Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚLIUS 5. iHeti világhíredé I HÉTFŐ: Varsóban a LEMP X. kongresszusán felszólalt Mihail Gorbacsov — London­ban megállapodás született a nyugat-európai „Euréka- program” résztvevői között. KEDD: Moszkvai külügyi saj­tótájékoztatón Sevardnadze— Shultz találkozó lehetőségé­ről esett szó — Nakaszone Japán kormányfőnek levelet küldött Mihail Gorbacsov, s ebben közölte: elfogadta a japán meghívást egy tokiói útra — Európai körútra in­dult Csao Ce-jang kínai mi­niszterelnök. SZERDA: A francia külügy­miniszter Mitterrand közeli moszkvai útja előtt a fran­cia-szovjet kapcsolatok fej­lesztéséről nyilatkozott — Belgrádban tárgyal az új osztrák külügyminiszter — II. János Pál pápa hétna­pos látogatásra Kolumbiába érkezett. CSÜTÖRTÖK: Ismét Wojci- ech Jaruzelskit választották a LEMP1 első titkárává — A török kormányfő ciprusi lá­togatása során újból állást foglalt az „Észak-ciprusi Tö­rök Köztársaság” független­sége mellett — Jacque De­lon, a közös piaci bizottság elnöke Peklngben Teng Hsziao-pinggel tárgyalt. PÉNTEK: Reagan—Mitter­rand találkozó New York­ban — Súlyos következmé­nyei vannak a chilei általá­nos sztrájknak. Mi lehet a fő oka a szov­jet—amerikai csúcstalálko­zó körüli diplomáciai huza­vonának? Fel lehetne vetni a kérdést úgy is, hogy kinek használ ez a huzavona? Hiszen ak­kor az okot is könnyebb megtalálni, ha kielemezhető a halogatás haszonélvező­je... Minden bizonnyal közel járunk az igazsághoz, ha a Fehér Házban keressük azt a személyit, akinek láthatóan szüksége van a csúcstalálko- ■ó elodázására. Ronald Rea- ;an mindenképpen időt akar nyerni, hiszen saját hazájá­ban, saját kormányán belül nem dőlt el még az amerikai —szovjet megállapodást el­lenzők és elfogadók vitája. Másrészt a csúcstalálkozó niszter-helyettes úgy nyilat­kozott, hogy megbeszélések folynak a külügyminiszteri eszmecseréről, amely előjá­téka lehet a második csúcs- találkozó idei megtartásá­nak. Ennek nyomán a nyu­gati sajtó találgatni kezdett, mikor és hol ülhetne össze Sevardnadze és Shultz. Ta­lán már a július közepén esedékes brit—szovjet kül­ügyminiszteri találkozó után — Londoniban? Ez a kérdés egyelőre nyitott. Azt min­denesetre teljes bizonyosság­gal állítják az elemzők, hogy legkésőbb szeptember végén, az ENSZ-közgyűlés idején lesz amerikai—szovjet kül­ügyminiszteri eszmecsere. Sok hírmagyarázó szerint Reagan elnök a novemberi amerikai kongresszusi vá­lasztások után szeretné a ta­lálkozót. A washingtoni szó­vivők különben egyre azt hajtogatják, hogy egyelőre még Moszkvától várják a ta­lálkozó időpontjára vonatko­zó javaslatot. Mi a legfőbb eredménye a LEMP kongresszusának? A lengyel testvérpárt kongresszusa már a követke­ző évtizedek fejlődését kel­lett. hogy körvonalazza, mi­közben a konszolidáció kér­dései is válaszra vártak, s például a reform egyes ele­meit szintén konkretizálni kellett. mint arról, hogy 2000-re mindenki lakáshoz jut, ar­ról, hogy az alkotmányt mó­dosítani fogják, s arról, hogy a következő választá­sok előtt keresik a módját a választási törvény demok­ratizmusa további bővítésé­nek. Ismét Wojciech Jaru­zelski lett a párt vezetője. A Központi Bizottságban nagy arányú változás ment végbe: a kongresszus a régi, kb. 230 tagjának csupán az egynegyedét választotta be az új testületbe. A kong­resszus ezredfordulóig szóló, hosszú távú programot fo­gadott el, s kijelölte az 1990-ig szóló ötéves terv el­készítéséhez az irányelveket. A LEMP kongresszusának nemzetközi súlyát növelte 3 testvérpártok küldötteinek jelenléte is. Mihail Gorba­csov vezette a Szovjetunió Kommunista Pártjának de­legációját. Kongresszusi fel­szólalása világpolitikai je­lentőségű volt, s természe­tesen a LEMP és az ország számára az is fontos, hogy az SZKP főtitkára megálla­pította: „a szocialista Len­gyelország kiállta a próbát!” Várható-e új fordulat Li­banonban? Évek óta megszokta már a világ, hogy Libanonban hol a keresztény pártok és a mohamedánok kerülnek szembe egymással, hol pe­dig az egyik táborban és a másikban is a különböző csoportok birkóznak egy­mással. Rendszerint — rö­vid ideig ... Most is vala­mi ilyesmi történik a mo­hamedánok soraiban. Végül is kibékülnek, főleg azon az elvi alapon, hogy — egyet­értenek Amin Dzsemajel köztársasági elnök mielőbbi lemondatásának követelésé­ben. Már szeptembertől kezdve véget akarnak vetni a keresztény politikus — egyébként vajmi csekély ha­tékonyságú — elnöki ha­talmának. Dzsemajel maga hallgat. Bejrútban „mohamedán nemzeti kongresszust” kíván­nak szervezni a nem is oly rég szembenállott, azt meg­A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének buda­pesti ülésén elfogadott kezdeményezésekről volt sajtóérte­kezlet Moszkvában. A képen: Vlagyimir Petrovszkij szov­jet külügyminiszter-helyettes válaszol az újságírók kérdéseire A Volkswagen nyugatnémet autógyár munkásai amiatt til­takoztak, Kasselben, hogy a Kohl-kormány fel kívánja szá­molni az állami részesedést a gyárban témájának állandóan napi­renden tartása, a sajtóban és a televízióban való örökös fölemlegetése az ő személyé­nek a fontosságát domborít­ja ki. Ügyszólván naponta nyilatkozik erről, személyes aktivitását bizonyítván ezzel akkor, amikor pedig rossz nyelvek azt mondogatják, hogy a 76. évében járó elnök talán nem is olyan egészsé­ges és friss, amint mondják, s amint mutatja magát. A héten mindenesetre je­lentős, új elemek egészítet­ték ki mindazt, amit a világ eddig tudhatott a csúcstalál­kozó feltételeiről, és egyálta- láp: az előkészítésről. Mihail Gorbacsov Varsóban, a LEMP kongresszusán kije­lentette, hogy az amerikai— szovjet párbeszédben mind­két félnek reális eredmények elérésére kell törekednie, s nem szabad megengedni, hogy a tárgyalások a fegy­verkezési hajsza álcázását szolgálják. A Szovjetunió nem hajlandó együttműköd­ni az USA-val abban, hogy ilyen módon félrevezessék a világot. Ugyanakkor Moszk­vában Petrovszkij külügymi­A kongresszus elé bocsá­tott programot több mint egymillió párttag, és mint­egy 800 000 pártonkívüli, il­letve más párt tagja vitatta meg előzetesen, s magán a kongresszuson szintén őszin­te, szókimondó módon üt­köztek a vélemények. Be­széltek az élelmezési prob­lémák megoldásáról éppúgy, előzőén pedig szövetséges pártok és csoportok. Újra kovácsolódó egységük azzal is együtt járhat, hogy Nyu- gat-Bejrútban helyreállna a rend. A városnak ezt a mo­hamedán ellenőrzés alatt ál­ló — felét a nyugataiak el­hagyták, amikor a közel­múltban a fegyverek ott tartósan ropogtak. Üdvözletek az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Ronald Reagan el­nököt az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe al­kalmából. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ugyancsak táviratot intézett Ronald Reagan amerikai el­nökhöz az ünnep alkalmá­ból. Felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy csatlakoz­zék erőfeszítéseinkhez az átfogó nemzetközi biztonsá­gi rendszer megteremtése érdekében. Ez megfelel a szovjet és az amerikai nép, a földkerekség minden né­pe alapvető érdekeinek — hangsúlyozza az amerikai nemzeti ünnep alkalmából Reagan elnöknek küldött szovjet üdvözlet. Tollhegyen Jó 200 évvel ezelőtt Franciaország volt a vi­lág első országa, amely elismerte az angolokkal hadban álló amerikai Egyesült Államokat. A Szajnán, a Grenelle-híd- nál ott magasodik Bar­tholdi francia szobrász — New Yorkból ismert óriási alkotásának a má­sa. Ez a kisebb „szabad­ság, amely megvilágítja a a világot” ,.. Most százéves a szo­bor Amerikában. (Keve­sen tudják, hogy a Magyarországon, Ma­kón született Pulitzer József nélkül nem állna ott a New York-i kikö­tő bejáratánál: ez a „sajtókirály” indított lapjaiban országos gyűj­tést a szoboróriás ha­sonlóan hatalmas és drága talapzata költsé­geinek előteremtésére.) A szobor centenáriuma politikai esemény is lett. Alkalmat adott Mitter­rand francia elnöknek egy New York-i kirándu­lásra és a Reagan elnök­kel való találkozásra. Pedig Párizs és Washing­ton között mostanában több a vitatéma... A szobor alkalmas példá­nak kínálkozott a fran­ciák számára, hogy je­lezzék: íme mit köszön­het nekik Amerika. Az USA pedig hivatkozhat arra, hogy földjén mini­den nagyobb, minit bár­hol másutt. Íme, a fran­cia szobrász műve is odahaza milyen kicsiny­ke, Amerikában pedig mekkora — óriás! (P) Magyar vezetők távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban köszöntötte Dzsambin Batmönht, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának fő­titkárát a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnökévé tör­tént újraválasztása alkal­mából. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke Dumá- gin Szodnomnak, a Mongol Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének, Sarlós István, az Országgyűlés el­nöke pedig Batocsirin Altan- gerelnek, a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Hurálja elnökének küldött üdvözlő táviratot újraválasztásuk al­kalmából. Moszkva támogatja a javaslatot Legyen békeövezet a Koreai-félsziget A Szovjetunió teljes mér­tékben és minden részleté­ben támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság javaslatát, amely szerint nukleáris fegyverektől men­tes békeövezetté kellene nyilvánítani a Koreai-félszi­getet — ez áll a szovjet kül­ügyminisztérium nyilatko­zatában, amelyet csütörtökön tettek közzé Moszkvában. A nyilatkozat leszögezi: a KNDK kezdeményezése szemléletesen példázza, hogy a szocialista országok készek aktívan kutatni a nukleáris leszerelés lehetséges módo­zatait, s kiveszik részüket az ázsiai biztonság problémá­jának megoldásából. A nyi­latkozat megállapítja: a KNDK kormánya felszólí­totta az Egyesült Államo­kat, hogy hagyjon fel az atomfegyverek telepítésével Dél-Koreában, s csökkentse ott felhalmozott fegyverze­tének mennyiségét. A KNDK késznek mutatkozik arra is, hogy tárgyalásokat kezdjen DéLKoreával és az Egyesült Államokkal e kérdésekről. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma igen nagy jelen­tőséget tulajdonít a KNDK békenyilatkozatának, mint olyan kezdeményezésnek, amely a távol-keleti térség békéjének erősítésére és a feszültség enyhítésére irá­nyul. A Szovjetunió éppen ezért teljes mértékben kiáll az új koreai javaslatok mel­lett — fejeződik be a kül­ügyminisztérium nyilatko­zata. Cuellar-jeientés Közép-flmeriháról II politikai rendezésnek nincs alternatívája Javier Pérez dé Cuellar ENSZ-főtitkár Közép-Ame- rikáról szóló jelentéséiben tá­mogatásáról biztosította a közép-amerikai válság poli­tikai rendezésén fáradozó Contadora-csoport erőfeszí­téseit, a csoport által kidol­gozott bóketervet. Ezzel kap­csolatban felhívással fordult a válságban közvetlenül érintett és más érdekelt ál­lamokhoz. hogy tartsák be a béketervben rögzített kötele­zettségeket, a nemzetközi jog normáival összhangban cselekedjenek, s így próbál­ják felszámolni a válság utóbbi hónapokban tapasz­talható súlyosbodásának okait. Felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy a vál­ság ideológiai töltésének erő­södése konfliktust válthat ki a Kelet és a Nyugat között. Perez de Cuellar nyugta­lanságának adott hangot amiatt, hogy a Contadora- csoport képviselőinek beszá­molója szerint, amint javul­nak a közvetítés sikerének lehetőségei, egyre erősebb külső nyomás nehezedik né­hány közép-amerikai ország­ra. Az ENSZ főtitkára fon­tosnak tartja, hogy a térsé­gein kívüli, de Közép-Ameri- kában érdekekkel rendelkező országok hozzájáruljanak a kölcsönös bizalom légköré­nek megteremtéséhez. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Venezuelai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvö­zölte Jaime Lus inch! köz- társasági elnököt. WASHINGTON A Pentagon rendeletben tiltotta meg a katonaspor­tolóknak és a hadügymi­nisztérium polgári alkalma­zottainak, hogy részt vegye­nek a Moszkvában pénteken megnyíló „Jóakarat” sport­játékokon. A rendelkezés 11 sportolót érint. MOSZKVA Közös szovjet—amerikai expedíció indult ma a Kau­kázusba; az amatőr hegy­mászók valamennyien or­vosok, s az Elbrusz csúcsá­nak meghódítására készül­nek. A két ország képviselői a csúcsra kívánják juttatni azt a felhívást, amelyet az „Orvosok a nukleáris háború megakadályozásáért” elne­vezésű nemzetközi mozga­lom legutóbbi kölni kong­resszusán fogadtak el. BELGRAD 45 évvel ezelőtt, 1941 jú­lius 4-én, Belgrádban Joszip Broz Tito elnökletével ki­bővített ülést tartott az il­legalitásban működő Jugo­szláv Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága, s elhatá­rozta, hogy a fasiszta meg­szállók ellen meg kell kez­deni az általános népfelke­lést. Kiáltványt adtak ki, amely fegyveres harcra szó­lította fel az ország népét. Július 4-e azóta a harcosok napja, a felszabadulás óta állami ünnep. MADRID Az Egyesült Államok a NATO déli szárnyán a je­lenlegi erőviszonyok válto­zatlanul hagyását szeretné. Ezt azzal kapcsolatban je­lezte Thomas Enders,, Mad­ridból távozó amerikai nagy­követ, hogy a spanyol fővá­rosban július 10-én kétolda­lú megbeszélések kezdődnek az ibériai államban tartóz­kodó amerikai haderő csök­kentéséről. HAVANNA A kubai gazdaság helyze­tével foglalkozó beszámoló jelentések és az ezekhez kapcsolódó felszólalások szerepeltek döntően a ku­bai nemzetgyűlés csütörtöki ülésének napirendjén. Flaviio Bravo, a nemzet­gyűlés elnöke kiemelte, hogy az előző törvényhozási idő­szak óta a gazdasági élet­ben, a tervezés és az irá­nyítás módszereiben meglé­vő hiányosságok, feltárása és felszámolása került a már országszerte folyó elemző munka középpontjába. A héten tartotta X. kongresszusát a Lengyel Egyesült Mun­káspárt. A képen Mihail Gorbacsov és Wojciech Jaruzelski a tanácskozáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom