Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám
1986. AUGUSZTUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jó közérzetet teremtő közösségben A TVM egytestületü pártbizottságának gazdaságpolitikai munkájáról A Tiszamenti Vegyiművekben egytestületü pártbizottság dolgozik. Megyénkben — kísérletképpen — mindössze ö-hat ilyen testület van. Ez annyit jelent, hogy ezeknek a pártbizottságoknak nincs végrehajtó bizottságuk. Szilágyi Gyulának, a TVM üzemi pártbizottsága titkárának jó véleménye van erről az új formáról : — Jobb mint a korábbi. Ezáltal egy csomó átfedést, formalizmust eltudunk keGazdag információ alapján Az üzemi pártbizottság létszámának csökkentése növelte a munkabizottságok szerepét. Mielőtt valamilyen átfogó témát napirendre tűz a testület, a munkabizottságok széles körben tájékozódnak arról, és javaslatokat tesznek a pártbizottságok állásfoglalásához. Az adott terület vezetőjének beszámoltatása mellett így alaposabb információk alapján foglalhat állást a testület. Jó hatással van ez a dolgozókra is, mert tapasztalhatják, hogy véleményük, javaslatuk tükröződik az üzemi pártbizottság határozatában. A pártbizottsági tagok számára egyéb módon is biztosított az áttekintés a vállalat életéről. A termelési főosztály például havi értékelést ad számukra, amelyből a számszerű adatok felsorolása mellett megtudhatják, hogy egy-egy üzem termelési mutatóinak alakulását milyen tényezők (anyaghiány, értékesítési gond stb.) befolyásolták abban a hónapban. Az említettek mellett több csatorna teszi lehetővé az eligazodást a vállalati tények és lehetőségek között Megy Rendkívüli helyzeteket nemcsak a világpiac hatása okozhat, hanem egyebek is. Megtörtént például, hogy tíz nap alatt huszonhétezer tonna árut kellett ezért kirakni a norma szerinti 1,6 ezer tonna helyett. A dolgozóknak ilyen esetekben meg kell magyarázni, hogy miért fordulnak elő ezek. Ezek nélkül is van dolguk elég. A szuszpenziós műtrágya gyártásához a vállalat üzemei „adták össze” a létszámot. Részben emiatt, részben másért túlórákra is A felsőoktatási intézmények új rendszere A gödöllői egyetemhez kerül a mezőtúri főiskolai kar rülni. Kisebb létszámú így a testület, munkája viszont operatívabb. És ez a fontos, nem pedig az, hogy hány tagja van az üzemi pártbizottságnak. A pártdemokrácia gyakorlása, a munka jobbá tétele ugyanis nem azon múlik, hogy hányán vesznek részt egy-egy testületi ülésen, hanem, azon, hogy érdemi részt vállalnak - e a vitából, van-e hasznosítható javaslatuk, hogyan tájékoztatják, miként nyerik meg munkatársaikat. mindazok számára, akik a pártélet különböző területein dolgoznak. A pártnapok, a középvezetői értekezletek mellett' ezt a célt szolgálja például a szakszervezeti bizottsággal együtt évenként megrendezett kétnapos tanfolyam is. Azon a pártszervezetek gazdasági felelősei mellett részt vesznek a szakszervezeti bizalmiak is. Együtt értesülnek a vállalat életének és terveinek minden fontosabb mozzanatáról, amit hasznosíthatnak agitációs munkájukban. A TVM üzemi pártbizottsága egyértelműen arra törekszik, hogy a helyi pártélet meghatározó módon befolyásolja a vállalat helyzetét. A körülmények szükségessé is teszik ezt. Nem véletlenül mondja Szilágyi Gyula azt, hogy a világpiac változásai két-három napon belül éreztetik hatásukat (ár, piac, anyagellátás stb. terén) a Tiszamenti Vegyiművekben. Ez a helyzet esetenként különböző változásokkal járó gyors döntést követel. Sokan nem értik ennek szükségességét, ezért fontos a hatékony agitáció, az emberek megnyerése. a verkli szükség van. Az okok között szerepel az, hogy á vállalat feszített, de teljesíthetőnek tűnő tervet készített. Az év első hónapjaiban viszont a mezőgazdaság kevés műtrágyát igényelt. Ebben csak május táján tör- .tént változás. Ahogy az üzemben mondják: azóta megy a verkli. Az üzemi pártbizottság becsületbeli ügynek is tartja ezt. A vállalat ugyanis az év elején 10 százalékos béremelést hajtott végre. Ennek fedezete pedig a tervek „Elkötelezetten, felelősséggel’’ Interjú Bányász Rezső államtitkárral az új sajtótörvényről Mint köztudott: szeptember 1-jén lép életbe az ország- gyűlés által márciusban elfogadott sajtótörvény. Ennek kapcsán kért interjút Bányász Rezső államtitkártól a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökétől az MTI mun- munkatársa. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács — a felsőoktatás fejlesztési programjában és az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásaként — újonnan határozta meg a felsőoktatási intézmények rendszerét, illetőleg az egyetemek kari tagozódását. A felsőoktatás fejlesztési programjában foglalt alapelveknek megfelelően néhány korábban önálló felsőoktatási intézmény más szervezeti keretek között, illetőleg más felsőoktatási intézmény részeként, esetenként módosult feladattal folytatja működését. Ugyanakkor az egyetemi képzési és kutatási feladatok kiteljesedése, egyes tudományágak korszerű összekapcsolása, a pedagógusképzés fejlesztése érdekében új egyetemi karok is jönnek létre. Ezekkel az intézkedésekkel kedvezőbb feltételek alakulnak ki a többlépcsős képzés és a továbbképzés kialakítására, az egyetemi és a főiskolai szintű képzés ösz- szehangolására is. A szervezeti változtatásokkal — a társadalmi igények változásainak megfelelően — a szakok struktúrája is változik, egyes tudománycsoportokon belül. A döntéseknek megfelelően a soproni és a hajdúböszörményi óvónőképző intézet a jövőben a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, illetőleg a Debreceni Tanítóképző Főiskola részeként folytatják működésüket; a Kecskeméti Óvónőképző Intézet tanítóképző főiskolává alakul, ahol — más tanítóképző főiskolához hasonlóan — óvodai pedagógusokat és általános iskolai tanítókat képeznek. A műszaki felsőoktatásban a Budapesti Műszaki Egyetemen Természet- és Társadalomtudományi Kar létesül; a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kozincbar- cikai Vegyipari és Automatizálási Főiskolai Karának feladatait' az egyetem Gépészmérnöki Kara, illetőleg a Veszprémi Vegyipari Egyetem veszi át. Az agrárfelsőoktatásban a gödöllői Agrártudományi Egyetemhez kerül a Mezőtúron működő Mezőgazdasági Gépészüzemmérnöki Főiskolai Kar. A gödöllői egyetem ugyanakkor Társadalomtudományi Karral bővül: az új karon folytatja tevékenységét a gyöngyösi Mező- gazdasági Főiskolai Kar. A Kertészeti Egyetem a jövőben Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetemként működik, s az élelmiszeripar egyetemi bázisának megerősítése érdeteljesítése kell, hogy legyen. A műszakiak és a munkások is tisztában vannak ezzel, nem véletlen, hogy a vállalat legtöbb üzemének berendezései a kapacitás felső határán termelnek. Ez is több gonddal jár, mint az átlagos üzemmenet. A tíz százalékos béremelés miatt az eredetileg 420 millió forintra tervezett nyereséget 450 millióra emelték. Az üzemi pártbizottság támogatta azt a javaslatot, hogy a belső érdekeltségi rendszert ehhez a célkitűzéshez igazítsák. Kellő megfontoltságot igényel ez, mert egy-egy üzem termelését igen nagy mértékben befolyásolják a külső tényezők. Ezért az „együtt sírunk, együtt nevetünk” elv érvényesül elsősorban. Az adott körülményekhez igazodva A TVM üzemi pártbizottsága ügyel arra, hogy ne vesszen el e részkérdésekben. Rendszeresen napirendre tűzi a vállalati élet főbb területeinek helyzetét, tgy jött napirendi pontként számításba az energiagazdálkodás; az üzemfenntartási tevékenység; a műszaki fejlesztés; a munkaerő- és létszámgazdálkodás; a külgazdasági egyensúly javításával kapcsolatos vállalati feladatok. A komplexen vizsgált témákra egy idő után visszatérnek. Az átfogó témák természetesen nem zárják ki a napi ügyek intézését. Annak hangoztatását például, hogy az adott körülmények között kell hatékonyan és jól termelni. A hullámzó szállítások következtében például olyan helyen is kellett tárolni a kólafoszfátot, ahol hordta a szél,. verte az eső, ezért szárítani kellett. Feldolgozása kétszeres anyag- mozgatással járt. Ilyen esetekben vetik fel a munkások: hogyan törekedhetnek az anyag- és energia takarékosságra? A válasz nyílt: a