Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-16 / 193. szám

1986. AUGUSZTUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Tegnap Szolnokon helyére emelték Szabó László szolnoki szobrászművész kétalakos olajbányász emlékmű kompozícióját. A művész több mázsa anyagot használt fel a domborított hegesztett vörösrézből ké­szült 250—260 centiméter magas alakok elkészítéséhez. A talapzatot a Kőolajku­tató Vállalat dolgozói készítették, és se­gítségükkel került helyére az alkotás. A szobor avatására a bányásznap alkalmá­ból kerül sor Szolnokon a Pelikán parkoló és a Hősök Tere közti szabad területen Fotó: T. Z. Gimnáziumavató Szolnokon Benépesül a Széchenyi városrész középiskolája Katonai kollégisták, testnevelési tagozat lövőre már négy első osztály Közművelődési centrum lesz Űj gimnáziummal gyara­podik az idén Szolnok kö­zépfokú oktatási intézmény- hálózata. A Széchenyi vá­rosrészben, a nemrég épült Ecseki úti iskolában három gimnáziumi első osztály ki­lencven diákja kezdi meg tanulmányait. Mi jellemzi a tanév indítását? Hogyan ala­kulnak a személyi és tárgyi feltételek? Milyen hagyo­mányokat követ, vagy újsze­rű lesz-e az intézmény? Mi­lyen helyet foglal el a vá­ros, a miegye oktatási rend­szerében? Egy új iskola indításakor igencsak időszerű kérdések. Az intézmény tulajdonkép­pen, máris különleges, hi­szen a tizenhat tantermes épületben általános és kö­zépiskolások is tanulnak. Bí­ró Boldizsár, az intézmény igazgatója így öszesen ezer- egyszáz diákot, szülőket és 79 pedagógust üdvözölhet majd a tanév kezdetén. Az iskola nagyobbik része ter­mészetesen a kisdiákoké, a gimnáziumot mindössze négy tanteremben „rendezték be”. Mind a személyi mind a tár­gyi feltételek adottak a tan­év kezdéséhez. A tantestület kilenc pedagógusból áll, va­lamennyien egyetemi diplo­mával, s nagyobb részük több éves gyakorlattal is ren­delkezik. S noha új gimná­ziumról van szó, nem okozott gondot a beiskolázás sem. A diákok jelentős hányada természetesen a Széchenyi városrészben lakik, de akad­nak a környező települések­Űj külföldi filmsorozat ve­títését kezdi meg a követ­kező hónapban a televízió. Szeptember 6-tól sugároz­zák Élet a Földön címmel az angol televízió 13 részes is­meretterjesztő sorozatát. A hónap közepétől új ren­dezői sorozatot is műsorra tűznek. A hazánkban is jól ismert Tizenkét dühös em­ber alkotójának, Sidney Lu­met amerikai filmrendező­nek immár csaknem három évtizedes pályáját repre­zentáló sorozatban 9 híres ről bejáró fiatalok is. Az általános iskolai tanulmá­nyi eredményük alapján úgy tűnik eredményesen végzik majd el a gimnáziumot, ök lesznek majd az első érettsé­gizők. s rajtuk is múlik majd, milyen hírű lesz az intézmény. Az oktatást korszerű szem­léltetési eszközök segítik. Gondot a kicsi szertárhelyi­ségek akoznak. Mert igaz, az idén még csak az első évfolyamon tanulnak, az in­tézmény vezetői., már a jö­vőre is gondolva, a második, harmadik osztályos tan­anyaghoz kapcsolódó eszkö­zöket is megrendelték, illet­ve megkapták. A tervek szerint azonban csak egy „szűk” esztendőt élnek át az Ecseki úti Gim­názium és Általános Iskolá­ban. Mint azt Pataki Mi- hálytól. a városi tanács osz­tályvezetőjétől megtudtuk: jövőre új tizenkét tantermet vehetnek birtokukba a vá­rosrész diákjai. Az elképze­lések szerint az Ecseki úti intézményben tanuló alsó tagozatosok „költöznek” majd oda. S egy évvel ké­sőbb ugyancsak tizenkét tan­terem épül a felső tagoza­tosoknak. Így 1988-tól a gim­nazistáké lesz teljes egészé­ben az Ecseki úti tizenhat tanterem. A következő tanévben négy első osztályt indítanak a gimnáziumban. Kettőt a ka­tonai kollégistáknak, kettőt a helybeli illetve bejáró diá­íilmjét láthatják az érdek­lődők. A következő hetek tévé­műsorában szereplő külföldi produkciók között láthatják a nézők Robert Bresson francia rendező 1959-es filmjét, a Zsebtolvaj-t, A 39. lépcsőfok című, a II. világ­háború kitörését megelőző időszakban játszódó Hitchcock-filmet, Corneille Cid tragédiájának amerikai feldolgozását, valamint a néhány éve a hazai mozik­ban is vetített francia—svéd filmet, A csipkeverőnőt. koknak. Két osztály testne­velés tagozatos lesz. Mind­ez már jelzi is, hogy a Szé­chenyi városrész gimnáziu­ma új színfoltot jelent a város, s a megye közoktatá­si térképén. A testnevelés tagozat mellett olyan fakul­tációs tantárgyakat tervez­nek majd a harmadik évtől, mint a gépjárművezetés, vagy a számítógépkezelés, -programozás, a lányoknak a gyors és gépírás. S a tanul­mányok befejeztével mind­ehhez „jogosítványt” is kap­nak a fiataloik. Mindezek mellett természetesen a test­nevelést is felvehetik fakul­tatív tárgyként a diákok, s sikeres tanulás után sport- szervezői . versenybirói ké­pesítést szerezhetnek. E sok­féle lehetőség alighanem ha­mar népszerűvé teszi majd a pályaválaisztó nyolcadikosok előtt az új szolnoki gimná­ziumot. Az intézmény termé­szetesen szívesen látja a jó képességű, érdeklődő diáko­kat mindenhonnan, de első­sorban mégis a Széchenyi vá­rosrész középiskolája marad. Az intézmény a közokta­tási feladatok mellett köz- művelődési teendőket is el­lát a városrészben. Az idén nyáron nyitotta meg kapu­it az iskolában a Hold udvar, amelynek színpadán nagy si­kerrel vendégszerepeit a Budapesti Játékszín. A jövő nyáron természetesen ismét lesznek színházi esték a Szé­chenyi n, de addig is számos kiállítást, hangversenyt ren­deznek, s a majdan megnyí­ló sportlétesítményben is örömmel látják a diákok szü­leit. Az új gimnázium ilyen­formán nemcsak a diákok második otthona, szellemi műhelye lesz, hanem az egész városrész lakóinak közművelődési centruma is. — tg — Bélyeg a rákkongresszusra A Budapesten megrende­zendő XIV. Nemzetközi Rákkongresszus alkalmából, az „Évforduiók-események ’86” sorozaton belül 4 forin­tos bélyeget hoz forgalomba a posta augusztus 21-én. A bélyegképen Kaposi Móritz orvosprofesszornak portré­ja — a .szarkóma nevű daganatos betegség felfede­zőjének — és a kongresszus emblémája látható, s az eseményre utaló felirat ol­vasható. Lumet-, Bresson-, Hitchcock-filmek Külföldi produkciók a televízióban Fel kell-e fedeznünk Tornyait? Emlékkiállítás a szolnoki Galériában A címben feltett kérdés talán meghökkentő, hiszen még az alaposan megnyirbált iskolai művészettörténeti tananyagból sem maradt ki a század elején virágzó hód­mezővásárhelyi iskola vezető mestere. És minden érde­mesebb diák legalább két festményének címét — Juss és Bús magyar sors — könyv nélkül fújja. Tehát mond­hatjuk, hogy Munkácsi, Csontváry mellett Tornyai neve igazán benne van a közepesen művelt emberek tudatá­ban, A kérdés mégis indokoltnak tűnik, hiiszeti a közel­múltban előkerült, az „évszázad festmény-leletének” emlegetett, több mint hétszáz Tornyai-mű kapcsán kell feltenni. Másképpen megfogalmaz­va; vajon ez az eddigi ismert életmű közel egynegyedét je­lentő mennyiség miben és mennyiben módosíthatja a Tornyai művészetéről kiala­kított értékelést, változtat-e valamit a mester magyar művészetben elfoglalt, betöl­tött helyzetén? Tornyai monografikusa, a leletet rendszerező Bodnár Éva szerint csak kiteljesítet­te, gazdagította a nem utolsó sorban általa kialakított Tornyái-képünket, de nem módosítja azt. . A lelet jelentőségének ér­tékelésében a magam részé­ről azonban inkább a vásár­helyi Tornyai Múzeum igaz­gatójával, Dömötör Jánossal értek egyet, aki a Művészet című folyirat 1986. januári számában megjelent tanul­mányában a következőkben összegzi az ezzel kapcsolatos véleményét: „... az életmű mennyiségét mintegy egyne­gyedével emeli a lelet. En­nél a mennyiségi ténynél azonban sokkal fontosabb, hogy megváltoztatta Tornyai munkássága jellegének ará­nyait.” Tehát ha alapvetően nem is változtatja meg a mester életművének a XX. századi magyar festészet tör­ténetében elfoglalt helyze­tét, az életművön belül az egyes alkotói korszakok kö­zötti arányokat, a művészi, festői programot, szándéko­kat és azok megvalósítását jelentősen újra kell értel­meznünk az előkerült művek tükrében, még akkor is, ha eziek túlnyomó része vázlat, előtanulmány, de olyan kom­pozíció és színtanulmány, amelynek jó részét a festő teljes értékű alkot ásoknak te­kintette, ezért utólag szig­nálta is (nem egyet közülük kétszer is; a jobb és a bal al­só sarokban egyaránt). Az 1984 telén előkerült festményekkel egy helyen, Tornyai budapesti műtermé­nek padlója alatt találták meg, más fontos dokumen­tumokkal együtt, Tornyai ál­tal is elveszettnek hitt, har­minc évig vezetett naplóját is, amely nagy segítséget je­lenthet a további kutatás számára az egyes festmények pontosabb datálásában, va­lamint alkotásuk körülmé­nyeinek tisztázása szempont­jából egyaránt. Dömötör János az előzőek­ben már említett tanulmá­nya érdekes részleteket kö­zöl a most napvilágra került leletek előzményeiről, Tor­nyai 1983-ben elhunyt fele­ségének — aki a feltételezé­sek szerint a padló alá rej­tette a megkerült műveket — a Tornyai-hagyatékkal kap­csolatos szerepéről, valamint a szülőváros, Vásárhely és az özvegy a hagyatékkal kap­csolatos pereskedéséről. A Tomyai-leletet 1984 de­cemberében először a Ma­gyar Nemzeti Galériában mutatták be. Most Tornyai halálának 50 .évfordulóján a szolnoki Galériában rende­zett emlékkiállításom egy ré­szét a szolnoki közönség is láthatja. A tárlat anyagát a Nem­zeti Galéria és a vásárhelyi Tornyai János Múzeum gyűj­teményéből Bodnár Éva vá­logatta és a kiállítást ren­dezte. A megtalált képek olyan ismert, fő művek társaságá­ban láthatók, mint példáu' a Juss vagy a Csokor kötő asszony, az előbbi kép egy kisebb méretű változatáért Párizsban Nagy Díjat kapott a mester, az utóbbi képért pedig az állami nagy arany­éremmel tüntették ki. Tornyainak még egy érde­kes kapcsolata van Szolnok­kal. Bár sohasem alkotott a város művésztelepén, de már 1903-ban meghívták ide, 1910-ben pedig a telep törzs­tagjának is megválasztották. A kiállítás augusztus— szeptember hónapokban lát­ható a szolnoki Galériában. Rideg Gábor Fából, agyagból Népballada-illusztrációk Legjobb amatőrök Amatőr pop-rook együt­tesek szakmai táborát ren­dezték meg Salgóbányán, majd tizenhárom együttes vetélkedőjének országos döntőjét, a salgótarjáni Jó­zsef Attila Megyei Művelő­dési Központban. Az első helyezettek — Űj Menüett és Exotic — zenekarok fel­vételei még augusztusban elkészülnek. Ütő Endre operaénekes kiál­lítása nyílik hétfőn 17 órakor a Szolnoki Helyőrségi Mű­velődési Otthonban. Az alkot­mány ünnepének tisztele'éré rendezett kiállításon a mű­vész fa és agyag népballada­illusztrációi láthatók. A meg­nyitó után az operaénekes Kodály Zoltán népballada- és népdalfeldolgozásaiból énekel. A tóállítás augusz­tus 31-ig tekinthető meg. Megkezdték a beköltözést Új pedagógusszálló a megyeszékhelyen Aligha van olyan települé­se az országnak, amely el­mondhatná magáról, hogy az odaérkező szakképzett, és kezdő pedagógusainak meg­felelő, és főként olcsó szál­lást tud kínálni. Szolnok sem tartozik az elkényezte­tett és elkényeztető városok közé, éppen ezért öröm, ha a helyi tanács talál vala­milyen megoldást. Erre pél­da a megyeszékhely új peda­gógusszállója, amely egy magánház átalakításából épült. Tizennégy nem szol­noki fiatal, szakképzett taní­tó és tanár kap a körülmé­nyekhez képest megfelelő lakhelyet, öt esztendőre. A Táncsics Mihály úton létesített szállóban összesen tizennégyen lakhatnak, ket­tő, illetve háromágyas szo­bákban. A „leendő” szolno­ki pedagógusok megkezdték a beköltözést a valódi szál­lodára emlékeztető épület­be, amely augusztus 15-től valamennyi szolgáltatásával az ifjú tanárok, tanítók ren­delkezésére áll. Fotó: T. K. L. Minden bizonnyal vonzó lesz, a lakályos kényelmes pedagógusszálló

Next

/
Oldalképek
Tartalom