Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám

1986. AUGUSZTUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az örök megújulás képei Oeome Árpád gyűjteménye* k/állítása Tiszafüreden Barátok között Finnországban Brecht Ha te Ima -hegye és ex Igazi Jászberényben Tanítók Nyári Akadémiája dalra fakadjanak; dúdolja­nak még ha* titokban ifi, mert persze több a hamis hang, mint a tisztán csengő. Számunkra ennél csak egy volt a fontosabb. Sokszor hallottuk már otthon a kórus énekét. Tudtuk: tiszta harmó. niát, értő tolmácsolást, át­élést hallhatunk-Iá thatunk egy-egy hangversenyén. De itt, egy ids finn városban éreztük meg először igazán — amikor felcsendültek Per- golesl Stabat Mater című művének hangjai — hogy ez a tizenhárom lány és kar­nagyuk, Vájná Katalin sok­kal többet tud a muzsikában Sibelius szülőföldje A Riihimäkitöl negyven kilométerre fekvő negyven­hétezer lakosú város, Hä- menlinna felé indultunk. Jean Sibelius, az 1957-ben elhunyt nagy finn zeneszerző szülőföldje a következő esti hangverseny színhelye. Az európai városok szüle­tésével párhuzamosan nőt­tek ki Finnország első ten­gerparti . kereskedelmi köz­pontjai. A szárazföld belse­jében Hämenlinna vára volt az első erődítmény, amelyet a XIII. század közepén — IV. Béla királyunk tatárok elleni küzdelmével, a ma­gyar várépítés fellendülésé­vel egyidőben — építettek szürke kőből, vörös téglából. Finnország legrégebbi kő­termében ültünk a vár pincéd jében. „A finn kultfúra lábá­rejlő szépségről mondani. Meglepetés és nagy siker volt a fúvósötös — a magyar ze­nekultúra másféle színeit mutató — fellépése is. Ágai Dénes három tánca: a tangó, a boleró, és a rumba, vala­mint Farkas Ferenc XVII. századi régi magyar táncfel­dolgozásai mint Grieg, a nagy norvég zeneszerző Peer Gynt szvitjében a mesés-fantaszti­kus manók csillogó táncai hangzottak fel — könnyed és magabiztos előadásban. A fúvósötöst a magas színvo­nalú hangverseny minden résztvevőjét vastapssal kö­szöntötte az értő közönség. nál” — mondta a polgármes­ter. s igaz! A Finlandia cí­mű szimfonikus költemény, a Karélia szvit, a Legendák és hét szimfónia szerzője, Jean Sibelius született itt; valamikori háza huszonegy éve múzeum. A hires líceum diákja volt rajta kívül Eino Leino költő és — a magyar szakosok közül ki ne ismer­né, hisz nevének kiejtésével annyit birkóztunk — Emile Setälä. a hires finnugor nyelvész. Hatelma hegyén Néhány évvel ezelőtt lát­hattuk a Szigligeti Színház egyik előadásán azt a székek­ből, asztalokból, apró bútor­darabokból összedobált he­gyet Mint egy éles fénykép maradt meg bennem a jele­net; a labilis alkotmány te­tején — a megálmodott vá­gyak Hate Ima-hegyén — Puntila úr (Major Tamás) széles gesztussal, csaknem őr­jöngve magyarázta az élet ér­telmét, a székhegy lábánál figyelte szolgája, Matti. Ez a jelenet lebegett előt­tem, mikor a mogyoróbokrok ipögül lenéztünk a valódi Hatelma-hegyéről a városra, Háenlinnára. S a várra, ahol a gótikus lovagteremben a második hangversenyt hall­gatva a felejthetetlen muzsi­ka vezetett vissza — most már képzeletben — a megva­lósíthatatlan vágyak Hatel- ma-hegyére. S most már csak Helsinki van hátra. (Folytatjuk) Bálint Judit A Tiszafüredi Kis Pál Múzeumban Gecse Árpád festőművész kiállítását néz­hetik meg e hetekben az ér­deklődők. S merjük remélni, a „Hortobágy kapujában” is sokan lesznek, akiket érde­kel az alföldi festők doyen­jének művészete. A teljes­ség kedvéért azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy a múzeum két terme, amely­ben Gecse Árpád fény- és színérzékeny képeit elhelyez­ték, igényesebb képzőművé­szeti kiállításokra csak sze­rényen alkalmas. A termé­szetes megvilágítás hiányát még korszerű világítástech­nikai eszközökkel is nagyon nehéz lenne pótolni — a meglevőek sajnos tompít­ják „opálosítják” a képeket. Pedig a látvány teljességé­ben nagyszerű, a méreteiben is tekintélyes tárlat Gecse Árpád legjobb képeiből ké­szült értő válogatás. De ta­lán ennél is többet mond. hogy a művész gyűjteményes kiállításénak darabjai mi­lyen sűrűn változnak. A szá­zadunkkal egyidős festő ugyanis fáradhatatlanul dol­gozik ma is, bizonyítja, hogy a „másodvirágzásról” szóló legenda esetében élő valóság. Ha az utóbbi húsz esztendő­ben rendezett gyűjteményes kiállításainak anyagát idéz­zük emlékezetünkben, azt látjuk, hogy a jó fél évszá­zaddal ezelőtt alkotott, már klasszikus értékű, remek­művein — Parasztfej, Örz3e néni, Templomban, önarc­kép, Kucsmás fej. Falusi la­kodalom — kívül a festmé­nyek egy része kiállításról kiállításra cserélődik. Olyas­mi történik szemünk előtt, mintha egy sikeres színpadi mű érdemes szereplőit évről évre vagy időszakonként még nagyszerűbbekre cserélné a rendező. S a „rendező”, Ge­cse Árpád önmaga kiforrott A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent a Statisztikai Évkönyv, amely több évtizedre visz- szatekintve a számok tükré­ben mutatja be a hazánk társadalmi és gazdasági szerkezetében, valamint a lakosság életkörülményei­ben bekövetkezett változá­sokat. A népmozgalmi adatok szerint az országnak 1966. január elsején 10 640 000 la­kosa volt. az előző évinél 17 400-zal kevesebb. A lé- lekszám 1980 óta csökken, akkor 10 709 500-an laktak hazánkban. Tavaly 130 200 gyermek született, 4841-gyel több mint 1984-ben. Ezzel meg­szűnt a születések számá­nak 1983 óta tartó csökke­nési folyamata. 1985-ben 1428 esetben kettős, 25 eset­ben hármas és három alka­lommal négyes ikrek szület­tek. Az ikerszülések száma 1984-hez viszonyítva 103- mal növekedett A legtöbb nő húsz-huszonnégy éves korában szült 1985-ben az előző évi 2709-ről 2632-re csökkent e 17 éven aluli anyák száma, és 867-ről 948-na emelkedett a 40—49 esztendős ^ korban szülők száma. Ezer férfira 1071 nő jut szemben a 15 évvel ezelőtti 1063-mal. A lakosságon be­lül tovább emelkedett a hatvan évesnél idősebbek aránya, 1984-hez viszonyít­va tavaly 18 900-zal volt több az ilyen korúak szá­ma. > Ismét csökkent a közsé­giekben és növekedett a városokban élők száma. 1986. január elsején a la­kosság 19,5 százaléka a fő­városban, 38,9 százaléka a többi városban és 41,6 szá­zaléka a községékben élt. 1975 óta a legtöbben, 220 370-en tavaly változtat­Geese Árpád: Önarckép művészetét mindig megújít­va újabb és újabb képekkel lepi meg közönségét. Ese­tében nem kísért a megszo­kás, minden kiállításán sze­repel néhány új, maradan­dó értékű kép — ez pedig egy, lassan a kilencvenedik életévéhez közeledő művész esetében egyáltalán nem min­dennapos. A tiszafüredi tárlaton is örömmel fedeztük fel Gecse Árpád önmagát mindig meg­újító tendenciáit, ahogyan az ezerszer látott, de mégis ki­ismerhetetlen, mindig újabb szépséget árasztó, más klasz- szikusnak minősített képeit is fogadtuk. Szembetűnő az évtizedekkel ezelőtt készült és a mainak vehető alkotá­sok összehasonlításakor, hogy mennyire gazdagodott az idős mester színvilága, ké­pei mennyire „kivirultak". Azt is megállapíthatjuk ta­lán, hogy az évek múlásá­val Gecse Árpád derűje, az élet szépségeit megmutató képeinek horizontja mennyi­re megnőtt. Az előző folya­matot érezzük a Napraforgó variációkban, a Kardvirágok­ban, a Kislány virággal és más remek képeiről. ták meg állandó lakóhelyü­ket. Budapestnek 10 446-tal, a többi városnak együttesen 10 996-tal növekedett a lé- lekszáma, a községeké {le­dig 21 462-vel csökkent. Évről évre csökken a házasságkötések száma: ta­valy 73 238-an járultak az anyakönyvvezetők elé, 1713- mal kevesebben, mint 1984- ben, és 15 328-cal keveseb­ben, mint 1960-ban. Míg 1984-ben valamelyest csök­kent a válások száma, ta­valy ismét emelkedett: 29 309 esetben mondták ki a válást, 598-cal több­ször, mint az azt megelőző évben. Hazánkban 1985-ben 72 507 lakás épült. 