Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-09 / 187. szám
Nemzetközi körkép 6 1986. AUGUSZTUS 9. VLAGYlVOSZTOKI PROGRAM KELETRE NÉZŐ ABLAK A világ jóval nagyobb az Egyesült Államoknál — mondotta tavaly áprilisban, első főtitkári nyilatkozatainak egyikében Mihail Gorbacsov, Noha nem kétséges, hogy nagyon is komolyan gondolta ezt, kezdeményezéseinek és tárgyalásainak központjaiban az utóbbi időkig az Egyesült Államok és az európai országok álltak, amelyek a háború utáni szovjet diplomácia hagyományos súlyponti területeinek számítottak. Ám tény az is, hogy a Szovjetunió területének háromnegyede Ázsiában van, a szovjet—kínai határ a világ leghosszabb határa. Ha igazuk van azoknak, akik állatják: a világgazdaságban és Kétségtelenül a Kínai Nép- köztársaságé az elsőség ezek sorában, márcsak a hajdani meghitt viszony és az ország szocialista jellege miatt is. Mindenfajta egykori áldatlan konfliktus ellenére Moszkvában és Pekingben is tisztában vannak a két ország természetes egymásrautaltságával. Ezt egyébként a Moszkvában 33 év után e napokban első ízben megnyílt kínai gazdasági és kereskedelmi kiállítás is szimbolizálja. A Szovjetunió és Kína legfőbb célja egyaránt a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítása — mondotta Gorbacsov. „Miért ng támogatnánk egymást, miért ne működnénk együtt terveink megvalósításában, ott, ahol ez nyilvánvalóan mindkét fél hasznára válik?” — tette fel a, nagyonis logikus, ám néhány éve még égbekiáltó A Vlagyivosztokban elhangzottak igazi kitekintést adnak Ázsiára. Olyan programot indítványoznak, amely méltán idézi Helsinki emlékét Márcsak azért is, mert Gorbacsov kifejezetten javasolta: rendezzenek ázsiai biztonsági értekezletet valamennyi ázsiai ország részvételével. A főtitkár vlagyi- vosztoki öt pontja nem jelenti a korábbi Ázsia-politika A Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma egyike azoknak a helyeknek, ahol az ■ember eszével és szívével a múltat idézi. A Szlovákia szívében fekvő Besztercebánya 1944 végén a szlovák nép felszabadító harcainak központjává vált. A múzeum már három évtizede működik a városban. A mauzóleum monumentális épülete egy egykori városfal helyén épült, Ott, ahol a múlt és a jelen adott kezet egymásnak. S ahogy a közelben folyó Saram vize, ügy folyik itt a múlt és a jelien a jövőbe. A a nemzetközi életben egyre nagyobb szerephez jut a csendes-óceáni régió, szinte kézenfekvőén adódik a következtetés, hogy a szovjet diplomáciának még markánsabban jelen kell lennie itt, regionális és globális ügyekben egyenlőképpen. Ez a felismert szükségszerűség ju- -tott kifejezésre Mihail Gorbacsov vlagyivosztokí beszédében, amely ismét bizonyította: a szovjet vezető újszerűén közelíti meg azokat a problémákat, amelyek az utóbbi években, évtizedekben megnehezítették, vagy éppen megakadályozták a jószomszédi viszony kialakítását a térség néhány kulcsországával. politikai anakronizmusként ható kérdést Noha a világsajtóban a bejelentett afganisztáni és mongoljai csapatkivonások keltették a legnagyobb visszhangot komoly megfigyelők méltán tartják a Gorbacsov- beszód tengelyének, vagy legalábbis egyik leglényegesebb elemének a Kínáról mondottakat. (Az űrkutatásban vagy a határmenti területek közös fejlesztésében való együttműködésről, az Amur fősodorvonala mentén megállapítani javasolt országhatárról tett megállapítások, kedvező pekingi válasz esetén, történelmi horderejű kezdeményezések lehetnek). Közvetve e témához kapcsolódik az afganisztáni politikai rendezést remélhetően segítő csapatkivonás, az indokínai (kambodzsai) kérdéskomplexum megoldásának sürgetése is. revízióját. Mihail Gorbacsov méltatta a szovjet—indiai barátság „nemzetközi méretekben is jelentős stabilizáló szerepét”, felidézte Bandung és a békés egymás mellett élés elveit rögzítő Pancsa Sála szellemét. Az