Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-02 / 206. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. SZEPTEMBER 2. A megyei onkológus ftforvos szemével A rák ellen, az emberért Helyes életmóddal, rendszeres szűréssel van esély A múlt héten ért véget a nemzetközi rákkongresszus, amelyet Budapesten rendeztek. A világviszonylatban is jelentős esemény hatására az elmúlt hetekben hazánkban több szó esett a rákos megbetegedésekről, nemcsak tudományos és orvosi berkekben, hanem a hétköznapi beszélgetésekben is. Hogy választ kapjak néhány mindannyiunkat foglalkoztató kérdésre, fölkerestem dr. Czeg- lédi Ferenc megyei onkológus szakfőorvost. Esővárók — Ha valakiről kiderül, hogy onkológiára jár, ismerősei lemondanak róla. Van alapja ennek az előítéletnek? — Megyénkben négy onkológiai gondozó működik: Tiszafüreden, Karcagon, Jászberényben és Szolnokon, A feladatunk összetett, hozzánk járnak a daganatos betegségből gyógyultak, hozzánk fordul az, akinek valamilyen panasza van, csomót, vérzést észlel és nem tudja, hogy van-e daganatos betegsége. Feladatunk a daganatos betegek gondozása, akár jó-, akár rosszindulatú daganatról van szó. Más osztályokról is küldenek hozzánk betegeket konzultatív vizsgálatokra. Két évvel ezelőtt nagy előrelépést tettünk, az országban másodikként (Veszprém után) Szolnokon alakítottunk ki fekvőbeteg onkológiai részleget, amelynek legfőbb feladata a daganatok gyógyszeres kezelése. — Miért nem mondják meg Magyarországon a betegnek, ha rákja van? — Van olyan nyugati ország, ahol kényszerhelyzetben van az orvos is, a beteg is, mert meg kell mondani, anyagi okok miatt. Nálunk választási lehetőség van: az orvos, ismerve a beteget, közli vele az igazságot, vagy megadja neki a remény lehetőségét. Csak azoknak a keveseknek lehet megmondani az igazat, akik tudják vállalni a betegség pszichés terhét. Másrészt a rákos betegségek között sok a gyógyíthatatlan, kevés példát látnak az emberek, amikor valaki meggyógyult. Ráadásul Sugárterápiában mintegy 50 évvel lemaradtunk az európai színvonaltól, a gyógyszeres kezelési lehetőségek pedig most vannak kialakulóban. — Mik okozzák a rákos megbetegedéseket ? — Az ipari szennyezések, a kipufogó gázok, a helytelen táplálkozási szokásaink; a rostszegény étrend, a rágás hiánya, a kalóriadús, az állati zsiradékban gazdag, a füstölt, a pácolt ételek, az alkohol fogyasztása, a dohányzás. Hozzájárul a kemikáliák, a növényvédőszerek, a nit- rátos műtrágyák alkalmazása, az ivóvíz szennyezettsége. Vannak jó kezdeményezések ezek ellensúlyozására. A Tiszaföldvári Lenin Téesz- ben például agrotechnológiai kísérletet folytatnak, hogyan tudják elkerülni a nitrátom műtrágyák alkalmazását. — Amíg hallgattam önt, az jutott eszembe: veszélyes élni. És nagyon kiszolgáltatottnak, tehetetlennek érzem magam a felsorolt tényezőkkel szemben. — A daganatos betegségek civilizációs betegségek, a társadalmi fejlődés melléktermékei. A civilizáció jó oldala, hogy kényelmesebben élünk; rossz, hogy meghozta a maga betegségeit. A civilizáció adta lehetőségekkel meg kell tanulni élni. A villamos áram is sok ember halálát okozta, amíg megtanultuk alkalmazni, és nélkülözhetetlen része lett életünknek. — De hát mit lehet tenni a rák ellen azon kívül, hogy megpróbálunk egészségesen élni? — Csak társadalmi összefogással léphetünk föl ellene. Magyarországon egy rákellenes alapítványt hoztak létre „A rák ellen, az emberért, a holnapért” elnevezéssel, amelynek célja, hogy összefogja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a daganatos betegségek