Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-25 / 199. szám
1986. AUGUSZTUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az esőt siratják a tiszazugi földek és állatok (Folytatás az 1. oldalról) időjárásban is másod vetésre. vállalkoztak — Vállalni keld némi kockázatot, a veszteségek mérséklésének reményében, öntözhető területen vetettünk 150 hektár rövid tenyészidejű kukoricát és 80 hektáron napraforgót. Az előbbi már ihánjrja a címert, az olajosnövény most virágzott el. Így, öntözve, annyit talán hoznak ezek a táblák, amennyit a tavasszal a belvíz miatt elvesztettünk. Nemcsak növényt, embert és gépet is próbára tesz ez a nagy szárazság. Csak ha lassít, és elül körülötte a por, akkor vehető ki tisztán, milyen erőgép is vontatja a talajművelő eszközöket. — Csak több menetben tudnak a gépek elfogadható vetőágyat készíteni — bosz- szankodik az elnök. — A kiszáradt föld eszi az alkatrészt meg az üzemanyagot. Holnap kezdenünk kell a repce vetését Háromszáz hektáron porba kerül a mag. Kelesztő eső nélkül aligha fog kicsírázná. Kisült legelőn éhen marad a jószág Nemcsak a növénytermesztőknek fáj a fejük a tartós szárazság miatt. Tele van panasszal Kollár Rozália, a Cibakházi Vörös Csillag Tsz főállattenyésztője ist az irányítása alatt dolgozó csaknem félszáz jószággondozó, fejő, takarni ányos és gulyás is megszenvedi az időjárást, az állatokkal együtt. — A 220 hektárnyi ártéri legelőnkön tartjuk, pontosabban tartanánk a növendékmarhákat és a vemhes teheneket. Az utóbbi jószágokat már be kellett hajtanunk, mert a kisült legelő jó ha a hízómarhákat eltartja. Azokat is csak úgy, hogy esti legeltetés után réti szénával kipótoljuk a napi takarmányszükségletüket. A téesz intenzív legelőire is kevesebb mesterséges csapadék jut most — hallom a főállattenyésztőtől, — mert a cukorrépa és a másodvetésű silókukorica termését mentik elsősorban az öntözővízzel. Amíg a legelőn a csapadékhiány, bent a tejházban a nagy meleg nehezíti a munkát. — A nagy hőségben gondot okoz a tej megfelelő hűtése, megemelkedett a csíra- szám. Az idén először most augusztusban igazolt vissza a tejipar harmadosztályú te-' jet a téeszünknek. Ez is viszi a pénzt az ágazattól, meg a sok ventillátor is. Mert a borjúnevelőben megfulladnának a fiatal állatok, megfelelő szellőztetés nélkül. — A fejőstehenek se örülnek — bizonygatja a fejési naplót mutatva Kollár Rozália — a tartós hőségnek. — Alig esznek a jószágok, csak vedelik a vizet. Abból pedig nem lesz tej! Nyugtalanok is, ami ugyancsak meglátszik a termelőképességükön. A napi ötezer literes fejési átlagunk augusztusban visszaesett négy és félezer literre. A nem éppen a legjövedelmezőbb ágazatnak számító szarvasmarhatartásban egyáltalán nem mondható biztatónak a főállattenyésztő gyorsmérlege az időjárás okozta kiesésekről. — A tervezett havi 18—20 kilogramm helyett jó ha 15 kilogrammos súlygyarapodást érünk el a hízómarhák- nál. Ha ehhez a kieséshez hozzáadom a kevesebb tej, a többletszéna-etetés és az épületek szellőztetésénél elhasznált plusz áram, költségét, havi 300 ezer forint körüli összeget kivett az ágazat zsebéből az idei nyár. A szilva bírta az aszályt A Tiszazugban is, a megyében is a szerencsésebb gazdaságok közé tartozik a Csépai Tiszamenti