Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-24 / 173. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚLIUS 24. Van-e jövője a villamos autónak? Az autókonstruktőrök és autógyárak régi vágya az elektromos meghajtású autó, de ez a kívánsága a környezetvédő szakembereknek is. Három tényező indokolja ezt. Egyrészt a levegő szennyeződése elleni küzdelem, másrészt a szénhidrogénkincs véges mennyisége (ezen az sem változtat, hogy például jelenleg túlkínálat van a piacon, amely lefelé hajtja az árát), harmadrészt pedig az a tény, hogy a villamos meghajtású járművek felépítése, szerkezete egyszerűbb a benzines üzeműeknél. Az előrelépés legnagyobb akadálya, hogy a villamos energiát tároló akkumulátorok túl súlyosak. A világ sok országában foglalkoznak a személygépkocsi elektromos meghajtásával, például Amerikában, Japánban, a Szovjetunióban, Olaszországban, Svédországban. A személyszállítás másik, ugyancsak fejlődésnek indult területe a villamos hajtású autóbuszoké, ezek is elterjedőben vannak. De sokak véleménye szerint a fehéráru-szállításban is nagy szerep vár a jövőben az elektromos meghajtásra. A városi teherszállítás, tehát a városi forgalomban sűrűn megállásra kényszerítőit postaautók,, tejeskocsik, bevásárlóautók, Patyolat-járművek, csomagkihordó- és szemét- gyűjtő autók esetében szintén ideális lenne a villamos meghajtás. A fejlesztés sarkpontja a hordozható áramforrások súlyéinak csökkentése. Ha Képünkön: egy a sok próbálkozás közül: a General Electric Delta nevű kísérleti személyautója (KS) ugyanis nehéz az áramforrás, és kicsi a belőle kivehető energia (azaz ha kicsi az áramforrás fajlagos energiasűrűsége), akkor ez az autó forgalmi jelzőinek): a sebesség, az akciórádiusz, a hord- képesség valamelyikének jelentős mértékű csökkentését okozza. A jelenleg alkalmazott ólomakkumulátorok energiasűrűsége még sokkal kisebb a kívánatosnál, az új, nagy energiasűrűségű akkumulátorok elterjedésére viszont a közeljövőben nem számíthatunk. Az elmúlt években 10—15 százalék volt a hagyományos akkumulátorok faj lag as energiasűrűségének a növekedése. De azt is tudni kell, hogy az elméleti energiasűrűségnek még mindössze a 6—38 százalékát érték el. A hagyományos akkumulátoroknál a fajlagos energia- sűrűség növelése több apró szerkezeti változtatás következménye: igyekeztek a szerkezeti elemek súlyát csökkenteni anélkül, hogy az akkumulátorban tárolt energia csökkenne. Az ólomakkumulátor hagyományos tégla alakú edénye helyett hengeres edényt alkalmaztak, mert az változatlan térfogata ellenére kevesebb anyagból is elkészíthető. és könnyebb. Az elektromos meghajtású autók komolyabb elterjedéséhez azonban ennél sokkal jelentősebb változtatásokra van szükség, teljesen új típusú, más elven működő akkumulátorra! Nem lehet megjósolni, hogy ezek mikorra lesznek készen. Atomenergia és fémmegmunkálás Szerte a világon több mint 3000 gyíkfaj' él, melyek — bár elsősorban a meleg, trópusi tájak lakói — nagyságban és életmódban erősen különbözhetnek egymástól. A hazai hét faj között legterme- tesebb zöld gyík például a maga 35—40 centiméteres hosszúságával csupán apró törpének tűnhet ázsiai rokonaihoz, az óriás varánuszok- hoz amelyek kifejlett példányai a 3 métert is meghaladhatják. Tulajdonképpen meglep», hogy ezeket a hatalmas állatokat a tudomány csak 1912 óta ismeri, sőt egy eddig még ismeretlen varánuszgyí- kot csupán a legutóbbi években fedeztek fel Űj-Guinea mocsaras erdeiben. De bármily nagyoik is ezek a ma élő hüllők, mind eltörpülnek a rég kihalt „sárkányok”, a Dinoszauruszok mellett, amelyek sok millió évvel ezelőtt — a triász és a kréta föld- történeti korokban — népesítették be a földet. A gyíkok rendjébe tartozó óvilági családról, a varánusz- félékről érdemes tudni, hogy többnyire nagy termetű, tipikusan gyík alakú, kitűnő szaglókép>ességű, talajon élő hüllők. Kizárólag állati eredetű táplálékot fogyasztanak, fogságban — testnagyságuknak megfelelően — egerekkel, tengerimalacokkal és nyulakkal etetik őket. Áldozatukat megragadják, majd ide-oda rázva megölik, s végül egészben lenyelik. Ha pedig a megragadott állat túlságosan nagynak bizonyulna, akkor elülső lábaik karmaival igyekeznek azt előbb széttépni. De nemcsak saját vadászzsákmányukat fogyasztják el, hanem a dögöt is megeszik. A varánu- szok nyelve hasított és bőrtokba húzható vissza. Képünkön a varánusz-csa- lád egyik jól kifejlett tagját láthatjuk, a Türkmén SZSZK-hoz tartozó Kara- Kum sivatag lakóját, amint éppen táplálék után kutat. (APN—KS) IA tudomány világa Kutatják a gömbvillám okát, természetét Az atomenergia ma már egyes gépgyártási, fémmegmunkálási folyamatoknál is széleskörűen hasznosítható, mégpedig az edzésnél- a ce- mentálási, nitridálási és bó- rozási műveleteknél, valamint a forgácsolásnál. Júliusban és augusztusban a nyári zivatarok idején jelenik meg leggyakrabban az egyik legrejtélyesebb természeti jelenség, a gömbvillám. A világon eddig még senkinek sem sikerült kideríteni az egyelőre ismeretlen tulajdonságokkal rendelkező világító gömb keletkezésének és megszűnésének okát. Hazánkban a Központi Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársa, Egely György fogja össze a gömbvillámra vonatkozó kutatásokat. ' Az MTI munkatársának kérdéseire összehangolta az eddigi ismereteket. — Hol és mikor jelenik meg a gömbviilám, milyen tulajdonságokkal rendelkezik? — A bonsószemtől öt méter átmérőig terjedő fehér vagy színes gömb alakú villám többnyire zivataros időben jelenik meg. Legfurcsább tulajdonságai közé tartozik azonban, hogy látszólag minden előzetes ok nélkül, napfényes időben akár zárt térben. például egy szobában is létre jöhet. Egyelőre megmagyarázhatatlan, hogy egyes gömbvillámok pusztításokat végeznek, mások semmilyen nyomot nem hagynak maguk után. Eltűnésük ugyancsak rejtélyes: vagy nyomtalanul megszűnnek, vagy csípős füst kíséretében szétpattannak. — Az eddigi megfigyelések szerint mi alkothatja a gömbvillám anyagát? — A kutatók abban egyetértenek, hogy a ritka természeti jelenség valószínűleg egy plazmacsomó, de azt még senki sem tudta kideríteni, hogy mi tartja fenn, akár percekig is. A plazma élettartama a fizika eddig ismert törvényei szerint nem haladhatná meg a másodperc ezredrészét. Egyes gömbvillámok energiatartalma, romboló hatása ugyancsak elképesztő. A Szovjetunióban leírtak egy másfél méter átmérőjű gömbvi Hámot, amely egy homokos talajon lévő víztócsátoa csapódott be, és egy ti zed másodperc alatt vastag üvegréteggé égette a talajt. — A magyar kutatók milyen ismeretekkel rendelkeznek a gömbvillámról? — Mivel a jelenséget mesterséges úton egyelőre nem lehet előállítani csak a leírásokból és a gömbvillám által okozott változások vizsgálatából tudunk következtetni tulajdonságaira. Hazánkban eddig 190 leírást gyűjtöttünk össze. A statisztika szerint átlagosan minden húszezredik ember látott ilyen jelenséget. Többször előfordult, hogy a közelben megjelent, lég- gömbszerűen lebegő gömbvillámot kézzel megérintették. Ez rendkívül veszélyes, mert súlyos égési sérülést okozhat. Tudomásunk szerint Magyarországon eddig 11 ember halálát okozta a gömb villám. — Világszerte fizikusok, meteorológusok és más tudományágak képviselői próbálnak magyarázatot adni a jelenségre. Sikerült-e már balamilyen elfogadható hipotézist felállítani? — Eddig több mint száz tudományos feltevés született a gömbvillám eredetére, összetételére és tulajdonságaira vonatkozóan. Több országban nagy létszámú tudóscsoport próbál fényt deríteni a jelenség okára. Eddig azonban egyik megoldás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nagy segítség lenne, ha sikerülne mesterséges úton gömbvillámot előállítani. — Hazánkban is kidolgoztak feltevést a gömbvillám magyarázatára ? — A KFKI-ban 8—10 elméleti és gyakorlati fizikus közreműködésével próbálunk magyarázatot adni é" ritka természeti jelenségre. Kialakítottunk egy, a világon létező összes többi hipotézistől gyökeresen különböző elképzelést. Ez a feltevés összefügg a tér dimenzióinak újszerű magyarázatával. Elgondolásunk kétségtelenül bonyolult, de nem mond ellent a legalapvetőbb fizikai ismereteknek. — Mikor teszik közzé a hipotézist? — Még számos megfigyelésre van szükség ahhoz, hogy állításunkat igazoljuk. Ezért arra kérjük a lakosságot, hogy aki gömbvi Hámot lát, részletesen írja meg tapasztalatait az MTA Közpón- ti Fizikai Kutató Intézete címére (Budapest 114, Postafiók 49. 