Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-08 / 186. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 8. Kolumbiai állóvíz Ritka gyors és látványos választ kapott Kolumbia új, államfője az ország leghírhedtebb gerillaszervezetétől. Virgilio Barco, akit nemrégiben meglepően nagy szavazat- aránnyal választottak meg a dél-amerikai állam elnökévé, beiktatása előtt sajtóértekezletet" tartott. s ezen hangsúlyozta, hogy fő feladatának a hatalom ellen harcoló gerillákkal való leszámolást tekinti. A reagálásra nem kellett sokáig várnia.: néhány órával később az M—19 elnevezésű illegális fegyveres szervezet emberei rajtaütésszerűen megrohamoztak egy kisvárost, nem messze a fővárostól, Bogotától. A gerillák megszállták a települést, lelőtték a rendőrfőnököt, majd amikor a hadsereg vezetése sietősen katonákat küldött ellenük, visz- szavonultakxa hegyekbe. Akciójukkal nyilvánvalóan azt akarták megmutatni, hogy nem lehet őket leírni, erejük és mozgékonyságuk lehetővé teszi, hogy újabb és újabb látványos akciókkal jelezzék harcuk folytatódását. Tehát — sugallta a minapi akció — jobb lenne, ha az új elnök inkább tárgyalni próbáiba velük, s más gerillamozgalmakkal egy békés megegyezésről. Dehát Kolumbiában — legalábbis az elnök nyilatkozata szerint — az inga ismét inkább visszalendülőben van. Ugyanis az előző államfő az utóbbi négy évben maga kezdeményezte a megbékélést a különböző gerillaszervezetekkel, amelyek jó évtizede igen keményen küzdenek a mindenkori hatalom ellen. Betancur, a most távozott elnök amnesztiarendelettel, fegyverszünettel vélte leküzdhetőnek az erőszak Kolumbiát hosszú éveken át rettegésben tartó hullámát. Nem is hatástalanul, hiszen az egyik legnagyobb baloldali nézetű gerillaszervezet, a Fare el is fogadta a békeiob- bot, s választásokra pártot alakított, mintegy ezzel is befejezettnek nyilvánítva a háborúskodást. A katonai vezetők azonban láthatóan nem akarnak megbékélést a baloldali szervezetekkel. Egymás után történtek provokációk a legális életbe visszatért gerillák ellen. Ennek hatására a leginkább szélsőséges, anarchista vezetésű M—19 folytatja a fegyveres harcot. Avar Károly H „hatok” csúcsértekezlete 99 (Folytatás az 1. oldalról) dász és Gabriel Garcia Marquez Nobel-díjas kolumbiai író is, akik az ixtapai csúcs- értekezletet közvetlenül megelőző nemzetközi béke- és leszerelési tanácskozás üzenetét tolmácsolták a „hatoknak”. Mint elmondották, a Mexikóvárosban tartott nemzetközi béke- és leszerelési tanácskozás résztvevői jó példaként, a béke ügyét hatékonyan szolgáló lépésként értékelték a szovjet atomrobbantások szüneteltetését A „hatok” csoportja 1984 májusában alakult és 1985 januárjában, Üj-Delihi,ben tartotta első csúcsértekezletét. A csoport a fegyverkezési verseny megállításához, az atomfegyverek felszámolásához kíván hozzájárulni tevékenységével. Sző és tett kiilönbözttsége (Folytatás az 1. oldalról) kai fogoly szabadon bocsátását — mondja ki a határozat, amelyet rövidesen a képviselőház teljes ülése elé kívánnak terjeszteni. A washingtoni kormány is döntő fontosságúnak tartja Nelson Mandela és a feketék más bebörtönzött vezetőinek szabadon bocsátását, és azt, hogy a pretoriai kormány tárgyalásokat kezdjen a többség képviselőivel — mondotta egy szerdai nyilatkozatában Shultz külügyminiszter. Megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy találkozni kíván Oliver Tam- bóval, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnökével, ám ugyanakkor az ANC-vel kapcsolatos fenntartásait is hangoztatta. A külügyminiszter, kormányának szankció- ellenes álláspontját védelmezve azt állította, hogy a Zambia és Zimbabwe elleni legújabb dél-afrikai lépés — az áruforgalom akadályozása a Dél-afrikai Köztársaságnak e két országgal való határán — nem egyéb, mint Pretoria „viszacsapása” a szankciók miatt, a Reagankormány — bizonygatta Shultz — éppen azért utasította el eddig is a kemény szankciókat, mert „előre látta” eat a fejleményt. Az amerikai vezetés előszeretettel használja azt a mentséget, hogy a Pretoria-ellenes szankciók elsősorban a dél- afrikai feketéket és a szomszédos országokat hoznák nehéz helyzetbe. Ezt az érvelést újólag visz- szautasította tegnapi nyilatkozatában Desmond Tutu, Nobel-békedíjas dél-afrikai püspök. Az anglikán egyházi vezető Hirosimában — ahol az atomtámadás áldozatairól való megemlékezésen vett részt — így nyilatkozott a sajtónak: a Reagan-kor- mány súlyosbította a dél-afrikai elnyomottak helyzetét azzal, hogy, bár szavakban támadta az apartheidet, gyakorlatilag nem tett ellene. Washintgon az utóbbi időben már nem ellenzi oly mereven a szankciókat, mint eddig, ám ezt a változást az a felzúdulás idézte elő, amelyet Reagan elnök Dél-Afri- kával kapcsolatos júliusi beszéde keltett világszerte — mondta Desmond Tutu. Légi hadgyakorlat Angliában Nyolc NATO-ország 70 vadászbombázó gépének részvételével harcászati támadó gyakorlat folyik Észak-Ang- lia légterében. Nagy-Britan- niában eddig még nem rendezek ilyen nagyszabású légi hadgyakorlatot. A BBC televíziós filmbeszámolója szerint tegnap a manőverekben közép-európai célpontok elleni, kis magasságból végrehajtott célbombázást gyakoroltak. A tudósító úgy értesült a gyakorlatot felügyelőktől, hogy meglehetősen sok gép esett „áldozatul” a szimulált légvédelemnek, vagy tévesztett célt. A hadgyakorlat egy hétig tart. n CIA munkatársának Szovjet politikai menedék A Szovjetunió politikai menedéket nyújtott Edward Howard amerikai állampolgárnak, a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) volt munkatársának — jelentette tegnap a TASZSZ. Howard azzal indokolta kérését, hogy kénytelen búj- kálni az őt alaptalanul üldöző amerikai titkosszolgálat elől. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége emberiességi megfontolásból eleget tett Edward Howard kérésének, és politikai alapon tartózkodási jogot biztosított neki a Szovjetunióban. ALEXANDRIA Husszein jordániai király tegnap befejezte Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel folytatott tárgyalásait, és hazautazott AlexandriábóL A 11. jordániai—egyiptomi csúcstalálkozóról nem adtak ki közleményt. DAMASZKUSZ Szíria készen áll, hogy visszaverjen egy esetleges izraeli agressziót — jelentette ki Aibdul-Rauf Készem Szíriái miniszterelnök kedden sorkatonai szolgálatukat teljesítő egyetemi fiatalok előtt. A szíriai televízióban szerdán közvetített beszédében a miniszterelnök egyebek között egy izraeli támadás feTurnéra nem mehetnek n Satnyák börtönzenéje Megremegnek a börtönkápolna falai, amikor a Scrubs (Satnyák), e slágerlistákon még egyáltalán nem jegyzett együttes hat