Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-16 / 193. szám

1986. AUGUSZTUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Olykor magad uram, ha szolgád nincsen Szolgáltatások berekfürdői módra Az egytálételeknek mindig nagy a keletje Szeizmográf zöldségre, gyümölcsre Városi kispiac Berekben a nagymedence körül népes család hevaré- szik: Boros Lajoeék. akik ötödmagukkal Záhonyból ér­keztek. — Sajnos, már az utolsó órákat koptatjuk, mivel, két hete pihenünk. Fizetővendég­ként szálltunk meg, és álta­lában mind a hellyel, mind az étel-, meg italkínálattal elégedettek vagyunk. Itt, benn a strandon, meg a für­dőn kívül is. Két dolog azért ■bosszant. Az. egyik az, hogy furcsállom: ahol naponta többezer ember, közöttük au­tós megfordul, egyetlen gép­kocsiszerelő sincsen. Velem is rakoncátlankodott a ki­szolgált Skodám kipufogó­ja, és itt álltam a legnagyobb tanácstalanságban. — Mi lett vele? — Magam uram, ha más mód nincsen alapon az egyik ismerősömmel kalapács, meg ■vasfűrész, segítségével, any- nyit alakítottunk rajta, hogy hazáig talán kibírja. — És a másik? Kopott gyeprószek — A fű jóval szebb is le­hetne. Sok helyen hiányzik: láthatja, itt a medence mel­lett inkább csupasz a föld, mint gyepes. Pedig egy ilyen híres strandon a zöld is egyféle szolgáltatás. Nem igaz? Minden bizonnyal az. A kopár foltokat szemlélve, mintha túlzsúfolt lenne a strand. Noha a területét megnagyobbították, azon a múlt hét végén is több mint ötezren kerestek felüdülést. A strand szélén kölcsönző, amelynek Dobi István a ve­zetője. Készségesen tájékoz­tat. — Az egyik sláger a gumi­labda: sokan vissza se hoz­zák, inkább kifizetik az árát Aztán néhány egyéb problé­ma is adódik: a lengő tekét hiába szereltük fel, rossz helyre került az állvány. Ép­pen a zuhanyzók elé, ahol akkora a forgalom, hogy le­hetetlen használni. — Mit keresnek a nyara­lók? — A jó tollaslabda felsze­relést, mert ami van, az már túljutott a virágkorán. Az­után a hat csónak és az öt vízibicikli sem sokat pihen, hszen közöttük is mindig akad rossz. Jobbak, újabbak kellenének, de hát a bőví­tésre az idén már aligha ke­rül sor. Ilyenkor ebéd után csen­des a bitumenes focipálya is. Mindössze egy jókötésű kar­cagi fiatalember, a húsz éves Pallagi János labdázik egy csehszlovák kislánnyal. — Repülőgép-műszerész szakmát tanultam és elhe­lyezkedés előtt néhány hetet nyaralok a fürdőben. És úgy látom, hogy a meglévő nagy­medencén kívül még egy hasonló másik elkelne, hi­szen nagyon sokan szeretnek úszni. A zsúfolt vízfelületet fi­gyelve úgy tűnt, van némi igazság az állításban, de hát az efféle / gyarapodásnak, nem elhanyagolható méretű pénzügyi vonzatai is adód­Sok a panasz a munkahe­lyi étkeztetésre, az ételek mennyiségére és minőségére egyaránt. A SZOT a Belke­reskedelmi Minisztériummal közösen megbízta az Orszá­gos Élelmezés- és Táplálko­zástudományi Intézetet, hogy állapítsa meg, a különféle fi­zikai igénybevétel mellett milyen mennyiségű és össze­tételű tápanyagra van szük­sége a szervezetnek. Megál­lapították, hogy az az opti­mális, ha a jelenlegi nagy­kereskedelmi élelmiszerárá­nak. Egyébként, a kérést jo­gosnak tartja Jobbágy Sza­bolcs a strand vezetőhelyet- tese is, aki a fürdő szolgálta­tásait sorolja. — Minden hét szerdáján a városi KlSZ-bizottság sport­napot szervez a strandon. A mozogni vágyók asztalite­niszben, fociban, úszásban mérhetik össze