Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚUUS 1. Újat keresve Magyaros vendéglátás Az idegenforgalom érzékenyen reagál Nagyon meg kell becsülni manapság a külföldi turistát, vendéget. Végtére is idegen- forgalmi bevételeink és nye­reségeink jókora hányadát adják annak a pénznek, amelyből az ország gazdál­kodhat. E bevételek nélkü­lözhetetlenek a külkereske­delmi egyensúly megőrzésé­hez, a kiutazó turizmus le­hetőségeinek fejlesztéséhez. De hát ezt nélkülem is tudja mindenki. És bizonyára azt is, hogy mintegy húsz év alatt az igen-igen szerény magyarországi turizmus ho­vatovább felnőtté vált, ha ott nem is tart, ahol a nagy idegenforgalmi hagyomá­nyokkal rendelkező országok. Ezen idő alatt nyolcszorosá­ra emelkedett a hazánkat hosszabb-rövidebb időre meglátogatók száma. A ven­dégek ittlétéből tavaly 383 millió rubel és valamivel több mint 285 millió dollár folyt be az államkasszába. Európa vesztesége Az idegenforgalom szak­emberei — év eleji terveik szerint — turistából és pénz­ből is többet remélnek, mint tavaly. Várakozásukat iga­zolták, is az év első három hónapjának adatai, mind a szocialista, mind pedig a nyugati országokból ugrás­szerűen növekedett ugyanis az érdeklődés hazánk iránt. A korábban reálisnak hitt tervek megvalósítását most ennek ellenére veszély fe­nyegeti. Számos külföldi tu­ristacsoport ugyanis elállt utazási szándékától, vagy éppen azt kérte, a ma­gyar partnerektől, hogy később dönthessen ró­la: akar-e jönni vagy sem. Ezúttal a gyakorlatban is tapasztalhatjuk, hogy az ide- jgenforgalom a külkereske­delemnél is érzékenyebben reagál a politikai változá­sokra. Eddig sem tankönyv­ből kiolvasott axióma volt számunkra ez az egyszerű összefüggés, hiszen a magyar idegenforgalom fejlődése csak részben volt köszönhe­tő hazai erőfeszítéseknek, ab­ban jókora szerepe jutott a hatvanas években megkezdő­dött politikai enyhülésnek és más tényezőknek. Érzékeny szeizmográf tehát az idegen- forgalom, amely most számos tényező együttes hatására kedvezőtlen irányba mozdult el. Az okok egyikeként tart­hatjuk számon a nemzetközi terrorizmus idegenforgalom­ra gyakorolt hátráltató hatá­sát. Egy svájci biztosítótár­saság szerint tavaly mintegy nyolcszáz merényletet je­gyeztek fel, s ezek közül minden negyediket amerikai állampolgárok ellen követtek el. Tárgyunk szempontjából ennek azért van jelentősége, mert a jelek szerint elsősor­ban az amerikai turistacso­portok távolmaradásával kell számolni ezen a nyáron. Hiá­ba van nálunk a nyugati or- slzágokhoz képest szilárd közbiztonság, arra alilgha számíthatunk, hogy kizárólag magyarországi céllal átrán- duljanak az öreg földrészre az észak-amerikaiak. Jó programokat Befolyásolhatja idei ide­genforgalmi mérlegünket a dollár viszonylagos gyengü­lése is a nemzetközi pénz­piacon. A hozzánk hosszú évekí óta nagy tömegben ér­kező nyugatnémet turisták közül ugyanis sokan könnyen lehet, hogy ezúttal más hely­színt választanak majd nya­ralásra. A dolognak az a végtelenül egyszerű magya­rázata, hogy erősödő pén­zükkel könnyebben válogat­hatnak majd a kínálatból. Tegyük hozzá, hogy az ide­genforgalom gazdái jóné- hány országban máris erő­teljes akcióba kezdtek, hogy pótolni tudják, az amerikai turisták elmaradásával tá­madó űrt, s így kétszeresen is számítanak Európa nagy utazóira, a nyugatnémetekre. Nem kétséges, hogy külö­nösen nagy a jelentőségük ezúttal azoknak a rendezvé­nyeknek, amelyekre, kis túl­zással, odafigyel a világ. Jó- néhány ilyen esemény van, volt és lesz az idén