Tsz. Egy hónapja 80 milliméter eső áztatta a szövetkezet földjeit, de annak már — mutatja Subicz Ferenc kertészeti fő- ágazatvezető — nyoma sincs. — Homokosak zömében a mi talajaink, hamar „elejtik” a vizet. A főállattenyésztő bosz- szankodott, hogy a vízből nem lesz tej. A főkertész pedig amiatt aggódik, hogy víz nélkül nem lesz cukor. — Harmincfokos hőségben a felhevült homoktalaj 35 fokos meleget sugároz a fürtökre. Topped nek a szemek, lelassul bennük a cukorképződés. Meggyűlt már a bajunk a rendkívüli szárazsággal a szőlő növényvédelménél is. Elszaporodtak az atkák, és régen nem volt a tőkék között ilyen darázsin- vázió. Különösen a szagos fajták körül rajzanak. Muszáj volt rövid élelmezés- ügyi várakozási időt követelő vegyszerrel többször védekeznünk. Talán nem növeli meg különösebben az ágazat költségeit, mert éppen a szárazság miatt, a pe- ronoszpóra ellen kevesebb- szer kellett beavatkoznunk. Sorolja Subicz- Ferenc, hogy milyen helyzet alakult ki a Tiszamenti Tsz kertészetében az időjárás miatt. — Szeptember első fele helyett már most hozzá kellett látnunk a korai, fehér borszőlők szedéséhez. Ha továbbra is ilyen marad az idő, félő, hogy szeptemberre összeérik a többi fajta is. Már most is lenne mit szüretelni, csak nincs hozzá elegendő kéz. Javában tart még ugyanis a szilvaszüret. Ami végül is örvendetes, mert a tervezett 60 tonna helyett több mint száz tonna gyümölcs termett a hathektáros szilvásunkban. Aránylag az ára is elfogadható most, legalábbis érdemesebb a konzervgyáriba szállítani, mint a cefréskádiba. Szóval korai szüret elé nézünk, és hogy később ne kelljen bánnunk, jó lenne az érlelő nap mellé egy kis eső is. Hadd cukrosodjon a nedű! T. F. Vasárnap: tej is van, kenyér is van, csakhogy... Munkavédelem a Hűtőgépgyárban A Jászberényi Hűtőgépgyár a VII. ötéves tervben 116 millió forintot irányzott elő munkavédelemre, a munkahelyi ártalmak csökkentésére, a termék- és anyagmozgatás gépesítésére. A jelentős összegből felújítják, korszerűsítik a darukat, új targoncákat vásárolnak, modernizálják, továbbfejlesztik a szállítószalagokat. A vállalat több gyárában 61 millió forintot költenek a biztonságos munka feltételeinek javítására. A monotómia, az idegi terhelés csökkentésére az egyes munkafolyamatokat célgépekkel, automatizált berendezésekkel könnyítik. A veszélyes termelőberendezések, anyagok biztonságos kezelését 12 millió forintból teremtik meg, mindenekelőtt a tűzi horganyzót korszerűsítik, és megoldják a méregtárolás és kiszolgálás eddigi gondjait. A festéküzemben és más, nehéz levegőjű munkahelyeken levegőztető berendezéseket helyeznek üzembe, a zaj elleni védelemre pedig ötmilliót fordítanak. Az egészségre ártalmas munkahelyek kulturáltságára, az öltözők, mosdók, étkezdék felújítására, folyamatos karbantartására is számottevő az előirányzat. A dolgozók egészségének védelmére együttműködést teremtettek a munkavédelmi felelősök, üzemorvosok és a munkapszichológusok között. Az orvosi rendelők műszerparkját hét és félmilliós költséggel bővítik, a rehabilitációra pedig hétmilliót költenek. A szabad szombat általános bevezetése előtt úgy zajlott az átlagos magyar háztartás hétvégi előkészülete, hogy: kenyér, tej legyen, s minden többi csak ezután következett. A szabad szombat bevezetése óta kissé körülményesebb a kalkuláció. Az előrelátó háziasszonyoknak voltaképpen háromnapi kenyér, illetve tej bevásárlásáról kell gondoskodniuk. A szabad szombat végtére is nem arra való, különösképpen nyáron nem, hogy kenyérért, tejért álljunk sort. A kereskedelem, a szolgáltató ágazat legfontosabb szektora tétova, ám nem sikertelen léptékkel igyekszik követni a vásárlók igényeit, szokásait. Sok más országban, kiemelt üdülőhe- helyeken a tej- és kenyérellátás legfontosabb napjainak a szombatot és a vasárnapot tekintik a kereskedők. A fogyasztási szövetkezetekben dolgozó fiatalok első országos találkozója pénteken kezdődött meg Szeghalmon. A háromnapos rendezvényen több mint kétszázan vettek részt. Az ifjúsági házban rendezett megnyitón Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára a KISZ XI. kongresszusának határozataiból Szolnokon ezen a hétvégén a Jólét presszóban, a Széchenyi lakótelepi Léna étteremben, a Vosztok lakótelepen, a Híd bisztróban és az Expressz étkezőben lehetett tejet és kenyeret vásárolni. A Híd bisztróban mintegy 50—60 kiló szombati sütésű kenyér fogyott el, akiknek a hét közepén sütött kenyeret kínálták, to- vábbálltak, azzal a reménynyel, hogy majdcsak akadnak kevésbé szikkadt pékárura. Vasárnap délután 15 óra 10 perckor beszéltünk telefonon a Szolnok Megyei Sütőipari Vállalat ügyeletes művezetőjével, Nádudvari Antallal, aki elmondta, hogy a vállalat szombati sütésű kenyeret is tudna szállítani, ha érkezne megfelelő meny- nyiségű rendelés (?!) Vasárnap délelőtt tejet a város több pontján is lehetett kapni. —v. j — adódó teendőkről, Szilvasán Páll, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese pedig a szövetkezeti ifjúság feladatairól tartott előadást, A KISZ KB, a SZÖVOSZ, a vendéglátó Békés megyei és szeghalmi szervek által közösen rendezett találkozó három napján a fiatalok szakmai fórumokon cserélték ki tapasztalataikat. Szeghalmon Áfész-ffiatalok találkozója Püspökitől— Várkonylg Horgászok, halászok, fürdőzők Egy nyugodt szombat a Tiszán, a vízirendőrökkel A szolnoki Vízrendészeti Rendőrkapitányság épületében az ügyeletes enyhe rendreutasítással fogad: — Két percet késett. Kilenc órára beszélték meg az indulást. Némi szabadkozás, hogy az autóbusz, és az órám... Az ügyeletes járőr Magyar László rendőr őrmester — beindítja (egy pöccintéssel) a motorcsónakot, és irány. Tiszavárkony. Menet közben, túlharsogva a motor zaját, beszélgetünk. — HOigy lesz valaki vízirendőr? — Nagyon egyszerűen. Világéletemben ilyen munkát szerettem volna végezni. Ami a vízhez kötődik. 14 éve a Hazán: Gyetvai István főtörzsőrmester (Fotó: Hargitai Lajos) Csendélet a püspöki Strandon — Miért? — Mert szép. Rohanunk a vízen. Zöld, ezüst és itt-ott már sárgásbarna a parti fák fala. Lassítunk. Horgászladiik a víz közepén. Udvarias köszöntés, kérdés: — Mit fogtak az éjszaka? — Egy rossz dévért. — Hát az nem sok, de azért menjenek a part közelébe, mert a hajók útvonalán vannak. Itt-ott tétova fürdőzők, szerencsepróbáló horgászok. Idilli világ. — Nem mindig így van ez.. Voltak a nyáron is vízihulláink. Ital. fegyelmezetlenség, elképesztő felelőtlenség okozta a halált. Várkony felé közeledünk, a ‘bal parton tömeg, az ifjú vízirendőr