Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

1986. JÚLIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 PAUUNA.ÉYA enészballada (Részlet) 9. Koós János táncdalénekes: — Ha meg tudnám mondani, nitől volt népszerű, akkor magam mellé vennék egy fi­atalembert: „Na látod- azt teli csinálni, amit a Szécsi. Settő-három és kezdd!” Mi- ;ől népszerű valaki? Mitől népszerű egy dal? Előfordul, nogy valamelyik szerző ír így nótát, és nekem nem tet­szik. De ő megkér: „Énekeld már el, tudom, hogy nem akarod- de leköteleznél ve­le. .Jó. Két nap múlva az ;gész ország énekli. Persze, van. amikor előre lehet tud­ni. Kislány a zongoránál... Tudituk, hogy arra szét fog­ják vágni a házat. Tudtuk, nogy leáll a műsor, hogy egy jrszág fog zokogni. Hétszer smételtük. Palit mindenki szerette, lóképű volt, nem alacsony, nem kövér, fekete, jó frizu- ■ájú, sármos- jól álltak rajta i ruhák. Mindehhez hozzá- ött még a hangja is. Miért te szerették volna? — Elsősorban nők imád- ák. — Hálószoba-titkokat nem udok. — Nem is azokra gondol­ám. — Néhány év alatt az smber eljut odáig, hogy meg­szokja a népszerűséget, na- ;yon szereti a népszerűsé- ;et, és ha van intelligenciá- a: elviseli. — ö el tudta viselni? — Azt hiszem, igen. Nem 'oltak allűrjei. Olyan ren- ies gyerek volt! — Hogy jellemezné? — Én annyira nem ismer­em. Jó humorú volt. Jó ke- lélyű, addig, amíg nem jött i front. — És mikor jött? Imitálja az ivást: — Amíg nem ivott, addig iem láttam nála bajt. Ambrus Kyri: — A ma- löikenségből is adódott, hogy zeretett jól öltözni, ésakár- íit vett magára — ismered zt a típust, aki rongyokban i úgy néz ki, mint a walesi erceg —, minden jól állt ajta. Mindig jól nézett ki, adta viselni a ruháit, sze­ntté is. — Abban, hogy sikeres olt, mennyire játszott sze- ?pet a megjelenése? — Szerintem sokat.. Aradszky László: — O so- a nem vitte túlzásba, egy- oerűen csak elegánsan öltö- itt. Arról nem is beszélve, agy nyúlánk gyerek volt, sármit vett föl, jól rnuta- >tt. Hiányosságokat, testi hibákat se kellett trükkel takarnia. Nem volt rá szük­sége, magas gyerek volt, fe­kete, jóképű, a csajok imád­ták- mi kellett még? — Hiú «olt? — Mint minden ember. v — Nem jobban? — Ha hiúságnak lehet ne­vezni, hogy valaki ad a szín­padi megjelenésére. .. Nézze, a színpadon nincs „üresjá­rat”, a közönség nagyon megnézi, milyen az énekes­mit visel. Pali mindig figyelt erre, a frizuráját ápolta piszkosul, mindig elegánsan öltözött. Na most, azt is tud­ta — vagy legalábbis érezte — hogy nem lehet átesni a ló másik oldalára. Tehát, ha túlöltözik az énekes — Ma­gyarországon —, akkor a produkció közben a közönsé­get jobban foglalkoztatja a ruha fazonja, mint az, amit csinál. Csató Mária: — Adott ma­gára. igyekezett jól öltözni, de nem tekintette központi kérdésnek, mint sok, ebben a szakmában dolgozó férfi. Nem lehetett azt mondani rá, hogy piperkőc. Manöken korából maradt annyi, hogy jól válogatta össze a ruháit, és amit fölvett, jól állt raj­ta. Később már nem akár­miket viselt, hanem finom holmikat. Bánki László: — Nagyon elegáns volt, nagyon ápolt- de nem hivalkodó. Talán egy kicsit visszaadás is volt ez a sanyarú gyerekkorra, mikor egy gatyája se volt... — A magánéletben is jól öltözött? Szécsi Katalin válasza:) — Nézd, mivel a magánéletét is az utcán élte, szemek előtt; ezért mindig ilyen volt. Haza csak aludni járt. Nagyon- nagyon kevés időt -töltött ott­hon. Tudta, mi áll jól rajta. Mert nagyon eltalálták a Divat Intézetben, hogy Szé- csire elegáns öltönyt kell ad­ni. — 0 alakította ki a csinos, elegáns fiú képét vagy segí­tettek mások is ebben? — Nagyon hiú volt. Min­den ember hiú, -mondják, de vannak, akikben ez a tulaj­donság majdnem nárciszti­kus módon túlteng. Rettene­tesen hiú volt. A külsejére is.. . és egyébként is.. . So­kat adott arra, hogy mit be­szélnek róla. — Más kép élt az embe­rekben róla, mint amilyen valójában volt? — Én tudom, hogy milyen­nek hitték, milyennek lát­szott- vagy láttatta magát. Nem biztos, hogy a „láttatta magát” feltétlenül valótlan­ságot jelent. De ilyennek látták: Hallatlanul magabiz­tosnak, lezsernek, ő volt a Férfi. . . és ez mind nem volt igaz. Messze nem volt ma­gabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk.. . A siker könnyedséget adott neki. De valójában... Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni.. . ö ugyanaz a félénk kisfiú maradt- a kis gyökértelen, akinek indult... Nagyon fontos volt számá­ra a külszín, soha nem mér­legelte, hogy aki a külvilág­nak él, tulajdonképpen el­szúrja az életét. — Otthon is olyan volt, mint a színpadon? Vagy le­vetette a szerepeket? — Levetette... levetette... de nem sokáig hagyták, mert állandóan. .. — Ahogy kilépett az aj­tón, Szécsi ^Pálnak kellett lennie? — Igen, és időnként, főleg a vége felé- már nagyon fá­rasztotta. Tényleg nagyon fáradt volt. Boldog lett vol­na, ha mittudomén, borot- válatlanul kimehet az utcá­ra, mint más. .. Nem azért, mert nem szeretett borotvál­kozni, hanem, mert jó lett volna egy kicsit elengedni magát. És tulajdonképpen nem engedhette el. — Hogy jött rá, hogy csak ilyen lehet, mert ezt várják el tőle? — Hát. . . saját magától. .. — Próbált más lenni? — Nem. Tulajdonképpen élvezte, és tetszett neki, hogy nagyon népszerű. Annak biztosan megvan a maga szépsége hogy valaki nem tud úgy végigmenni az ut­cán, hogy ne súgjanak ösz- sze százan mögötte. De el­képzelhető, hogy, ha másért nem, egyszerűen azért, mert fáradt vagy rosszabb a han­gulata; idegesíti. Biztos vagyok benne, hogy ha valami varázsütésre két napig senki se ismerte . vol­na meg, hát belebolondul. De. .. azt is -tudom hogy hosszú távon valószínűleg mindegyikünknek fárasztó. (folytatjuk) Jó hfr az olvasóknak Létrejött az Országos Könyvbarát Kör Klasszikusok és maiak — Biztosan megszerezhető különlegességek — Kedvezmény ötszázon fölül Hadd legyek pár sor erejéig személyes: 1973-ban, az „Olvasó Népért” Mozgalom első konferenciáján (a nyilvá­nosság előtt utoljára szereplő Darvas József jelenlétében) vetettem föl azt a gondolatot, hogy létre kellene hozni egy olyan könyvbarát szervezetet, amely értékes könyvek biztos megszerzését tenné lehetővé a könyvszerető közönség szá­mára, kedvezményeket nyújtana, sőt évenként értéke^ illet­ménykötettel is szolgálna. Elismerem, nem kellett sok ész ehhez a javaslathoz, hiszen a könyvek jórészét világszerte ilyen könyvbarát szervezet juttatja el az olvasókhoz. A szom­széd Ausztriában vagy Csehszlovákiában éppúgy több száz­ezer tagja van, mint ahogy a sikerkönyveket milliónyi olva­só a „könyvklubok” révén kapja meg az Egyesült Államok­ban vagy a Szovjetunióban. Nálunk is működött ilyen szer­vezet a felszabadulás előtt és után is; az Egyetemi Nyomdáé, s Püski Sándoré, a népi írók kiadójáé. Ilyen előzmények és pár­huzamok ellenére sok víz folyt le a Dunán, míg végre létrejött az Országos Könyv­barát Kör, amely több mint ötven kiadványt választott ki a jövő év könyvtermésé­ből. Mint legkülönb, de min­denesetre sokféle igényt ki­elégítő műveket ajánlja a könyvszeretőknek: az igé­nyes vagy egyelőre csak az olvasmányos művek iránt érdeklődő olvasóknak, ga­rantálva, hogy ezeket mind megkapják, sőt 500 forintnyi vásárlás után 10 százalék kedvezményt is ad, azaz egy 50 forintos könyvutalványt, amely bármely boltban (an­tikváriumban) bármilyen