Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-26 / 200. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 26. A hágai válasz A szovjet békekezdemé­nyezések továbbra is a nemzetközi figyelem közép­pontjában állnak. Akár tet­szik ez a Fehér Háznak, akár nem, a legutóbbi fejle­mény, vagyis Gorbacsov be­jelentése arról, hogy a Szov­jetunió 1987. január 1-ig meghosszabbítja az atom­kísérletek szüneteltetésére vállalt egyoldalú moratóriu­mát, egyszerűen nem került le a világsajtó első oldalá­ról. A nem akármilyen téma körül sistergő indulatok ön­magukért beszélnek. A rea­gálások hevessége annak megértésére utal, hogy az annyira várt fegyverzetkorlá­tozási folyamatot végre tet­tekkel kell alátámasztani, és a Szovjetunió, a maga mo­ratóriumával végül is pon­tosan ezt tette, példája kö­vetésére szólítva fel — egye­lőre hiába — az Egyesült Államokat. Hogy ez a fel­ismerés nemcsak békemoz­galmi és baloldali körökben terjed, arra ékes bizonyság a legutóbbi, a Potomac part­ján aligha örömmel fogadott hír. Eszerint Willem van Eeklen holland hadügymi­niszter egy vasárnapi rádió­interjújában hivatalosan be­jelentette: kormánya — te­hát egy NATO-ország kabi­netje! — „sürgetni fogja Ronald Reagan elnököt, hogy az Egyesült Államok csatla­kozzék a kísérleti atomrob­bantásokra meghirdetett szovjet moratóriumhoz”. A sorozatos szovjet kezdemé­nyezésekre kimondott soro­zatos ,,nem”-ekkel Reagan a saját táborában is mind ne­hezebb helyzetbe kerül. Nem­csak arról van szó — bár ez önmagában is minőségileg új fejlemény —, hogy egy at­lanti ország vezetése hivata­losan a szovjet példa köve­tésére szólította fel nagy szövetségesét, hanem arról is, hogy — és ezek megint csak a holland hadügyminiszter szavai — „az Egyesült Álla­mok más NATO-szövetsége- sei is pozotívabb választ vár­nak a szovjet kezdeménye­zésre”. Hogy a tétel igaz, azt egyebek között az is bi­zonyítja, hogy az úgyneve­zett „delhi hatok” ugyan­csak pozitív amerikai választ követelő csoportjának egyik tagja a szintén a NATO-hoz tartozó Görögország. Ha mindehhez hozzávesz- szük, hogy mást mondott Reagan és — egy nap múl­va — a Fehér Ház második emberének tekintett Donald Regan, hogy nőnek az ellen­tétek a Fehér Ház és a tör­vényhozás, sőt a külügy- és a hadügyminisztérium (vagy­is George Shultz és Caspar Weinberger) között is, a kép összeáll. És ez a kép annak a ténynek az ismeretében vá­lik szinte teljessé, hogy az Egyesült Államokban novem­berben kerül sor az úgyne­vezett félidős választásokra. Magát az elnököt ez csak köz­vetve érinti, de a honatyákat közvetlenül. Az, hogy ekkora az elnökkel szembeni ellenál­lás, arról is árulkodik, hogy a törvényhozók szerint milyen magatartással lehet voksokat szerezni a késő őszi erőpró­bán. Harmat Endre Namibia Sztrájkra hív fel a SWIIPO Általános sztrájkra szólí­totta fel Namíbia népét Sam Nujoma, a Délnyugat­afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnöke arra az esetre, ha az országot tör­vénytelenül megszállva tartó Dél-afrikai Köztársaság vezetése továbbra is meg­akadályozza a namíbiai kér­dés igazságos rendezését. Nujoma üzenetét a SWAPO ügyvezető elnöke, Nathaniel Mahulili olvasta fel vasár­nap egy Windhoekban ren­dezett nagygyűlésen. A SWAPO 20 évvel ezelőtt hirdette meg a fegyveres harcot Namíbia független­ségének kivívásáért. Voroncov és Bhromejev sajtóértekezlete Tartalmatlan találkozónak nincs értelme A hadászati paritás a*. Egyesült Államok és a Szov­jetunió között továbbra is fennáll annak ellenére, hogy tisztán katonai szemszögből az Egyesült Államok bizo­nyos előnyre tett szert azzal, hogy a szovjet moratórium időtartama alatt 18 kísérle­ti atomrobbantást hajtott végre — jelentette ki tegnap Moszkvában Szergej Ahro- mejev marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezér­kari főnöke. A szovjet moratórium meg­hosszabbításával kapcsolat­ban tartott sajtóértekezleten Julij Voroncov', a külügymi­niszter első helyettese lehet­ségesnek nevezte, hogy rövid határidőn belül megállapo­dás szülessen az Egyesült Ál­lamokkal az atomkísérletek átfogó ellenőrzéssel egybekö­tött tilalmáról. Ezt a megál­lapodást a szovjet—amerikai csúcstalálkozón már aláír­hatnák. Szovjet részről re­mélik, hogy Washingtonban a józan ész felülkerekedik és a történelmi lehetőség nem marad kihasználatlanul. Vo­roncov kérdésre válaszolva ugyanakkor kategorikusan cáfolta, hogy a csúcstalálko­zó időpontját már kitűzték volna, s kifejtette, hogy a csúccsal kapcsolatos szovjet álláspont ismert: tartalmat- matlan találkozó megtartásá­nak nincs értelme. Szergej Ahromejevnek feltették a .kérdést, hogy az amerikai űrfegyverkezési program megvalósítása ese­tén a Szovjetunió milyen vá­laszintézkedéseket fog tenni. Kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak nincs monopó­liuma a kutatásokat és a mű­szaki fejlesztést illetően. A Szovjetunióban sok irányban folynak alapkutatások, kö­zöttük olyanok is, melyek segítségével az amerikai tervek időben és hatékonyan ellensúlyozhatok. Ha az Egyesült Államok telepíti űrbéli rakétael.hárító rend­szerét és csapásmérő űrfegy­vereit, a Szovjetunió védel­mi szükségleteinek megfele­lő ellenlépést fog tenni, olyan helyzetbe hozva az Egyesült Államokat, amikor már neki kell majd a választ keresnie. Ortega látogatása három földrészen A gazdasági nehézségek orvoslását szolgáló határo­zatokat fogadtak el Mana- guában a Sandinista Gyűlés 5. ülésszakán. A nicaraguai kormánypárt, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) legmagasabb szintű tanácskozó szerve az or­szág elleni amerikai agresz- szió kiszélesedése miatt a forradalmi vívmányok vé­delmét jelölte meg az FSLN, a nicaraguai kormány és a nicaraguai nép legfontosabb feladataként. * * * Kilenc európai, afrikai és ázsiai országot érintő kör­útra indult Managuából Dá­niel Ortega nicaraguai ál­lamfő. Ortega részt vesz az el nem kötelezett országok szeptemberben kezdődő hararei csúcsértekezletén. Elutazása előtt újságírók­nak adott nyilatkozatában Ortega megerősítette, hogy hazája szeretne otthont ad­ni az el nem kötelezettek következő csúcstalálkozó­jának. Ez egyben azt je­lentené, hogy Nicaragua ve­zetője látná el a mozgalom soros elnökének tisztét. Az el nem kötelezettek moz­galmának hagyományai sze­rint a zimbabwei csúcsot követően egy latin-amerikai országnak kell kapnia a következő találkozó megren­dezésének jogát. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke az Uruguayi Ke­leti Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából táviratban üdvözölte Julio Maria San- guineitti köztársasági elnö­köt. * * * Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Prem Tinszula- nond thaiföldi miniszterel­nökölt hivatalba lépése al­kalmából. NÜRNBERG Tegnap a nürnbergi Fran­kenhalle csarnokban meg­kezdődött a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) kong­resszusa. A megnyitó beszé­det Hans-Jochen Vogel, az SPD elnökhelyettese, a párt parlamenti csoportjának el­nöke mondta. GENF Második találkozóját tar­totta Genfben az atomve­szély csökkentésével foglal­kozó szovjet—amerikai elő­zetes konzultációk szovjet, illetve amerikai szakértői csoportja. A szovjet szakér­tők csoportját Alekszej Obu­hov nagykövet, az amerikait pedig Richard Perle ameri­kai hadügyi államtitkár és Robert Linhard, az elnök nemzetbiztonsági kérdések­kel foglalkozó különleges ta­nácsadója vezette. KAIRÓ Júliusban, izraeli kabinet­miniszterek jelenlétében elő­állt az összeszerelő műhely­ből az ország hadiiparának büszkesége, a Lavi nevű va­dászbombázó prototípuspél- dánya. WASHINGTON George Mitchell amerikai szenátor, a Demokrata Párt szenátusi választási bizottsá­gának elnöke szerint a párt­nak jó esélye van arra, hogy a novemberi időközi válasz­táson megszerezze a többsé­get a szenátusban is. A képviselőházban jelenleg is a demokraták vannak több­ségben. DAMASZKUSZ Az első szovjet—Szíriái kö­zös űrrepülésre a tervek sze­rint a jövő év derekán kerül sor — közölték damaszkuszi sajtóértekezletükön Munír Habib és Muhammed Farisz szíriai űrhajós jelöltek. Hoz­záfűzték, hogy a végleges időpontot a felkészítés teljes befejezése után tűzik ki az illetékesek. PEKING A kínai űrprogram súly­pontja a belátható jövőben a közvetlen gyakorlati hasz­not hajtó műholdak előállí­tása és a hordozórakéták tö­kéletesítése lesz — írja Szun Csia-tung kínai űrkutatási miniszterhelyettes a Beijing Review című hetilap hétfőn megjelent legfrissebb szá­mában. B szakemberek feladata növelni a biztonságot Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség központjában nemzetközi tanácskozás kezdődött a nukleáris balesetekről (Telefotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról) got, s őszintén tájékoztassák a közvéleményt. Hasonló szellemben beszélt Rudolf Rometsch, a tanács­kozás svájci elnöke, aki or­szágában a nukleáris hulla­dékot raktározó intézmény, a Cedra vezetője, egyúttal az IAEA korábbi munkatársa. Az atomerőművekben ter­melt elektromos energiára még sokáig szükség lesz, bár a most alkalmazott techni­kát felválthatják mással — mondotta. A bécsi tanácskozás, ame­lyen magyar szakemberek is részt vesznek, szakcsoportok­ban, zárt ajtók mögött foly­tatja munkáját. A küldöt­tek előtt van a Szovjetunió igen részletes, több száz ol­dalas szakjelentése a cser­nobili katasztrófáról, amely­nek főbb következtetéseit a múlt héten Moszkvában is nyilvánosságra hozták. Emel­lett a konferencián napi­rendre kerülnek a nukleáris berendezések biztonságának, a nemzetközi együttműkö­désnek a kérdései is. A jó légkört megalapozta, hogy a közelmúltban — ugyanitt — a világ szakembereinek si­került megállapodniuk az idevágó nemzetközi szerző­dések tervezetében. A ter­vezetek a nukleáris balesetek kötelező jelentésével, illetve a segélynyújtással foglalkoz­nak. A dokumentumok az IAEA szeptember végi rend­kívüli közgyűlése elé kerül­nek. Asszad és Kadhafi megbeszélései Tripoliban Háfez Asszad szíriai ál­lamfő a líbiai fővárosban Moamer el-Kadhafi líbiai vezetővel folytat eszmecse­rét. Tripoliba érkeztekor Asszad úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalásokon „a két ország közötti együtt­működés erősítésének mó­dozatait” vitatja meg ven­déglátóival. A SANA szíriai hírügy­nökség közlése szerint a damaszkuszi vendég érkezé­sét követően rögtön meg­kezdte tárgyalásait Kadhafi ezredessel. Az előre be nem jelentett látogatásra a szíriai állam­főt több tekintélyes politi­kus is elkísérte Líbiába, köztük Abdel Halim Had- dam alelnök. Jól értesült források szerint Asszad Lí­bia után felkeresi Tunéziát és Marokkót is. Szíria idén áprilisban éle­sen elítélte a líbiai célpon­tok ellen végrehajtott ame­rikai légi támadásokat. Asz- szad látogatása egybeesik a líbiai partok közelében ren­dezett amerikai—egyiptomi légi és tengeri hadgyakorla­tok kezdetével. Terroristák az NSZK-ban 1. Égő áruházak, kivégzett diplomaták A hatalmas limuzint egy- s*~: —’’én az út szélére vágta a robbanás, amely olyan ere­jű és koncentrált volt, hogy a benne ülő két embernek nem lehetett esélye a meg­menekülésre. A merénylők rendkívüli precizitással ab­ban a századmásodpercben robbantottak, amikor az autó orra elhaladt a kőrisfa mel­lett, amelyre a pokolgépet szerelték. A testőrök öt-hat méterrel hátrébb