Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-26 / 200. szám

1986. AUGUSZTUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jászberényi Munkaeröszolgálati Iroda Munkát és munkaerőt kínál, közvetít, tanácsot ad A kedvező szolnoki ta­pasztalatok nyomán 2 évvel ezelőtt Jászberényben is megalakult a munkaerőszol­gálati iroda, a MESZI, amit azóta újabbak is követtek a megye más városaiban. Az iroda alapvető feladatának a munkaerő-közvetítést tekin­ti. Az elmúlt félévben 1103 ügyfél! kereste fel az irodát munkavállalás céljából. Ez a szám szinte megegyezik az egy évvel ezelőtti forgalom­mal. örömmel fogadták, hogy nem kell a várost kör­bejárniuk, mivel a szüksé­ges információk egy helyen beszerezhetők. Kelemen Sándorné kirendelitségvezető rendszeresen látogatja a munkahelyeket, hogy minél pontosabb képet kapjon az igényekről és a lehetőségek­ről. A vállalatok, intézmé­nyek is felismerték a kap­csolattartásban rejlő előnyö­ket. Folyamatosan jelzik munkaerőigényeiket, az iro­da pedig a lista alapján ha­vonként (a hét második szombatján) meghirdeti a Néplapban a keresett szak­mákat. A munkaerő-kereslet szer­kezete az elmúlt két év alatt némileg megváltozott. Kevesebb betanított és se­gédmunkásra van szükség, inkább szakmunkásokat ke­resnek az üzemek. Hiányok a vasasszakmákban mutat­koznak (lakatos, hegesztő, esztergályos,, mezőgazdasági gépszerelő), de keresik a kő­művest, ácsot, villanyszere­lőt és az asztalost is/ A kí­nálat a jelzett szakmákból kisebb, sok a jelentkező vi­szont betanított és segéd­munkára. A MESZI közreműködött a most végzett fiatalok elhe­lyezkedésében, valamint a diákok szünidei foglalkozta­Tegnap Keszthelyen meg­kezdődtek a 27. Georgikon- napok rendezvényei hazai, valamint csehszlovák, len­gyel, NDK- és NSZK-beli, valamint osztrák mezőgaz­dasági szakemberek, kutatók részvételével. A kétnapos tudományos tanácskozás témája: a takar­mánygabona termelése és felhasználása. Az ezzel kap­csolatos gazdaságpolitikai kérdésekről Kovács István, a MÉM főosztályvezetője plenáris ülésen tartott elő­adást. Egyebek között ar­ról szólt, hogy a gabonaága­zatban új értékrend van kialakulóban, mert az állat- tenyésztés az eddiginél több nagy energiatartalmú ku­koricát igényel, és a kül­piaci értékesítés lehetősége is kukoricatermelés növelé­se mellett szól. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ab­raktakarmányok összetétele tásában is. Irodai munka annyi nem volt, amennyit a gimnazisták kerestek, a nyá­ri munkalehetőségek között a jelentkezett 58 diák azon­ban bőven válogathatott. Nehezebb volt a 8 általános­sal vagy még azzal sem ren­delkező 15—18 éves fiatalok­nak munkát találni, pedig az első félévben 15-en fordul­tak az irodához... Érthető, hogy a munkáltatók nem te­kintik jó ajánlólevélnek a megtelt munkaköniyveket, a „kilépett” bejegyzéseket. Az ilyen dolgozókat csak a na­gyon megszorult munkahe­lyek hajlandók — kénysze­rűségből — foglalkoztatni. A MESZI a lehetőségeihez mérten segítette a megválto­zott munkaképességű dolgo­zók elhelyezkedését, vala­mint a nyugdíjasok foglal­koztatását. Humán szolgálta­tásban (tanítás, gyermek- megőrzés, betegápolás, alkal­mi munka) is közvetített, bár ebben jóval nagyobb volt a kínálat (11), mint