Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-17 / 219. szám
1986. SZEPTEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két testület együttes ülése Törökszentmiklósim Kesztyűk és bukósisakok Jászberényből Napirenden a foglalkozási rehabilitáció Szolnok megye 243 ezer munkaképes lakójából tizen- ötezerre tehető a veleszületett vagy egészségkárosodás pniaitt megváltozott munkaképességűek száma — állapította meg tegnapi együttes ülésén a Szolnok Megyed Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Az üzemek, vállalatok, intézmények szociálpoílitiikai munkájában fontos helyen szerepel a foglalkoztatási rehabilitáció. Jelenleg három- ezerháromszáz olyan személyinek biztosítanak munkalehetőséget. akik egészségi állapotuk miatt eredeti munkahelyükön teljes értékű munkát nem végezhetnek. Tízezren társadalombiztosítási ellátásban, rofckantnyug- díjlban, járadékfolyósításban részesülnek. A foglalkoztatási rehabilitáció visszatérő gondja, hogy a megváltozott munkaképes^ ségűek több mint kétharmada szakképzetlen, alacsony műveltségűi, így igényesebb, szaktudást követelő munkahelyen nem foglalkoztathatók. Körükben mind többen törekednek a leszázalékolás- ra, hogy igy biztosítsák létszükségletüket. A megváltozott munkaképességű dolgozók új munkahedyTe való áthelyezésére elsősorban a nagyvállalatoknál van kedvezőbb lehetőség. A Szolnoki Papírgyár, a Tiszamenti Vegyiművek, a Mezőgép Vállalat, a Hűtőgépgyár például ilyen dolgozóinak kétharmadát foglalkoztatja termelő területen, keresetcsökkenés nélkül. Hasonlóan kedvezőek a tapasztalatok a könnyű fizikai munkát igénylő, mint (Folytatás a 1. oldalról) lehetnek elégedettek a téesz kertészei, hanem a jó minőséggel is, amit a nemrégen rendezett kecskeméti Hírős napokon a zöldbabjukért kapott arany- és az almapaprikájukkal kiérdemelt bronzérem is fémjelez. A kettős hasznosításból származó anyagi, valamint a kiállítási díjakban megtestesülő erkölcsi sikeren kívül még egy sajátos mércéje van Cibakházán a másodvetés hasznának: a végeredményt kukoricában vagy napraforgóban mérik. Az üzemi és a népgazdasági szempontból egyaránt fontos zöldség- és konzervnöpéldául textilfeldolgozó és kosárfonó, valamint egyéb ipari üzemekben, szövetkezetekben. A megyében kifejezetten rehabilitációs céUial létrehozott üzemrészek, munkahelyek száma kevés, ezek kihasználtsága is az alacsony kereseti lehetőség miatt csak részleges. A rokkantak nemzetközi évében befolyt támogatási összegből, pályázat útján, 1„6 millió forintot használt fel három ipari szövetkezet és egy vállalat nyolcvanöt rehabilitácá- ós munkahely kialakítására. Az idén hatvan mozgássérültnek, illetve megváltozott munkaképességűnek biztosítanak kereseti lehetőséget, a tervidőszak végéig ez a szám kétszázra emelkedik. Megoldatlan viszont a megyében a 'kisegítő iskolákban végzett, továbbá született fogyatékos, üzemi körülmények között nem foglalkoztatható fiatalok munkáiba állítása. Szakmai tanulásuk, munkába helyezésük elősegítése érdekében a megyei tanács végrehajtó bizottsága már külön határozatban intézkedett. Az együttes ülésen határozatot fogadtak el arról, hogy a foglalkozási rehabilitáció váljék a vállalati mumkaerőgazdáLkodás szerves részévé, és ezt a munkát a szakszervezetek is segítsék. Hatékonyabbá kell tenni a területi és helyi rehabilitációs bizottságok tevékenységét is. Állást foglaltak abban, hogy a szakmunkásképző intézeteken bér lül meg kell teremteni a rehabilitációs átképző tanfolyamok személyi és tárgyi feltételeit:. vény-féleségeket, valamint a silóalapanyagot fovetésben ugyanis csak az árunövények