tagja rázendít a heavy metal-zenére. Az új angol rockcsoportot most mutatta be a BBC-tv — a Wormwood Scrubs börtönben. Az együttes valamennyi tagja ott él ugyanis, hárman, mint gyilkosságért életfogytiglanna ítélt bűnözők, s hárman, mint börtönőrök. A hosszúhajú rabok és a rövidhajú börtönőrök egyaránt úgy nyilatkoztak a bemutató alkalmával, hogy a „vegyesválogatottban” való zenélés segít a — nem kevés — idő jobb eltöltésében. Bevételüket jótékony célra fordítják, szeptemberben pedig megjelenik első nagylemezük. „Sajnos azonban, a várható népszerűség ellenére sem indulhatunk turnézni, s ez rontja esélyeinket más együttesekkel szemben” — mondták a Srubs rab-tagjai. A Kelet-magyarországi Tüzép Vállalat 121. sz. szolnoki! Tüzép mintaboltja (Szolnok, Ady E. út 23. sz.) felvételt hirdet pénztáros és eladéi nyegető veszélyét hangsúlyozta. HONGKONG Kenneth Adelman, az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója tegnap derűlátóan nyilatkozott a szovjet—amerikai tárgyalások esélyeiről és a kétoldalú csúcstalálkozó kilátásairól. A pekingi és tokiói tárgyalásait követően Honkongon átutazó Adelman újságírók előtt üdvözölte azt a szovjet javaslatot, hogy a jövő héten látogasson amerikai tárgyalóküldöttség Moszkvába. Reményének adott hangot, hogy a tárgyalások lehetővé teszik olyan megállapodás megkötését, amely kiküszöbölné a közepes hatótávolságú rakétákat, ám nem akadályozná az amerikai űrfegyverkezési kutatásokat. PÁRIZS A CGT szakszervezet ma nagyszabású megmozdulást tart a Renault billancourti gyárában tiltakozásul, mert az üzem vezetősége elbocsátotta a szakszervezet tizenkét helyi vezetőjét. A felhívást a CGT országos tanácsa, a Fémipari Dolgozók Szakszervezetével és az üzemi bizottsággal együtt a L’Humanitéban tegnap tette közzé. Kutatások után Amerika telepít Reagan az íírfegyverekről Reagan elnök ismét kijelentette, hogy az amerikai űrfegyverkezési program, az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés „nem lehet alku tárgya” a leszerelési tárgyalásokon, s megítélése szerint a program az Egyesült Államok egjjjk „legjelentősebb ösztönző eszköze a hadászati fegyverek csökkentésének kivívására”. Reagan nem nyilatkozott arról, mit tartalmaz erről a kérdésről Mihail Gorbacsov- hoz intézett legutóbbi levele, csupán annyit mondott, hogy az arról szóló lapértesülések szerzői „nem ismerik a levél tartalmát”. Az amerikai sajtó korábban olyan értesüléseket közölt, hogy Reagan a levélben jelezte: az Egyesült Államok mintegy hét évig nem szándékozik megkezdeni a csapásmérő űrfegyverek telepítését, bár folytatja ezek kifejlesztését és összetevőik kipróbálását. Az elnök előbb az űrfegyverkezést támogató republikánus politikusokkal, majd különböző, az SDI megvalósítását követelő csoportok vezetőivel találkozott. A találkozón elmondott beszédében utalt a levél körüli találgatásokra és kijelentette: „Válaszunk arra a követelésre, hogy szüntessük meg, vagy lassítsuk le a kutatást és a próbákat, csukjuk be a boltot, az, hogy erről szó sem lehet. Az SDI nem az alku eszköze, a kutatómunka e téren nem lehet és sohasem volt alku tárgya”. A beszédet követően újságírók kérdésére válaszolva az elnök kijelentette: „Ha befejezzük a kutatómunkát és az eredményes, akkor telepíteni is akarjuk ezeket a fegyvereket”. Reagan azzal támadta az űrfegyverkezés ellenfeleit, hogy „alá akarják ásni a létfontosságú védelmi programokat és meg akarják fosztani Amerikát a szükséges tárgyalási ösztönzőktől”. Reagan, figyelmen kívül hagyva a Szovjetunió ismételten kifejtett álláspontját, azt hangoztatta, hogy az űrfegyverkezés „nem áll a tárgyalások útjában”. Azt is tagadta, hogy a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött SALT—II. szerződés érvényének egyoldalú amerikai felmondása csapást mérne a fegyverzetkorlátozásra és leszerelésre. Reagan azonban nem csupán a SALT—II. szerződésről beszélt, hanem általában is bírálta a SALT- szerződéseket. Pravda-vélemény Bush körútjáról George Bush amerikai al- elnök most befejeződött közel-keleti körútja nem hozott változást az Egyesült Államok közel-keleti politikájában. Washington nem is törekszik valójában a robbanásveszélyes helyzet enyhítésére, hanem inkább saját akaratát akarja ráerőszakolni a térség népeire, s e cél érdekében még a zsarolásoktól sem riad vissza — állapítja meg tegnapi kommentárjában a Pravda. A szovjet lap utal arra, hogy Bush — aki Izraelben, Jordániában és Egyiptomban tett látogatást — ismét a Reagan-tervet próbálta népszerűsíteni, de az arab országok szempontjából ez a javaslat most is ugyanannyira elfogadhatatlan, mint korábban. A terv megkerüli az izraeli csapatoknak az 1967 óta megszállt arab területekről való kivonása kérdését, s a palesztin nép nemzeti jogainak biztosítását sem helyezi kilátásba — emlékeztet a Pravda. Ammanban például nyíltan megmondták az alelnöknek, hogy Jordánia a Reagan-tervvel szemben előnyben részesíti egy nemzetközi Közel-Kelet-konfe- rencia összehívásának gondolatát, amelyen valamennyi érdekelt fél — így a Palesztinái Felszabadítási Szervezet —, valamint a Biztonsági Tanács öt állandó tagja is képviseltetné magát. A Pravda kitér a tabai területről már negyedik éve folyó tárgyalásokra is, s hangoztatja: nem vált be az amerikai sajtó jóslata, hogy Bush jelen lehet a megállapodás aláírásánál. Izrael ugyanis továbbra sem kívánja visszaszolgáltatni a területet Egyiptomnak. Ha már a különutas, amerikai közvetítéssel folytatott megbeszélések sem hoznak eredményt, hogyan képzelhető el az ösz- szetett közel-keleti problémák megoldása Reagan terve alapján? — teszi fel a kérdést a szovjet lap. OPEC: 0 genfi Rompromisszum Emelkedő szabadpiaci árak munkakörök betöltésére. Jelentkezni lehet a fenti men a bolt vezetőjénél. (8658) Jóllehet Szaúd-Arábia és támogatói az OPEC legutóbbi genfi tanácskozásán fejet hajtottak az iráni javaslat előtt, még mindig megválaszolatlan a kérdés, hogyan fogják végrehajtani az elhatározott termeléscsökkentést, és végre- hajtják-e azt valójában az OPEC tagországai. A szeptember 1-től október 31-ig érvényben levő megállapodás elérését a Szaúd-Arábia és Irán közötti kompromisszum tette lehetővé. A két ország álláspontja eddig homlokegyenest eltért. Irán a termelés drasztikus visszafogását szorgalmazta a hordónkénti 28 dolláros olajár újbóli elérése érdekében. A sivatagi királyság taktikája ezzel szemben a piac olajjal való elárasztása volt, mégpedig abból a megfontolásból, hogy az árak leszorításával újabb piacokat hódítsanak el azoktól az országoktól, melyek magasabb kitermelési költséggel hozzák felszínre kőolajukat. Szaúd- Arábiában egy hordó olaj