a kereslet (2). Május óta új, díjmentes szolgáltatásokkal bővült a MESZI tevékenysége. Min­den szerdán délután 4-től fél 7-ig pszichológiai tanács­adásra várják az ügyfeleket. Egy pszichológus beszélgetés közben tesztkérdésekkel igyekszik kipuhatolni a pá­lyakezdők vagy munkakör- változtatók érdeklődési kö­rét, képességeit, és megtalál­ni a legalkalmasabb foglal­kozást. A hónap minden első szerdáján pedig munkajogi tanácsadásra kereshetik fel az irodát a munkáltatók és dolgozók egyaránt. Ez utób­bi iránt különösen nagy ér­deklődés mutatkozott Jász­berényben. sok esetben nem megfelelő, mert energia- vagy fehérje­hiányosak. Mint hangsúlyoz­ta, a gabonatermelés és az állattenyésztés területén a VII. ötéves tervben kitűzött célokat csak a két ágazat összehangolt fejlesztésével lehet elérni. A plenáris ülés után két szekcióban folytatódott a konferencia. A takarmány­gabona-termeléssel foglal­kozó munkacsoportban töb­bek között megvitatták a kukorica és az árpafélék ter­mesztésének agrotechnikai, talajerőgazdálkodási és bio­lógiai kérdéseit, s beszámo­lókat hallgattak meg a hazai termelési rendszerek, a KI­TE, illetve az IKR tapaszta­latairól. A két nap alatt mintegy 60 előadás hangzik el; töb­ben posztereken teszik köz­zé kutatási eredményeiket. Bolgár komszomolisták megyénkben A KISZ Szolnok Megyei Bizottságának meghívására tegnap háromtagú Komszo- mol-küldöttség érkezett me­gyénkbe Kjusztendilből. A delegációt — amelyet Alekszej Csetanov, a Bolgár Komszomol Kjusztendil Me­gyei Bizottságának első tit­kára vezet — tegnap a me­gyei pártbizottság székházá­ban Simon József, az MSZMP Szolnok Megyei Bi­zottságának titkára fogadta és tájékoztatta a megye éle­téről. A tájékoztatón részt vett Iváncsik Imre, a KISZ Szolnok Megyei Bizottságá­nak első titkára. A bolgár fiatalok ötnapos tanulmányútjakon tapaszta­latokat szereznek arról, ho­gyan vesznek részt me­gyénkben a fiatal szakembe­rek a tudományos, technikai haladás meggyorsításában. Ellátogatnak a DATE Mező­túri Főiskolai Karára, a martfűi sörgyárba, a Tisza- földvári Lenin Tsz-be, az Alkotó Ifjúság Egyesüléshez és a Szolnoki Papírgyárba, találkoznak a Mezőgép Vál­lalat fiatal szakembereivel. Szocialista fővárosok fiataljainak találkozója Tegnap a városligeti Pe­tőfi Csarnokban ünnepélye­sen megkezdődött a szocia­lista országok fővárosai XIII. ifjúsági találkozója. Az ese­ménynek augusztus 25. és 29. között Budapest ad ott­hont, a rendezvény házigaz­dája a budapesti KISZ bi­zottság. Utoljára 1983-ban, Szófiában cserélték ki ta­pasztalataikat a mozgalmi, a szakmai munkáról a szocia­lista fővárosok fiataljai. A megnyitón — amelyen részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsá­nak elnöke — Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára köszöntötte a kül­döttségeket. Beszédet Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bi­zottságának első titkára mondott. A megnyitó után kulturá­lis programmal folytatódott a találkozó. A szocialista fő­városok küldöttei rövid filmet tekinthettek meg Ma­gyarországról, majd Borsá- nyi Irén folklór-dalokat énekelt. Egy időre népitán­cosok vették birtokba a színpadot, műsorukat lézer­bemutató követte. A küldöttségek tagjai teg­nap délelőtt kirándultak Ve­lencére. A