jövő autójá­nak már csak a szélvédői törtek be. Ez a hajszálpontos terve­zés és végrehajtás, valamint a legfejlettebb robantástech- nikai eszközök felhasználása jellemzi a nyugatnémet szél­sőbaloldali terrorizmus él­osztagának számító, úgyne­vezett Vörös Hadsereg Frak­ció (nevezzük eztán a közis­mert német rövidítéssel RAF-nak) újabb akcióit. Az , imént említett merényletet az idén nyáron hajtották végre Münchenben. Az áldo­zatok: Kari Heinz Beckurts 56 éves atomfizikus, a Sie­mens mamutvállalat egyik vezetője, a technológiai­ügyek (katonai téren is) egyik legelismertebb szakér­tője az NSZK-ban. és sofőr­je. Beckurts neve ott van azon a listán, amely az év elején véletlenül került a nyugat­német bűnüldözők kezébe. A névsorban az NSZK ismert politikai, gazdasági, katonai és más személyiségei szere­pelnek, mint „az imperializ­mus fő letéteményesei”, aki­ket ezért a RAF célpontjá­nak tekint. Ezeket az embe­reket erősen őrzik, s manap­ság a RAF-nak koránt sincs már akkora ereje, hogy olyan akciókat hajtson vég­re, mint a hetvenes években. De még létezik, még műkö­dik a hírhedt terrorszervezet ki tudja hányadik generáció­ja. Az elmúlt 18 esztendőben a terroristák három vagy négy nemzedéke intézett tá­madást az állam és a társa­dalom ellen. A müncheni merénylet indokolttá teszi, hogy a kezdetektől felidéz­zük a RAF történetét. ... 1968 áprilisában ki­gyulladt két frankfurti nagy­áruház. A rendőrség azonnal megállapította, hogy gyújto­gatás történt, s a nyomozás során rövidesen elfogták Andreas Baadert, az akkor 25 esztendős egyetemistát. Társával, élettársával Gud- run Ennslinnel ők az első szélsőbaloldali terrorakció végrehajtói. Mindkettőjüket — csakúgy mint azt a pár fi­atalt, akik akkoriban a cso­portjukhoz tartoztak — a hatvanas évek diáklázadásai­nak sikertelensége indította a „tettre”, azaz a fegyveres harcra a tőkés társadalom el­len. A két évtizeddel ezelőtti nyugat-európai diákmozgal­mak előbb egyetemi refor­mok, majd egyre inkább po­litikai változtatások megva­lósításáért léptek fel, hete- ken-hónapokon át óriási fel­fordulást, sőt Franciaország­ban komoly politikai válsá­got okozva. A diáklázadások kifulladásával a legtürelmet­lenebbek úgy érezték, hogy az elnyomó, a rendőri ön­kényt újra és újra fő eszköz­ként kezelő állam megvál­toztatására nincs esély az ad­digi módszerekkel, a tünte­tésekkel, a sztrájkokkal. „Néhány tucat harcos, aki valóban cselekszik, nem pe­dig vég nélküli vitákat foly­tat, alapjában megváltoz­tathatja a politikai színte­ret” — fogalmazta meg vala­mivel később a terroristák egyik ideológiai-politikai alapeszméjét Horst Mahler, ’67—68 híres diákvezére. Rö­viddel később már ő a ter­roristák ügyvédje, aztán ma­ga is a RAF tagja, végül pe­dig híres renegátja. Ezt a kis elszánt csoportot, amely tenni mert, Andreas Baader alakította. Hamaro­san csatlakozott hozzájuk az akkoriban 34 éves ismert új­ságírónő, Ulrike Meinhof, akit elragadtattak Baaderék „tettei”, ö lett a Baader— Meinhof csoport másik név­adója, a fő ideológiafogal­mazó. Első fellépése az volt, hogy néhány társával fegy­verrel szabadította ki 1970 tavaszán a gyújtogatás miat­ti perre váró Baadert. Az akcióban egy tisztviselő meg­sebesült. Másfél évvel később, 1971 novemberében—decembe­rében már halálos áldozatai is vannak az időközben megalakított Vörös Hadsereg Frakciónak. Egy igazoltatás­kor lelőttek egy rendőrt, egy másik akkor kapott halálos sebet, amikor a terroristák betörtek egy bankba, hogy a terveikhez szükséges pénzt megszerezzék. (A bankrablás, no meg a nem politikai motí­vumé emberrablás volt a ter­roristák fő pénzszerzési for­rása a későbbiekben is.) Következik: A RAF újabb rohama Avar Károly A felrobbant limuzin

Next

/
Oldalképek
Tartalom