körülményeken nem lehet változtatni. Bizonyára az egyértelmű, nyílt szó eredménye, hogy a munkások a mostoha körülmények ellenére is megértik az idők szavát, s úgy vélik, érdemes ebben a jó közérzetet teremtő közösségben dolgozni. S. B. kében a Tartósítóipari Kar Élelmiszeripari Karrá alakul. Egyidejűleg a szegedi Élelmiszeripari Főiskola az új egyetem keretében, változatlan székhellyel Élelmiszer- ipari Főiskolai Karként folytatja tevékenységét. Az Állatorvostudományi Egyetem hódmezővásárhelyi Állategészségügyi Kara — feladatának részbeni változtatásával — a debreceni Agrártudományi Egyetembe integrálódik, annak Állattenyésztési Főiskolai Karaként. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola— feladatainak kibővítésével * — a keszthelyi Agrártudományi Egyetem egyetemi szintű képzést is adó Állattenyésztési Karaként folytatja tevékenységét. Az Orvostovábbképző Intézet elnevezése Orvostovábbképző Egyetemre változik. Az átszervezésre kerülő felsőoktatási intézetekben, főiskolákban, főiskolai, illetve egyetemi karokon tanuló hallgatók tanulmányaikat változatlan rendben folytatják és részükre a képzés szintjének megfelelő oklevelet kell kiállítani. A szervezeti intézkedéseket 1986. szptember 1. nap« jától — folyamatosan — 1987. augusztus 31-ig kell végrehajtani. — Fél esztendő múltán hogyan értékelhető a sajtótörvény szakmai és társadalmi fogadtatása, növelte-e a magyar tájékoztatás nemzetközi tekintélyét? — A sajtótörvényt mindenekelőtt a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének szándéka szülte. Az a tapasztalat, hogy az emberek mind jobban igénylik a haza és a világ dolgairól szóló bőséges, eligazító jellegű tájékoztatást, a szűkebb és tá- gabb környezetünk történéseiről, eseményeiről való gyors, hiteles és pontos beszámolókat. A közvélemény — mint az olvasói levelek sokasága, képviselői, tanácstagi fogadóórákon, s más alkalmakkor kinyilvánított állampolgári vélemények jelzik — egyetértéssel fogadta a sajtótörvény megszületését. A megjegyzések arra is rámutatnak: a lakosság fokozottabban érzékeli és értékeli, hogy a sajtó, a rádió és a televízió egyre árnyaltabban tükrözi valóságunkat, eredményeinket és nehézségeinket. Elismeréssel szólnak arról, hogy a tömegtájékoztatás a valóban időszerű és fontos feladatokat állítja előtérbe. Nem marad pozitív visszhang nélkül, ha egy- egy cikk, riport a megoldás, a kiútkeresés szándékával szól a kisebb-nagyobb közösségeket" egyes gyárakat, ágazatokat, vagy az egész társadalmat, gazdaságot érintő gondokról. — Ügy hiszem, a sajtó egész magatartása, mindennapi munkája önmagában igazolja, hogy az újságírók dolgukat megkönnyítő, mozgásterüket növelő dokumentumként értékelik a törvényt. Rendkívül nagy nemzetközi visszhangja is volt a sajtótörvénynek. Űgyszólván minden vezető lap, rádióadás foglalkozott — persze eszmei-politikai elkötelezettsége szerint — új törvényünkkel. Nemcsak a szocialista országokban találkozhattunk sok, pozitív kommentárral, hanem másutt is, ahol adnak az írott szó hitelére. Voltak persze olyan megjegyzések is, amelyek valamiféle, sehol sem létező „abszolút demokráciát” és „abszolút sajtó- szabadságot" kértek számon a törvénytől. Mégis, egészében úgy látom, hogy törvényünk határainkon túl is egyértelműen növelte a magyar sajtó rangját, hitelét. — ön parlamenti felszólalásában sem titkolta: a paragrafusok formálódásakor, az előzetes szakmai eszmecserék során több kérdésről heves vita bontakozott ki. Véleménye szerint a végül is elfogadott törvény miként segíti majd a tájékoztatáspolitika gyakorlatának fejlődését? — Elsősorban a kormányzati szervek, az intézmények, vállalatok, azaz: az informátorok felvilágosítási kötelezettségéről szólnék itt. Nem titok, hogy a törvény előkészítésekor sokan aggályoskodtak, mások őszintén aggódtak, hogy a sajtó esetleg nem korrekt módon, olyan információkat, tényeket, adatokat, álláspontokat is nyilvánosságra hoz, amelyek voltaképp valamely intézmény, szerv belső titkai, s amelyeknek közzététele itthon vagy külföldön hátrányos helyzetbe hozhatna például