1525). A fehér öntöttvas ridegségét a benne lévő cementit kristály élei okozzák. A kristályélek „lekerekítésével” temperöntvény hozható létre, mely már szilárd és szívós. A legújabb technológia szerint a fehér öntöttvasból készült öntvényeket gamma- sugárzással kezelik, melynek hatására a kristályrácsokban létrejön a kívánt változás. Gamma-sugárforrásként aktív kobaltot használnak. Az átalakulás folyamatának időtartama ezzel a módszerrel lényegében lerövidül, ugyanakkor sokkal olcsóbb. Technikatörténeti érdekességek Bem rakétái Eredeti rajz Bemnek a rakétákat ismertető művéből A magyar szabadságharc legendás hírű tábornoka. Bem József, fiatal tiszt korában foglalkozott a rakéta -kifej lesztésének gondolatával, és erről szóló jelentését ■,Megjegyzések a tűzraké- táról” címmel 170 évvel ezelőtt 1816-ban a lengyel haderő fő- parancsnokának beterjesztette. Különösen a hatóanyagra és a rakéta szerkezetére vonatkozó nézetei érdekesek. Bem rakétái három részből állottak: a hajtóanyagtartályból, amelybe a salétromból, kénből és enyvből készített hajtóanyag került, a gyújtófejből és repüléskor az egyensúlyt biztositó szárnyrészből. Adataink vannak arról. hogy Bem munkássága révén a lengyel hadseregben 1823-ban lovas rakétaüteg alakult, és 1831-ben a rakétatüzérség a hadsereg szervezetszerű alakulatává vált. K. A. A szívós, kemény fémek forgácsolása sok gondot okoz az iparnak. Kézenfekvő, hogy a felmelegített, meglágyított fémek sokkal kisebb erővel forgácsolhatók. A hagyományos hőkezelési, felmelegítési módok gyakorlatilag nem jöhetnek számításba, ezért volt szükség új technológia kidolgozására. A forgácsolandó felületre koncentrált ionsugárzás hatására az ionok beékelődnek a legszilárdabb fém kristály- rácsaiba is, így — képletesen szólva — a felületét mintegy szétrobbantják, és az anyagot olyan lággyá teszik, hogy minden nehézség nélkül meg lehet munkálni. A fém egyszerűen „lehámo- zódik”. A lágyulás fokát széles határok között lehet szabályozni az ionsugarak intenzitásának változásáA madarak közismerten állandó hőmérsékletű állatok, belső hőregulációjuk függetleníti szervezetüket a külső hőmérésklet változásaitól. A testhőmérséklet azonban javarészt az anyagcsere intenzitásának a függvénye;, amit az oxigénfogyasztással lehet számszerűen mérni. A madarak egy része költöző, másik része helybenmaradó. Davidov szovjet tudós arra volt kíváncsi’ van-e különbség a testhőmérséklet és az oxigénfogyasztás tekintetében a különböző nagyságú költöző- és nem költöző fajok között. val és az összpontosítás mértékével. A fémek szilárdságának és tartósságának fokozására gyakran alkalmaznak vegyi kezelést. Ennek az a lényege, hogy a fémek felületi rétegének szerkezetét különböző kémiai elemekkel telítik. Ha ez az elem szén, az eljárást cementálásnak nevezzük, ha nitrogén tartalmú anyagról van szó, akkor nit- ridálásnak, ha pedig alumínium, akkor alitálás az eljárás neve. Mindezek helyett felbukkant egy új, univerzális eljárás: a fémet gáz-, illetve cseppfolyós közegben történő izzítás helyett megfelelő atomok ionjaival sugározzák be. Az ionok a felületi rétegek kristályrácsaiba beépülnek és biztosítják a fentebb említett jó tulajdonságokat. A nem költöző madaraknál a különböző évszakokban az oxigénfogyasztás közel azonos nagyságú maradt, míg messze vidékről költözőknél nyáron magasabb volt mint télen. Érdekes megfigyelést adott az is, hogy a télen a nem, vagy csak rövid távolságra költöző madaraknál a testhőmérséklet kevéssé volt változékony, mint a nagy távolságra költözőknél. A költöző madarak anyagcsere-intenzitása tehát más törvényszerűségeket mutat, mint a nem költözőké. Uj húshibrid A népélelmezés és ezen belül az állati fehérjében dús táplálékkal való ellátás világméretű problémája az állattenyésztőket egyre inkább új utak és módszerek kidolgozására ösztönzi. A cél olcsó és kevésbé zsíros, jó minőségű hús előállítása olyan állatfajták segítségével, amelyek könnyen tenyészthetők, gyorsan növekednek, kezelésük és takarmányozásuk nem okoz nehézséget. Egy kaliforniai állattenyésztő az angliai származású hereford és a francia eredetű charolais marhafajtákat az indiai bivallyal keresztezte. Az így létrehozott hibrid könnyen emészthető, az eddigi fajtánál gyorsabban növekszik. Húsa olcsóbban állítható elő, mert zöldtakarmányon tartva 12—14 hónap alatt 450—500 kilogramm élősúlyra nő meg. Sárkányok utódai Énekesmadarak testhőmérséklete
