Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-17 / 219. szám

1986. SZEPTEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két testület együttes ülése Törökszentmiklósim Kesztyűk és bukósisakok Jászberényből Napirenden a foglalkozási rehabilitáció Szolnok megye 243 ezer munkaképes lakójából tizen- ötezerre tehető a veleszüle­tett vagy egészségkárosodás pniaitt megváltozott munka­képességűek száma — álla­pította meg tegnapi együt­tes ülésén a Szolnok Megyed Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga és a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége. Az üzemek, vállalatok, in­tézmények szociálpoílitiikai munkájában fontos helyen szerepel a foglalkoztatási re­habilitáció. Jelenleg három- ezerháromszáz olyan sze­mélyinek biztosítanak mun­kalehetőséget. akik egészsé­gi állapotuk miatt eredeti munkahelyükön teljes érté­kű munkát nem végezhetnek. Tízezren társadalombiztosítá­si ellátásban, rofckantnyug- díjlban, járadékfolyósítás­ban részesülnek. A foglalkoztatási rehabili­táció visszatérő gondja, hogy a megváltozott munkaképes^ ségűek több mint kétharma­da szakképzetlen, alacsony műveltségűi, így igényesebb, szaktudást követelő munka­helyen nem foglalkoztatha­tók. Körükben mind többen törekednek a leszázalékolás- ra, hogy igy biztosítsák lét­szükségletüket. A megválto­zott munkaképességű dolgo­zók új munkahedyTe való át­helyezésére elsősorban a nagyvállalatoknál van ked­vezőbb lehetőség. A Szolno­ki Papírgyár, a Tiszamenti Vegyiművek, a Mezőgép Vál­lalat, a Hűtőgépgyár például ilyen dolgozóinak kétharma­dát foglalkoztatja termelő területen, keresetcsökkenés nélkül. Hasonlóan kedvezőek a tapasztalatok a könnyű fi­zikai munkát igénylő, mint (Folytatás a 1. oldalról) lehetnek elégedettek a téesz kertészei, hanem a jó minő­séggel is, amit a nemrégen rendezett kecskeméti Hírős napokon a zöldbabjukért ka­pott arany- és az almapapri­kájukkal kiérdemelt bronz­érem is fémjelez. A kettős hasznosításból származó anyagi, valamint a kiállítási díjakban megteste­sülő erkölcsi sikeren kívül még egy sajátos mércéje van Cibakházán a másodve­tés hasznának: a végered­ményt kukoricában vagy napraforgóban mérik. Az üzemi és a népgazdasági szempontból egyaránt fontos zöldség- és konzervnö­például textilfeldolgozó és kosárfonó, valamint egyéb ipari üzemekben, szövetke­zetekben. A megyében kifejezetten rehabilitációs céUial létre­hozott üzemrészek, munka­helyek száma kevés, ezek kihasználtsága is az ala­csony kereseti lehetőség mi­att csak részleges. A rok­kantak nemzetközi évében befolyt támogatási összegből, pályázat útján, 1„6 millió fo­rintot használt fel három ipari szövetkezet és egy vál­lalat nyolcvanöt rehabilitácá- ós munkahely kialakítására. Az idén hatvan mozgássé­rültnek, illetve megváltozott munkaképességűnek bizto­sítanak kereseti lehetőséget, a tervidőszak végéig ez a szám kétszázra emelkedik. Megoldatlan viszont a me­gyében a 'kisegítő iskolákban végzett, továbbá született fo­gyatékos, üzemi körülmé­nyek között nem foglalkoz­tatható fiatalok munkáiba ál­lítása. Szakmai tanulásuk, munkába helyezésük elősegí­tése érdekében a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága már külön határozatban in­tézkedett. Az együttes ülésen határozatot fogadtak el ar­ról, hogy a foglalkozási reha­bilitáció váljék a vállalati mumkaerőgazdáLkodás szer­ves részévé, és ezt a mun­kát a szakszervezetek is se­gítsék. Hatékonyabbá kell tenni a területi és helyi re­habilitációs bizottságok te­vékenységét is. Állást fog­laltak abban, hogy a szak­munkásképző intézeteken bér lül meg kell teremteni a re­habilitációs átképző tanfolya­mok személyi és tárgyi fel­tételeit:. vény-féleségeket, valamint a