kitermelése 1—2 dollárba kerül, miközben az Északi-tengeren a 11 dollárt is elérheti. így az olajárak bizonyos szint alá esése az olajkartellen kívüli Nagy-Britannia és Norvégia számára kényszerhelyzetet idézhetne elő, végsősoron akár a gazdaságtalanná váló termelés leállítását is, miközben az olcsón kitermelt szaúdi olaj továbbra is jövedelmező maradna. Mindenekelőtt a szaúdi termelés felfuttatása a múlt év őszén vezetett oda, hogy az olajárak hordónként 6—8 dollárra estek a tavaly év végi 28 dollárról. Az olajárak összeomlása miatt a 13 OPEC-tag olajbevételei az idei év első felében 36,7 milliárd dollárig estek vissza a múlt év azonos időszakának 56,4 milliárdjáról. A veszteségek azonban nagyon is egyenlőtlenül oszlottak el. Szaúd-Arábia, amely a tavaly nyári mélyponthoz viszonyítva csaknem háromszorosára növelte termelését, 10—15 százalékkal nagyobb olajjövedelemre is tett szert, míg a többi tagállam bevétele 50 százalékkal, vagy annál is nagyobb mértékben esett vissza. A mostani genfi megállapodás szerint az OPEC 12 tagországának összesített termelése az elkövetkező két hónapban nem haladhatja meg a napi 14,8 millió hordót. Ez az 1984 októberében elfogadott össztermelési kvóta, azzal a különbséggel, hogy az Irak által kitermelt mennyiséget ezúttal nem veszik figyelembe. Irak számára akkor napi 1,2 millió hordót engedélyeztek, s az össztermelési kvóta így 1984-ben napi 16 millió hordó volt Miután a mostani döntés Irakra nem vonatkozik, így az továbbra is napi 1,9 millió hordó olajat termelhet ki. Az OPEC együttesen jelenleg napi 20 millió hordó körüli mennyiséget hoz felszínre, mintegy 3 millió hordóval többet, mint amennyit a piac képes felvenni. Az olajipari körökben is meglepetést keltő genfi megállapodás bejelentését követő napokban a szabadpiaci olajárak erőteljes mértékben emelkedni kezdtek. Az északi-tengeri olajat a londoni tőzsdén hordónként 14,5—15 dolláros áron jegyezték, ami 5 dollárral magasabb, mint korábban. New Yorkban az irányadónak) tekintett West Texlalsias Intermediate olajfajta ára hordónként 2,5 dollárt emelkedett és 14 dollár fölött volt. Olajipari szakértők szerint azonban a mostani megállapodástól nem várható az árak tartós, hosszú távú emelkedése, mivel jelenleg óriási a túltermelés, és a hatalmas készletek egyik napról a má- vadása csak akkor lenne lehetséges, ha síkra nem tűnnek el.A feleslegek leolvadása csak akkor lenne lehetséges, ha a tagországok következetesen tartanák magukat a most elhatározott napi 16,7 millió hordós termelési limithez. Ennek esélye azonban a folyamatosan csökkenő olajjövedelmek nyomása alatt elég csekély. Az áremelkedések tartósságával kapcsolatos bizonytalanságot fokozza az is, hogy nem tudni, sikerül-e az olajkartell országainak termeléscsökkentésre bírni az OPEC-en kívüli nagy olajtermelőket. Az OPEC szerint a kartellen kívüli termelőknek legkevesebb 500 ezer hordóval kellene visszafogni termelésüket. Eddig csupán a világ negyedik legnagyobb olajtermelője, Mexikó határozta! el termelésének 10 százalékos csökkentését e hónaptól kezdődően az olajárak stabilizálása érdekében. Nagy-Britannia, az északi-tengeri olaj egyik fő kitermelője mereven elzárkózik egy ilyen lépéstől. Norvégia, Egyiptom, Malaysia és Omán bizonyos hajlandóságot mutat az OPEC-kel való egy ü tfrnűködésre.