területének rovására tudnák megtermelni. Aligha kell bizonygatni, hogy milyen jelentősége van a másodvetésnek ott, ahol általa 3,1 tonnás napraforgónak és tíztonnás kukoricának szabadítható fel 350 heklár. E két növényt ugyanis ilyen átlagterméssel takarítják be idén a cibaki szövetkezetben. Ezenkívül még valami nem mellékes: a folyamatos öntözés révén a másodvetésű növények után jóval könnyebben, kevesebb energiával készíthetik elő a talajt a jövő évi búza alá. T. F. Barátsági gyűlés a Baromfi- feldolgozóban Űjabb találkozóra utaztak tegnap a megyében tartózkodó lengyel vendégek — Wojciech Salapski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének első titkára, a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ helyettes igazgatója és a kíséretében lévő Jerzy Króli- kowski, a PA interpress 'budapesti tudósítója. Délelőtt Törökszenitmiklósm látogattak Tóth Lajossal, a Hazafias Népfront megyei titkárhelyettesével, . a Baromfifeldolgozó Vállalathoz, ahol a város párt-, tanácsi és társadalmi vezetőivel találkoztak, majd Hajós Ferenc vállalati igazgató ismertette a vendégekkel az üzemben folyó munkát. Kora délután, a műszak végén, barátsági gyűléssel folytatódott a program, amelyen az üzem dolgozóit, a szocialista brigádok képviselőit tájékoztatta W. Salapski Lengyelország jelenlegi helyzetéről, a LEMP X. kongresszus ha tározatai - nlak végrehajtásáról.------------------------------------------i, B ányószlakás- építési akció Előnyösebb feltételek A hetedik ötéves tervidőszakban a már korábban megkezdett bányászlakásépítési akció folytatásaként újabb 8000 lakást építenek állami támogatással hazánk bányavidékein, az öt év alatt 2,6 milliárd forintot kapnak erre a célra a bányavállalatok. A bányászok az új akcióban az eddiginél előnyösebb feltételek között juthatnak az új otthonukhoz. A lakásvásárlási, illetve -építési állami támogatás lakásonként a korábbi 100 000-ről 200 000 forintra emelkedett. Ezt az összeget a vállalatok saját erőforrásaikból még kiegészíthetik. A támogatás fontos feltétele, hogy az arra igényt tartó dolgozó 10 évre szóló munkaszerződést kössön a vállalattal. A pénzt ugyanis 10 évre felfüggesztett kölcsön formájában kapják a bányászok, amit a 10. év után — amennyiben továbbra is a vállalatnál dolgoznak — nem kell viszafizetniök. Másodvetéssel dupla iSvedelem MTZ-vetólkedö Mezőtúron Országos elöntőben a Szolnok megyeiek KGSTtanácskozás n hulladékszegény technológiáról A hulladékszegény technológiák alkalmazásáról tegnap Budapesten nyolc K&ST-tagállam szakembereinek részvételével négynapos nemzetközi konferencia 'kezdődött. A tanácskozást a MTESZ, a Szocialista Országok Tudományos-Műszaki Szervezeteinek Szövetsége (FENTO) és a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottsága közösen hívta össze. Az ötévenként sorra kerülő konferencia budapesti ülésén, Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar- ország. Mongólia, az NDK és a Szovjetunió csaknem, 500 szakembere tekinti át, hogy milyen eredményeket értek el az ipari és a mezőgazdasági termelés hulladékának csökkentésében, valamint a hulladékok újrahasznosításában. A mezőtúri gépészeti főiskolán rendezett elődöntővel megkezdődött a szovjet gyártmányú MTZ traktorok műszaki-kezeLésd ismereteiről számot adó országos vetélkedő. A szellemi versenyt az idén 25 éves Traktorexport szovjet Külkereskedelmi Vállalat valamint magyar partnerei az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat és a MAE gépkereskedelmi szakosztálya közösen szervezte meg. Az első területi elődöntőn a Dunától keletre fekvő tíz megye 3—3 fős csapatai — köztük traktorvezetők, gépszerelők, üzemeltetési szakemberek — mérték össze tudásukat. A versenyzők az MTZ traktor- család hazánkban üzemeltetett négy típusának műszaki jellemzőit, a gépek üzemeltetési tudnivalóit valamint 'gazdaságpolitikai témákat tudakoló kérdésekre válaszoltak. A több órás vetélkedő végeredményeként a mezőtúri elődöntőből három csapat — Szolnok. B ács-Kiskun és Hajdú-Bihar megye — jutott tovább az országos döntőbe. A dunántúli megyék hasonló versenyére szeptember 19-én a vépi szakmunkásképző intézetben ikerül sor, ahonnan szántén az első három jut a fináléba. Az október 16-án rendezendő országos döntőnek Budapesten a szovjet műszaki központ ad otthont. Az első és második helyezett csapat a gépeket előállító minszki traktorgyár vendégeként ju- talomúton vehet részt a Szovjetunióban,, a további helyezették értékes jutalmakat kapnak elismerésként. A nyereség forrása az anyagtakarékos, fegyelmezett munka Mi van a Szekuritás 30 százaléka mögött? Két és fél évtized egy vállalat életében nem nagy idő. Arra viszont elegendő, hogy sorozatos profilváltozások révén kialakuljon gazdasági karaktere, s megszilárduljon gazdálkodásának színvonala. Nagyjából ez az öntisztulási folyamat játszódott le a jászberényi Szekuritás Ipari Vállalat — korábban Vegyesipari Szolgáltató Vállalat — életében, alapításának éve, 1962 óta. Tevékenységi köre többször teljesen átalakult, s még a névváltozásók is az útkeresést jelzik bizonyos mértékig. Az új tervidőszaknak új névvel, új vállalatirányítási formában, és egy letisztult, leegyszerűsödött profillal vágott neki a helyi tanács által alapított cég. Még a nyár közepén, a megye tanácsi vállalati vezetőinek tanácskozásán hangzott el, hogy a Szekuritás az első félévben harminc százalékkal több nyereséget „termelt” mint ’85 első felében. Az általános panaszözönben kíváncsi arcok fordultak a vállalat jelenlévő igazgatója, Horváth József felé, s ez a fajta kíváncsiskodás vitt engem is Jászberénybe, hogy közösen próbáljunk e harminc százalék „mögé” tekinteni. Ha az idei „nagy ugrást”, a nem is harminc, hanem harmincöt százalékos nyereségnövekedést, az elmúlt tervidőszak számsoraihoz illesztjük, akkor ebben azösz- szevetésben az már korántsem tűnik olyan hirtelennek, mint önmagában. Az elmúlt öt év alatt ugyanis árbevételük több mint másfélszeresére, nyereségük pedig csaknem a két és félszeresére emelkedett. Az idei dinamikus változás tehát csak egy folyamat folytatása. Hulladékból olcsón — Pedig ’86-ra óvatosan terveztünk — magyarázta az igazgató, amikor az irodájában beszélgettünk. — Mindössze 3 százalékos növekedést, mivel sok volt a bizonytalan tényező. Az év közepén azonban, amikor a középtávú tervet készítettük, már látszott, hogy jól alakulnak a dolgaink. Módosítottuk tehát az éves tervet. Ezt leginkább az indokolta, hogy hosszas keresés után az év közepén egy nagyon stabil kooperációs partnert találtunk Tamamérán. A helyi Lenin Termelőszövetkezetben kesztyűt varrnak részünkre, ami jelentős többleteredményt hoz. Az első félévi többletnyereség egyébként jórészt az anyagtakarékos, fegyelmezett munkának köszönhető. Nagyon sok bőr és textilhulladélkot vásárolunk és használunk fel, ami jelentősen csökkenti anyag- költségeinket! A Szekuritás termelési szerkezete alapvetően három körre bontható. Fő tevékenységük, a munkavédelmi felszerelések (kesztyűk, hegesztőkötények és hegesztéskor használatos lábszárvédők) gyártása, amely több mint nyolcvan százalékkal részesedik a teljes profilból. A tizenhat fajta munkavédelmi kesztyűből például ebben az évben 930 ezer párat készítenek. Új forma, új név Még 1981-ben bekapcsolódott a vállalat a motorokon használatos bukósisakok kooperációs hazai gyártásába. A sisakok felületkezelését és felületi megmunkálását végzik itt Jászberényben. Végére maradt a felsorolásnak a szolgáltató tevékenység, amelynek keretében lakatosipari, víz-, gáz- és központifűtés-szerelői, bádogos, valamint autószerelő munkákat vállalnak. Szolgáltató ágazatukat sajátos módon tették nyereségessé: bedolgozói rendszer bevezetésével. — A városi tanács, nyilvánvaló szociálpolitikai célokkal, eredetileg is a bedolgozói hálózat bővítésére ösztönzött bennünket. A kesztyűvarrásban már hagyományos és sikeres ez a forma, s a kedvező tapasztalatok alapján szolgáltató ágazatunkban is bevezettük. Szakembereink maguk is vehetnek fel megrendeléseket, s mi is adunk ki nekik munkát. Korábban ezek a dolgozóink órabéresek voltak, az átszervezés után nőtt az anyagi érdekeltségük. Ez természetesen meglátszik az eredményességen is. Jelenleg általában 430 körül mozog dolgozóink száma, s közülük mintegy 280 a bedolgozó. Arányuk tehát magas. Foglalkoztatunk ezen .túl megváltozott munkaképességűeket ás, most éppen tíz ilyen dolgozónk van. Javuló gazdasági eredményeinket egyébként enyhén csökkenő létszámmal értük el! 1986. január elseje jelentős időpont a vállalat életében. Nemcsak a névváltozás miatt, hanem azért is, mert új vállalatirányítási formára tértek át: küldöttgyűlés kezébe kerültek a legfőbb döntési jogkörök. Évente kétszer ülésezik ez a szerv, egyébként a választott vezetőség irányítja a munkát. Eltelt az évnek lassan a háromnegyede, így már adottak az új irányítási forma első tapasztalatai. Az új megoldások — miként a gazdaság bármely területén — önmagukban még nem biztosítják automatikusan az előrelépést, s az eredményességet. Szükséges az, hogy a működés során komoly tartalommal töltsék meg az új formákat, s már a legelső időszakban megteremtsék a presztízsét e demokratikus fórumrendszernek. Természetesen mindezekről is kérdeztem Horváth József igazgatót. A Szekuritás demokratikus fórumai — a vezetőség és a Küldöttgyűlés — elé sajátos előkészítés után kerülnek a döntésre váró ügyek, s ez kulcsfontosságú. Minden olyan esetben, amikor lehetségesek párhuzamos alternatívák, amelyek közül valóban választhat a testület, azokat kidolgozva együtt terjesztik elő. Sorsukról, a jobbik megoldás kiválasztásáról, valóban érdemi vitában, közös döntés születik. Az úgynevezett többalternatí- vás döntés-előkészítés nem új dolog ugyan, de a vállalatok, szövetkezetek vezetői még mindig ritkán alkalmazzák ezt a módszert. Annak ellenére, hogy á demokratikus fórumrendszer működése talán ezzel a döntési mechanizmussal tehető igazán fontossá, érdemivé. „Vették a lapot" Utolsó kérdésem az új forma első tapasztalataira vonatkozott, s a „bejáratás” sikerére. Kissé csodálkozva válaszolt. — Nálunk eddig is gyakorlat volt az, hogy a döntések előtt szervezett formában megkérdeztük a dolgozók véleményét. Most ezt csak tovább Kellett fejleszteni, egy más, de azonos lényegű formává. Az emberek gyorsan „vették a lapot”, így szinte zökkenőmentes volt az indulás. Persze, ehhez sok más mellett egy nagyon lényeges feltétel is kellett. Az, hogy maguk a vezetőink is komolyan vegyék az új fórumokat, és maguk is igényesen lássák el a kapcsolódó feladataikat. Azt hiszem, a sikeres működés egyik titka ez. L. M. L. Korszerű és esztétikus postaépülettel gazdagodik a megye legfiatalabb városa. A Kév-Metró szolnoki 52-es építésvezetősége kivitelezésében készülő épületet jővő nyáron vehetik birtokukba a kunszentmártoniak (Fotó: Mészáros)