2075-tel több, mint 1984-ben, s 12 490 lakás megszűnt, 1106- tal kevesebb, mint az az­előtti esztendőben. Az új otthonok 56,7 százaléka há­rom- vagy több szobás, az egyszobások aránya 6,8 szá­zalék, alig különbözik áz előző évi aránytól. A taná­csok tavaly 42 439 lakásit utaltak ki, 1985. december 81-én még mindig 158145 ’lakásigénylést tartottak nyilván. Tavaly 109 ezer lakást kapcsoltak be a vezetékes vízhálózatba, 36 ezret pe­dig a közcsatornahálózatha. A gázt 147 000. a távfűtést, pedig 24 364 lakásba vezet­ték be. 1980-hoz viszonyítva 1985- ben lényegesen emelkedett a száz háztartásra jutó tar­tós fogyasztási cikkek szá­lma. Személygépkocsija például a családok 36 szá­zalékának van már. Míg ■1980-ban 87, öt év múlva már 106 hűtőszekrény ju­tott száz háztartásra. . A porszívók száma ugyaneb­ben az időszakban 76-ról 85-r-e, a mosógépek száma 91-ről 99-re emelkedett. Ta­valy minden 100 család Őszi szüvetkszeti napok a jászberényi álésznil Egyhónapos rendezvény­sorozat Az őszi megyei szövetke­zeti napok alkalmából az Egyesült Jászsági Afész öt­hetes rendezvénysorozatra készül, mert idén ünnepli az egyesülés 10. évfordulóját. Augusztus 22-től a hozzátar­tozó 13 településen szövet­kezettörténeti kiállításokat, nyugdíjastalálkozókat, sport­napokat tartanak, népművé­szeti kiállítást rendeznek a tagok munkáiból. Szeptem­ber 19-én ünnepi ülésen em­lékeznek meg az egyesülés­ről, a megszilárdulás, majd a dinamikus fejlődés évei­ről. Ezután még * két hétig kedvezményes vásárlási ak­ciókat, kóstolással egybekö­tött étel-italbemutatókat, tagszervezési akciókat ren­deznek Jászberényben. Raiyklrösln, Szolnokon Tanácskozás az oktatási törvényről Mint ismeretes szeptember 1-én hatályba lép az új ok­tatási törvény. Milyen új feladatokat jelent ez az is­kolákban? Hogyan lehet és kell alkalmazni a gyakor­latban? Ezekről a kérdések­ről tanácskoznak az oktatás­ügy irányítói, iskolaigazga­tók. A középfokú intézmé­nyek vezetői Nagykőrösön re­gionális ankéton vitatják meg a feladatokat augusztus 25-én é9 26-án. Az általános iskolai igazgatóknak pedig augusztus 26-án Szolnokon megyei tanév-előkészítő ér­tekezleten nyújtanak segít­séget a törvény megvalósítá­sához. közül 21-nek volt színes te­levíziója, 9-nek fagyasztó­szekrénye és 28-nak auto­mata mosógépe. Az utóbbi adatokat 1980-ban még nem jegyezték. Az elmúlt esztendőben 2091 válalati gazdasági munkaközösséget hoztak létre, ezzel számuk 13 274- re emelkedett. Ezekben az egységekben 168 000-en te­vékenykednek. A magánsze­mélyek közül 730-an, 1985-ben alapítottak gazda­sági munkaközösséget, így a 2751 gmk-ban 16 000-en dolgoznak. Javultak tavaly a kórházi ellátás tárgyi és személyi feltételei. A kórházi ágyak száma 102 348, az előző évi­nél 2071-gyel több. Az or­szág 147 kórházában 12 597 orvos dolgozik, 773-mal gya­rapodott a számuk egy év alatt. Tovább’ növekedett ta­valy a táppénzes betegek száma. A keresők közül na­ponta átlagosan 258 ezren" voltak betegállományban, az 1984-es 252 ezerrel szemben. Az elmúlt esztendőben az egy dolgozóra jutó táppén­zes napok száma 16,2. míg 1984-ben 15,8 volt- Ismét több az alkoholista: számu­kat 1984-ben 422 ezerre, ta­valy már 435 ezerre becsül­ték. Az utóbbiak közül ta­valy 65 171 beteget tartottak nyilván az alkohol- és ideg­gondozó intézetekben. A közművelődés adatai szerint tavaly 8015 könyvet adtak ki. 1113-mal keveseb­bet, mint 1984-ben. A mozik 196 játékfilmet mutattak