ügyességüket. Mivel sok a fiatal, minden sportágra akad jelentkező. — A tiszta fürdővíz is egy­fajta szolgáltatás. — A gyermekmedencének naponta, a ^kisebbeknek két­naponta, a nagymedencének kéthetente cseréljük a vizét. — Az utóbbi nem sok egy kicsit? — Amióta a vízforgató üzemel, így is megfelelő a tisztaság. A kérdésre igent, bólint Szentpéteri Rozália is, aki a városi Köjál ellenőreként éppen szemlét tartott a strandon. Frissítő masszázs A szolgáltatásokra vissza­térve többféle gyógykezelés­re is mód nyílik a fürdőben. A rászorulók ezeket orvosi javaslatra vehetik igénybe, bár egy frissítő masszázst 25 forintért akárki kérhet. A magyar ember kényes a hasára, éppen ezért jó leír­ni, hogy itt minden van, ami a szemnek szájnak in­gere. Az üzletsoron pecse­nyét, kolbászt, hurkát, diny- nyét, főtt kukoricát, egytál ételeket, birkapaprikást, sült halat éppúgy lehet kapni, mint csapolt sört. Odakint a strandtól 'nem messze a Kar­cag és Vidéke Áfész ABC- üzletében pedig 18 féle töl­telékáru kínálja magát. A bolt reggel fél héttől este hatig várja a vásárlókat. Igaz, egyre többen igényel­nék a vasárnapi nyitvatar­tási is, de hát ezt eddig nem sikerült elérni. Illetve oly­módon igen, hogy egy apró üzletet létesítettek a stran­don, ahol a feledékeny csa­ládok a hét végén is meg­vásárolhatták a hiányzó cuk­rot, lisztet, fűszerféleségeket. (A teljességhez hozzátarto­zik, hogy ottjártunk,kor ez a bolt betegség miatt éppen zárva volt). Üdülőhelyeken a fontos szolgáltatások közé tartozik a hajvágás is. Itt egyetlen kon számítva a könnyű fizi­kai munkát végzők és a szel­lemi dolgozók főétkeztetésé­hez naponta 17 forint 50 fil­lér, a közepesen nehéz mun­kát végzők ebédjéhez 21 fo­rint 50 fillér, a nehéz fizikai munkások menüjéhez pedig 29 forint értékű nyersanya­got használnak fel. A SZOT és a Belkereskedelmi Minisz­térium javasolja, hogy a munkahelyi étkeztetésben közelítsék a nyersanyagnor­mákat az említett értékek­hez. fodrász hölgy tartja rendben mindkét nem tincseit. Ked­den, csütörtökön a férfiak mehetnek, a hét többi nap­ja a hölgyeké. Némi galibát csak az okoz, ha például egy hétvégi ‘ randevúra készülő Tarzannak eléggé el nem ítélhető módon szombatra borostásodik be az arca. Eb­ben az esetben az ifjú vagy önmaga nyesi le valahogyan a torzsákat, vagy bekönyör- gi magát a hölgyek közé. Az­az kivárja amíg végre vala- hára rákerül a sor, ami iiyfen helyen ugye sohasem borbélyötperc. Furulyaszó a bejáratnál Orvos is van, naponta dél­előtt, délután, is rendel hét­végén pedig ún. mentőápo- lók tartanak a strandon ügyeletet. A posta reggel nyolctól négyig tart nyitva: a százhárom napi- és hetilap, folyóirat közül a strandon is sokféle található. A 1 segély­kérő előfizetői telefonok szá­ma 27: közülük 14 időn túli, lehalt segítségükül bármi­kor kérhető az óhajtott szám. A szolgáltatásokkal kapcso­latban felkerestük a tanács kirendeltségének a vezető­jét, Mátyus Ferencet is. — Az autójavításon kívül sokan hiányolják, hogy ben­zinkút csak Karcagon vagy Kunmadarason található, holott sokezer kocsi megfor­dul nálunk is. Azután akad száztizenhat olyan család is, ahol egy vagy több szoba a turisták rendjel kezesére áll. Az étel és Italkínálatot mi is megfelelőnek tartjuk, összes­ségében a szolgáltatások je­lenlegi szintje elfogadható. Persze, az is igaz, hogy az idén eddig itt megfordult 150 ezer ember léte újabb gon­dokat eredményez. Így egyre több az autós, és egyre ke­vesebb a parkolási lehető­ség. A strand főbejárata mel­lett, egy árnyas pádon idöß férfi szórakoztatja a közön­séget. Saját készítésű furu­lyáin játszva a szebbnél szebb dallamokat, sőt aki akarja meg is vásárolhatja ezeket az apró mesterműve­ket. Nem csoda, hogy sok a osodálója, hallgatója ennek a nem hivatalos, ingyenes iaugusztus közepi szolgálta­tásnak... D. Szabó Miklós Leszerelő katonák búcsúztatása A Magyar Néphadsereg csapatainál és intézeteinél bensőséges ünnepségeken búcsúztatták tegnap azokat a sorkatonákat, akik 18 hónap­pal ezelőtt kezdték meg a haza fegyveres szolgálatát. Leszereltek az egyetemekre korábban felvett fiatalembe­rek is, akik egyes ztendős katonaidő eltelte után kezdik meg tanulmányaikat a kü­lönböző felsőfokú tanintéze­tekben. Jól működik a „kispiac”, amit a józan be­látás engedélyezett a lakóte­lepek közelében, a városi csomópontok tájékán. Isme­retes az a rendelkezés, amely lehetővé tette, hogy a köz­vetlen termelők, a kijelölt helyeken kínálhatják porté­káikat, mezőgazdasági ter- melvényeiket. Gondos taná­csi szervek néhol külön asz­talokat is elhelyeztek szá­mukra, az eladókat pedig kö­telezték a környezet tisztán­tartására. A kistermelők, főként az úgynevezett „hobbisok” hoz­zák ide áruikat, mindenféle fogyasztói feleslegeiket, fólia­sátrak alatt termett korai retket, paradicsomot, ubor­kát, névnapra, ünnepi év­fordulókra időzített virágot, az első „szárazföldi” újbur­gonyát, borsót, zöldbabot, majd gyümölcsöt — cseresz­nyét, meggyet, barackot — sorban, ahogy a kis birtokon, a kertekben megterem. Nincs az a bolt, amelyik ilyen vá­lasztékot tudna nyújtani ker­tészeti termékekből a mun­kából hazasiető háziasszo­nyoknak, az árakat gondo­san mérlegelő, a filléreket is beosztani kényszerülő nyug­díjasnak. Nincs az a finom baromé­ter, amelyik érzékenyebben reagálna az időjárás válto­zásaira, hóra, fagyra, jókor jött esőre, korai szárazság­ra, jégverésre, különleges ter­mészeti csapásokra, mint a termelői piac, s ennek ki­csiny változata, a városi kis­piac. Az állandó árusok és vevők egy része már szemé­lyes jóismerősként üdvözli egymást. A termelő eleget tesz az alkalmi rendelésnek — holnapra hozzon friss to­jást, eltenni való gyümöl­csöt, vagy most felásott tor­mát a kovászos uborkához —, de megbeszélik a befőzés legjobb módszereit is. Mert kiderült — minden tévhittel ellentétben — hogy a pane­les házak szekrényeiben er­kélyre nyíló kamráiban is eláll a csavaros tetővel lezárt üvegben eltett befőtt és sa­vanyúság is, akár a jövő év nyaráig. Ez mégis csak ol­csóbb, mint a gyári portéka, a saját ízlést is jobban kielé­gíti, meg azután egyfajta ta­karékosság a téli hónapokra. Nem csoda, hogy egyre töb­ben vállalkoznak rá, előbb csak kísérleti alapon, majd évről évre nagyobb szaksze­rűséggel, hiszen gyakorlat te­szi a mestert. Van bizonyos társadalom- lélektani haszna is az embe­rek ilyenféle közvetlen talál­kozásának az árak alakulá­sában ugyan ellentétes, de egyébként mégis meglévő érdekazonosságának. Nem hiszem, hogy volt valaha is az országban akkora érdek­lődés a városi lakosság, az alkalmazotti, értelmiségi ré­teg vagy akár a munkásosz­tály részéről a mezőgazdasá­gi termelés, s az ehhez kötő­dő különböző időjárási és egyéb tényezők — például technikai, biológiai eljárások, eszközellátottság stb. — iránt, mint napjainkban. El­mondhatjuk, hogy alig van olyan család hazánkban, amelyiknek ne lenne valami­féle kapcsolata a fentiekkel, ne volna közvetlen vagy köz­vetett tájékozottsága a kis­kert hasznosításáról, a föld termőerejét fokozó módsze­rekről. Ezzel együtt az is tudato­sult, hogy a kistermelői munka nem valamiféle tőkés körülményeket újraélesztő tevékenység, hanem az or­szág ellátásának nélkülözhe­tetlen — a szocialista szek­torhoz igazodó, hozzá kötő­dő, divatos szóval: integrált —, vagyis szerves része. Amint a statisztika is kimu­tatja, a burgonya- és zöld­ségféléknek csaknem kéthar­mada, a gyümölcsmennyi­ség 64 százaléka innét szár­mazik. A kistermelés aránya például a sertéstenyésztés­ben meghaladja az 58 száza­lékot, s a baromfiállomány 43 százaléka szintén itt ta­lálható. Miközben számos terméknek, munkaigényes növénynek szinte kizáróagos előállítója a háztáji és kise­gítő gazdaság. Példák soka­ságát lehetne felhozni ennek a központi beruházást nem igénylő „szektornak” a fon­tosságára, amely mind azt igazolja, hogy megérdemli a fokozott figyelmet és gon­doskodást. A kistermeléssel való törődés — számos jó példa van erre — a termelő- szövetkezet, a nagyüzem szá­mára is hasznot hajtó befek­tetés. Az elhanyagolása — egy-egy értékesítési, felvá­sárlási kihagyás, melléfogás élesen megmutatta ezt _ je­lentős kárt okozhat a nép­gazdaságnak. Azt hiszem, hogy azon is túl vagyunk már, amikor a városi ember irigyelte a pa­raszti jövedelmet, hiszen lát­ja érzékeli, hogy amögött mennyi munka, vesződség áll. S maga is tapasztalhatja, hogy a termelési költségeket — öntözés, permetezés, piac­ra fuvarozás, a munkaidőt nem is számolva — olykor alig fedezik az elért bevé­telek. Miközben a támogatás hiánya vagy elégtelensége egyes ágazatokban visszafej­lődést is okozott. Mindezt — külön közgazdasági, tudomá­nyos tanácskozás nélkül is — jól lehet lemérni, akár ana­lizálni is a piaci standokon, s a vélemények megbízható forrása felől aligha lehet két­sége bárkinek. Külföldi vendégek olykor elismeréssel állapít­ják meg, hogy hazánkban alig van nyoma a hiánygaz­dálkodásnak, az élelmiszer- piac legalábbis bőségről ta­núskodik. Panaszra ne nyíl­jon ilyenkor a szánk, hiszen örömmel nyugtázzuk ezt mi magunk is. Bár néha düny- nyögünk az árak primőr idő­szak utáni süllyedésének las­súsága vagy csekély mértéke miatt, de tudjuk ,hogy volt s lehet ennél magasabb ár is. Ahogy a piacon hallottam: Csak rosszabb ne legyen! F. T. P. Világtalálkozó előtt A magyar rákkutatás helyzetéről A magyar rákkutatás eredményednek reprezentatív le­hetőséget ad a XIV. Nemzetközi Rákkongresszus, amelyet augusztus 21. és 27. között rendeznek meg Budapesten — mondotta dr. Eckhardt Sándor egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa, a világtalálkozó fő­titkára, aki a hazai kutatások helyzetéről adott tájékoztatást. Magyarországon elsősor­ban a rák keletkezésével • kapcsolatos kutatásokat vé­geznek. A kémiai- anyagok rákkeltő hatásának vizsgá­latában jelentős sikereket értek el, s virológiái kuta­tásokról is beszámolnak majd á kongresszuson részt vevő kollégák — folytatta Eck­hardt professzor. Alapvető fontosságúak a daganatos megbetegedések pathológiá- jában végzett kísérletek is. Dr. Lapis Károlynak, a SO­TE I. számú Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intéze­te igazgatójának és munka­társainak nemzetközileg is elismert kutatócsoportja fő­ként a daganatok áttétképző­désének kérdésében muta­tott fel jelentős eredménye­ket. A biokémiai farmakoló­giában is előrehaladás ta­pasztalható, csakúgy, mint az immunológiai kutatások­ban. Az elmúlt négy év egyik legjelentősebb kutatási terü­lete az onkogének vizsgála­ta: ezeket elsősorban az MTA szegedi, debreceni ku­tatóintézeteiben, valamint a budapesti I. Számú Kór­bonctani és Kísérleti Rák­kutató Intézetben végzik. Említést érdemelnek a Fré­déric Joliot-Curie Sugárbio­lógiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet munkatársai­nak sugárbiológiai kísérle­tei is. Ezt követően a főorvos arról szólt, hogy a magyar tudósok nevét a gyógyszer­kutatások tették leginkább ismertté a világban. Számos klinikai, egyetemi, intézeti munkacsoport szerzett érde­meket a daganatos betegsé­gek gyógyszeres kezelésének vizsgálatában. Az elmúlt 4 évben több, rákellenes hatá­sú új anyagot próbáltak ki állatokon, illetve már a kli­nikai gyakorlatban a Chinoin az EGIS és a Kőbányai Gyógyszerár úgy ár szakem­berei a Gyógyszeripari Ku­tató Intézetben, az I. Számú Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetben, vala­mint az Országos Onkológiai Intézetben. A klinikai kutatások ered­ményeként sikert értek el a rák megelőzésében, és a ke­zelésében is. A dohányzás és az alkoholfogyasztás elleni küzdelemben még nem ju­tottunk messzire — hang­súlyozta. A rákos megbete­gedések kimutatásában annál inkább: tavaly L2 millió nő­nél végeztek méhnyakrák szűrővizsgálatot, s 1500-nak kezdődő daganatos betegsé­ge volt. Hasonló akciót indí­tottak a közelmúltban az emlő-, a vastag- és végbél- rák felderítésére. A korai diagnosztikai ku­tatások a berendezések hiá­nya miatt nem eléggé halad­nak előre. Eredményesek azonban a radio-immundiagnosztikai vizsgálatok. A sebészetben a lézer be­vezetése jelentett segítséget a daganatok gyógyításában. A ráksebészek szemléletváltá­sa nyomán — korábban a radikális műtéti beavatkozást tartották célszerűnek — ma sokkal inkább a szervezet funkcióképességének és a be­teg életminőségének a meg­tartása a cél. A daganatok transzplantáció-sebészete még nemzetközi vonatkozás­ban is gyermekcipőben jár. Dr. Eckhardt Sándor a su­gárterápiában a számítógé­pes dozimetria bevezetéséről szólva kiemelte: ez arra ad módot, hogy — a mellékha­tások elkerülésére — ponto­sabban tudják alkalmazni a meglevő sugárforrásokat. A kongresszuson a sugárhatást fokozni képes, úgynevezett súgárérzékenyítő anyagokról is elhangzanak majd ma­gyar előadások. Ugyancsak ismertetik a ma már szinte hagyományokkal rendelke­ző kemoterápiás eljárásokat: ezek közül figyelmet érde­melnek a petefészek-, a he­re- és az emlőrák gyógyítá­sában elért legfrisebb, s biztató eredmények. A gyer­mekkori daganatok kezelé­sében rendkívül pozitív ada­tokat ismertethetnek or­vosaink. Ma már tíz, tizennégy éven aluli kicsiny közül hatot meg tudnak gyógyítani, még ha a daganat előrehaladott is. Kísérleti stádiumban van az immunterápia: az interfe­ronhoz fűzött remények nem váltak be. Néhány, igen rit­ka betegségben alkalmazha­tó, bár nem veszélytelen, s drága szer. A világtalálkozón magyar előadások hangzanak el még a rákos beteg ápolásáról, a fájdalomcsillapításról, vala­mint az onkológiai oktatás helyzetéről — mondotta vé­gezetül Eckhardt Sándor. Javaslat a munkahelyi étkeztetés nyersanyagnormáira

Next

/
Oldalképek
Tartalom