Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-07 / 133. szám

6

Nemzetközi körkép

1986. JÚNIUS 7.

ív az évtizedek felett

BAM — A Xinda melletti fakitermelő telep, (ahol magyar fiatal szakemberek is dolgoznak

lág atammentesíitésére iráHadd kezdjem rendhagyó módon e sorokat: sóikat és sokszor írunk, olvasunk és hallunk történelmi tudatunk „fehér foltjairól”. Arról például, hogy eleget tudunk-e, és hogy jól tudjuk-e azt, milyen mély, milyen különleges gyökerei vannak a magyar—szovjet barátságinak?

Ezek a gyökerek képletesen szólva a fiatal szovjet hatalom első, válóban sorsdöntő hónapjaira nyúlnak vissza. Olyan időszak volt ez. amikor korántsem dőlt még el, fennmarad-e a szovjet (hatalom Oroszországban, avagy az ellenforradalom kerekedik felül. S ami a kapcsolat különlegességét illeti: történelmi tény az első világháború vér zivatarában Oroszországba került hadifoglyok százezred között egyetlen más nemzet fiai sem csatlakoztak olyan nagy arányban és olyan magas számban a for- radlalomihoz. mint éppen a magyarok.

Amikor Kádár János egyik szovjetunióbeli útja alkalmából ellátogatott a kupavnai textilgyárba, ahol a Szovjet-Magyar Baráti Társaság egyik legerősebb üzemi szervezete tevékenykedik, az a Szemjon Birjukov üdvözölte. aki 1918—19-ben Kazán környékén az internacionalisták parancsnoka volt: i,Ma, amikor barátságunk erősebb, mint valaha, jólesik vi6S!zaemlékezni arra az időre, amikor a magyar és orosz katonák együtt küzdöttek tatár földön a szovjet hatalomért abban a zászlóaljban, amely Marx Károly nevét viselte, és amelyet Lenin utasítására szerveztem. Nem volt semmi muníciónk, sem meleg ruhánk, még élelmiszerünk sem volt elegendő, s az sem biztos, hogy mindenki pontosan tudta volna, ki volt Marx Károly. Nem volt más csak a hitünk a forradalom győzelmében és az igazságban. Ma, amikor erőnk is van az igazsághoz, jó tudni: harcunk nem veszett kárba, orosz és magyar katonák vére nem ömlött hiába Kazán alatt”

e

... A .történelmi ív kezdőpontja ez. Évtizedeken mutat keresztül ez az ív. A Honthy-rendszer nemzet- eltenességét éis szovjeteille- nességét egymástól elválasztani nem lehet. A Szovjetunió elleni háborúba való bekapcsolódás a Horthy- rendlszer uralkodó osztályának legnagyobb bűncselekménye volt a magyar nép ellen. Több mint másfél évtizeddel a felszabadulás után az a szovjet’hadvezér, akinek csapatai elsőnek léptek magyar .területre, Rogyion Malinovszkij marsall _a 2. ukrán front egykori parancsnoka és akkor a Szovjetunió honvédelmi minisztere. ezt mondotta e sorok írójának: „Több mint hat hónapig keményen harcoltunk Magyar- ország felszabaduláséért. Csak egy példát szeretnék felhozni annak érzékeltetésére milyen megfeszített és még a második világháború történetében is párját ritkítóan nehéz csaták voltak ezek: a Magyarország területén harcoló szovjet csapatok megsemmisítették az ellenség 14 hadosztályát és 6 dandárját. További 28 egységnek olyan súlyos veszteséget okoztak,

hogy ezek elvesztették létszámuk 50—75 százalékát. A hadsereg, amelynek soraiban születéseikor ott voltak az internacionalistáik, a felszabadító küldetését teljesítve bizonyította a maga internacionalista jellegét.”

1945. április 4. és azután szeptember 25. Még fél év sem telit . el a felszabadító harcok befejezésétől, és még mátefél év volt (hátra a párizsi béfcetárgyaiásdkig, amikor a Szovjetunió — elsőként a nagyhatalmak közül — ismét felvette a diplomáciai viszonyt Magyarországgal. A kommunista párt lapja, a Szabad Nép vezércikkében így írt: „A fegyverszüneti szerződés megkötésétől az ismételt élelmiszer- és üzemanyag segítségig, a szovjet— magyar kereskedelmi szerződésben számunkra biztosított komoly előnyökig hadifoglyainknak még a békekötés előtti hazaengedéséig — számos bizonyságát láttuk annak, hogy a szovjet kormány nem úgy kezel bennünket. mint a tegnapi ellenséget, hanem úgy, mint a mai és a holnapi barátot.