könyvre beváltható. Emellett a Könyvbarát Kör minden tagja megkapja a Himnusz és Szózat kis bibliofil kötet­ben, magyar és többnyelvű fordításban közzétett szöve­gét. Más ehhez a szép kiad­ványhoz nem is juthat hozzá. Milyen könyvek között le­hat válogatni? A népi írók hívei Sinka István minden eddiginél nagyobb váloga­tott versgyűjteményét kap­hatják meg, benne jó pár először publikált jelentős költeménnyel. — Aki nem tartalmatlan, hanem elgon­dolkodtató, a közelmúlt el­lentmondásos időszakát föl- ellevenítő lektűrt óhajt, az megrendelheti Bér kési And­rás első kiadásában pillana­tok alatt elfogyott Szerelem három tételben című nagy­regényét. De persze talál­kozhatunk a történelemmel nem szépirodalmi feldolgo­zásban is. A felszabadulás utáni időre tekint vissza Kállai Gyula emlékirata, a Két világ határán. A köz­vetlenül megelőző korszak fontos dokumentuma Szekfű Gyula Valahol utat tévesz­tettünk című cikksorozata. Egész századunk áttekinté­sével szolgál a Magyaror­szág a XX. században című hatalmas kötet. A középkori Magyarország hiteles képét mutatja fel Kása Csaba Ve­res mezőben zöld oroszlán című műve. De közvetlenül idézi fel ezt a kort az Ár­pádházi legendák és in- mek gyűjteménye. A Koro­nás portrék (főként fiatalok­nak szánt) népszerű tanul­mánysorozata nagy uralko­dók pályáját állítja elénk. Jelenkori történelmi és tár­sadalmi problémák nagysi­kerű írói feldolgozása Szá­raz György műve, a Törté­nelem jelenidőben. Klasszikusok egész sora lesz végre biztosan megsze­rezhető: Vörösmarty, Petőfi, József Attila, Radnóti, Nagy László összes verse, egy Karinthy és (fiataloknak szánt) Nagy Lajos kötet (A három boltoskisasszony). A Költői jelenlét mai líránk ke­resztmetszetét adja, s legnép­szerűbb élő költőink egyiké­nek, Ladányi Mihálynak ösz- szegyűjitött versei is eljut­nak az olvasókhoz. Kapható lesz Szabó Magda két leg­jobb s alighanem legnépsze­rűbb műve, a Freskó és A szemlélők; Raffai Sarolta új regénye egy női lélek törté­nete (Hazatalálás). Vészi Endre folytatja Angi Vera életútjának ábrázolását. Mai életünk sokszínű tükörképe Végh Antal szociográfiai és riportkötete: Mit ér az em­ber hit nélkül. Lesz még klasszikus angol történelmi regény (Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai), és detektívhistória (Chester­ton), megrendelhető Csehov elbeszéléseinek gyűjtemé­nye, és Joseph Heller új bestsellere (Isten tudja). Hu­mor is akad: Darvas Szilárd és Par al egy-egy könyve. Végezetül, de nem utoljára megjelenik egy-egy könyv a mai erdélyi irodalomról és a bukovinai székelyek há­nyattatásairól. És még nem is említettem minden művet — de hiszen a Kör ismertetője, jelentke­zési lapja minden népfron- titkárságon, könyvtárban s könyvesboltban átvehető. A tagsági díjat jövőre az első könyv átvételekor kell majd fizetni: 20 (azaz húsz) ke­mény forintot... Jó lenne, ha e Könyvbarát Kör valóban újfajta olvasó­körökké szerveződnék: író­olvasó találkozók, könyvek fölötti eszmecserék, fórumok, viták, klubszerű baráti együttlétek alkalmaivá. Ak­kor lesz igazán — ország­szerte — megannyi élő kör­ré az Országos Könyvbarát Kör, s így kapcsolódik iga­zán a létrehozó Hazafias Népfronthoz. Kristó Nagy István Az előadás elmarad A Szegedi Szabadtéri Já­tékok Igazgatósága közli, hogy „A szarvassá változott fiák” című táncdráma au­gusztus 9—10-re hirdetett előadásai — Markó Iván be­tegsége miatt — a Győri Ba­lett lemondta. A jegyeket visszaváltják vagy más elő­adásra becserélik. lozgásterápia, iaszk]áték, ftnckompozició Nemzetközi Workshop — a Műegyetemen A Budapesti Műszaki gyetem közművelődési ti t- ursága másodízben rendezi eg augusztus 6—19 között jmzetközi tánc- és mozgás- ühely-tanfolyamát. II. )MC (International Dance id Movement Center Bu- ipest) Nyári Workshop el- -vezéssel. A jelentkezők abadon . választhattak a ntárgyak közül egyet vagy bbet: jazz, modern, fla- enco, buto és szabad tán- it, tánckompozíciót, moz- isszínészetet, maszkjátékot, xaszínházat. mozgásterá- át. Az IDMC Workshop 12 unkanapból és két pihenő­mből áll majd, s az utolsó ipon, augusztus 19-én a »vendékek gálaestjével zá- 1. Mezőtúron is láthatták az érdeklődők Váci György könyvkötő mester szépséges könyveit. Képünk egy nem akármilyen kiállításra való felkészülés közben örökítette meg az idős mestert, ugyanis ez a nyári bemutató éppen a kétszázadik lesz (Fotó: Véninger Géza) Táncdal- kontra Interpop fesztivál Az elmúlt héten — hosszú idő után elő­ször — ismét mérlegre állt a hazai könnyűzenei élet „utánpótlás” csapata, hogy „itt az idő, most vagy soha!” felkiáltással helyet követel­jen a Nap alatt. A televízió jóvoltából ezrek, netán száz­ezrek kísérhették figyelem­mel az ezúttal Interpop fesz­tivál névre keresztelt „ösz- szecsapást”, amely furcsa módon, legalábbis az eddig megszokottól eltérően felvé­telről és a kettes csatornán zajlott. Akaratlanul is felve­tődik az emberben a kérdés: vajon azt jelenti-e ez, hogy beigazolódott a korábbi gya­nú, miszerint már-már mér­hetően csökkent az érdek­lődésünk a könnyűzenei fesz­tiválok iránt, idegenkedünk az ismeretlen előadóktól, az új zenei irányzatoktól? Két évtizeddel ezelőtt — akkor persze más társadal­mi-gazdasági körülmények között — valóságos népünne­pélynek számított a Tánc­dalfesztivál: utcák, szóra­kozóhelyek csendesedtek el a tv-adás ideje alatt, s a né­zők majdhogynem ölre men­tek Bakacsi Béla, Zorán vagy a többiek elsőbbségéért, (Lásd például a nagy sikerű Schwajda-darabot!). Azóta húsz esztendő telt el, s az idő változásával ala­posan átformálódott, a kül­földivel egyetemben a ma­gyar könnyűzene arculata is; többnyire felhígult (minden bizonnyal előnyére), ugyan­akkor új irányzatokat, sőt értékeket teremtett. Valószínűleg joggal remél­te 1986 nyarának közönsége, hogy a nevezetes évforduló alkalmából megrendezett ta­lálkozó újat tud „hozni”, ha nem is falrengetőt, mert ez utóbbira ugyebár manapság már komoly erőfeszítéssel lehet csak példát találni. Jöttek is a szólisták és az együttesek, mint annak ide­jén. Fiatalok, jókedvűek, energikusak. Elhangzottak a dalok is; „füstösek, furcsák, bíborak”. összehasonlítva a hőskor fesztiváljain megszó­laló szerzeményekkel, talán semmivel sem voltak rosz- szábbak, mint azok. De! Ért­hetetlen, hogy az énekesek — tisztelet a kivételnek — nem igazán képviselték az énekművészet csimborasszó- ját A vonzó külsejű Zoltán Erika például a legnagyobb igyekezete ellenére sem tu­dott arról meggyőzni fátyo­los hangjával, hogy valóban „szerelemre született”. A Napoleon BRD szólistája is jó néhányszor „aláénekelt” fél hanggal, az egyébként szép ívű dallamnak... Egyszóval az idén hiányoz­tak valahogyan, az egykor kiváló énektudással berobba­nó Koncz Zsuzsák, Kovács Katik. Zalatnay Sarolták — hogy csak a legnevesebbek­ről szóljunk. Akkor persze, mások voltak a lehetőségek, talán megengedett volt félig vagy teljesen giccses dalok, szövegek előadása, de az énekesi képeségek a többség­nél idejekorán megcsillantak, s ez volt a döntő. Anélkül, hogy a mindent tudó vátesz hibájába esnénk, könnyű megjósolni: a Siófokon szín­padra lépők közül húsz évet senki nem fog eltölteni a magyar könnyűzenei életben, mert most ismét csak mások a lehetőségek. Ezen a nyá­ron pedig, üstökössel nem találkoztunk... — jurkovics —

Next

/
Oldalképek
Tartalom