Szolnok Megyei Ta­nács Vas­ipari Válla­lata török­szentmiklósi üzemében az igényeknek megfelelően drótfonással is foglal­koznak. Át­lagban ha­vonta 9 ezer négyzetméter drótfonatot készítenek — lukácsi i— Megkezdődtek a Georgikon-napok Az alapszervezet politikai fóruma párt politikájának kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében meg­határozó szerepe van az alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezde­ményező munkájának — ol­vashatjuk az MSZMP XIII. kongresszusának határoza­tában, amely rámutat arra is, hogy a párt politikáját támogató egyetértést és cse­lekvést aktív politizálással, érveléssel, eszmecserével kell kialakítani. E határozat tükrében első helyre kívánkozik annak tisztázása, hogy a pártalap- szervezetek jelenleg meny­nyiben politikai fórumok, amelyek minden lényeges politikai kérdésben dönteni hivatottak, vagyis fontos he­lyi kérdések eldöntésére hív­ják-e össze a párttaggyű­lést? Ez a gyakorlatban ál­talában így történik, de ese­tenként elsőszámú kollektív területe alárendelt helyzet­ben van a pártvezetőséggel szemben. A vezetőség időn­ként és helyenként túlzott buzgóságból vagy kényel­mességből átveszi a taggyű­lés jogkörét. Ez elkerülhető, ha az alapszervezet műkö­dését érintő valamennyi lé­nyeges kérdésben megfelel a cselekvés számára politikai­lag irányadó taggyűlési hatá­rozatnak. döntésnek, állás- foglalásnak. A vezetőség csak ezeknek birtokában lépjen fel a párttagság, a pártszervezet képviseleté­ben. Gyakran hallani a jogos kérdést: a taggyűlések té­mái mennyiségileg nem ha­ladják-e meg időben, ener­giában a rendelkezésre álló lehetőségeket? A túlterhelés­ről panaszkodók arra is hi­vatkoznak, hogy az irányító pártszervek részéről is soka kötelezően előírt napirend. Figyelemre méltó kritika. Ugyanakkor az is nyilván­való, hogy e kötelező napi­rendek a legtöbbször nem plusz feladatokat jelentenek, például az éves terv politi­kai feladatait a kötelező elő­írástól függetlenül is meg kell tárgyalni. A tapasztalatok szerint nem mindig megfelelő poli­tikai mérlegeléssel történik a taggyűlési napirendek megválasztása, gyakori még e téren is a formalizmus, a témák mechanikus vagy ru­tinszerű kiválasztása. Rend­szerint ennek következmé­nye a túlterhelés,, de ennél is rosszabb, hogy ily módon a dolgok semmivel sem mennek előbbre, illetve azt az illúziót keltik csupán, mintha a problémák megol­dást nyernének. Éppen ezért a taggyűlések munkaprog­ramjának összeállítása jó­val nagyobb figyelmet érde­mel, mint amilyet a jelenle­gi gyakorlatban általában kap. Miután kéthavonként kö­telező taggyűlést tartani, sok helyen ehhez keresnek té­mát. Vannak úgynevezett sztereotip napirendek, ezek­ből választanak egyet-egyet, és máris kitöltött a keret. Sokkal hasznosabb lenne ha a helyi viszonyokból, politi­kai szükségletekből kiindul­va határoznák meg, mivel kellene a taggyűlésen fog­lalkozni, illetve mi az, ami más fórumok témája lehet. Továbbá túlságosan sok az úgynevezett informatív jel­legű napirend. Az utóbbi időben különösen gyakoriak a taggyűléseken a propagan­dafeladatokat betöltő elő­adások. Ezek is feleslegesen Tegnap az Ipari Miniszté­riumban magyar és NDK- beli ipari vezetők tárgyalá­sokat folytattak az elektro­nikai