ázsiai kapcsolatok „leltározását” a főtitkár azzal a következtetéssel zárta, hogy „valamennyi ázsiai országgal dinaimiku- sabbá akarja tenni kapcsomúzeum évente sok ezer külföldi látogatót és hazai vendéget fogad. Az érdekes, modern épületben a látogatót az emlékterem fogadja, az ismeretlen harcos szimbolikus sírjával és az öröktűzzel. Innen a látogatók a legádázabb harcok színhelyéről származó földdarabot tartalmazó urnákat tekintik meg — kilencven felégetett szlovák falu és település, s több mint kétszáz tömegsír földjét hozták el ide. A vitrinekben és a paneleken látszólag halott tárgyak vannak elhelyezve, latait a Szovjetunió”. Kézenfekvő, hogy ez a gazdasági diplomácia nagymesterének számító Japánra is vonatkozik. A szovjet vezető beszéde e tekintetben is nyitást jelentett. Nemcsak olymódon, hogy méltatta a két ország viszonyában mutatkozó kedvező irányú változás jeleit, hanem azáltal is, hogy közös vállalatok létrehozásának megvitatását javasolva. Hét kilométerre egymástól A világ jóval nagyobb az Egyesült Államoknál — idéztük bevezetőben Gorbacsov szavait De természetesen, mint fontos szovjet külpolitikai megnyilatkozás, a Vlagyivosztok! sem mellőzhette Washington szerepét. Folyik az újabb csúcstalálkozó érdemi előkészítése, és Reagan elnök válaszlevele éppen a Távol-Keleten érte utol Gor- bacsovot. Abban a régióban, ahol egy ponton az amerikai Nyugat mindössze hét kilométernyire van a szovjet Kelettől, és a határ két oldalán rakéták tömegei állnak egymással szemben. A vla- gyivosztoki program a katonai — nem utolsó sorban a szovjet—amerikai katonai — szembenállás mérséklésére alapozza a bizalomépítés nehéz munkáját: a hadiflották, főként az atomfegyverekkel felszerelt hajók tevékenységének korlátozására, a hagyományos fegyverzet csökkentésére, a helyi 'konfliktusok rendezésére. E munkát folytathatná (esetleg valamelyik szovjet parti városban) egy konkrét bizalomerősítő intézkedések kidolgozására hivatott konferencia. Gorbacsov azzal is jelezte szándékai komolyságát, hogy bejelentette: így idővel megoldható lenne a szovjet csendes-óceáni flotta központjának, Vlagyivosztoknak a megnyitása a külföldiek előtt. A hajdani Szentpétervár isimert szerepét idéző hasonlattal élve, a főtitkár fényes jövőt jósolt az óceánparti városnak: azt szeretnénk — mondotta —, ha Vlagyivosztok „szélesre tárt, Keletre néző ablakunk lenne”. Szászi József amelyek azonban beszédesen vallanak azok életéről, sorsáról, akik használták azokat. Ott van Alexander Markus kommunista harcos rabruhája, sűrűn „teleírva” öltésekkel, amelyekkel az ilavai ■börtönben naplóját jegyezte fel. Jozief Adamov viseltes bekecse és báránybőr süvege a fasiszták által felégetett Klak községből. Egy kis gyermekcdipőcske a kramnic- kai tömegsírból, ahol a nácik több mint hétszáz embert gyilkoltak meg, közülük kétszáztíz nőt és ötvennyolc gyermeket. Amikor 1944 augusztusában kirobbant az országos felkelés, nem csupán a felkelő hadsereg tagjai és a szlovák partizánok harcoltak, hanem háromezer szovjet, állampolgár, a baráti cseh nemzet kétezer képviselője, s csatlakozott a felkeléshez négyszáz francia, jugoszláv, bolgár, lengyel, német és magyar antifasiszta is. A múzeum egyik vitrinében a látogatók megtekinthetik például egy fiatal francia partizánlány, Madeleine Petit ruháját. Szerepelnek itt dokumentumok csehszlovák hazafiak külföldi fasisztaellenes harcokban való részvételéről is. Hiszen csupán 1944 március végéig több mint háromezer szlovák katona állt be a szovjet hadseregbe. Tőlük származik például az odesszai katakombák tervrajzát őrző kőtábla, s számos szovjet kitüntetés is, amelyeket a nagy honvédő háborúban tanúsított vitézségükért kaptak. Az érdekes dokumentumok közé tartoznak azok a kitüntetések isb amelyekkel Josef Stehlik főhadnagyot, a FranciaorÉvente sokezer látogatót fogad (Fotók: ORBIS — KS — Zde- no Vlach felvételei) A kínai kapcsolat Helsinki - Ázsiában > * Emlékezés a hősökre A felkelés múzeuma Besztercebányán Reformra készül a KGST Szovjet álláspont SALT-TÉT A SALT-szerződések betartásának ■ ellenőrzésére alakult szovjet—amerikai konzultatív bizottság nemrégen rendkívüli ülést tartott Genfben. Erre azután került sor, hogy az Egyesült Államok kormánya bejelentette: a jövőben nem tartják be a hadászati támadó fegyverekre vonatkozó korlátozásokat. Mint ismeretes, a SALT—II. szerződés megszegése ellenőrizhetetlen fegyverkezési hajszát vonna maga után. Ezt a megállapodást mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok biztonsági érdekeinek figyelembevételével dolgozták ki, általa egyik fel sem jutott előnyhöz. Reagan elnök döntését élesen bírálták, még amerikai körökben is. Sok katonai szakértő kétségbe vonja a kormányzat azon vádaskodásait, hogy a Szovjetunió megszegte a SALT—II. megállapodást, vagy a rakétaelhárító védelmi rendszerekről szóló szerződést. Ezekre a vádaskodásokra csak azért volt szükség, hogy igazolják: miért nem akarja betartani a szerződést az amerikai kormányzat. Ezzel együtt, magát azt a tényt, hogy az Egyesült Államok elfogadta a Szovjetunió kezdeményezését a konzultatív bizottság rendkívüli ülésének összehívására, i czitívan kell értékelni. Köztudott, hogy Weinberger hadügyminiszter és az emök több más tanácsadója hallani sem akart ilyen találkozóról. De a Fehér Ház mégis beleegyezett a megbeszélésekbe. Hogy miért, a kérdésre a New York Times ilyen választ adott: a kormányzatra hatást gyakorolt az amerikai közvélemény és a szövetségesek álláspontja. Nagy szerepük volt a Szovjetunió békeszerető kezdeményezéseinek is, amelyeket Washington már nem mert deklaratívnak vagy „propa- gandajellegűnek” nevezni. A tanácskozáson a Szovjetunió képviselői újólag felhívták a figyelmet a SALT-szerződések, továbbá a rakétaelhárító védelmi rendszerekről szóló megállapodás fontosságára. Arra, hogy ezek képezik a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről jövőben kötendő egyezmények alapját. Intenzív együttműködés... Ezt a ma még talán kicsit szolkatlannak tűnő megfogalmazást használta Mihail Gorbacsov budapesti látogatása során a KGST tagországok közös feladataira utalva. Való igaz, az elmúlt néhány hónapban e két szó jegyében dolgoznak a KGST moszkvai székhazában is az oda delegált szakembereik. A szovjet fővárosban járva Vaclav Soukup tói, a tanács titkársága gazdasági inforAkár úgy is, hogy valóban közös gyártmányok, eszközök jöjjenek létre, melyeknél a megalapozó tudományos kutatás éppen úgy közösen folyik, mint később a termelés előkészítése, megszervezése, az áru előállítása, s még az értékesítése, szervizelése is. Lényeges a különbség a jelenlegi és a tervezett gyakorlat között. Napjainkra még az jellemző, hogy az országon belüli hazai kutatási eredményekből, rész- vagy egész gyártmányokból áll össze a produktum, amit aztán a KGST-országok igényükhöz mérten megvesznek, használnak. A későbbiekben értelemszerűen valamennyi munkafázisnak közös gazdája lesz a KGST. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy valamennyi termék így készül majd. De ilyenek is lesznek. Mindez sok más kérdés megválaszolására, eldöntésére is készteti a tagországokat. Hogy A KGST titkárságon abban találnak fantáziát, hogy minden ország növelje az igazán jó minőségű, világszínvonalú termékeinek arányát, meny- nyiségét Ekkor ugyanis más feltételrendszerben tudják egyeztetni mind a kontingenseken belüli, mind az azokon felüli értékesítést és elszámolást. Ugyanez az alapgondolat a pénzügyi rendszer mind időszerűbbé váló továbbfejlesztésében is. Mint hallhattuk moszkvai vendéglátónktól, a transzferábilis rubel szerepe az elmúlt évtizedekben minden esetben jól szolgálta az elszámolást, sőt, védelmet