Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-09 / 187. szám
1986. AUGUSZTUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hungarológiai kongresszus Becsben A bécsi egyetemen rendezik a 2. nemzetközi hungarológiai kongresszust, amelyet Franz Vranitzky osztrák kancellár nyit majd meg. A szeptember 1. és 5. között tartandó tanácskozás általános témája: a magyar nyelv, történelem, irodalom és népművészet kölcsönhatásban a dunai népek kultúrájával — különös tekintet- itel a 18. és a 19. illetve a 19. és a 20. század fordulójára. Az ülésekre körülbelül 350 tudóst várnak európai és tengerentúli országokból, közülük csaknem 200-an jelentették már be, hogy előadásokat tartanak. Befejezés előtt a Liszt Ferenc Emlékmúzeum Befejeződött liszt Ferenc egykori, a volt Zeneakadémia épületében levő lakásának műemléki rekonstrukciója, valamint eredeti bútorainak és emléktárgyainak restaurálása. Augusztus végén kezdik átszállítani az értékes darabokat, a kottákat, a könyveket, a képző- művészeti alkotásokat és berendezési tárgyakat a zeneakadémiai emlékszobából a Vörösmarty utca 35. szám alatti házba, ahol szeptember 20-án nyitja meg kapuit a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont. Az első Liszt-emlékszobát a Zeneművészeti Főiskola fél évszázados jubileumára, 1925-ben rendezték be a Zeneakadémián. A különböző múzeumoktól és a magán- személyektől kapott relikviákkal fokozatosan bővülő anyagot a felszabadulás után 1959-től láthatta ismét a közönség a Liszt Ferenc téri épületben. Ezek kapnak helyet az új múzeumban: köztük a zeneköltő zongorái, íróasztala, szalonjának ülőgarnitúrája. imazsámolya, utazótáskája, írókészlete és a szobákat egykor díszítő számos textília, amelyeket az Iparművészeti és a Néprajzi Múzeum restaurátorai frissítettek és újítottak fel. Az új intézmény nemcsak méltó környezetet teremt az emlékeknek, hanem arra is lehetőséget ad, hogy más gyűjteményektől, így a Magyar Nemzeti Múzeumtól, a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeumtól kölcsönkapott, a Liszt életét és munkásságát felidéző műtárgyakat is bemutathassák ott. A Vörösmarty utcai épület előtérből és három lakóhelyiségből álló első emeleti lakását a korabeli képek és leírások alapján állítják helyre. Két szobáját — a hálódolgozót és a szalont — a megmaradt bútorokkal, hangszerekkel, valamint korabeli képzőművészeti alkotásokkal és díszítőkkel ente- riőrszerűen rendezik be, az ebédlőben pedig tárlók lesznek az időszaki kiállítások számára. A lakáshoz kapcsolódó kamarateremben — csakúgy mint Liszt idejében — hangversenyeket is rendezhetnek. Az épület földszintjén zenetörténeti kutatókönyvtár lesz. Nemzetközi táncház- és zenésztábor Jászberényben A nagy melegben könnyed szerelésben ropják a fiatalok Az utóbbi években a nyári táborok korát éljük. Szerte az országban ilyentájt sereglenek össze a fiatalok, hogy kedvükre eltöltsenek néhány napot vagy hetet egy-egy általuk választott táborban. Napjainkban úgy alakult, hogy e táborok többsége — a kikapcsolódáson túl — különböző szakirányú elfoglaltságokat is nyújt, így hasznosságuk, fontosságuk szinte felbecsülhetetlen. Az országos nyári táborozási lázból Szolnok megye is kiveszi minden évben a részét. A múlt hét közepétől e hét végéig például — több más táborral párhuzamosan — Jászberény várta-vár ja a magyar népzene és néptánc iránt érdeklődőket. A város immár másodszor ad otthont a nemzetközi táncház- és zenésztábornak. Két évvel ezelőtt még külön rendezték meg a táncosok, illetve a zenészek találkozóját, azonban e két művészeti ág szoros kapcsolata úgy diktálta, hogy együtt próbálják meg a táborozást. Az érdeklődés már tavaly is nagy volt, az idén pedig kivétel nélkül mind a kétszáz férőhely elkelt. Külföldről elsősorban a környező országokból érkeztek fiatalok, de számos távolabbi államból (NSZK, USA, Kanada, Anglia, Hollandia) is jelentkeztek Jászberénybe. Ats Sándor Csaba például az NSZK-beli Freiburgból utazott ide. ö már kinn született, de jól beszéli anyanyelvét. — Édesanyám néhány évvel ezelőtt Freiburgban szervezett egy ottani magyarokból álló tánccsoportot, amelyben én is közreműködtem. Gondoltam, az igazi tánclépéseket máshol kell keresni. A múlt évben hatan jöttünk Jászberénybe tanulni, az idén megfogyatkoztunk. Engem azonban változatlanul vonz a magyar néptánc; a mezőségi akasztóst például kifejezetten szeretem, sajnos a legényesekkel nehezen birkózom. Egyébként igen jó foglalkozásokon vehetünk, részt, óriási töltést kapunk. Csak tudjam átadni otthon ... A táncosok és a zenészek pénzükért (1900 forint vagy 300 márka) sátorhelyet, ingyenes strandbelépőt, ebédet, vacsorát kapnak, és természetesen szabadon részt vehetnek a tábor gazdag programjaiban: a gyakorlati foglalkozásokon, a tánctanításokon, a korrepetálásokon. Esténként pedig éjfélig rophatják a táncházban a napközben tanultakat. A gyakorlati ismereteket kiegészítendő, elméleti órákon a magyar néptánc- és népzenekultúra felkészült előadóit hallgathatják a régi és az új stílusról, a néptánc gyökereiről, a hatásokról. Koreográfiák betanításával három kiváló művész foglalkozik: Tímár Sándor, az Állami Népi Együttes vezetője székelyföldi és palóc anyagot, Farkas Zoltán a Kodály Kamara Táncegyüttes táncosa kalotaszegi és dunamenti táncokat, Papp Imre, a Jászsági Népi Együttes vezetője pedig mezőségi táncokat tanít be a jászberényi Néptánc Módszertani Központ munkatársai segítségével. Papp Imre egyben a tábor vezetője is. Hogy nemzetközivé szélesedett a jászberényi Fotó; Mészáros táncház- és zenésztábor, nagyrészt az ő nevéhez fűződik. — Hosszú folyamat eredménye a jelenlegi, kétszáz fiatalt számláló tábor. Tavalyelőtt sikerült elérnünk, hogy az akkori Népművelési Intézet bevegye táborunkat a Nyugat-Európában megjelenő műsorfüzetbe. Ennek köszönhetően sokan érkeztek hozzánk, emellett mi személyre szóló meghívókat is „bevetettünk”. A táborral nincsenek nagyratörő szándékaink, azt szeretnénk, ha mindenki jól érezné magát, míg nálunk van. Mi nem színpadi produkciókat próbálgatunk, nem erőltetünk művészi élményeket, csupán a táncolásra mint természetes emberi igényre szeretnénk rávezetni a fiatalokat, elősegíteni felszabadultsá- gukat. Közben azért kutatjuk a magyar élő néptánc gyökereit, azaz a magyar nemzeti kultúra egyik meghatározó részét. Mert minden nép számára fontos, hogy megismerje saját értékeit. Nekünk van mit megismernünk. Ugyanakkor nem feledkezünk meg a szomszéd népek: táncairól sem, igyekszünk szélesíteni a látókört. Ezen túlmenően, az általunk kedvelt művészeti formákat más értékekkel is kapcsolatba hozzuk, hogy mást ne mondjak; az építészettel. Terveink tehát körültekintőek, céljaink világosak. Annak örülnék, ha a jó közérzeten túl mindenki számára íeltöltődést, hasznos elmélyülést jelentene ez a másfél hét. Csak így látom értelmét a munkánknak. Jurkovics János A Kaméliás hölgy tv-fUrnen Hetven ország, kétezer küldött Világkongresszus az orosznyelv-oktatásról Hétfőtől öt napon át, Budapesten rendezik meg a MAPRJAL, az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szervezete hatodik világkongresszusát. A hatnapos tanácskozáson a nyelvkutatás korszerű, tudományos módszereit, az oktatással összefüggő elméleti és gyakorlati tapasztalatokat vitatják meg a -résztvevők. A szervezet történetéről, a kongresszus céljáról, a hazai nyelvoktatás színvonaláról kérdeztük Fülöp Károlyt, az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezetőjét. — Tizenhét ország, köztük hazánk küldötteinek a részvételével, 1967-ben. Moszkvában alakult meg a szervezet. Ma már 69 ország kapcsolódott be a munkába. Kongresszusait mindig más országban tartja. Az előző 1982-ben Prágáhan volt, ahol magyar kezdeményezésre döntött úgy a szövetség, hogy a következő világkongresz- szust Budapesten rendezik. Az augusztusi találkozóra 70 ország csaknem kétezer résztvevőjét várják. A Map- rj-al végrehajtó tanácsának felkérésére a tanácskozás céljának és színvonalas technikai lebonyolításának érdekében már hónapokkal ezelőtt megkezdtük az előkészületeket. Ezekben a munkákban részt vállalt a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Gorkij Nyelviskolája, az Országos Pedagógiai Intézet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és még több más felsőoktatási intézmény. A plenáris ülésekkel egy időben — amelyekben az orosz nyelv és az orosz-szovjet irodalom népszerűsítése, illetve a nyelvoktatás fejlesztése lesz á fő téma — szekcióülésekre is sor kerül majd. Csaknem 800 előadás hangzik el, és a szakemberek részt vesznek több kulturális és szakmai programon. Tervezünk kerekasztal-beszélge- téseket, valamint nemzetközi tankönyv- és rtanszerknláUí- tást is. — Sok bírálat éri hazánkban az idegen nyelvek oktatását. Ismeretes például, hogy több helyen már az általános iskola alsó osztályaiban tanítják az orosz nyelvet is. ön szerint mi lehet az oka annak, hogy 8—10 évi tanulás után sem tudják a fiatalok megfelelően a nyelvet? — Véleményem szerint a főiskolákról, egyetemekről megfelelő számú orosznyelvtanár kerül ki, de közülük sokan a diploma megszerzése után nem maradnak a tanult pályán, hanem jövedelmezőbb és talán könnyebb munkahelyet választanak maguknak. Azt hiszem, ez is az oka lehet annak, hogy főleg az általános és középiskolákban kevés a jól képzett nyelvtanár. Ma az általános iskolákban ötezer, a középiskolákban pedig ezer szakképzett orosznyelv-tanár dolgozik. Ennél többre lenne szükség ahhoz, hogy a tanulók kisebb létszámú csoportokban tanulhassák az orosz nyelvet. Másik fontos feladat az oktatás tárgyi feltételéinek javítása, a korszerű technikai eszközök alkalmazása, amelyek már sok iskolában megtalálhatók. Nemcsak az egyén, de az egész társadalom érdeke is az. hogy minél többen beszéljék az idegen nyelveket, olvassanak, ismerjék meg más országok életét, kuli túráját, tudományos eredményeit. — Várhatunk-e változást a kongresszust követően a hazai orosznyelv- és irodalomoktatásban ? — Ahnak ellenére, hogy azonnali változást a kongresszust követően nem várhatunk, számunkra mégis jelentős ez a tánécskozás. Legfontosabb haszna a tapasztalatcsere, a hazai orosztanítás eredményeinek a bemutatása, a másutt alkalmazott, jobb módszerek átvétele. Emellett legalább olyan fontos az is, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsunk ki a külföldi orosztanárokkal és bekapcsolódjunk a nemzetközi nyelvkutatásokba. Mindezek hosszú távon nyelvtanáraink és az orosz nyelvet tanulók számára mindenképpen jó befektetést jelentenek. Árvái Krisztina Kutató Diákok Köre Kimagasló képességű tanulóknak A különböző tudományokban kimagasló képességű tanulók számára megszervezi a Kutató Diákok Körét a Magyar Tudományos Akadémia és a KISZ Központi Bizottsága a területi akadémiai bizottságok közreműködésével. A körök központjait Budapesten kívül Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben alakítják ki, de más, megfelelő feltételekkel rendelkező városokban is indulhatnak csoportok. A tanulók a területi diákkörök által meghirdetett, illetve egyéni érdeklődés alapján választott témákra jelentkezhetnek. A felvételről szakmai beszélgetés alapján döntenek, amelybe bevonják a csoport vezetőjét, egy ' középiskolai tanárt és egy KDK-tagot. A tanév végén a diákkörök záróülésén értékelik a kutatómunkát, az eredményeket, az elkészült dolgozatokat. A legsikerültebb tanulmányokat gyűjteményes kiadványban jelentetik meg. Az érdeklődők 1986. október 1-jéig küldhetik be jelentkezésüket az alábbi címre: KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács titkársága „KDK” 1388 Budapest, Pf.; 72. Fontos, hogy megismerjük értékeinket Dumas a „Kaméliás hölgy” című művéből készít tv-játékot a Magyar Televízió. A varrólányból lett világhírű kurtizán történetét bemutató darabot Szikora János rendezi. A címszerepet Eszenyi Enikő játssza. Az operatőr Bánhegyi István. A képen Andorai Péter és Nyertes Zsuzsa Tiszafüred fazekassága Kiállítás Mezőtúron A túrj fazekasmúzeum és a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum rendezésében hétfőn délután négy órakor Tiszafüred fazekassága címmel kiállítás nyílik ai mezőtúri városi kiállítócsarnokban. Tiszafüred fazekas népi iparművészetét a múlt század első harmadától kíséri figyelemmel a művészettörténet. Virágkorát a XIX. század második felében élte. és ez a fénykor- egészen a század- fordulóig tartott, amikor a füredi fazekasok a kevéssé díszített használati edények mellett mind több mázas kerámiát is készítettek. A díszítő motívumok közül a leggyakrabban stilizált virágokat alkalmazták, de kedvelték a madárfigurákat is A legkeresettebb termékeik a tálak, tányérok és kancsók voltak, ez utóbbiak sorában a mis ka kancsók és a kisebb méretű pálinkásbutéliák vezettek. Az első világháborút követően a tiszafüredi fazekasok nagyon kevesen maradtak és főleg használati tárgyakat készítettek. A Mezőtúron megrendezett kiállítás darabjai a füredi fazekasközpont kialakulását és fejlődését dokumentálják, egyben bemutatják a továbblépés lehetőségét is Kántor Sándor, Szűcs Imre, Sz. Nagy István és Kovács László munkásságának reprezentá- lásával. A kiállítás szeptember 14-ig tekinthető meg.