megelőzését, gyógyítását segítik. Ha lassan haladunk is, de teszünk most már valamit a környezet védelméért. Előre kell lépnünk a lakosság egészséges életre nevelésében is. — Van idejük erre az orvosoknak? — Nem mondanám. Az egészségügyi dolgozók minden rétegének részt kell venni benne, mert csak a nőgyógyász, csak az onkológus nem képes néhány előadással megváltani a világot. Jobban hasznosítani kellene a sajtó, a rádió, a televízió adta lehetőségeket. A kongrész- szus kapcsán sok tájékoztatás látott napvilágot... — Ez viszont kampány- ízű ... — De ha a kampányok szaporodnak, egyszer folyamatos tevékenység is lehet belőle. Azt mondják, hogy az ételreceptek jobban öröklődnek, mint a szem és a haj színe... Az egészséges életre nevelés hosszú folyamat. — Ha valaki valamilyen úton-módon megtudja, hogy rákja van, halálra itéltnek érzi magát. Jogos ez a rettegés? — A rákos betegségek egyre szaporodnak, a halálokok listáján második helyen állnak, a szív- és érrendszeri betegségek után. Sok közülük ma még teljesen gyógyíthatatlan. De vannak eredményeink is. Sikerrel kezelik például a gyermekkori daganatos betegségeket. A rák több fajtája gyógyítható, ha korai stádiumban fölismerik. Ma már évente ezer méhnyakrákban szenvedő nőt gyógyítanak meg, ehhez viszont 1 millió szűrést végeznek el. — Ügy érzem, hogy az orvostudomány nagyon régen küzd a rák ellen, és ehhez képest keveset haladtunk előre. — Valóban régen ismerik és küzdenek ellene. Bizonyított, hogy már az időszámítás előtt is ismerték, és próbálták gyógyítani. Amíg nem történik meg az a tudományos áttörés, amely az alapokig hat, addig csak egy bizonyos szintig juthatunk el. A sebészet gyakorlatilag elérte a gyógyítási lehetőségei határát. Most már leginkább a gyógyszeres és az immunológiai kezelések fejlődésétől várhatunk eredményeket. — A megelőzés egyik eszköze a rákszűrés. Mennyire élnek az emberek e lehetőséggel? — A megye lakosságának 30—50 százaléka vett részt komplex szűrésen. Rákszűrésre a tüdőszűrésen megjelent nők fele megy el. Évente 40 ezer esetben történik a méhnyak-rákszűrés, és 130 ezer a megyében élő veszélyeztetett korú nő. Szeretnénk jobb eredményeket elérni. Tervezzük, hogy számítógép segítségével kísérjük figyelemmel, ki vesz részt a rákszűrésen, mi lesz a sorsa, és ki marad el. Nőgyógyász szakorvos részvételével szűréseket szervezünk a Szolnok környéki községekben, később pedig az egész megyében. Minden veszélyeztetett korú asszony, lány névre szólóan megkapja kis füzetecskénket, amelyben rákszűrésre hívjuk, és a mell önvizsgálati módszereit ismertetjük. Tervezzük, hogy a következő években megkezdjük a megyében a vastagbélrák- szűrését is. Engem a remény vitt erre a pályára, és tart itt. Próbáljuk meghosszabbítani a túlélést, és megfelelő minőségű életet biztosítani a betegeknek. A mellrákban szenvedő nők egy csoportjába tartozók 30 százalékának van esélye arra, hogy tíz éven túl is életben marad. Gyógyszeres kezeléssel 65 százalékuk kapja meg ezt az esélyt. Jóllehet, egyharmaduk gyógyszer nélkül is életben maradna, de a másik egyharmadot mi segítjük hozzá. Paulina Éva Szeptemberben Szolnokon Országos zöldfelületi konferencia Az Építőipari Tudományos Egyesület Városfejlesztési Tagozata, a Kertészeti Egyesülés, a Magyar Agrártudományi Egyesület Kertészeti Társasága, a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szeptember 10—11-én országos zöldfelületi konferenciát rendez Szolnokon. A kétnapos tanácskozás színhelye a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ lesz. Előadói között neves szaktekintélyek — köztük Ábrahám Kálmán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, Jantner Antal miniszter- helyettes, Jámbor Imre kertészeti egyetemi tanszékvezető, Radó Dezső, a Budapesti Városszépítő Egyesület al- elnöke — szerepelnek. A konferencia résztvevői a település és zöldfelületgazdálkodás témáiban előadásokat hallgatnak és vitatnak meg, majd ajánlásokat fogadnak el az időszaki feladatokról. Meglehet, a falu egy cseppet sem romantikus annak, aki ott éli le az életét, és nem élvezi mondjuk a távfűtés, a központi melegvízszolgáltatás, vagy a villamos- közlekedés kényelmét. A nagyvárosi ember viszont előbb-utóbb roppant idegessé válik az utca, a műhely zajától, a kőrengetegtől. Számára a falu — csendjével, nyugalmával, természetközelségével — maga a romantika, amelyben valósággal újjászületik. Ezért az újjászületésért — a falusi üdülésért — jó pénzt fizetnek szerte Nyugat-Euró- pában a városi emberek. Svájc és Ausztria hegyi falvai, hogy csak a legközelebbi példákat említsük, a turisták millióit fogadják. Sőt, nemcsak fogadják, hanem befogadják: a házigazdák a maguk asztalához ültetik, a maguk termelte tejjel, tojással, hússal, gyümölccsel kínálják a vendégeket. A falusi vendégfogadás tehát számottevő üzletté vált, amely tekintélyes mértékben kiegészíti a paraszt családok jövedelmét, sőt, felvirágoztatja az egész települést. Magyarországon is történt már egy és más annak érde„És tessék mondani, hol lesz az angol óra?” — kérdezik nap mint nap a TIT nyelvtanfolyamaira jelentkezők. Hol? A szolnoki Technika Házában nem. Legalábbis egyelőre nem. Ha tavaly ősszel valaki azt mondta volna, hogy az idén, augusztus végén még mindig összecsomagolva raktározzák a TIT országos központjától kapott 800 ezer forint értékű modern nyelvi laboratóriumot, biztosan nem hiszi. Igaz, egyszer már kicsomagolták, sőt méltó helyen el is helyezték a berendezést. A TIT Megyei Szervezete és a Technika Háza vezetői között létrejött első megállapodás értelmében az épület első emeletének egyik helyiségében rendezték be a laboratóriumot. Akkor még nemigen gondolt arra senki, hogy tulajdonképpen megszegték a megállapodást, hiszen így a nyelvoktatáson kívül más célokra — előadásokra, szemináriumokra — már nem volt lehetőség az adott helyiségben. A Technika Háza vezetősége azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a teremben különböző rendezvényeket tarthassanak, így kében, hogy gyökeret verhessen a falusi turizmus, a tanyasi üdülés. Vas megye mellett Bács-Kiskun rendezkedett be leginkább az idegenforgalomra, annak is főként a tanyavilága, ahol régi tanyaépületekben még fürdőszobát is kialakítottak a komforthoz szokott vendég kedvéért. Csupán ebben a megyében 13 település — Ágasegyháza, Bócsa. Bugac, Fülöpháza, Fülöpszállás, Ja- kabszállás stb. — több portája áll készen hazai és külföldi vakációzók fogadására. Somogy és Győr-Sopron több községében szintén felfedezték a vendégfogadásban rejlő anyagi lehetőségeket, sőt, akadnak falusi szobakiadók Tolnában, Baranyában, Nóg- rádban. Békésben, Veszprémben, Zalában, Csongrádban, Hevesben is, vagyis majdnem minden megyében. Egyértelműen biztos jövője van a falusi üdülésnek, már- csak azért is, mert jóval olcsóbb, mint mondjuk a balatoni; még inkább azért, mert egészséges és nyugalmas, sőt: élményekben gazdag. A városi gyerekek, akik csak a tányérról ismerik a csirkét, a marhát, nagy örömüket lelik másodszor is megállapodást kötöttek a TIT Megyei Szervezetével, amely után a nyelvi laboratórium az épület pincéjében talált új otthonra. Itt sem volt azonban sokáig, mivel az idén tavasz- szal egy alapos eső kiöntötte a pincéből az „albérlőket”. A berendezést sikerült károsodás nélkül kimenteni a vízből, azóta ismét összecsomagolva várja hányatott sorsa jobbra fordulását. A nyáron egy jó „háziúrhoz” méltóan az épület gazdái helyrehozatták a pincét. A napokban befejezték a munkát az építők. Költözésről azonban egyelőre szó sincs. Az érdekeltek szerint meg kell várni egy nagyobb esőt, amely majd mint meós, eldönti, hogy várható-e újabb „árvízveszély”. Ezek szerint az eső a vízválasztó. Addig reménykedjünk abban, hogy utána barátságosabb vízen eveznek majd tovább a nyelvi laboratórium ügyében érdekeltek, s végleges megfelelő otthont találnak az értékes berendezésnek az angolul, oroszul, franciául tanulni szándékozók nagy-nagy örömére. T. G. a baromfiudvarban, álmél- kodva szemlélik a legelésző négylábúakat, és szeretnének barátságot kötni házinyúllal, kisbáránnyal, kutyával, macskával. Mindez tulajdonképpen a felnőttekre is igaz, mégha a serdültebbek szemérmesen rejtegetik is az állatok iránti vonzalmukat. A szabad, az érintetlen természet élvezetét azonban senki városlakó nem szégyelli, sőt! Az üzleti lehetőség tehát adva van: a falusiak áruba bocsáthatják környezetüket, amire a városiak vevők. A lehetőség úgy válik mindinkább valósággá, ahogy az urbanizáció ártalmai egyre kínzóbbak, ahogy a régi, különösen a balatonparti üdülőhelyek egyre zsúfoltabbak, s ahogy a paraszti gazdaságok egyre nyitottabbak. Ha a falusi vendégfogadás Magyar- országon is elterjed, akkor az érintett falvak nálunk is felvirágoznak, a házukat megnyitó gazdákkal együtt gya- rapszanak. A városiak és a falusiak érdekei egybeesnek; ezt az egybeesést mindkét fél most kezdi felfedezni. G. ZS. Romantika és üzlet Hol tart a falusi turizmus? Sok még a kihasználatlan lehetőség Bevonják a régi 5 és 10 forintos érméket A következő napokban a Magyar Nemzeti Bank a forgalomból bevonja a régi, 1971-ben kibocsátott — 1971- től 1982-ig terjedő, úgynevezett verési évszámmal ellátott — nikkel 5 és 10 forintos érméket. Ezek az érmék 1987. március 31-ig még törvényes fizetőeszközök, azt követően viszont csak az újtípusú — 1983-tól készülő —, kisebb átmérőjű 5, illetve a sárga színű 10 forintos érmék maradnak forgalomban. Akik jövő év márciusának végéig nem váltanák be régi érméiket, azok az MNB pénztáraiban 1987. szeptember 30-ig még átválthatják. Ezzel az érmebevonással a Magyar Nemzeti Bank elérkezett az egységes forgalmi érmesor kialakításának utolsó állomásához. A több éve tartó folyamat eredményeként alapanyagában korszerű érmesor jött létre. A bábkészítés volt az anyukák és a nagylányok legkedveltebb elfoglaltsága I% V* í ’’,4**** Farkas Jánosné, a Törökszentmiklósi Ruhaipari Szövetkezet nyugdíjasa asztalterítőket készített magának Boros István, a Mezőtúri Fonalnemesítő és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet anyagbeszerzője az amatőr képzőművészek tárlatát örökítette meg A Szönyi-kert fái alatt Pénteken ért véget a fogyasztási, az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetek megyei szövetségei valamint a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ által Zebegényben rendezett családi szabadidő tábor. A festői Duna-kanyar fölötti Szőnyi- kertben lévő alkotótábor negyedik alkalommal adott otthont a Szolnok megyeiek rendezvényének. Ezúttal negyvenkét család száznegyven tagja — felnőttek és gyerekek együtt — kapott ízelítőt abból, hogyan lehet aktív pihenéssel, hasznosan eltölteni a napjainkban mindinkább megkurtított szabadidőt. (Fotók: Temesközy F.)