egy vállalatot. Magától értetődő, hogy az alapvető a társadalom összérdeke, ez felette áll minden részérdeknek. De a törvény elismeri a tájékoztatás terén is a kisebb közösségek és az egyén érdekeit is. — A sajtótörvény határozottan biztosítja az újságírók jogát a közérdekű információk megszerzéséhez és közreadásához. A felvilágosítás megtagadására a törvény kizárólag állami és vállalati titok védelme címén ad felhatalmazást. Néhányszor mégis megkísérelték minden elfogadható indok nélkül megtagadni a felvilágosítást, elkendőzni a valóságot. Szerencsére ilyen példa egyre ritkábban akad. Külön is szeretném aláhúzni, hogy nincs semmiféle indokolatlan korlát, tilalmi lista a tájékoztatásban. Elkötelezetten, felelősséggel bármiről írhat a sajtó. Mindenkor határozottan, szigorúan fellépünk, ha az újságírót — önérdekből — megfosztják az információtól, vagy félretájékoztatják, de következetesek leszünk a fe- lelősségrevonásban akkor is, ha az újságíró szegi meg szakmája írott vagy íratlan szabályait. — A sajtótörvény nem rendelkezhet tételesen a sajtójog egy sor időszerű — ha tetszik: napi — kérdésében. Készülnek-e a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában e témakörökben eligazító végrehajtási rendelkezések? — A sajtótörvény olyan jogokat és kötelezettségeket rögzítő alapszabály, amelynek rendelkezései közvetlenül és azonnal hatnak. Tartalmazza az alapvető rendelkezéseket, míg a részletszabályokat a végrehajtási rendeletek és más jogterületek rendelkezései fogalmazzák meg. A törvénnyel egyidő- ben, az abban kapott felhatalmazásnak megfelelően — többek között — négy államtitkári rendelkezés is készült a Tájékoztatási Hivatalban. — Az első, vagyis az időszaki lapalapításról szóló rendelkezés tisztázza a lap engedélyezésére és megszüntetésére, illetve szüneteltetésére vonatkozó eljárás teljes menetét. Másodikként időszerű volt jogszabállyal rendezni a helyi stúdiók, ismertebb nevükön a kábel- televíziók működését is. Lényege az, hogy ha helyi politikai, gazdasági és kulturális igényt elégítenek ki, s biztosítottak a szükséges feltételek is, akkor nincs akadálya az alapításnak. A harmadik, a szerkesztőségek vezetőinek jogállásával foglalkozó rendelkezés a korábbiaknál még egyértelműbben leszögezi, hogy a főszerkesztők, a felelős szerkesztők a szerkesztőségek igazi gazdái. Személyükben felelnek a „lap alapítója által meghatározott célok, szerkesztési elvek megvalósításáért, a lap teljes tartalmáért”. A negyedik rendelkezés az újságíró alkalmazási feltételeiről szól, s a hivatás, a szakma gyakorlásához nélkülözhetetlen követelményeket taglalja — a színvonal, a mérce emelésének igényével. — Véleménye szerint a sajtó — most már törvény által is — kibővített mozgástere növeli-e a tájékoztatás társadalmi hasznát, közösségi felelősségérzetét? — A törvény nemcsak az Alkotmányban elismert jogot — a sajtószabadságot —, hanem a népnek a tájékoztatáshoz való jogát is magában foglalja. Kodifikálja az újságírók jogait és kötelességeit, előírja a felvilágosítási és válaszadási kötelezettséget is. Jogi garanciákat nyújt a jól bevált sajtópolitika gyakorlásához: nem szigorít, nem szűkíti, hanem bővíti a tájékoztatás lehetőségeit. Meggyőződésem, hogy a lapok, az MTI, a rádió és a televízió szerkesztőségeinek vezetői, a rovatoknak határozott arculatot adó újságírók most még több információ birtokában végezhetik felelősségteljes munkájukat, növelhetik hitelüket az olvasók, a nézők, a hallgatók előtt. Sajtónk egy felnőtt nép felnőtt sajtója. A nyomtatott és az elektronikus sajtó műhelyeinek élén felelős szerkesztők, szakmájuk felkészült mesterei állnak. így hát minden feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy a sajtótörvény széles körűen érvényesüljön, tájékoztatásunk megfeleljen fontos társadalmi küldetésének. A Szolnoki Tejipari Vállalat központi üzemének közel százmillió forint értékű korszerűsítése a tervek szerint a jövő év decemberében fejeződik be. A rekonstrukció második ütemében jelenleg a szociális- és hőtechnikai részt építik (Fotó; Korényi £.)
