Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-12 / 163. szám
1986. JÚLIUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Sok a tészta és a zsír NEB-vizsgálat a gyermekélelmezésről Jászberényben A fejlődésben növésben levő gyermekek élelmezése a felnőttekétől eltérő követelményeket támaszt. Az étlap összeállításánál figyelembe kell venni a tápanyagszükségletet, a változatosságot, de még az Íz, szín és forma összhangjált is. A gyermekekben nem a biológiai szükséglet és az ésszerűség befolyásolja az ízlést, hanem az ételek kellemes íze, megnyerő külseje. Az óvodások és iskolások élelmezésében az étrend összeállításakor, az ételek elkészítésekor ezt nem lehat figyelmen kívül hagyni. Sőt azzal is számolni kell. hogy otthon a meggyökeresedett táplálkozási szokások miatt a gyerekek nagy szénhidrát- és zsírtartalmú ételeket, kevesebb főzelékfélét fogyasztanak. A gyermekélelmezés helyzetét 1978 októberében vizsgálta a jászberényi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az iskoláktól, óvodáktól azóta szak- vállalatokhoz került az élelmezés, azzal az igénnyel, hogy felkészültségüknél, lehetőségeiknél fogva a sajátos követelményekeit jobban elégítsék ki. A közelmúltban a NEB újból megvizsgálta a gyerekek intézményes élelmezését, mert több panasz, bejelentés érkezett, főleg a minőség miatt. Jászberényben a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat, a községekben pedig a jászberényi és a jászapáti áfész a gazdája az óvodás és iskolás korú gyerekek étkezésének, Jánoshi- dán ezt a helyi tsz oldja meg. A vizsgálat általános megállapítása szerint a községekben nem, vagy csak alig javult a helyzet, Jászberényben pedig egyenesen elmaradt a korábbi szinttől. Különösen az óvodákban volt sok panasz, amiért a NEB az év elején ott külön vizsgálatot is tartott. A főzőkonyhák, tálalók, mosogatók és ebédlők tisztasága általában megfelelő, bár higiéniai szempontból is több kifogás merült föl. A korszerű táplálkozás nincs megoldva, mert a biológiailag értékes tápanyagokat háttérbe szorítják a zsíros ételek. A Jászság 16 ezer óvodás és iskoláskorú gyerekének több, mint fele veszi igénybe ezt az étkezési formát, ezért a településeken fokozott figyelemmel kísérik a feladat megoldását. A színvonal emelése érdekében hozott intézkedések azonban nem minden esetben hozták meg a várt eredményt. A népi ellenőrök részletesen és átfogóan megvizsgálták a gyermek- és diákétkeztetés feltételeit. Jászberényben az 1300 adagos Korcsolya utcai konyhán 1800 iskolásra főznek, a megterhelés ellenére különösebb szabálytalanságok nélkül. Jászfény- szarun a berendezések elavultak, rossz elrendezésűek. A zsúfoltság miatt idén új épületbe kívánják a konyhát elhelyezni. Jászárokszál- láson triciklivel szállítják az ebédet, és a vizsgálat szerint néha ez több órát is igénybe vesz. A portelki gyerekeknek okoz legtöbb gondot a szállítás, mert egy óra, fél kettő körül kihűlve érkezik meg az ebéd, és az óvodában egyes ételfajták melegítésére nincs lehetőség. Az iskolások az uzsonnával együtt kapják a másnapi tízórai süteményt. Az is előfordul, hogy egyesek, mivel indul az autóbuszuk, lemaradnak az ebédről. Jászberényben a Kossuth Üti Óvodában penészes falakat találtak. A jászapáti napközi otthonban viszont példaszerű tisztaság és rend fogadta az ellenőröket. A számviteli és bizonylati rendben nem volt