügyminiszter, aki sajtóértekezletén leszö­gezte: pártja centrista poli­tikát fog folytatni, célja a ciprusi probléma igazságos megoldása, a különféle poli­tikai erők összefogása alap­ján. ISZTAMBUL Szergej Ahromejev mar­sall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, a honvé­delmi miniszter első helyet­tese befejezte hivatalos tö­rökországi látogatását. BERLIN Daniel Ortega nicaraguad elnök NDK-beli látogatását befejezve elutazott Berlin­iből. Elutazása előtt rendkí­vül elégedetten nyilatkozott Erioh HoneckerreL, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsának elnökével folytatott megbeszéléseiről. Ezeken a feszült közép-ame­rikai helyzetről és a Nicara­guának szóló NDK segítség- nyújtásról esett szó. I szegénység vámszedöl Gyermekkereskedelem Brazíliában Nemrég a televízióban láthattunk egy amerikai filmet, amelyben egy be­csapott anya küzd hiszékenysége és ki­szolgáltatottsága miatt elvesztett gyer­mekei visszaszerzéséért. Mint az aláb­bi történet is tanúsítja, az élet is pro­dukál hasonló eseteket... 300 ezer gyermeknek az utca az otthona Jól összehangolt akció volt. Egy csendes, nyári éjszakán egyidéjűleg ötven szövetsé­gi nyomozó látott munká­hoz: behatoltak Carlos Cesa- rio Pereira negyven éves ügyvéd lakásába, egy szülő­otthonba és néhány illegáli­son működő „bölcsődébe”. A rendőrök magukhoz vettek húsz gyermeket (újszülöttől három éves korig,) hét em­bert letartóztattak és őrizet­be vettek 22 izraeli házas­párt is, akik az ügyvédnél gyermekek örökbefogadását szerették volna intézni, őket később elengedték, mert be­bizonyosodott: nem sejtették, hogy törvénytelenül jutottak volna hozzá a régóta áhított gyermekhez. A fenti akciót Brazíliában, Itajai kikötőváros környé­kén hatjották végre a nyo­mozók. A letartóztatott Cesa- rio ügyvéd és társai ellen a vád: nyereségvágy vezérelte gyermefckereskedelem. Tudni kell, hogy van legális lehető­ség is külföldiek számára ár­vák örökbefogadására, ilyen ügyekben segédkezett koráb­ban a fővádlott is. Igenám, de Cesario nem elégedett meg a törvény adta lehe*ősé- gelkkel és többre vágyott; pénzért kezdte árulni a gyer­mekeket. Saját bevallása sze­rint százötven esetben vette fel a gyermekenkénti ötezer dollárt, ez az összeg mintegy tízszerese a törvényesen megkereshetőnek. Cesario ci­nikusan arra hivatkozott, Ihogy ügyködéséiben csupán humanitárius eszmék vezé­relték, s ezért a pénzért ő még orvosi ellátást is taizto- sitott. Ismeretes, hogy Brazíliá­ban égető, társadalmi mére­tű gond a rengeteg elhagyott, vagy e veszélynek kitett gyermek, akik közül például mintegy 300 ezren az utcá­kon tengetik nyomorúságos életüket. (Nem csoda hát, ha virágzik az ifjúkori prosti­túció, növekszik a fiatalko­rú bűnözők száma). Évről évre egyre többen lesznek, akik Brazíliában próbálnak gyermeket örökbe fogadni. Tény. ugyanakkor, hogy az érintett gyerekek többsége színes bőrű, a külföldiek vi­szont elsősorban fehér bő­rűek után érdeklődnek. Ezt a körüLmónyt ismerték fel a lelkiismeretlen gyermekke­reskedők, akik természetesen főleg a fehérek lakta vidé­keken vetették ki hálójukat. Carlos Cesario például Ita­jai kikötőváros környékén hozta látre ultramodern gyermekintézmény-hálózatát. A hatóságok becslése alap­ján mintegy hatvanan dol­goztak Cesariónak: sofőrök, orvosok, ápoló- és gondozó­nők, de még bírósági alkal­mazottak és közjegyzők is. Ezenkívül az ügyvéd felbé­relt asszonyokat, akik védő­nőnek adták ki magukat. Feladatuk volt, hogy meg­győzzék a szegély és kilátás­talan helyzetben lévő anyá­kat; adják át gyermeküket nyugodtan megőrzésre, hi­szen ott jobb dolguk lesz... A tizennyolc éves Rosi Jor- je engedett a rábeszélésnek: hathónapos terhes volt, ami­kor találkozott a Cesario- banda egyik felhajtó védőnő­jével, aki tudta, hogy a le­endő gyermek apja, egy ten­gerész nyomtalanul eltűnt, faképnél hagyta a lányt. Az orvosi ellátás fejében Rosi beleegyezett, hogy átadja a csecsemőt ígéretet is kapott: ha mégis meg akarja tartani kicsinyét, nem lessz semmi akadálya. Nem így történt. S bár nagyon szeretné, azóta sem látta viszont gyermekét. Erre nincs is sok esélye, hi­szen a gyermekkufárok pre­cízen dolgoztak. A jövendő szülőket a repülőtérről egye­nesen a Cesario-h irodalom- hoz kísérték, ahol azok egy bizonyos időt a gyermekkel tölthettek. A kiválasztás után kitöltöttek a hivatalos papí­rokat, pecsét került az ira­tokra. Minden a lehető leg­törvényesebbnek hatott. Mindössze egy szépséghibája volt a szerződésnek, mégpe­dig az, hogy az okmányokat is illegálisan szerezték be a banda emberei. Most huzamosabb időre la­kat alá kerültek a hihetetle­nül jól szervezett bűnbanda tagjai, akik kihasználták, hogy sokan semmi pénzt sem sajnálva mindent megadnak, csak gyerekük legyen. Ám nem valószínű, hogy a lebu­kott gyermekkereskedőknek nem akadnak követőik, hi­szen a kallódó gyermekek száma és a szegénység okoz­ta kényszerítő tényező ere­je egyelőre nemigen mérsék­lődik Dél-Amerika legna­gyobb államában. — dl — Szegény család — valahol Brazíliában Stockholmi konferencia Vasárnap is állt az óra ENSZ-közgyülésI Ülésszak —143 napirend Ma kezdódik az általános vita

Next

/
Oldalképek
Tartalom