Különösen nagy jelentősége van. a két párt viszonyának, a két ország vezetői közötti kapcsolatoknak. Ennek új dimenziói felé mutatott utat az S2KP XXVII. kong- reszusa is. Ennek a kongresszusnak az alapgondolata az volt, hogy a szocializmus rnindenékelőtt gazdasági teljesítményével gyakorol hatást a viilíágfej'lödés menetére s ezen belül a minőségi tényezőnek van különleges szerepe. Nem kerülhette el a figyelmünket, hogy nagyon sok olyan, kifejezés, kategória hangzott el a kongresz- sziusi teremben, amely nekünk is nagyon ismerős. Ennek a kongresszusnak tapasztalatai ismételten arról győztek meg bennünket, hogy pártjaink között a társadalmi fejlődés és a nemzetközi viszonyok fő kérdéseiben teljes a nézetazonosság, kapcsolatainkat az egymás iránti tisztelet és megértés vezérli. A megoldásra vár® gazdasági-t ársadalmi problémáink alapvetően azonos jellegűek. útkeresésünkben, törekvései nlkben egyre több a közös vonás.

Pártjaink eddig is a megértés szellemében kezelték a sajátos megoldásokat, kölcsönösen tanultunk egymás tapasztalataiból, de mindennék a kongresszus nyomán még jobbak lehetnek a feltételei. Ez jutott kifejezésre pártunk főtitkárának és Mihail Gonbacsovnak akkor, a kongresszus idején tartott találkozóján is. Kádár János elvtáms akkor nemcsak a szovjet külpolitikának a vinyuló nagyszabású kezdeményezéseit biztosította

közvéleményünk támogatásáról, hanem nyomaitókkal (hangoztatta: Mi örülünk annak, és üdvözöljük azt, azokat a folyamatokat, változásokat, amelyeket a XXVII. kongresszus tükröz. Érdekeltek vagyunk abban, hogy a Szovjetunió fejlődése felgyorsuljon. hatékonyabbá váljék, az egész ország minden tekintetben korszerűbbé váljék. Ez következik elveinkből, barátságunkból és szolidaritásunjkból; saját nemzeti érdekünk is ez hiszen ha a Szovjetunióban jól vagy jobban mennek a dolgok, ez nemcsak a szovjet emberek életét könnyíti meg.

o

A barátság hétköznapjai új kérdéseket vetnek fel, amelyekre a kor igényeinek megfelelő válaszok születnek. Hazánk legfőbb energiaszállítója a jövőben is a Szovjetunió lesz, energiaszuk- ségletüniknek csaknem a felét innen fedezzük. Népgazdaságunk számára kulcsjelentőségű: a már ismert egyezmény szerint, Jamburg üzemelése nyomán, fokozatosan növelve a mennyiséget,

1989-től a Szovjetunióból a már korábban rögzített .tételen felül húsz esztendőn át évi kétmilliárd köbméter gáz érkezik Magyarországra. Hazánk mind a jamburgi gázvezetékhez, mind a kaszpi- tengeri olaj- és gázléláhelyek kiaknázásához gépeket, berendezések szállít, s a Kasz- pi-tenger mellékén a termelésibe és az infrastruktúra kialakításába magyar építők, szakértők kapcsolódnak be. számuk megközielíti majd az ötezret.

Az új 'együttműködési formák közé tartozik a közvetlen vállalati .kooperáció. Erre a legfrissebb példa a bábolnaiak és á sztavroooliafc megállapodása különféle kutatások, kísérletek végzésére.

.Meggyorsítani a tudományos-műszaki fejlődést, eredményeinek gyakorlati alkalmazását, ésszerűbben felhasználni az erőforrásokat — a két ország közös feladata ez, amelyet a fokozott minőségi követélmények diktálnak. E feladatokat teljesíteni úgy lehet, ha minden eddiginél jobban élnek a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeivel, új formákkal gazdagítják azt. Ez a válasz a kor kihívására s ez egyszerre szolgálja a magyar és a szovjet érdekeket éppúgy, mint a szocialista közösség egészének érdekeit.

Vajda Péter

Választásik az NDK-baa

A japánok hazánkról

Tanimoto Kazujuki egyetemi professzor nyilatkozata

„Rendkívül sikeresnek ítéljük a Japánban tartott Magyar Napok rendezvényeit. Maximálisan teljesítettük azt a célkitűzésünket, hogy bemutassuk: milyen a mai magyar kortárs művészet.”

— hangsúlyozta az MTI tokiói tudósítójának adott nyilatkozatában Tanimoto Kazujuki egyetemi professzor a Magyar Napok japán szervező bizottságának főtitkára, a Japán—Magyar Baráti Társaság vezetőségének tagja.

A hokkaidói egyetemi profesz- szor — akihez talán a magyar zeneművészet és elsősorban Kodály Zoltán áll a legközelebb, hisz a japán és a nemzetközi Kodály Társaság elnöke — elmondta: a Japán—Magyar Baráti Társaság „különösen hálás” a magyar napok rendezvényeiért, ugyanis ezeknek tulajdoníthatóan több, mint száz fővel nőtt a baráti társaság aktivistáinak száma. Köszönhető ez a magyar napok előtti propagandatevékenységnek, de főként a magyar előadóművészeknek, a rendezvénysorozat sikerének.

Tanimoto Kazujuki jelentős eredményként könyvelte el azt Is, hogy a magyar napok nyomán megnőtt a Magyarországra való utazási kedv, s a Japán- Magyar Baráti Társaság elhatározta : csoportos utazásokat indít Magyarországra.

A professzor hangsúlyozta: „A magyar napok fő szigetországi szervezője, a Japán—Magyar Baráti Társaság számára a rendezvénysorozat történelmi jelentőségű esemény volt. Túl azon, hogy ismét találkoztak a két ország kulturális életének kiemelkedő személyiségei, úgy érezzük, hogy a magyar kulturális rendezvényekkel sikerült előmozdítani a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok további fejlesztését, sikerült ösztönzést adni a Japán és Magyarország közötti általános kapcsolatok mélyitéséhez, egymás Jobb megismeréséhez, a kölcsönös megértés erősítéséhez,

— fejezte be nyilatkozatát Tanimoto Kazujuki professzor.

Pietsch Lajos

Holnap választások lesznek a Német Demokratikus Köztársaságban. Az öt évre szóló választásokon ezúttal a Népi Kamara (képviselőit, továbbá Berlin főváros Városi Tanácsa és a kerületi (megyei) tanácsok tagjait választják meg. A jelöltekre a pártokat és a tömegszervezeteket egyesítő Nemzeti Front tett javaslatokat. Minden nagykorú, 18. életévét betöltött állampolgár választhat és választható. A választási törvény előírja, hogy a jelöltek mindegyikét előbb munkahelyének javasolnia kell. A jelöltek száma mindig nagyobb, minta mandátumoké. A választónak lehetősége van arra, hogy azt a jelöltet, aki iránt nincs bizalommal, törölje a Nemzeti Front közös listájáról.

A képviselő, kötelessége, hogy állandó kapcsolatot tartson választóival. Évente több alkalommal beszámolót kell tartania és bevonni választóit a megfelelő szintű döntések előkészítésébe, végrehajtásába és ellenőrzésébe. Minden képviselő rendszeres fogadóórát tart szavazókörzetének üzemeiben és lakókörzeteiben. A képviselők megkövetelhetik, hogy a területükhöz tartozó kombinátok, üzemek, intézmények, szövetkezetek vezetői válaszoljanak kérdéseikre, és a felmerülő problémákat tisztázzák. Tapasztalataik alapján joguk van arra, hogy javaslatokat tegyenek bizonyos kérdések megvitatására, a szükséges döntések meghozatalára.

Az NDK legfelsőbb nép- képviseleti szerve a Népi Kamara. Az 500 tagú képviselőházban az öt pártnak és a jélentösebb társadalmi (szervezeteknek saját frakciójuk van. A Népi Kamara az egyetlen alkotmányozó és törvényhozó szerv. Mielőtt a fontosabb törvénytervezetek a Népi Kamara elé kerülnek, azokat előbb a Demokratikus Tömb keretében megvitatják, vagy pedig országos vitára bocsátják. Ilyen törvények voltak ■ például az ifjúsági és a családjogi törvény, továbbá a polgári törvénykönyv és a munka törvénykönyve. 'A Népi Kamara választja meg az államtanács és a minisztertanács elnökeit és tagjait. Berlin városi tanácsával együtt 15 megyei tanácsban több mint 3000 a tanácstagok száma, ők döntenek h területüket illető valamennyi fontos kérdésben. A Népi Kamarában a Képviselők 9 százaléka volt a 18—25 |éves fiatal, 32 százaléka nő. A megyei tanácsokban ennél is magasabb az arányuk: 17 százalék volt a fiatal, és 39 százalék a nők aránya.

Az NDK Nemzeti Frontja választási felhívással fordult valamennyi állampolgárhoz. Ebben a Német Szocialista Egységpárt kongresszusi határozatának szellemében megkezdett út folytatására hívták fel az ország polgárait.