lényeges kifogásolni való. Érdekes módon a vendéglátó vállalatnál a nyereséges étkezés ellenére nagy mértékű pazarlást állapítottak meg. Tálalókonyhánként naponta 100—200 kifli, 30—40 liter kakaó, a főzelék és a leves egyharmada kerül érintetlenül a moslékba. Ez természetesen felveti az étlap és a minőség problémáját is. A községekben ritkábban, de a vizsgált két hónapban Jászberényben az esetek jelentős részében a tervektől eltérő ebéd érkezett. A változtatások következtében gyakori az ismétlődés, nincs meg a kívánt tápérték, kisebb a vitamintartalom, és nem csoda, ha az egyhangú ebédből (tésztaleveshez túrósbukta) a malacok étke lesz. Figyelmes törekvést tapasztaltak a népi ellenőrök a jászapáti áfész egységeinél, ahol a baromfihúst többféle változatban kínálták a diákoknak. Általános vélemény, hogy a nyersanyagnormáktól és az áraktól függetlenül, ugyanazon alapanyagból, valamivel több munkával sokkal változatosabb és ízletesebb ételeket is főzhetnének. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a konyhák nem eléggé törekszenek a korszerű, egészséges táplálkozásra. Bár a hús, a tej, a szárnyas, a zöldség- és a gyümölcs felhasználása jellemző, de gombát, halat nem találtak az étlapokon. Sok a tészta és a zsír, margarint nem használnak. A savanyított tejtermékek is hiányoznak az étrendről. A Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat eredményeit összegezte, s a tanulságokat valamint a javítás érdekében tett javaslatait megküldte az illetékeseknek. Javasolta az iskola vagy a körzeti orvosok közreműködését az étrend összeállításában, külön- külön egységenként a higiéniai és tecnhikai feltételek javítását, az ellenőrzés szigorítását. A vizsgálat ezzel nem ért véget, mert a gyermek- és diákétkeztetés ellenőrzésére visszatérnek még a népi ellenőrök. Lukácsi Pál KENDERESEN Bővül a kereskedelmi hálózat A Kisújszállási Szövetség Áfész VII. ötéves tervének első esztendejére ütemezte Kenderes nagyközségben egy új élelmiszerbolt megépítését. A Lenin út 110. szám alatti építkezés befejezését, átadását augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére programozták. a beruházás jelenlegi állapotában már biztosra vehető, hogy a tervezett határidő előtt, még ebben a hónapban a vásárlók rendelkezésére állhat az új üzlet, amely a nyitásától gazdag választékkal — baromfitermékek, mirelitáruk, cukrász- sütemények, húskészítmények. — várja az oda betérőket. A mintegy 3,5 millió forintos beruházással 165 négyzetméterrel bővül Kenderes kereskedelmi hálózata, a már a VI. ötéves tervidőszakban megkezdett fejlesztéssorozat újabb állomásaként. Európai állattenyésztési kongresszus Szeptember 1. és 6. között Budapesten rendezik meg az Európai Állattenyésztők Szövetségének 37. kongresszusát. A találkozó iránt igen nagy az érdeklődés; 29 országból érkeznek szakemberek, akik több mint 500 előadást tartanak majd — közösen a magyar állattenyésztési kutatókkal és gyakorlati gazdákkal — az állattenyésztés időszerű feladatairól. Falusi biz Tiszarofton. X. z. Mi lesz veled Holt-Tisza? I. Szolnok legnagyobb üdülőövezete épült ki az elmúlt években, évtizedekben az alcsiszigeti Holt-Tisza mentén. Közel 14 kilométer hosszúságban kanyarodik, patkó alakot ír le a holtág, a városhoz közelebb eső végén az evezőspályával, a másik vége a 6-os busz mostani végállomásának közelébe kanyarodik visz- sza. 2,7 millió köbméter víz, a legmélyebb pontján lehet vagy 6—7 méter, csodálatos táj. csend, nyugalom. Milyen hát a Holt-Tisza? Sok jót, de még több rosz- szat hallani róla az utóbbi években. Dr. Bancsi István, a Kö- tivizig vízminőségvizsgáló laboratóriumának vezetője: — A holtág sótartalma durván kétszerese a Tiszáénak. Ha elmaradnak a vízpótlások, akkor lényegesen kedvezőtlenebb értékeket mérünk. A Tiszáénál \kétszerte nagyobb sótartalomnak mi a hatása az élővilágra? — A holtág vizébe évente mintegy 130—140 tonna só- tjerhglés jut. Legalábbis azokról a helyekről, amelyeket szennyező forrásként tartunk számon. — Melyek ezek a szeny- nyezö források? — A Héki Állami Gazdaság, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola szeny- szajoli Áfor-bázistelep. Az elmúlt években kezdeményezések történtek a szennyvízbevezetések megszüntetésére. A Héki Állami Gazdaság gyakorlatilag '— Milyen horgászvíz a Holt-Tisza? Tömpe Imre, a Szolnoki Munkás Horgász Egyesület irodavezetője: — Kelet-Magyarország egyik legtisztább vize! — Néhány évvel ezelőtt azonban olyasmi történt, amire a horgászok sem számítottak. Növényevő halakkal, amurokkal 1népesítették be a Holt-Tiszát. — Igen, a holtág egyik „betegsége” volt a túlzott elhínárosodás, ezért telepítettük be az amurokat 150 mázsát. A fehér illetve a pettyes busák pedig az algákat fogyasztották. Pusztították is alaposan az amurok, a busák a vízinövényeket. Talán nem túlzás megállapítani: az emberi beavatkozás következtében fölborult a biológiai egyensúly. Dr. Bancsi István: — A horgászok, a halászok elképzelései nincsenek mindig összhangban a vízminőség követelményéivel. — Itt mi történt? — Általában el kelléne döntenünk mire szeretnénk használni egy természetes víz készletét és ehhez kellenne rendelni a továbbiakban minden tevékenységünket, többek között a haltelepítéseket is. Természetes és kívánatos, hogy egy tiszai holtágban partHorgászok, kajakosok, kenusok, kertészkedő, pihenő üdülőtulajdonosok birodalma. A fürdőzők azonban panaszkodnak: nyáron, hosszan tartó kánikulában megbüdösödik a víz. Mi legyen a Holt-Tiszával? Nyűg a város nyakán, hogy eny- nyi év alatt sorsát nem tudták megnyugtatóan rendezni ? Öntözővíznek még használható, fürdőzésre nem ajánlják, a távlati tervekben a 80 ezer lakosú megye- székhely tartalék ivóvízbázisa lehet. megoldotta, folyamatban van a Killián György Repülő Műszaki Főiskola szeny- nyezőbázisának lekötése, így a holtág felső végén a szajoli bázistelep marad meg szennyezőnek. — Tisztított vagy tisztí- tatlan szennyvíz ömlött, ömlik a \Holt-Tiszába? — Tisztított, legalábbis ezekből a szennyező forrásokból. De lényegesen több kellemetlenséget okozhatnak azok a bevezetések, amelyeket nem tudunk ellenőrizni: például a Kertváros csapadékvíz-elvezető csatornái. Azt sem tudjuk, hogy milyen illegális szennyező források létezhetnek. — Ismeretei szerint menynyi szennyvíz jut évente a holtágba? — Durván 200—220 ezer köbméter. Ez annyit jelent, mintha évről-évre 20 ezer 10 kilós műtrágyás zsákot ürítenénk a Holt-Tiszába. Ez azt hiszem jól érzékelteti, hogy aiz időszakos vízszíneződések, a „vízvirágzások” nem véletlenül következnek be. menti nádas gyékényes, vízililiom, hínár legyen két- három vagy akár ötméteres sávban. Ugyanis ha ezek a növények hiányoznak, akkor az algák hasznosítják a táplálékkészletet. Ez vezethet adott esetben a vízszí- nezőáéshez, a „vízvirágzásokhoz”, ami nem okoz örömet az üdülőknek a fürdőzőknek, a csónakázók- nak. Tömpe Imre: — A haltelepítést egyelőre leállítottuk, mert mi is észrevettük, hogy a halak károsan befolyásolták a Holt-Tisza élővilágát; szinte kitakarították a növényzetet a vízből. Örömmel vettem észre, hogy néhol már ismét megjelent a vízililiom. Az Alcsiszigeti Holt-Tisza kezelője a Közép-tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság. — Mit jelent a kezelés? Boros Béla, a Kötivizig vízrendezési, vízhasznosítási és társulati osztályának osztályvezető helyettese: — Ügy tűnik, a leghálátlanabb feladat jutott nekünk. mint kezelőknek. A kezelés azt jelenti, hogy a vízügyi szolgálat gondoskodik a létesítmények karbantartásáról, üzemeltetéséről. A holtág esetében ez fenntartási munkákat jelent, a Holt-Tisza egyelőre belvíztározó, nyáron öntözővíz-tározó. Tehát igyekszünk olyan vízszintet tartani, ami alkalmas ősszel a belvizek befogadására, nyáron pedig öntözésre. — A víznek >— ez is természetes — időről, időre cserélődnie kell. Csakhogy 2,7 millió köbméter vizet nem olyan egyszerű cserélni. Mi a módszer, mikor került sor rá legutoljára? — Ahogy az üdülőtulajdonosok is észlelik, a vízcserét csak részben tudjuk megoldani. A holtág úgynevezett nulla szelvényében — az evezős pályánál —van egy zsilipünk. A Holt-Tisza vizét október közepéig leengedjük a lehető legalacsonyabb szintre, majd a koratavaszi árhullámból friss Tisza-vizet eresztünk a holtágba. Ezt minden évben megtesszük. A vízcsere azonban a 13,5 kilométeres Holt-Tiszának mintegy 1500—2000 méterén érezteti csak áldásos hatását. Pillanatnyilag a műszaki lehetőségek ezt teszik lehetővé. Másfél méternyi Iszap — Illetve a fizika tör- venyszerßsegei, hiszen ez a „nulla szelvény” a mélyebb pontja a Holt-Tiszának. De szóljunk másról is: az el- íszapodásróí. Néhány léve kotrógép jelent meg « Holt- Tiszán. Milyen hatást ért el? Mennyi iszapot kellene eltávolítani? — Az első kotrás a nyolcvanas évek elején történt, az evezős versenypályánál a tervezettnél lényegesen több iszapot kikotortunk. Egyébként a biológusok szerint 150 centi iszapréteget feltétlenül el kellene távolítanunk a mederből. Csakhogy egy ilyen mértékű kotrás 150— 160 millió forintba kerülne, amit a népgazdaság pillanatnyilag sem, de a közeljövőben sem tud biztosítani. Jó jel, hogy tavaly ősszel az Országos Vízügyi Hivatal és a megyei tanács vezetőinek szokásos éves megbeszélésén az OVH illetékesei ismételten ígéretet tett arra, hogy ebben a tervidőszakban újabb szakaszt kotorhatunk ki, — A Holt-Tisza folyamatos vízcseréjét biztosíthatná a holtág felső részének az élő Tiszával való összekapcsolása. Magyarul: egyszer és mindenkorra megoldódna a vízcsere gondja és a Holt-Tisza bet ölthetné a ma neki szánt szerepet: lehetne benne fürödni, létrejöhetne a város tartalék ivóvízbázisa és megszabadulhatnánk a „vízvirágzásoktól’’, az elszíneződéstől, a bűztől. — Igen, a holtág felső végén valóban jó megoldást jelentene egy szivattyú, amivel 3 méternél magasabb tiszai vízállásoknál évente 2—3 alkalommal átöblíthető lenne a holtág. Mindenesetre nem ma, nem holnap, ezért a városi tanács illetékesei az apró lépések mellett voltak kénytelenek dönteni. Többféle javaslat is szóba került. (folytatjuK.) Egri Sándor Szennyező források Hej, horgászok!