hazánk­ban, mint például a különfé­le orvosi kongresszusok, a kemping-világtalálkozó, a Forma 1-es verseny, a nem­zetközi .jogásztanácskdzás. Lehet mosolyogni rajta, hogy hazánk nemrégiben teherau­tók terepversenyének adott helyet, de azért ne menjünk el a tény mellett, hogy ez az dsemény hozzávetőlegesen ezer holland, osztrák és NSZK-beli vendéget csábí­tott ide. Tévedéseink Igen, alighanem mielőbb érdemes volna felülvizsgálni gyakran tapasztalható nehéz­ségeinket az élet apróbb-na- gyöbb dolgaiban. Azt a néze­tünket például, hogy ami ná­lunk nincs, nem szokás, az csakis nevetséges lehet. Eközben szívesen adományo­zunk önmagunknak állandó jelzőket, feltéve persze, ha azok ránk nézve kedvezőek. Ezek egyike, hogy szíves ven­déglátók vagyunk, oly any- nyira kedvesek, előzékenyek, hogy az már magyaros. Egy­más közt szólva ez valami nagyon nagy dolog mint Ör­kény Istvánnal a „magyarni” ami az író jóslata szerint előbb- utóbb bekerül majd a világ összes nyelvébe, mint afféle minden örömök és kedvező helyzetek helyettesítésére al­kalmas fogalom. Ez persze tréfa. Komolyra fordítva a szót, nem kétlem, hogy azt a bizonyos magya­ros vendéglátást sűrűn ernle- getők is el tudnák képzelni a magyarosnál is magyaro­sabb vendéglátást. Jobbat, praktikusabbat, vonzóbbat — ha úgy tetszik. Mert van mit javítani. Erre utal, hogy alig néhány év alatt 19-ről 15 dollárra csökkent a hozzánk látogató nyugati vendégek napi költekezése. Pedig idő­közben a szállás, az étkezés, a program drágább lett. Tulajdonképpen számos beruházás elősegítheti ide­genforgalmunkat. Az utóbbi években emelt négy-ötcsilla­gos szállodáink, a Budapest Sportcsarnok, a Budapesti Kongresszusi Központ, a Ba­laton menti erőfeszítések, hogy uszodák épüljenek, s hogy javuljon a tó vízminő­sége, az üdülőhelyek új sportpályái, az Erzsébet-hid melletti Lidó és nagyon sok más létesítmény nyilvánva­lóan vendégmarasztaló hatá­sú. Sokak dolga A magyar konyháról mond­ták nemrégiben külföldi ide­genforgalmi szakemberek, hogy tapasztalatuk szerint egyre kevésbé vonzó az ide­genek körében. Kissé merev, és nem alkalmazkodik a má­sutt gyorsabban változó íz­léshez. Véleményük szerint a vendéglők színvonala kö­zött óriási a különbség, de még a legrangosabbaknál is él az a helytelen szokás, hogy előbb az italospincér jelenik meg, s csak aztán az, akinél ételt lehet rendelni. Holott a helyes az volna, ha ételhez kínálna a pincér hozzávaló italt. A mai helyzet — úgy tűnik — sokféle intézkedést köve­tel alapos, de gyors mérlege­lés után. Hosszú távon min­denképpen nagyobb figyel­met érdemel a gyógyidegen- forgalom, amelynek résztve­vői — a nemzetközi tapasz­talatok is ezt erősítik meg — hosszabb időt töltenek el egy-egy helyen, és többet is költenek, mint a többiek, rá­adásul általuk megnyújtható a kurta kéthónapos szezon. Hajlanék arra is, hogy a ha­zai turizmus fejlesztésére is buzdítsak, hiszen ez is a de­vizatakarékosság egyik for­mája lehet. Ha azonban több és többet költő külföldieket akarunk, el kell fogadnunk, hogy ők a vendégek, mi pe­dig — valamennyien és nem rossz értelemben — al­kalmazottak vagyunk. A szálló portása éppúgy, mint a vendéglős, a fogathajtó éppúgy, mint az idegenveze­tő, a közlekedési rendőr pe­dig ugyanúgy, akárcsak az utca embere. Egytől egyig udvarias vendéglátó. F. Gy. Kiskertekben A hétvégi fülledt, párás meleg és a többszöri zivatar ellenére is sokan tevékenykedtek kert­jükben: zöldbabot, meggyet szüreteltek, házat építettek, csinosítottak. Képeink a Holt-Tisza- partS üdülő- és kiskertsoron készültek (Fotó: H. L.) Felújítják Öcsödön az 18>7-ben épített tan ács házát. A jövőre százéves épület a«»«« és belső tatarozást kap, illetve központi fűtéssel látják el a helyiségeket » szakembe­rek Törökszentmlklóson Töretlen az építési kedv Új telkek családi házaknak Július 26-tól Nemzetközi Tisza-túra Július 26-án, Csengerből — a Szamoson — indul az idén a nemzetközi Tisza- túra, amellyel kapcsolatban nyolc ország csaknem hat­száz evezőse jelezte, hogy a hétszáz kilométeres víziút melyik szakaszán halad majd: ugyanis a túra a húsz állomáshelynél tetszés sze­rint megszakítható illetve megkezdhető. A teljes táv megtételére eddig négy or­szágból — Ausztriából, az NDK-ból, az NSZK-ból és hazánkból — kétszázan vál­lalkoztak. A Szabolcs-Szat- már megyei természetbarát szövetség szervezésében most tizenkilencedik alka­lommal indított Tisza-túra résztvevői naponta átlagosan negyven kilométert eveznek, csorognák a folyón, s három héttel az indulás után, au­gusztus 17-én érkeznek Sze­gedre. A Törökszentmiklósi Vá­rosi Tanács a VI. ötéves terv időszakában elsődleges fel­adatának tekintette a lakás­igények fokozatos kielégíté­sét. A városban az előző terveik! usban 734 lakás épült fel. Ezen belül a ter­vezett 400 családi ház he­lyett 28 százalékkal több, tehát 513 készült el. A szá­mok is jelzik, a gazdasági változások ellenére az építé­si kedv töretlen maradt, az államival szemben azonban fokozatosan, a magánerős la­kásépítés került előtérbe. A tanács ennek megköny- nyítéséhez folyamatosan biztosította az építési telke­ket. Tanácsi erőforrásból 135 telket alakítottak ki, az OTP közreműködésével pe­dig további 132 telket biz­tosítottak a Korvin Ottó, a Zalka Máté és a Vörös Ok­tóber utcában építkezőknek. A helyi termelőszövetkeze­tek 27 portával kapcsolódtak be a telekikialakításba. A tervidőszakban növelte az építési lehetőségeket a sza­nálással felszabadított 125 telek is. A szabadpiaci for­galommal együtt összesen 528 építési telek állt rendel­kezésre, s ez elősegítette a csaiádiház-építések terve­zettnél magasabb teljesítését. A VII. ötéves terviben 704 lakás felépítésével számol a városi tanács. Ezek döntő többségei mintegy ötszáz családi ház lesz. A felméré­sek szerint a tervidőszakban további' 302 állami telek ki­alakítása szükséges ahhoz, hogy az igényeket megfelelő szinten tudják kielégíteni. Görög alapanyagból Olympi-Cola Egy újabb üdítő, az Olym- pi-Cola gyártását és palac­kozását kezdi meg a máso­dik félévben a Büki Palac­kozó . Gazdasági Társaság üzemében. A görög alap­anyagból készülő coléból még az idén két és félmillió li­tert állítanak elő. Az 1984 második felétől működő — 80 millió forintos költséggel létrehozott — üdítőitalgyár száz dolgozóval mintegy száz­ezer hektoliter üdítőitalt és ásványvizet állít elő évente. Ma már itt készül az energia­mentes üdítőitaloknak több mint a fele. Legkeresettebb termékük a hazai alap­anyagból előállított Büki Keserű, amely 14 féle gyógy­növény keverékének felhasz­nálásával készül; belőle az idén 700 ezer litert gyárta­nak, iránta osztrák és NSZK-beli cégek is érdek­lődnek. A bükiek a nyári csúcs­idényre készülve bérbe vet­ték a környező üzemek tá­rolóhelyeit, s még a tavasz- szal 30 ezer rekesz üdítő­italt raktároztak, jelenleg pedig a szükséglettől függő­en 13 órás nyújtott műsza­kokban termelnek. Az eddi­giek alapján úgy ítélik meg. hogy túlteljesülhet az üzem 116 millió forintos árbevéte­li terve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom