Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-01 / 153. szám
1986. JÚLIUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Kunmadarasi Női Ruhaipari Szövetkezetben NSZK-beli megrendelésre dolgoznak. Jelenleg mintegy nyolcszáz női felsőruhát készítenek (Mészáros) Július 4-én Megyei tanácsülés Szolnokon Szolnok Megye Tanácsa július 4-én, pénteken tartja soron következő ülését. A testület megvitatja a megye VI. ötéves középtávú pénzügyi terve, továbbá az 1985. évi költségvetése és a fejlesztési alap tervének telje sítéséről készült beszámolót Jelentést terjesztenek elő az ülésen a nők gazdasági, szociális helyzetének alakulásáról, valamint a megye kommunális ellátásának fejlődéséről. A tanácsülés nyilvános. A napirendre kerülő előterjesztéseket és beszámolókat a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár olvasótermében tanulmányozhatják az érdeklődők. Felmérik a határt Pontosabb térképek, megbízhatóbb nyilvántartás A Jászságban kezdődtek a munkálatok A múlt század második felében és a századiforduló környékén készültek az országban a kataszteri térképek. Az akkor korszerűnek tekinthető felmérések jóval pontosabb, megbízhatóbb képet adtak a birtokviszonyokról, a földrészletek határairól, mint a korábbiak. A monarchiabeli felmérések fölött azonban már eljárt az idő. Különösen az utóbbi 40 év változásai követhetők nehezen az ölrendszerben készült térképeken. Ennek ellenére mégis máig kísérik a földmérők és földhivatalok munkáit a százéves, több módosítást megélt, de alapjában változatlan kataszteri térképek. Megszűnt a nagybirtok- rendszer, a mezőgazdaság szocialista átalakításával, majd a meliorációval teljesen új birtokviszonyok és határvonalak alakultak ki a földeken. Az iparosítás, a nagy építkezések, települések utca- és telekrendsze- ceknek módosulásai is merőben új helyzetet teremtettek a belterületeken. Igaz az ötvenes évek végén megkezdődött a régi kataszteri térképek felújítása, illetve részben új felméréssel, úgynevezett földmérési alaptérképek készítése. Ezek a felújított térképek azonban se tartalmában se pontosságában nem elégítik ki a mai követelményeket. Ezért 1969-ben a kormány, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendeletben írta elő egy egységes országos alapponthálózat létesítését, majd ennek segítségével az egységes országos térképrendszer (EOTR) kialakítását. Az ,,EOTR” megvalósításának jelentősége a múlt századi nagy felmérésekhez mérhető, a munkálatai az ezredfordulóra fejeződnek be. Több százmillió forint költséggel elkészült az alappont-hálózat és a megyében mintegy 10 éve megkezdődött a térképezés. A földmérők a megyét tömbökre osztották, hogy a munkát így szakaszolva, ütemezés szerint végezzék el. Jászberény belterületén öt évvel ezelőtt kezdődött meg a 70-es években készült új felmérés átszerkesz- tése. Azóta ezzel Jászárok- s-zálláson is végeztek. A munka a jászsági alsótömb többi részén is folytatódik. A tervek szerint 1988-ra befejeződik Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy, Pusztamonostor és Jászágó belterületének, valamint a külterületek és zártkertek új felmérése, illetve a már megbízható térképek át- szerkesztése. A földmérést a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) több ki- rendeltsége végzi, a feladatokat a megyei földhivatal koordinálja. Adatokat szolgáltat, vitás esetekben állást foglal, ellenőrzi a térképkészítést, a szerkesztést, ami 47 és fél ezer hektáron, a Jászság területének 40 százalékán, az ingatlanok közel felét, 32 ezer földrészletet érint. A földmérési alaptérkép segítségével vezetik az ingatlannyilvántartást és minden olyan egyéb tevékenységet, amely a térképi ábrázolással, a területi nagysággal és a helyrajzi számozással kapcsolatos. — A hónap elején megkezdődött a Neszürben is a felmérés — mondja Dudás István, a jászberényi Földhivatal vezetője — és hamarosan megjelennek a BGTV dolgozói mérőszalaggal, műszerekkel, karókkal Jász- fényszarun és Jászágón is. Tájékoztattuk, és ahogy a felmérés üteme kívánja, folyamatosan tájékoztatjuk az érintett tuljadonosokat, használókat az ott folyó munkákról. Az a kérésünk, hogy a saját érdekükben is, lehetőleg a szomszédokkal egyetértésben, jelöljék meg az ingatlanok határát, karókkal, név, lakcím feltüntetésével, így nemcsak a felmérést 'könnyítik meg, hanem a későbbi vitákat is megelőzhetik. Ha ez elmarad vagy nem születik megegyezés a szomszédok között, akkor a geodéták a látottak alapján döntenek és a vita azután csak bírói úton rendezhető. A felmérés, térképezés költségei az állampolgárokat nem terhelik, az alappontokat jelölő mérnöki kövekre, betontömbökre azonban vigyázni kell. Megrongálásuk, elmozdításuk esetén az újraelhelyezés néhány ezer, esetleg több tízezer forintba