be, hárommal többet, mint az előző évben. A filmeket 70 millióan tekintették meg, egymillióval kevesebben, (mint 1984-ben. Az ország 41 színházában 13 082 elő­adást tartottak, 248-cal töb­bet mint 1984-ben. A város szélén, a Helsinki felé vezető hármas főút mentén áll az 1910-ben ala­pított első üveggyár épülete. A barna cseréptetővel fe­dett, fehérre meszelt falú tömb harmonikusan simul a ligetes tájba: hatalmas la­kóháznak gondolhatnánk, ha. nem figyelmeztetne a fel­kiáltójelként mellette álló gyáHkémény. Ez hát a híres műemlék, itt van a riihimä- kiek büszkesége, a finn üvegipar régi és mai meste­reinek kifürkészhetetlen ügyességgel, bravúros tech­nikával, finom művészi íz­léssel megformált műtár­gyainak gyűjteménye! A~ gyár valamikori nagycsar­nokának fehér téglafalainál állnak körös-körül az üveg­költemények, a szellősen el­helyezett tárlókban pedig az igazi kincsek. Ebben a csodálatosan szép környezet­ben valódi művészi élmény várt ránk a Bartók kórus és a fúvósötös első finnországi hangversenyén. ...tengertánc! Szikrázóan fehér blúzban, földig érő fekete szoknyá­ban megilletődötten vonultak be a zsúfolásig telt terembe a kórus tagjai. Derekukon nemzetiszínű szalag. Ez az a pillanat, amikor megértet­tem: nemcsak egy koncert ez a sok közül, de messzi kis országunk üzenete is. Csak­nem tíz éve ismerik egymást — ha csak postán küldött üzenetekből is, s most má­sodszor találkoztak a riihi- mäki és a szolnoki női kar tagjai. Egymás mögött állva éneketlék a hangverseny nyi­tányát, a két ország himnu­szát. Couperin-, Verdi-, Liszt-, Sztravinszkij-művek csen­dültek fel egymás után, az­tán Bartók és Kodály isme­rős dalai — köztük a tréfás, kedvesen egyszerű Egyedem- begyedem tengertánc, amit sokszor és sokfélé énekel­tünk együtt Dél-Finnorszá- got járva. És van-e nagyobb dicséret, egy kórus számára annál, mint hogy a velük való puszta együttlét arra készteti az egyébként kívül­állókat, hogy útón-útfélen Az idén a vakáció utolsó hetében kerül sor a Tanítók Nyári Akadémiájára. Az öt­napos tanácskozáson augusz­tus 25—29-ig a jászberényi főiskolán a megye száztíz nevelője vesz részt. Az aka­démiát Kelemen Endre, a Művelődési Minisztérium fő­osztályvezetője nyitja meg. Az oktatási törvény értel­mezése című előadásával. Majd a továbbképzés fő té­makörében — A nevelőmun­ka problémái és fejlesztésé­nek lehetőségei az alsó ta­gozatban — hangzanak el előadások, amelyeket szek­cióülések követnek. Többek között olyan fontos, a gya­korlati munkát segítő kér­dések kerülnek napirendre, mint az iskolai kezdő sza­kasz problémái, a szocializá­ció hiányosságai, zavarai, ta­nulási konfliktushelyzetek megoldása, a tanulási ne­hézségek okai, a motiváció szerepe a teljesítmények ala­kulásában. Az akadémiával egyidőben. tulajdonképpen annak egyik szekciójaként, készítik fel az úgynevezett Zsolnay-féle ne­velési-oktatási módszert al­kalmazó iskolák nevelőit, a második osztályban adódó feladatokra. Országos természetismereti vetélkedi Középiskolások számára szervezett országos termé­szetismereti vetélkedő kez­dődött tegnap Gyöngyösön, a TIT Természettudományi Stúdiója és a helyi intéz­mények rendezésében. Az évenként ismétlődő orszá­gos versenynek hagyomá­nyosan Gyöngyös a házi­gazdája. Az idén az átla­gosnál is nagyobb volt az érdeklődés: kétszáztíz csa­pat nevezett. Mindössze 20 két-háromfős csapat jutott közülük a gyöngyösi dön­tőbe. — ti — Hazánk fejlődése a számok tükrében Megjelent a Statisztikai Évkönyv Saönyi Ermébet senesaemönek a Buták kórus számára irt müvét vezényli Vájna Katalin Pappné Fekete Borbála, Patkós Imre, dr. Abrakául László, Benedek Sándor és Fancsali Oldamnr — a fúvósötös tagjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom