Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 25. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Rossz a vízellátásunk Tudom, hogy országos probléma a zavartalan víz­ellátás, de azt is tudom, hogy községünkben, Beseny- szögön nem az elapadt go­lyókból, hanem fúrt kútból kapjuk a vizet. 1974-töl tíz éven át fizettük a vízhálózat­fejlesztési hozzájárulást. Eb­ben az időszakban is volt vízhiány, de csak ideig- óráig, a mostani nyáron vi­szont igen nagy gondunk lett a vízellátás. Olyan gyen­ge a nyomás, hogy a laká­sunkba már nem jut el a víz, sorba álltunk érte az udvaron, ahol ugyancsak vé­konyan csordogál. A türel­mesebb emberek esti „szóra­kozása", hogy üres edényei­ket — hosszas várakozás után — feltöltik vízzel, mert reggel erre már nincs idő. Nem tudjuk, meddig tart még ez az áldatlan állapot, szeretnénk, ha az illetékesek megnyugtatnának bennün­ket, hogy nem sokáig. Farkas Géza Besenyszög Olvasónk panaszára a vá­laszt Boros Emiltől, a Be- senyszögi Községi Tanács el­nökétől kértük. „Sajnos va­lóban nagy gondot jelent a községben a vízhiány, amely­nek oka a következő: A tar­tós szárazság miatt igen nagy lett a talaj mozgása, több he­lyen meghibásodott a veze­ték, csőtörés volt, s ehhez párosult a második ok: lo­csoltak a kerttulajdonosok annak ellenére, hogy felhív­tuk a figyelmet a vízzel va­ló takarékoskodásra. Mind­ez a készlet kimerüléséhez, a rossz vízellátáshoz veze­tett. Besenyszög a Kossuth Termelőszövetkezet termál­kút jából kapja a vizet, amely gázzal együtt jön a felszín­re, így vízhozama is változó. Augusztus 20-án azonban már helyreállt a rend, min­den lakásban volt víz. Ez­úton is kérjük Besenyszög lakosságát, hogy a zavarta­lan vízellátás érdekében to­vábbra is takarékoskodjanak a vízzei. ’ Útépítés társadalmi munkában Néhány hete, a hepehupás földút helyett aszfaltúton közlekedhetnek a szolnoki Ibolya utcában járók. A la­kosság kezdeményezte az út­építést és — mert a munka végeredményben az egész vá­ros gyarapodását is szolgál­ta — azonnal segítőkész partnerre talált a városi ta­nácsban. A lakók végezték .el az útalap élkészítéséhez kapcsolódó földmunkákat: több mint 350 köbméter föl­det felszedve elkészítették a Az utca lakói néhány nap­pal ezelőtt kis házi „ünnep­séget” tartottak. amelyen részt vett Szénási István, a Szolnok Városi Tanács vb- titkára is. Ez az útépítés — mondotta — példa lehetne arra, hogyan kell eredmé­nyesen együttműködni a la­kókkal a városi tanácsnak és a területi pártszervezetek­nek. A legfőbb érdem per­sze a lakóké, akik most 380 ezer forint értékű társadal­mi munkát végeztek. Nem először: két évvel ezelőtt a A kis „Ünnepségre” is szívesen eljöttek az utca lakói. Itt határozták el, hogy közős vacsorával is emlékezetessé te­szik az „útavatót” „tükröt” és majdnem ugyan­ennyi homokot és követ terí­tettek el. A tanács biztosí­totta a homokot, az útépí­téshez szükséges terveket és elvégeztette az aszfaltozást is. Az útépítésből derekasan kivették részüket az utca la­kóinak munkahelyei is: a MÁV ingyen biztosította a zúzott követ; a MÁV, a Cu­korgyár és a SZOTÉV ked­vezményesen adott gépeket. A munkában egy szovjet ka­tonai alakulat tagjai is sokat