együttműködés kiszé­lesítéséről. A tárgyalások be­fejeztével Kapoiyi László ipari miniszter és Félix Meier, az NDK elektrotech­nikai és elektronikai minisz­tere aláírta a két ország kö­zötti 1986—90. közötti évek­terhelik a taggyűléseket, más fórumok lennének hi­vatottak rá. Ugyanakkor hát­térbe szorítják, sok esetben egyszerűen lehetetlenné te­szik, hogy a saját funkció­jából adódó kötelezettségek­nek a taggyűlés eleget te­gyen. Például döntésre váró, fontos helyi kérdések tár­gyalását. E gyakorlat mö­gött bizonyára kényelmes­ség, a könnyebb feladat irá­nyába való választás is meg­húzódik. Hiszen jóval egy­szerűbb egy felsőbb párt­szerv határozatáról vagy a gazdasági-szakvezetés dön­téséről ismertetést adni, vagy egy politikai kérdésről propaganda jellegű előadást tartani (külső előadóval), mint a sajátos helyi viszo­nyok egy-egy fontosabb te­rületének alapos elemzése, politikai összefüggéseinek vizsgálata. E gyakorlatnak a legsúlyosabb következmé­nye, hogy megfosztja a párt­tagot attól a fórumtól, ahol legalapvetőbb jogait érvé­nyesítheti. Ha a taggyűlés nem azt a szerepet látja el. amire hivatott, akkor a párt­tag hol talál fórumra a po­litika művelésére, alakítá­sára. formálására, gyakorlati alkalmazására, a kérdések eszmei-politikai tisztázásá­ra? A mozgalmi életnek meg­vannak a maguk speciális fórumai, sajátos funkcióik­kal és szerepekkel. Ezeket nem szabad összekeverni, felcserélni vagy összevoná­sukból rendszert csinálni. másik jelenség, mely rontja a tag­gyűlés érdemi sze­repének érvénye­sülését, hogy a taggyűlésen szereplő témá­kat gyakran nem politikai (megközelítésben tárgyalják. A beszámolók, előterjeszté­sek szakmai értekezések, a számok, adatok tömegét tar­talmazzák, amelyeknek bo­nyolult szövevényében a párttagok jó része képtelen eligazodni. Ennek folytán az sem várható el, hogy meg­alapozottan politikailag ál­lást foglaljon az előterjesz­tések célszerűségéről, reális voltáról. Különösen gyakori, hogy a gazdasági természetű témákban nem kapnak kel­lő figyelmet az emberi vi­szonylatok, annak vizsgála­ta, hogy egyik-másik elhatá­rozás milyen módon érinti a dolgozók különböző csoport­jait, kik kerülnek előnyö­sebb, kik pedig hátrányo­sabb helyzetbe és mit lehet­ne tenni ez utóbbi ellensú­lyozására. Arról is kevés szó esik, hogy a politikai munka eszközeivel milyen módon biztosítható az azonosulás, a gazdasági célokkal* hogyan teremthető meg a tudatosan vállalt cselekvési készség. 1 Időszerűnek látszik annak alapos vizsgálata, hogy a taggyűlések mennyire képe­sek pozitív hatást gyakorol­ni a vállalati gazdasági fo­lyamatokra. Milyen politikai döntések születnek és ezek­nek nyomán mi változik az üzem. a vállalat életében. Eléggé elterjedt az a véle­mény, hogy mind több ne­hézségbe ütközik a taggyű­lések rendszeres megtartása, ezen a párttagság részvéte­lének biztosítása. Kevés a párttagok ideje, leköti őket a munkahely,- a gmk és egyéb más, munkaidőn túli elfoglaltság. Az idő valójá­ban rendkívül felértékelő­dött. De a tapasztalat azt bi­zonyítja, hogy a jó taggyű­lések iránti igény semmivel re érvényes új mikroelektro­nikai tárcaközi egyezményt. A megállapodás alapján a két ország vállalatai tovább szélesítik a műszaki-tudomá­nyos együttműködést, közö­sen fejlesztenek ki a mikror elektronikai termékek gyár­tásához szükséges berende­zéseket és eszközöket, bőví­tik a gyártási eljárások, li- cencek cseréjét sem csökkent. Viszont az emberek valóban nem szí­vesen töltik idejüket olyan rendezvények látogatásával, amelyek számukra nem so­kat nyújtanak, a probléma tehát ott van, hogy a tag­gyűlések jó része nem elégí­ti ki a politikai Igényeket, nem tölti be a kommunisták politikai fórumának szere­pét. A kommunistákat ma is számtalan probléma foglal­koztatja, s ennek a legkü­lönbözőbb formákban han­got is adnak. Ezért a legke­vésbé őket illeti a szemrehá­nyás. Tény, hogy a taggyű­léseink és általában párt- rendezvényeink keveset po­litizálnak. sok helyen nem tudnak olyan körülményeket és légkört teremteni, ahol a politikai nézetek, vélemé­nyek sokkal nagyobb mér­tékben, szabadabban, bát­rabban kifejezésre kerülje­nek. Esetenként a taggyűlések előterjesztései sem különö­sen alkalmasak arra, hogy a politizálást, az őszinte, nyílt eszmecserét gerjesszék. A le­kerekített beszámolók, amelyből hiányoznak a va­lóságban létező ellentmon­dások, a különböző megíté­lések, álláspontok szembesí­tése, az alternatív megoldá­si lehetőségek felvetése és az az igény, hogy maga a tagság döntse el melyiket választja — az ilyen előter­jesztések után nem lehet kü­lönösebben a politizálásban reménykedni. Némely tag­gyűlés beszámolójából, elő­terjesztéséből szinte kisu­gárzik, hogy nem vitát vár­nak felette, legfeljebb az egyetértő, kiegészítő hozzá­szólást igénylik, ezeknek száma minősíti a taggyűlés értékét. Az ellenvélemény, a felvetések, javaslatok meg­kérdőjelezése, helyességének kétségbevonása sokszor za­varba hozza az előterjesztőt — rendszerint a vezetőséget — és megzavarja a kényel­mes nyugalmat. Nem szeret­jük az ilyent és szubjektíve kialakított értékrendünkben negatívnak minősítjük. Jól­lehet ezt nem szokás nyíltan deklarálni, de a párttagok többsége megérzi, hogy mi­ről van szó, mi az ami a ve­zetőségnek tetsző és mi nem. Minden bizonnyal haszná­ra válna az ügynek, ha nem­csak a vezetőségek, hanem egyes munkacsoportok is gyakrabban szerepelnének előterjesztőként. Vagy pél­dául, ha rendszeresebben alkalmaznánk a kongresszu­sok előtt szokásos módszert, amikor is az irányelveket a pártcsoportokban vitatják meg részletesebben, és en­nek tapasztalatai kerülnek állásfoglalásra a taggyűlés elé apirenden van a p ár tdemokr ácia sokoldalú fejlesz­tése. Ez is új mó­don veti fel a tag­gyűlések politizáló jellegét a kérdések tisztázásában, a közös kommunista elvi ál­láspont kialakításában be­töltött szerepét. Minél széle­sebb a társadalmi demokra­tizmus, annál nagyobb az igénye a politikai tudatos­ságnak, a kommunisták egy­séges, közös eszmei frontjá­nak. Látos István az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztályának helyettes vezetője Állatorvosok kongresszusa Budapesten tegnap reggel megkezdődött az Állatorvos Anatómusok Európai Szö­vetségének XVI. Nemzet­közi Kongresszusa. A tudo­mányos tanácskozást dr. Fe­hér György, a szövetség al- elnöke nyitotta meg. Az öt napig tartó kongresszuson több mint 100 előadás hang­zik el. Magyar—NDK mikroelektronikai egyezmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom