Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-03 / 155. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚLIUS 3. „Földünk csak egy van, vigyázzunk rá!” Korunk egyik fő problémája* az emberi környezet védelmére — az 1972. évi stockholmi ENSZ konferencia hívta fel először a világ népeinek és kormányainak fi­gyelmét. Akcióprogramjában együttműködésre szólított fel mindenkit a környezet védelme érdekében. Figyel­meztetett, hogy „Földünk csak egy van — vigyázzunk, rá!” — mert „az ember tevékenységével súlyosan károsít­■ hatja környezetét, és ezzel I életfeltételeit veszélyezteti”. A stockholmi felhívást kö­vetően hazánkban is .meg­élénkült a környezet védel­me iránti figyelem, megkez­dődött a célkitűzések, az elő­írások és követelmények ki­dolgozása. meghatározása, a jogi szabályozás előkészíté­se. Az emiberi környezet vé­delméről szóló törvényt 1976 márciusi ülésszakán fogadta el az Országgyűlés^ A környezetvédelmi célki­tűzéseket más jogszabályok is — így többek között a polgári védelem fejlesztésé­saját létét, a jövő nemzedék ről szóló minisztertanácsi határozat is — megfogal­mazták, illetve később meg­erősítették. Ebből a szem­pontból a lakosság védelme, az élet, a túlélés feltételei­nek bizitoßitäsa, a környezet, a növényzet, az állatállo­mány, az élelmiszer- ivóvíz szennyeződés elleni védelme, a béke- és háborús kataszt­rófák következményeinek csökkentése — egyértelműen környezetvédelmi célzatú és jellegű polgári védelmi fel­adat. A környezet szennyezése Földünkön a környezet szennyeződése egészen a ter­mészeti környezet kialakulá­sáig, az ember megjelenéséig vezethető vissza. A kozmi­kus sugárzás Naprendsze­rünkkel, és ezen belül boly­gónkkal egyidős. A termé­szeti erők hatására időről időre hatalmas mennyiségű por, korom, vulkáni hamu került a levegőbe és a kör­nyezetbe. A körforgásban kezdettől fogva a természe­tes radioaktív elemek izo­tópjai és bomlástermékei is jelen vannak. Így az embert már megjelenésekor egy adott környezeti háttér fo­gadta. A természeti környezet pusztítása és szennyezése tu­lajdonképpen a tűz felfede­zésével, a szerves tüzelő­anyagok elégetésével, és a kohászat elterjedésével kez­dődött. Az ipari forradalom korszakában a nagyobb ipari centrumokban már komoly gondot okozott a gyakori fiistköd, a por, a korom, a rengeteg salak, a sok hulla­dék és szennyvíz. A tudomá­nyos-technikai forradalom időszakában is alig javult a helyzet, egyedül az atom­energia békés célú felhasz­nálása kapcsán valósul meg maradéktalanul a környezet védelme, amit sajnos beár­nyékol a nukleáris fegyver­A polgári védelem mérő- és ellenőrző rendszerében működő mérőállomások, la­boratóriumok, már több mint két évtizede folyamato­san mérik és ellenőrzik a légkör radioaktivitását, a nö­vények, az élelmiszerek, az globális radioaktív szennye­zés. A gyár kéményeken ke­resztül még ma is nagy mennyiségű széndioxid, tö­kéletlen égés esetén szén- monoxid, különböző — a le­vegő nitrogénjéből keletke­zett — nitrogénoxidok. a na­gyobb kéntartalmú szerves tüzelőanyagok égetésekor sokféle kénvegyület — kén­dioxidok, kénhidrogének — és jelentős mennyiségű ko­rom, pernye kerül ki a leve­gőbe, A hagyományos hőerő­művek is hasonló módon, erősen szennyezik a levegőt, és jelentősen hozzájárulnak a pusztító „savas esők” ki­alakulásához. Az atomerőművek környe­zetkímélők, nem bocsátanak ki szénmonoxidot, széndioxi­dot, nitrogén- és kéndioxi­dot, port, kormot és pernyét Igaz, hogy még normál üze­mi körülmények között is el­kerülhetetlen a keletkező, kémiailag semleges radioak­tív gázok és aerosolok, folyé­kony, illetve szilárd sugárzó hulladékok szabályozott, el­lenőrzött kibocsátása, a meg­engedett értékhatárok kö­zött. Az üzemelő atomerő­művek gyakorlatilag alig nö­velik a környezeti háttérsu­gárzás szintjét, és' a sugár- terhelés nagyságrendekkel kisebb, mint a légköri kísér­leti atomrobbantásokból ere­állati takarmányok, a víz és a talaj sugárszennyezettsé­gét. A radiometeorológiai mérőállomások pedig nem­csak a légtömegek mozgását, hanem a légköri radioaktív aerosolok útját — kihullását, A környesetvédelem — polgári védelmi feladat is Munkában a polgári véde­lem műszaki mentő al­egysége kiülepedését, kiszóródását — is nyomon követik. Az atomeröművi radioak­tív kibocsátásokat az üzemi környezetellenörző rend­szerbe tartozó, számítógép­pel összekapcsolt automata és félautomata mérőállomá­sok és a környezeti laborató­rium ellenőrzik, a környeze­ti minták vizsgálatát a ható­sági környezetellenőrző labo­ratóriumok — köztük a pol­gári védelem rendszerébe tartozó mérőállomások és la­boratóriumok — végzik. A mérgező hulladékok ke­letkezésének ellenőrzését és azok ártalmatlanítását, táro­lását is minisztertanácsi ha­tározat szabályozza. A sza­bályozás és hatósági ellenőr­zés dacára még mindig sok a feltáratlan keletkezési hely, a felelőtlen kibocsátás, az eltitkolt felhalmozás, a szakszerűtlen ártalmatlaní­tás. A polgári védelem, és jog­elődje, a légoltalom, már a hatvanas években szembeke­rült a veszélyes hulladékok megsemmisítésének problé­májával. Az embereket na­gyon nyugtalanította a sok felhalmozódott mérgező hul­ladék, ami nemcsak kelle­metlen, hanem veszélyes is volt A közvélemény elvár­ta, hogy a polgári védelem segítsen megoldani a problé­A minták begyűjtése mákat. Ilyen előzmények után semmisítettünk meg több tonna gyógyszertári hulladékot, szerves oldószert, és sok más vegyi anyagot. A környezet védelme tár­sadalmi ügy, társadalmi fel­adat, a mi generációnk jele­ne és jövője, utódaink léte forog kockán, ezért mind­nyájunknak cselekedni kell. A polgári védelem célkitű­zéseinek, feladatainak meg­valósításával, a környezet, a levegő, az élelmiszer, a víz, a talaj, a növény- és állatvi­lág szennyeződésének meg­előzésével, folyamatos ellen­őrzésével, a katasztrófák kö­vetkezményeinek elhárítá­sával mi is részt vállalunk az emberi környezet védel­mében. Tokai Gábor Eredményes volt a kiképzési év Befejeződött a polgári vé­delem szakszolgálatainak és önvédelmi szervezeteinek, va­lamint a munkaviszonyban álló dolgozók 1985—86. évi kiképzése. Korai volna még részletekbe menő elemzést adni erről a kiképzési évről, egészében véve azonban máris sikeresnek könyvelhet, jük el. Több tény jogosít fel bennünket erre a megállapí­tásra. Mindenekelőtt az, hogy megyénkben a célkitűzések­nek megfelelően, eredmé­nyesen hajtották végre a polgári védelmi üzemi komp­lex gyakorlatokat. Ha azt valljuk, hogy az elmélet kri­tériuma ebben a vonatkozás­ban is a gyakorlat, akkor nenn tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy a polgári vé­delem megyei parancsnoksá­gának alapvető kiképzési-fel- ikészútéei célkitűzései telje­sültek. A korábbi évekre alapozva — a polgári védelmi szerve­zetek korszerűsítése mellett — megyénkben a korábbinál magasabb szinten folyt a pa­rancsnoki és politikai helyet­tesi állomány továbbképzé­se. A lakosságvédelmi felada­tokra, a feltételezett ellen­séges csapások hatásának csökkentésére, a mentő-men- tesítő feladatok végrehajtá- sára, az elemi csapások és Képünk a Jászsági Egyesült Áfész jászberényi üzemi komplex gyakorlatán készült. Élelmiszereket látnak el védőcsomagolással Munkában az áfész törzsparanesnoka ipari katasztrófák köyetkez- ményeigiek felszámolására kellő gonddal és szakszerűen készült a szakszolgálati és önvédelmi szervezeteik állo­mánya. A tömegpusztító fegyverek hatásai elleni vé­delem, a mentés-mentesítés formáit és módszereit, az üzemek állóképességének nö­velése érdekében végrehaj- tatandó feladatokat a koráb­binál több dolgozó ismerte meg és az üzemi komplex gya­korlatok során meg is való­sította azokat. Növekedett a kiképzési fe­gyelem is, ugyanúgy a ki­képzésben résztvevők aktivi­tása, ami hozzájárult a ki­képzés hatékonyságának fo­kozásához. Ifjúgárdlsták polgári védelmi kópiásé Diszkó és harci túra Siaktábor Hajdúsiobosalón Már tizenegyedik éve Haj­dúszoboszló ad otthont az Ifjú Gárda polgári védelmi szakalegység-parancsnokai- nak képzéséhez. Általában nyáron százharminc-száznegy­ven fiatal érkezik a szaktá­borba. így volt ez a közel­múltban is. Seemann László mérnök alezredes, az Ifjú­gárda Országos parancsnok­ságának tagja a szaktáborról a következőket mondta: — Nemcsak a szakanyagok elsajátítása a cél, hanem a polgári védelem egészének ismertetése, hogy a fiatalok tudják, mit várunk el tőlük, hol a helyük a nagy egész­ben. Ilyenkor az ország vala­mennyi megyéjéből érkeznek fiatalok. Az országos pa­rancsnokság számára gazdag információval szolgálnak az ifjúgárdisták és egymásközti tapasztalatcseréjük is hasz­nosnak bizonyul. Képzésük programját ötévenként újít­juk fel. Igaz. az alig egyhetes tábort tekintve képzés he­lyett szívesebben felkészítés­ről beszélek. Itt Hajdúszo­boszlón egyébként az RBV- és az egészségügyi alegysé­gek parancsnokait készítjük fel. A szakismeretek nyújtá­sa mellett arra is törekszünk hogy az ifjúgárdisták itt is érezzék az együttlét örömét, hogy érzelmileg is telítőd­jenek. A napi programjuk Igen változatos, „Edzett If­júságért” nap, strandolás, harci túra is szerepel prog­ramjukban. Nem tudjuk őket elfárasztani. Tizenöt kilo­méteres harci túra után is nekiállnak diszkózni. Egyéb­ként nagyon fegyelmezettek, nincs velük semmi baj. Ä hangsúlyt főleg a gyakorlati munkára fektetjük. Azt kí­vánjuk elősegíteni, hogy al­egységük tagjainak minél jobban át tudják adni az itt szerzett ismereteket. Lestük József, az Ifjú Gár­da országos parancsnoka is elégedett a fiatalok magatar­tásával : — Az Ifjú Gárda szakal­egységeinek képzése szerves része a KISZ hazafias-hon­védelmi nevelésének. Ezek a szaktáborok alkalmasak ar­ra, hogy az egész országban azonos nyelven beszéljünk a képzést illetően. Többnyire kezdő tisztségviselőkkel fog­lalkozunk. Ügyelünk arra, hogy itt ne folytatódjon az iskola, hanem pergő, válto­zatos képzéssel, a fiatalok aktív részvételével történjen az ismeretek elsajátítása. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a tábor hangulata mennyire fontos. Azt szeret­nénk, ha a fiatalok azzal a gondolattal mennének el in­nen, hogy de jó volt a tá­borban, de jó csinálni a pol­gári védelmi munkát. Egyéb­ként a tábor fegyelmére ér­tékítélet az is, hogy van reg­geli torna. És ha már a tá­borról szó esik, a köszönet hangján kell szólnunk a Pol­gári Védelem Országos Pa­rancsnokságának és a megyei törzsparancsnokság sokolda­lú segítségéről. Nemcsak az anyagiakról van szó. hanem a kiegészítő programok bizto­sításáról. Jóvoltukból pél­dául a szaktábor lakói részt vehettek a hortobágyi lovas­napokon. Közülük sokan nem látták még a Hortobágyot, nagy élmény volt számukra ez a kirándulás. Ezt a segít­séget várnánk el szélesebb körben a gazdasági vezetők­től. Ahol az igazgató, vagy elnök felismeri az Ifjú Gár­dában rejlő erőt és támoga­tással kamatoztatja azt, az a vállalatnak, vagy szövetkeL. zetnek is hasznára válik. A Taurus nyíregyházi gyárá­ból említhetek — többek kö­zött — jó példát. Ott tűzoltó szakalegységünk van. Az Ifjú Gárda parancsnok- kának szavaihoz csak azt le­het fűzni, hogy a fiatalok a polgári védelmi gyakor­latok során már számtalan­szor tanúj elét adták segítő­készségüknek és helytállá­suknak. Méltán számíthatnak a gazdasági vezetők sokolda­lú támogatására, — ami ma még korántsem általános je­lenség. Védjük, őrizzük!

Next

/
Oldalképek
Tartalom