segítettek. gázt vezették be összefogva, korábban pedig csatornázták az Ibolya utcát. A tervekből még mindig nem fogytak ki: az útpadka elkészítésére és a járda aszfaltozására készül­nek. A tanács vb-titkára a vá­rosi népfrontbizottság elis­merését is tolmácsolta- a társadalmi munkából, a szer­vezésből legtöbbet vállalók­nak hat Kiváló Társadalmi Munkás és négy Érdemes Társadalmi Munkás kitünte­tést adott át. Szivükön viselték a sorsomat Nyolchónapos korom óta mozgássérült vagyok, nem tudok járni, és erőm a kéz­zel hajthatós betegkocsihoz sem elegendő. Ezért nagy öröm volt számomra, amikor három évvel ezelőtt egy Qlektromos tolókocsit kap­tam külföldről. Ezzel önálló­an tudok közlekedni a lakás­ban és az utcán egyaránt. De ahogy minden szerkezet előbb-utóbb meghibásodik, az én kocsim is elromlott. Külföldről már nem várhat­tam segítséget, így közvetí­tés útján a Tiszafüredi Alu­míniumgyár Bláthy Ot­tó Szocialista Brigádjának villanyszerelőihez jutott el a tolókocsim, és ők megjaví­tották. Azonban nem egy­szeri segítőtársként álltak mellém, mert az ismét el­romlott kocsimat úgy javí­tották meg, hogy a tizenegy tagú brigádból hárman el­jöttek hozzám, Üjszent- györgyre. Tették ezt minden ellenszolgáltatás nélkül, ön­zetlenül. Szeretném a nyilvánosság előtt megköszönni a rokon­szenves szocialista brigád segítségét, hogy ismeretlenül is a szívükön viselték a sor­somat. Sipos Erzsébet Űjszentgyörgy Sok élménnyel gazdagodtak Kilencedik éve lakom Szolnokon, a Széchenyi la­kótelepen. Nagyobbik fiam már kinőtte a napközis tá­bort, a kicsi tavaly kezdte el. Így van összehasonlítási alapom a gyerekek korábbi és jelenlegi nyári program­ját tekintve. Óriási válto­zást tapasztaltam. Minimális térítésért változatos prog­ramban, jó ellátásban része­sültek az idén itt a gyerekek és olyan jól érezték magu­kat, hogy szinte 5 percről sem akartak lemondani, amit ebben a közösségben tölthet­tek (Zöld iskola). Sok-sok kirándulás részesei ■ voltak, így például Tószeg, Tisza- püspöki, Tőserdő, Jászbe­rény, Tiszakürt, Kecskemét, Eger, Mátra, Szilvásvárad, s képtelenség felsorolni azokat a helyeket, ahol jártak. Emellett strandoltak, video­filmeket vetítettek számuk­ra, és a napközis tábor zárá­saként a Fővárosi Nagycir­kuszba látogatnak. A szülők nevében ezúton szerelnénk köszönetét mondani a peda­gógusoknak, akik szülőként álltak a gyerekek mögött és azoknak, akik anyagilag tá­mogatták a programok meg­valósítását, a konyhai dolgo­zóknak. akik a jő ellátásról gondoskodtak. Sz. I.-né Szolnok Tallózás leveleinkből Takács Sándorné szolnoki olvasónk csatlakozott leve­lében Somogyvári József pa­naszához, amelyet A gaztól már le se ülhetünk címmel közöltünk augusztus 11-én. Ebben arról írt, hogy a ta­vasszal szépen rendbe telt parkjukkal már senki sem törődik. Ugyanez a helyzet a Hubai utca mögött lévő te­rületen is. Az itt lakÓK és az óvodások összegyűjtötték a szemetet, de az elszállításá­ról három hónapja senki sem gondoskodik. Pedig a köztisztasági hivatalnál sze ■ mélyesen is bejelentette. A GÁV (Gödöllői Állatte­nyésztő Váll.) álomásának Kossuth Szocialista Brigádja Jászszentandráson tartotta összejövetelét augusztus >6- án és 17-én, amelyen a csa­ládtagok is részt vettek. A kellemes pihenés társasva­csorával zárult, de 17-én tár­sadalmi munkát végeztek a 100 éves tanácsháza felújítá­sán. A munkát Tóth Sándor inszeminátor, lokálpatrióta vezette. Ezzel a községen kí­vüli szocialista brigád tár­sadalmi összefogásának szép példája valósult meg, hason­lóan a jászberényi mentősök­nek a községben végzett tár­sadalmi munkájához. Kö­szönet a segítségért — Irta Kiss Istvánné, jászszentand- rási olvasónk. Találkozó 70 éveseknek címmel adtuk közre a szol­noki Őszirózsa kulívresoport felhívását július 28-i lap­számunkban. Sajnos, a cse­kély érdeklődés miatt nem tudjáic megtartani az össze­jövetelt — írta Balogh Lu­kács, a kultúrcsoport veze­tője. Kristóf Ilona írta Túrke- véről: A nyári olvasótábor­ban többek között a törté­nelemórák kiegészítő anya­gával és Magyarország kul­túrájával ismerkedtünk. El­látogattunk Salgótarján — Baglyosaljára, és színes programjaink között szere­pelt, hogy saját készítésű jelmezekben, díszlettel elő­adást rendeztünk, s a forga­tókönyvet is mi írtuk. Nagy örömünkre szolgált a közös­ségi munka. Hozzászólás cikkeinkhez Nem üdülőtelkek a malomszögiek Mór termett három körte címmel a malomszögi részen építkezők, kerttulajdonosok hangulatát idéztük — képpel illusztrálva augusztus 9-i számunkban. A cikkben azt írtuk, hogy a Zagyva új me­derbe terelése után üdülő­telkeket osztottak ezen a ré­szen. Ezzel kapcsolatban a következő tájékoztatást kap­tuk a Szolnoki Városi Ta­nács illetékesétől: A Malomszögben nem üdü­lőtelkeket osztottak, hanem kertművelési ágú zártkerti ingatlanokat, tartós haszná­latba, 50 éves időtartamra. Üdülőtelek csak belterületen alakítható ki, s az Országos Építésügyi Szabályzat sze­rint a területet teljes köz­művesítéssel kell ellátni. Külterületen üdülő (hétvégi ház, nyaraló) nem építhető. (Zártkert: a város külterüle­tének nagyüzemileg nem mű­velhető, elkülönített része.) A használatba vételi szerző­dés 6. pontja szerint az ide vonatkozó építésügyi előírá­soknak, jogszabályoknak megfelelően lehet csak épít­kezni. A zártkerti ingatlano­kon egy. 12—30 négyzetmé­ter nettó alapterületű föld­szintes (tetőtérbeépítés nél­küli), legfeljebb 3,5 méter homlokzatmagasságú, ille­tőleg legfeljebb 5,50 méter gerincmagasságú, a tájba il­lő, a földrész megművelésé­hez szükséges — ideiglenes tartózkodásra is alkalmas, az illemhelyet is magába foglaló gazdasági épület (szerszá- moskamra, terménytároló, présház) épület helyezhető el. De pince, fóliasátor, nö­vényház és állattartásra lé­tesítmény építhető. 0 kisiskolás Sebők Egy ízig-vérig sportember visz- szavonul címmel olvastam az au­gusztus 20-i Nép­lapban Sebők Gyuriról, a volt NB I-es labdarú­góról. Hajdani osztálytársamról, akivel gyerekko­runkban együtt rúgtuk a bőrt, így a városi úttörő­válogatottban is. Már nebulóként a kiemelkedően tehetségesek közé tartozott, jellemző mentalitásait, finom, technikás észjátékát később is megőrizte. Persze ehhez alapként kellett a „grund- iskola”, a Tisza-part és a be- lopakodás egy-egy üresen álló pályára. Az 1968-as ka­tonáskodás alatt összefutot­tunk, házi labdarúgó-bajnok­ságunkat nézte, és kérdőre is vont. miért álluk le „ezek­kel” focizni? De én is láttam őt játszani például Budapes­ten, a Honvéd stadionban, amikor Kocsis Lajosék meg­lehetősen beleizzadtak eszes védekezésébe. S úgy tudom, több mint három évig ját­szott Győrött. Sajnálom, hogy Gyuri pá­lyafutásának delelője fut- ballunk hanyatlásának kor­szakára esett. Adottságai alapján többre vihette vol­na. .. Sportvezetői munká­jához további sok sikert kí­vánok. Emlékképeim között őriztem ezt a gyerekkori fel­vételt, melynek jobb szélén a kisiskolás Sebők látható. Bódi István Szolnok Elbocsátható-e az Ingerült ápolónő? Munkaügyi vitákban több iránymutatóul- szolgáló tör­vényességi határozatot ho­zott a Legfelsőbb Bíróság. Kínos jelenet játszódott le egy vidéki kórházban. Az egyik segédápolónőnek nem tetszett a szakképzett nővér megjegyzése, ezért haragjá­ban a kezében lévő tálcát, amely gyógyszerekkel volt megrakva, a földhöz csapta. A hangos csörömpölésre a 'betegek is felfigyeltek. A történtek miatt az ápolónő­nek felmondtak, de az a ha­tározat hatálytalanításáért a munkaügyi döntőbizottság­hoz fordult. — Tíz éve dolgozom a kór­házban, ebből három éve azon az osztályon, ahol most vagyok — adta elő. — Belá­tom, súlyos hibát követtem el, de nagyon megbántam. Munkahelyi konfliktusom és családi okok miatt, annyira feldúlt állapotba kerültem, hogy nem tudtam magamon uralkodni. Eddig soha nem volt ellenem kifogás, szor­galmasan dolgoztam. Emiatt az egyetlen eset miatt nem lehet azt állítani — amit a felmondólevél —, hogy mun­kám ellátására alkalmatlan vagyok. A kórházi döntőbizottság megállapította: azon az osz­tályon, ahol az eset történt, a munkahelyi légkör rossz. Tehát az ápolónőt nem kell elbocsájtani, legfeljebb fe­gyelmi büntetésül más osz­tályra helyezni. Ezért a bi­zottság a felmondást érvény­telenítette. A határozat ellen a kórház a munkaügyi bírósághoz for­dult, de annak is az volt az álláspontja, mint a kórházi döntőbizottságnak, és eluta­sító ítéletet hozott. Az ez el­len emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság egyebek közt a következőket mondta ki: — A munkaviszony fel­mondásának elengedhetet­len követelménye azoknak a tényeknek, illetve körülmé­nyeknek megjelölése, ame­lyekből következik, hogy a dolgozó munkájára miért nincs többé szükség. Az al­kalmasság, vagy alkalmat­lanság elbírálásának kérdé­sében figyelembe kell venni a munkáltató feladatait, cél­jait, a dolgozó személyisé­gét. Csak ezek ismeretében lehet megnyugtató, megala­pozott és jogszerű döntést hozni, a kórház indoka az volt, hogy nem kíván olyan személyt foglalkoztatni, aki indulatain nem tud uralkod­ni, és a 'betegek előtt az el­várható emberi magatartást tanúsítani. A perben azon­ban nincs tisztázva, hogy a konfliktusnak mi volt az előzménye. Ki volt a vita kezdeményezője, a két nő­vér hogyan viselkedett egy­mással szemben, milyen ltí- fejezéseket használtak, az el­bocsátott ápolónő miért vesztette el önuralmát. Ezért felsősorban őt kell meghall­gatni, továbbá mindazokat, akiknek a jelenetről tudo­másuk van. Csak a tények minden részletre kiterjedő ismeretében szabad állást tfoglalni abban a kérdésiben: ■a történtekből léhet-e azt a következtetést levonni, hogy az ápolónő egészségügyi munkakör ellátására alkal­matlan. Mikor jár nem vagyoni kártérítés? Az egyik tsz szerelőjét a szövetkezet hibájából üzemi baleset érte, és olyan súlyos, maradandó lábsérülést szen­vedett, hogy a társadalom^ biztosító negyven százalékos munkaképességcsökkenést ál­lapított meg. Ennek alapján a III. fokozat szerinti bal­eseti járadékot folyósítanak részére. A szerelő vagyoni és nem vagyoni kár fizetéséért a tsz ellen pert indított. A munkaügyi bíróság dologi (kár címén 22 ezer, nem va­gyoni kártérítés címén 25 ezer forintot ítélt meg neki. Fellebbezésre a megyei bí­róság a szövetkezetét csak dologi kár fizetésére kötelez­te. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a nem vagyoni kártérítést is meg­ítélte. 1 A nem vagyoni kárért va­ló felelősség csak súlyos, nem vagyoni hátrányt oko­zása esetén állapítható meg *— mondta ki a határozat. ■Annak elbírálásánál, hOigy a kár a sérültnek társadalmi életben váló részvételét, vagy az-életét tartósan, eset­leg súlyosan megnehezítet­te-e. általában a társadalmi életben való részvétel lehe­tőségét, a fizikai és a pszic­hikai létet, a mindennapos élettevékenységet gátoló, Vagy súlyosbító körülménye­ket, továbbá az ebből a szempontból jelentős egyéb körülményeket összességé­ben kell mérlegelni. Körül­tekintően kell vizsgálni, hogy a sérülés következmé­nyei milyen súlyos megter­helést jelentenek, egészségi állapotában várható-e és milyen mérvű javulás. Egyebek között annak is nagy jelentősége van, hogy társadalmi kapcsolatok léte­sítésének lehetőségei meny­nyire szűkültek be. Ebben a vonatkozásiban figyelemmel kell lenni a sérült korára, egyéniségére, indokoltnak tekinthető igényeire, hajla­maira és korábbi életvitelé­re. ■ Az orvosszakértői véle­ményből megállapítható — hangzik tovább a határozat 1—. hogy a szerelő egészségi állapotában javulás nem várható, sőt a rosszabbodás sem kizárt. Eddigi életvitele nagymértékben korlátozott lett, kulturális, szórakozási és sportolási lehetőségei csökkentek. Mindezekre te­kintettel a munkaügyi bíró­ság indokoltan álllapította meg a nem vagyoni kártérí­tésre való jogosultságát. Ezért a megyei bíróság íté­letét megváltoztatva, a Leg­felsőbb Bíróság a munka­ügyi bíróság döntését hagyta helyben. H. E. Szerkesztői üzenetek K. Antal törökszentmikló­si és több, most bevonuló olvasónknak: A hadköteles szolgálatra bevonulót mun­kahelyétől egyszeri bevonu­lási segély illeti meg, amely a nősöknél a havi átlagkere­set 100, nőtleneknél az átlag- kereset 50 százaléka. A csa­ládfenntartó fiatalok kérhe­tik a családi segély megálla­pítását a lakóhely szerinti illetékes tanácstól, valamint az OTP-tartozás visszafizeté­sének az elhalasztását is. Sötét az utca jeligére: Az utóbbi időben sok levelet kaptunk a megye különböző településeiről, hogy itt vagy ott nem jó a közvilágítás, hiányzik egy-egy égő. Ami­kor utánanéztünk, mi az oka annak, hogy hosszú ideig nem javították meg, kide­rült, a TITÁSZ-hoz senki sem jelentette, nem tudtak róla. Ezért több olvasónknak is üzenjük, hogy a hibákkal közvetlenül hozzájuk, illetve az ÉMÁSZ-hoz vagy a helyi tanácsokhoz forduljanak. Összeállította: Csanltó Miklósa*

Next

/
Oldalképek
Tartalom