silóalapanyagot fovetésben ugyanis csak az árunövények területének rovására tudnák megtermelni. Aligha kell bi­zonygatni, hogy milyen je­lentősége van a másodvetés­nek ott, ahol általa 3,1 ton­nás napraforgónak és tíz­tonnás kukoricának szaba­dítható fel 350 heklár. E két növényt ugyanis ilyen át­lagterméssel takarítják be idén a cibaki szövetkezetben. Ezenkívül még valami nem mellékes: a folyamatos öntö­zés révén a másodvetésű nö­vények után jóval könnyeb­ben, kevesebb energiával ké­szíthetik elő a talajt a jövő évi búza alá. T. F. Barátsági gyűlés a Baromfi- feldolgozóban Űjabb találkozóra utaztak tegnap a megyében tartóz­kodó lengyel vendégek — Wojciech Salapski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének első tit­kára, a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ he­lyettes igazgatója és a kísé­retében lévő Jerzy Króli- kowski, a PA interpress 'bu­dapesti tudósítója. Délelőtt Törökszenitmiklósm látogat­tak Tóth Lajossal, a Haza­fias Népfront megyei titkár­helyettesével, . a Baromfifel­dolgozó Vállalathoz, ahol a város párt-, tanácsi és tár­sadalmi vezetőivel találkoz­tak, majd Hajós Ferenc vál­lalati igazgató ismertette a vendégekkel az üzemben fo­lyó munkát. Kora délután, a műszak végén, barátsági gyűléssel folytatódott a prog­ram, amelyen az üzem dol­gozóit, a szocialista brigádok képviselőit tájékoztatta W. Salapski Lengyelország je­lenlegi helyzetéről, a LEMP X. kongresszus ha tározatai - nlak végrehajtásáról.------------------------------------------i, B ányószlakás- építési akció Előnyösebb feltételek A hetedik ötéves tervidő­szakban a már korábban megkezdett bányászlakás­építési akció folytatásaként újabb 8000 lakást építenek állami támogatással hazánk bányavidékein, az öt év alatt 2,6 milliárd forintot kapnak erre a célra a bányavállala­tok. A bányászok az új akció­ban az eddiginél előnyösebb feltételek között juthatnak az új otthonukhoz. A lakás­vásárlási, illetve -építési ál­lami támogatás lakásonként a korábbi 100 000-ről 200 000 forintra emelkedett. Ezt az összeget a vállalatok saját erőforrásaikból még kiegé­szíthetik. A támogatás fontos feltétele, hogy az arra igényt tartó dolgozó 10 évre szóló munkaszerződést kössön a vállalattal. A pénzt ugyanis 10 évre felfüggesztett köl­csön formájában kapják a bányászok, amit a 10. év után — amennyiben tovább­ra is a vállalatnál dolgoznak — nem kell viszafizetniök. Másodvetéssel dupla iSvedelem MTZ-vetólkedö Mezőtúron Országos elöntőben a Szolnok megyeiek KGST­tanácskozás n hulladékszegény technológiáról A hulladékszegény techno­lógiák alkalmazásáról tegnap Budapesten nyolc K&ST-tag­állam szakembereinek rész­vételével négynapos nemzet­közi konferencia 'kezdődött. A tanácskozást a MTESZ, a Szocialista Országok Tudo­mányos-Műszaki Szerveze­teinek Szövetsége (FENTO) és a KGST tudományos-mű­szaki együttműködési bizott­sága közösen hívta össze. Az ötévenként sorra kerülő kon­ferencia budapesti ülésén, Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Magyar- ország. Mongólia, az NDK és a Szovjetunió csaknem, 500 szakembere tekinti át, hogy milyen eredményeket értek el az ipari és a mező­gazdasági termelés hulladé­kának csökkentésében, vala­mint a hulladékok újrahasz­nosításában. A mezőtúri gépészeti főis­kolán rendezett elődöntővel megkezdődött a szovjet gyártmányú MTZ traktorok műszaki-kezeLésd ismeretei­ről számot adó országos ve­télkedő. A szellemi versenyt az idén 25 éves Traktorex­port szovjet Külkereskedel­mi Vállalat valamint ma­gyar partnerei az Agrotek Mezőgazdasági Termelőesz­köz Kereskedelmi Vállalat és a MAE gépkereskedelmi szakosztálya közösen szer­vezte meg. Az első területi elődöntőn a Dunától keletre fekvő tíz megye 3—3 fős csapatai — köztük traktor­vezetők, gépszerelők, üze­meltetési szakemberek — mérték össze tudásukat. A versenyzők az MTZ traktor- család hazánkban üzemelte­tett négy típusának műsza­ki jellemzőit, a gépek üze­meltetési tudnivalóit vala­mint 'gazdaságpolitikai témá­kat tudakoló kérdésekre vá­laszoltak. A több órás vetél­kedő végeredményeként a mezőtúri elődöntőből három csapat — Szolnok. B ács-Kis­kun és Hajdú-Bihar megye — jutott tovább az országos döntőbe. A dunántúli megyék ha­sonló versenyére szeptember 19-én a vépi szakmunkáskép­ző intézetben ikerül sor, ahonnan szántén az első há­rom jut a fináléba. Az október 16-án rende­zendő országos döntőnek Bu­dapesten a szovjet műszaki központ ad otthont. Az első és második helyezett csapat a gépeket előállító minszki traktorgyár vendégeként ju- talomúton vehet részt a Szovjetunióban,, a további helyezették értékes jutalma­kat kapnak elismerésként. A nyereség forrása az anyagtakarékos, fegyelmezett munka Mi van a Szekuritás 30 százaléka mögött? Két és fél évtized egy vál­lalat életében nem nagy idő. Arra viszont elegendő, hogy sorozatos profilváltozások ré­vén kialakuljon gazdasági karaktere, s megszilárduljon gazdálkodásának színvonala. Nagyjából ez az öntisztulási folyamat játszódott le a jász­berényi Szekuritás Ipari Vál­lalat — korábban Vegyesipa­ri Szolgáltató Vállalat — éle­tében, alapításának éve, 1962 óta. Tevékenységi köre több­ször teljesen átalakult, s még a névváltozásók is az útkeresést jelzik bizonyos mértékig. Az új tervidőszaknak új névvel, új vállalatirányítási formában, és egy letisztult, leegyszerűsödött profillal vá­gott neki a helyi tanács ál­tal alapított cég. Még a nyár közepén, a me­gye tanácsi vállalati vezetői­nek tanácskozásán hangzott el, hogy a Szekuritás az első félévben harminc százalék­kal több nyereséget „ter­melt” mint ’85 első felében. Az általános panaszözönben kíváncsi arcok fordultak a vállalat jelenlévő igazgatója, Horváth József felé, s ez a fajta kíváncsiskodás vitt en­gem is Jászberénybe, hogy közösen próbáljunk e har­minc százalék „mögé” tekin­teni. Ha az idei „nagy ugrást”, a nem is harminc, hanem harmincöt százalékos nyere­ségnövekedést, az elmúlt tervidőszak számsoraihoz il­lesztjük, akkor ebben azösz- szevetésben az már koránt­sem tűnik olyan hirtelennek, mint önmagában. Az elmúlt öt év alatt ugyanis árbevéte­lük több mint másfélszeresé­re, nyereségük pedig csak­nem a két és félszeresére emelkedett. Az idei dinami­kus változás tehát csak egy folyamat folytatása. Hulladékból olcsón — Pedig ’86-ra óvatosan terveztünk — magyarázta az igazgató, amikor az irodájá­ban beszélgettünk. — Mind­össze 3 százalékos növeke­dést, mivel sok volt a bi­zonytalan tényező. Az év kö­zepén azonban, amikor a kö­zéptávú tervet készítettük, már látszott, hogy jól alakul­nak a dolgaink. Módosítot­tuk tehát az éves tervet. Ezt leginkább az indokolta, hogy hosszas keresés után az év közepén egy nagyon stabil kooperációs partnert talál­tunk Tamamérán. A helyi Lenin Termelőszövetkezet­ben kesztyűt varrnak ré­szünkre, ami jelentős több­leteredményt hoz. Az első félévi többletnyereség egyéb­ként jórészt az anyagtakaré­kos, fegyelmezett munkának köszönhető. Nagyon sok bőr és textilhulladélkot vásáro­lunk és használunk fel, ami jelentősen csökkenti anyag- költségeinket! A Szekuritás termelési szerkezete alapvetően három körre bontható. Fő tevé­kenységük, a munkavédelmi felszerelések (kesztyűk, he­gesztőkötények és hegesztés­kor használatos lábszárvé­dők) gyártása, amely több mint nyolcvan százalékkal részesedik a teljes profilból. A tizenhat fajta munkavé­delmi kesztyűből például eb­ben az évben 930 ezer párat készítenek. Új forma, új név Még 1981-ben bekapcsoló­dott a vállalat a motorokon használatos bukósisakok kooperációs hazai gyártásá­ba. A sisakok felületkezelé­sét és felületi megmunkálá­sát végzik itt Jászberényben. Végére maradt a felsoro­lásnak a szolgáltató tevé­kenység, amelynek keretében lakatosipari, víz-, gáz- és központifűtés-szerelői, bá­dogos, valamint autószerelő munkákat vállalnak. Szol­gáltató ágazatukat sajátos módon tették nyereségessé: bedolgozói rendszer beveze­tésével. — A városi tanács, nyil­vánvaló szociálpolitikai cé­lokkal, eredetileg is a bedol­gozói hálózat bővítésére ösz­tönzött bennünket. A kesz­tyűvarrásban már hagyomá­nyos és sikeres ez a forma, s a kedvező tapasztalatok alapján szolgáltató ágaza­tunkban is bevezettük. Szak­embereink maguk is vehet­nek fel megrendeléseket, s mi is adunk ki nekik mun­kát. Korábban ezek a dolgo­zóink órabéresek voltak, az átszervezés után nőtt az anyagi érdekeltségük. Ez ter­mészetesen meglátszik az eredményességen is. Jelenleg általában 430 körül mozog dolgozóink száma, s közülük mintegy 280 a bedolgozó. Arányuk tehát magas. Fog­lalkoztatunk ezen .túl meg­változott munkaképességűe­ket ás, most éppen tíz ilyen dolgozónk van. Javuló gaz­dasági eredményeinket egyébként enyhén csökkenő létszámmal értük el! 1986. január elseje jelentős időpont a vállalat életében. Nemcsak a névváltozás mi­att, hanem azért is, mert új vállalatirányítási formára tértek át: küldöttgyűlés ke­zébe kerültek a legfőbb dön­tési jogkörök. Évente két­szer ülésezik ez a szerv, egyébként a választott veze­tőség irányítja a munkát. Eltelt az évnek lassan a há­romnegyede, így már adottak az új irányítási forma első tapasztalatai. Az új megoldások — mi­ként a gazdaság bármely te­rületén — önmagukban még nem biztosítják automatiku­san az előrelépést, s az ered­ményességet. Szükséges az, hogy a működés során ko­moly tartalommal töltsék meg az új formákat, s már a legelső időszakban megte­remtsék a presztízsét e de­mokratikus fórumrendszer­nek. Természetesen mind­ezekről is kérdeztem Hor­váth József igazgatót. A Szekuritás demokratikus fórumai — a vezetőség és a Küldöttgyűlés — elé sajátos előkészítés után kerülnek a döntésre váró ügyek, s ez kulcsfontosságú. Minden olyan esetben, amikor lehet­ségesek párhuzamos alterna­tívák, amelyek közül való­ban választhat a testület, azokat kidolgozva együtt ter­jesztik elő. Sorsukról, a job­bik megoldás kiválasztásá­ról, valóban érdemi vitában, közös döntés születik. Az úgynevezett többalternatí- vás döntés-előkészítés nem új dolog ugyan, de a válla­latok, szövetkezetek vezetői még mindig ritkán alkalmaz­zák ezt a módszert. Annak ellenére, hogy á demokrati­kus fórumrendszer működé­se talán ezzel a döntési me­chanizmussal tehető igazán fontossá, érdemivé. „Vették a lapot" Utolsó kérdésem az új for­ma első tapasztalataira vo­natkozott, s a „bejáratás” si­kerére. Kissé csodálkozva válaszolt. — Nálunk eddig is gyakor­lat volt az, hogy a döntések előtt szervezett formában megkérdeztük a dolgozók vé­leményét. Most ezt csak to­vább Kellett fejleszteni, egy más, de azonos lényegű for­mává. Az emberek gyorsan „vették a lapot”, így szinte zökkenőmentes volt az indu­lás. Persze, ehhez sok más mellett egy nagyon lényeges feltétel is kellett. Az, hogy maguk a vezetőink is komo­lyan vegyék az új fórumo­kat, és maguk is igényesen lássák el a kapcsolódó fel­adataikat. Azt hiszem, a si­keres működés egyik titka ez. L. M. L. Korszerű és esztétikus postaépülettel gazdagodik a megye legfiatalabb városa. A Kév-Metró szolnoki 52-es építésvezetősége kivitelezésében készülő épületet jővő nyá­ron vehetik birtokukba a kunszentmártoniak (Fotó: Mészáros)

Next

/
Oldalképek
Tartalom