is kerülhet. Az elkészült térképeket és a nyilvántartási adatokat a földhivatal 30 napig közszemlére teszi. Ekkor még indokolt esetben változtatni lehet rajtuk. Azután pedig a hivatal félreteszi a korábbi 2880-as léptékű térképeit, mert az újak lényegesen pontosabban, megbízhatóbban jelölik a tényleges állapotokat. L. P. Szövetkezeti nap Parlamenti bizottság fl Gsaládjogi törvény módosításáról Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igaszságügyi, valamint szociális és egészségügyi bizottsága tegnap együttes ülést tartott a Parlamentben: a családjogi törvény mód os í tásá n a k el - veiről fejtették ki véleményüket a képviselők. A téma vitaanyagához — amelyet a törvényhozó testület tagjai előzetesen kézhez kaptak — dr. petrik Ferenc igazságügyminiszterhelyettes szóbeli kiegészítést fűzött. A vitában részt vett Molnár Ferenc (Szolnok megyei) képviselő is, aki az élettársi kapcsolatok megítélése tekintetében annak a véleményének adott hangot, hogy itt indokolt lenne a szigorítás, különösen vagyonjogi szempontból, hiszen jelenleg az élettársak olykor előnyösebb helyzetben lehetnek, mint azok, akik házasságban élnek. A törvénymódosítás szövegtervezetének elkészülte után az Országgyűlés bizottságainak még módjukban lesz foglalkozni a családjog korszerűsítésének témájával. A 16H. nemzetközi szövetkezeti nap országos megnyitó ünnepségét július 5-én Kecskeméten, a Kodály Zoltán téren rendezik. Dr. Romany Pál, a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság első titkára köszönti a meghívott vendégeket, majd dr. Szla- meniczky István, a Szövosz elnöke mond beszédet. Ezután szövetkezeti néptáncegyüttesek, népdalkörök, fővárosi művészek adnak műsort. Lesznek termékbemutatók, kiállítások, népművészeti vásárok és sportbemutatók. Délután a szövetkezeti fiatalok fórumát tartják, majd szövetkezeti veteránok találkozóját rendezik meg. A Semmelwels-nap alkalmából Kitüntetések kiváló orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak Semmelweis-napi ünnepséget tartottak tegnap a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében. A nagy orvostudós születésének 168. évfordulója tiszteletére megrendezett ünnepi ülésen részt vett Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az ülést Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke nyitotta meg, majd dr. Hu. tás Imre egészségügyi minisztériumi államtitkár beszédében méltatta a magyar orvostudomány kimagasló alakjának életpályáját, tudományos tevékenységét, majd hangsúlyozta: A magyar orvosok 30 ezres táborának túlnyomó többsége megfelel a magas erkölcsi követelményeknek. Nemcsak hirdeti az erkölcsös magatartást, de gyakorolja is mindennapi munkájában. Az erkölcsi magatartás szabályozására Etikai Kódex készül, amely segíti az orvosokról kialakított nem hízelgő kép átformálását, erkölcsi megújhodást indít el az orvostársadalmon belül, ugyanakkor védelmet nyújt az orvosoknak a megalapozatlan vádak, rágalmak ellen, hogy nagyobb biztonsággal végezhesse felelősségteljes munkáját. Az ünnepi beszédet követően dr. Medve László egészség- ügyi miniszter kitüntetéseket adott át: Kiváló Orvos kitüntetést 39-en, Kiváló Gyógyszerész kitüntetést 6-an, Kiváló Munkáért kitüntetést pedig 50-en vettek át. Szociális Intézetének vezető főnővére kapta. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült: Balázs Mária, a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztályának főelőadója; Joó János, az Űjszászi Szociális Gondozási Közpoflt raktárosa; Kocsis Károlyné, a Törökszentmiklósi Városi Tanács Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálatának ellenőre; dr. Kürti Sándor, a megyei tanács Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet osztályvezető főorvosa; Nyakó Mihályné, a Karcagi Városi Tanács Kórház-Rendelőintézet ápolónője és dr. Ónodi Lajos, a megyei tanács Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet csoportvezető főorvosa. Tegnap délután kitüntetési ünnepséget tartottak a Szolnok Megyei Tanácsnál. A Semmelweis-napi ünnepségen ott volt és pohárköszöntőt mondott Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára, dr. Krasznai Géza, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, Durst- né dr. Gyurkicza Blanka nyugalmazott osztályvezető főorvos és dr. Koncz József, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának elnöke. A meghívott kiváló egészségügyi dolgozók üdvözlésére először a Bartók Béla kamarakórus adott műsort, majd dr. Ignácz István megyei főorvos méltatta Semmelweis Ignác életművét, s azt az áldozatos munkát, amelyet az orvosok, az egészségügyi dolgozók végeznek a betegségek leküzdése, az egészség megóvása érdekében. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi dolgozók napja, a kiváló magyar orvosról elnevezett ünnepség a társadalom megbecsülésének a jele. Szólt azokról a feladatokról is, amelyek napjainkban állnak az egészségügy előtt. Az alapellátás további javítása, a területi elmaradások enyhítése, a megelőzés változatlanul mindennapos helyi feladat, amelyhez a szocialista társadalom igyek■4 Dr. ónodi Lajos átveszi a Kiváló Munkáért kitüntetést ürJ mössy Ildikótól (T. K. L.) szik mind teljesebb feltételeket teremteni. Az ünnepi beszéd után Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese átadta az idei kitüntetéseket. A Szolnok Megyei Tanács által 1979-ben alapított Durst János-díjat dr. Clemens Marcell, a Karcagi Városi Tanács Kórház-Rendelőintézet osztályvezető főorvosa; dr. Fazekas Ferenc Nagyrév-Tisza- inoka körzeti orvosa és Mészáros Józsefné, a Szolnoki Városi Tanács Egyesített Egészségügyi miniszteri dicséretben öten részesültek. A kitüntetettek nevében a Durst János-díjas dr. Fazekas Ferenc nagyrév-tiszaino- kai körzeti orvos mondott köszönetét. Az ünnepségen bejelentették, hogy Szolnok megyében a munkahelyi ünnepségeken huszonhármán Kiváló Dolgozó kitüntetésben, hatvannyolcán pedig minisztériumi dicséretben részesülnek. — sj — Öröklés, ajándékozás, lakásvásárlás Csökken a fizetendő illeték Július 1-én lép hatályba az illetékekről szóló törvény, amely az öröklés, ajándékozás és az úgynevezett visszterhes vagyonátruházás, valamint az állam- igazgatási és bírósági eljárásért fizetendő illetékeket szabályozza. Az új törvény szerint az öröklési és ajándékozási illetékek a korábbinál 20—40 százalékkal alacsonyabbak. Nagyságuk két tényezőtől függ: a hagyaték, valamint az ajándék tiszta értékétől, illetve az örökhagyó és az örökös, vagy az ajándékozó és a megajándékozott rokonsági kapcsolatától. Az értékhatártól függő százalékos kulcsok 4-től 60 százalékig, sávosan emelkednek. Alacsonyabb az illetékfizetési kötelezettség akkor, ha az örökös közeli hozzátartozó; gyermek, házastárs vagy szülő. Valamivel többet kell fizetnie a testvérnek, távolabbi rokonnak, és még ennél is többet a többi örökösnek és a megajándékozottnak. Az új illetéktörvény teljes mentességet biztosít a takarékbetét és a kötvény után, és például a hazai tudományos. művészeti, közoktatási, közjóléti célra juttatott örökségekre. Ebbe a körbe tartozik — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — a lakástulajdon öröklése is; amennyiben az örökös tanácsi bérlakás bérlője, és bérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára lemond a hagyaték jogerős átadását követő két éven belül. Nem kell örökösödési illetéket fizetni a 100 ezer forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingóságokért. Mentességet élvez a lakóházépítésre alkalmas telektulajdon öröklése, ha arra négy éven belül felépítik a lakóházat. Illetékmentesen lehet örökölni a lakástulajdont első ízben, amennyiben azt a házastársak közösen szerezték, építették, és — leszár- mazók hiányában — a -túlélő házastárs az örökös. A lakáspolitikai célok megvalósításáért az új törvény gondoskodik arról, hogy t, lakásszerzés jelentős terhét az illeték számottevően ne növelje. Ezért a lakásvásárláskor fizetendő illeték a korábbi 5-ről 2 százalékra csökkent. A lakásépítést szolgáló telekszerzés' illetékmentes. ha a lakás négy éven belül megépül. Lakás öröklése, ajándékozása esetén a progresszív kulcstáblázat szerint kiszámított illetéknek csak a felét fizeti az örökös, illetve a megajándékozott. A visszterhes vagyonátruházás psetén — kivéve az állampolgárok elsődleges szükségletét kielégítő lakás- íulaidon-vásárlásnál. ahol a forgalmi érték 2 százalékát kell fizetni —, az illeték általános mértéke az átruházott vagyon forgalmi értékének 15 százaléka. (Korábban ez az üdülőknél 20 százalék, más rendeltetésű ingatlanoknál — például föld, garázs — 17 százalék volt.) Három százalékról 15 százalékra emelkedett a nem tukástu- lajdonhoz (üdülőhöz, földhöz) kapcsolódó haszonélvezeti, használati jogok megszerzésének illetéke. A törvény szabályozza az államigazgatási, illetve a bírósági eljárásoknál fizetendő illetéket. Az államigazgatási eljárásoknál általában 100 forint az illeték. (Kivételt képeznek a bonyolultabb, költségesebb eljárások, amelyeknél a jogszabály magasabb illetékösszeget állapít meg.) Az alkotmányos jogok érvényesítésével, az ezzel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével összefüggő eljárásokért — az esetek többségében — nem kell illetéket fizetni. A bírósági eljárásokban általában a perérték 6 százaléka az illeték; az összeg alsó határa 300, a felső pedig 300 000 forint. A törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően bejelentett vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezdeményezett eljárások esetében alkalmazzák.