számolni kezd: 2, 4, 6 ... — Több mint százan vannak a rákóczifalvaiak horgászversenyén. Kikötünk. — Ismeri Boris nénit? Csókolom Boris néni! Boris néni — Győré Imré- né jóval hetven év fölött van, ám életkora dacára itt révészkedik — 1941 óta. Csak egy epizódot közel félévszázados várkonyi révész- múltjából. — Mostanában volt 42 éve, hogy Szolnokot megbombázták. Éjjel-nappal hordtuk a menekülőket, élt akkor még az uram. Nem az oda-vissza út volt a nehéz, hanem az az örökös figyelés: mit hoz a víz? Fatörzs, rőzse, halott, vagy olyasmi, ami föl is robbanhat. Tiszapüspökire Gyetvai István főtörzsőrmester kalauzolásával indulunk. Már nem meglepő, hogy a vízi- rendőrség motorcsónakjában ülőknek integetnek a part mindkét oldaláról. Megállunk Csordás Ferenc halász kikötött csónakjánál. A zsákmányt nézzük: akad egy szép 4—5 kilós busa a bárkában. Fegyelmezetten, partközeiben haladó túrakenu, a benne ülő srácok ügyesen védik ki a rendőrcsónak verte hullámokat. Igaz, a főtörzsőrmester, aki 14 éve szolgál a testületnél, szinte „gyöngéd” módon fogja, lassítja, fordítja a hajót — legyen minél ikisebb a hullámverés. Megállunk. A Tisza közepén egy barna fej, „tulajdonosa” egy tizenéves fiúcska erőteljes mozdulatokkal húzza magát a part felé. „Ez legalább jól úszik” — mormolja Gyetvai István, de azért figyelmezteti arra, amire nem kéne figyelmeztetni senkit. Többet látott annál a vízirendőrségnél eltöltött 14 év alatt, semhogy szó nélkül hagyná. Tiszapüspöki: a máskor oly zsúfolt szabad strand most csöndesebb a szokásosnál, a büfé előtt nem áll sor. Teszünk még egy kerülőt a strand fölött, aztán visszaindulunk Szolnokra. Nyugodt szombat volt a Tiszán. Vágner János Tervek a versenyképesség megérzésére (Folytatás az 1. oldalról) Hasonlóan a korábbi esztendőkhöz, a VII. ötéves terv első évében is a kiemelt szolgáltatások esetében növekedtek a teljesítmények. Már az eddig eltelt hónapok is azt bizonyítják, hogy a piaci verseny erősödése közepette a szövetkezeti szolgáltató szervezetek csak akkor őrizhetik meg életképességüket, ha áraik és munkájuk minőségének versenyképességét folyamatosan javítják. A fogyasztóért folytatott verseny csak akkor lehet sikeres, ha a szolgáltatást végzők egyéni érdekeltségét erősítik. A gépkocsijavításban — a gépkocsipark öregedése miatt — a kereslet növekedése várható, ezt azonban csak azok a szervizek tudják majd kihasználni, amelyek a javítási feladatok széles skálájának megoldására felkészültek. A háztar- tásigép-javításban pedig csak azok állhatják meg helyüket, akik a mind korszerűbb berendezések — automata mosógépek, videomagnók — karbantartásához nélkülözhetetlen szakemberekkel és műszerekkel is rendelkeznek. Jászalsószentgyörgyröl Több Hátránypapir az építőknek Az Egyesült Jászsági Áfész jászalsószentgyörgyi fedél- lemezüzeme több, mint 30 százalékkal teljesítette túl első féléves termelési tervét. A múlt évben még értékesítési gonddal küzdő üzemben idén 2 hónapra egy újabb műszakot is szervezni kellett, hogy az igényeket ki tudják elégíteni. A homokolt és csupasz bitumenes fedéllemezek szélesebb körű kínálatával érték el ezt a szövetkezetnél. Terven felül több, mint 40 ezer tekercset gyártottak, és igy összesen 40,5 millió forint árbevételt értek efl.