Gáti István

Dél-Afrika a terror földje

Az elszánt többség

Reng a földi Afrika déli részén, sajnos, még mindig reng. A fajüldözők foggal- körömmel ragaszkodnak utolsó fellegvárukhoz, megtartása érdekében semmilyen eszköztől sem riadnak vissza. Bizonyította ezt a Botswana. Zambia és Zimbabwe ellen végrehajtott barbár támadíás. De (bizonyítják ezt azok a hírügynökségi jelentésiek is, amelyek szinte naponta tudósítanak halottakról, sébesiüLtefcröl, a dühöngő apartheid áldozatairól.

Hát sosem lesz vége? A kérdés jogos — és egyre szkeptdkusalbban cseng. A Dél-Afrikai Köztársaság fehér urad azt szeretnék. ha uralmuknak, a saját magúknak megteremtett paradicsomi állapotoknak sosem lenne vége De ami számukra paradicsom, az a kisemmizett többség, a lakosság 80 százaléka számára maga a pokol Az elnyomottakkal aligha szimpatizáló amerikai lap. a U. S. News and World Report néhány napja megjelent cikkének ezt a címet adta: „A változás biztos, kérdés, hogy miként”. Vagyis kénytelen volt elismerni, hogy igencsak forró a talaj a fajüldöző fehérek Iába alatt.

P. W. Botha elnök éppen ezért azzal próbálkozik, hogy engedmény-morzsákkal csillapítsa le a fehéreikkel mind elszántaiéban szembeforduló feketéiket. Őt a fajüldözők — ha lehet egyáltalán ilyenről beszélni — mérsékelt szárnyához szokták sorolni. Újabban annyiban valóban mérsékeli magát, hogy a fehér uralom megőrzése érdekében csekély kompromisszumra mutat hajlandóságot. Poldká- jánalk alapvető jellemzője azonban változatlanul a fur- kósbot—taktiká.r a épül: lesújtani 'mindenkire, aki ellenszegül vagy ellenszegülhet a rezsimnek. E megtorlás következtében az elmúlt húsz hónapban mintegy ezerötszá- zan vesztették életüket Dél- Afrikában. S hogy egyre sűrűbben, egyre nagyobb erővel suhogtatják ezt a botot, bizonyítja,, hagy május második felében negyvennyolc óra alatt csak Crossroadsban 50 ember halt meg a tüntetők és az ellenük kivezényeüt rohamrendőnok összecsapásai során.

Botha elnök inkább a külvilág felé .veszi fel egy mérsékelt politikus álarcát: tárgyalási készségét hangoztatja és bizonygatja De hogy ez mennyit ér. abból éppen a közelmúltban kaptak , tanulságos leckét a fajüldöző rezsimet fciitartóan támogató tőkés hatalmak. Dél-Afriika akkor támadt rá Botswanára, Zambiáira és Zimbabwére, amikor a Brit Nemizetkö- zösség küldöttsége a térségben próbált közvetíteni. Az agresszió világszerte nagy felháborodást váltott ki. Az ügy kínos volt Nagy-Brdtan- niónaik, amelyre egyre nagyobb nyomás nehezedik a közösségi államok részéről á fajüldöző rezsim elítélése, tényleges megbüntetése érdekében. De kínos volt az ügy az Egyesült Államoknak is, mert Pretoria a Reagán- kormányzattól kölcsönzött érveléssel; a „terroristák és pártfogóik megbüntetésével” próbálta magyarázni a meg- magyianázhaitaltilamit.

Ország-világ előtt nyilvánvaló ugyanis; hogy az agresz- s-zió célja a megtámadott államok, és az odahaza immár óriási tömegtámogiatást élvező, de még mindig betiltott Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) megfélemlítése volt. S még valami: a közvetítő tárgyalásoknak csak addig a határig van értelme, ameddig a fajüldözők hajlandók elmenni. A Botha-re- zsdm tehát újra azt bizonyította: érdemi kompromisz- szumra nem hajlandó a többséggel.

Tovább reng tehát a föld a (Déi-Aítrikai Köztársaságban. Egyre több lesz a tüntetés, az összecspás, és sajnos, az áldozat is, a fehér telepesek ugyanis már eljátszották egy békés megoldás lehetőségét Erire utal Desmond Tutu No- bel-békedíjas püspök nyilatkozata is: „Minden keresztény jogosult, hogy erőszakhoz folyamodjon egy igazságtalan rendszer megdöntésére. Én a béke szerelmese vagyok, de nem pacifista.” Vagyis ez a főpap is, aki korábban olyan kitartóan kereste egy békés rendezés lehetőségét,“ kénytelen volt belátni hogy nincs más megoldás, mint a harc.

Összeállította: Majnár József