jelentett a nemzetközi pénzmációs osztálya vezetőjétől ilyen szellemű tájékoztatást kaphattunk. Nem arról van szó, hogy a tagországok egyfajta KGST-n belüli autark (önellátó) gazdaság kialakítására törekszenek, hanem arról, hogy elsősorban a tudományos műszaki komplex programra alapozva nagymértékben meg kell növelni a nemzetközi élvonalba tartozó technológiák és termékek arányát. rögvest a legnehezebbet említsük: a szellemi termékek áruként való kezelését, elszámolását. Vaclav Soukup szerint hamarosan felső szintű döntés születik majd arról, hogy értékarányosan ismerjék el a partnerek gyártmányokban, tech noi ági álkiban megtestesülő szellemi munkahányadot. S erre a döntésre, jogi szabályozásra már a legközelebbi időkben szükség lesz, hogy a komplex program kezdésének, végrehajtásának ez se- legyen akadálya. Nem vitás, napjainkban a kis KGST-országok erőforrásaik legjavát a cserearányromlás ellensúlyozására, a növekvő tőkés exportra, a törlesztésekre, a belső egyensúly megteremtésére, megőrzésére fordítják. Ha pedig így van, akkor — látszólag — kevesebb áru kerül a KGST-piacra, vagy éppen az egymás közti elszámolás megy nehezebben. ügyi ingadozások megannyi hatása ellen. De a jövőre nézve arra kell törekedni, hogy mind a KGST-országok nemzeti valutái, mind; a transzferábilis rubel azáltal értékelődjön fel, hogy a jelenleginél lényegesen több jó minőségű, világszínvonalú termék kerül forgalomba. Ennek jegyében és függvényében várhatók magas szintű tárgyalások, melyeken a pénzügyi rendszer korszerűsítését az ezredfordulóig tartó komplex program szellemében határozzák meg. Az utóbbi egy-két éviben mind több hazai vállalat alakított ki tartós, perspektivikus kapcsolatot valamely KGST-országban lévő hasonló profilú céggeL Olyannal, amilyennel a harmadik piacon jelenhetne meg közös vagy egymást kiegészítő gyártmánnyal, technológiai egységgel. Ugyanakkor ma még eléggé rugalmatlan, nehézen lebonyolítható ez az együttműködés. Érződik ez a feszültség a K®ST titkárságán is, s nem véletlen, hogy mind nagyobb figyelmet szentelnek a feloldására. Vállalatközi kapcsolatok Tavaly a végrehajtó bizottság tanácskozott a vállalat- közi közvetlen kapcsolatok egységes feltételrendszerének megteremtéséről Már folyik a jogi-működési szabályok kidolgozása. Sőt, a közös vállalatok alapításának lehetőségei is napirenden szerepelnek a testületben. Vaclav Soukup szerint nincs messze az idő, amikor a vállalatok közvetlen kapcsolata lesz a legfontosabb húzóerő a KGST-szintű tervezésiben, a ■közös feladatok meghatározásában. Természetesen ahhoz, hogy erősödjék ez a tendencia, az is kell, hogy a ki- sebb-nagyobb mértékben eltérő gazdasági mechanizmusokon belül is megtalálják az ilyenfajta kooperáció rugalKözös kutatás és gyártás Korszerűbb pénzügyi rendszer szagban és Angliában harcoló csehszlovák repülőegység tagját tüntette ki .a francia és az angol kormány a hitleri fasizmus elleni harcokban szerzett érdemeiért. Harminc év alatt majdnem 140 ezer tárgy és dokumen- tumanyag gyűlt itt össze. Sokat közülük ajándékoztak, másokat fel kellett kutatni. „Nemrégiben” — mesélik a múzeumban — „kaptuk meg Stefan Kristóf hagyatékát. Ez a fiatal partizán a fasiszta bestiailitás áldozata lett 1945. január 19-én végezték ki, két nappal tizenkilencedik születésnapja előtt. Kitüntetéseit, s szüleihez írt utolsó levelét anyja, a több mint nyolcvan éves Zuzana Kristofová asszony nemrégiben ajándékozta a múzeumnak”. Gabriela Chemeliková másán kezelhető feltételeit. A KGST titkárságon most tehát igazán nagyüzem van: az intenzív együttműködés bonyolult, s nagyon is újszerű feltételrendszerét kell kidolgozni, működőképessé tenni. Ezt a megújulást megalapozni nem látványos munka. Am a befektetés hosszú távra szól. Az ezredfordulóig legalább. _ Összeállította: Majnár József Az emlékmúzeum
