Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-07 / 133. szám

1986. JÚNIUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A biztosítás szolgáltatás Versengő biztosítók Közöl 29 ezer vizsgálat óvont o Ami az asztalunkra kerül Laboratóriumban „vizsgáztatják” az élelmiszereket Köztudomású, hogy a magyar ember kényes a gyom­rára, és a növekvő árak ellenére nem kevesen inkább a ruházkodásukon vagy máson spórolnak, mintsem le­mondanának a jóféle étkek okozta örömökről. Vajon a megye lakói milyen minőségű élelmiszerekhez jutnak? Az elmúlt évi laboratóriumi vizsgálatok tapasztalatai­ról André Lászlót, a Szolnok Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás igazgatóhelyettes fő­mérnökét kérdeztük. Nem kis várakozás előzte meg azt a tavaszi sajtótájé­koztatót, amelyen a pénz­ügyminiszter-helyettes be­jelentette: július elsejétől, a korábbi egy helyett két biz­tosító verseng az ügyfelek kegyeiért. A verseny előre láthatólag kiélezett helyzet­ben folyik majd, bár egye­lőre a két biztosító egymást kiegészítő területen kezd te­vékenykedni. Több flgyolmoosóg A különvált nagyobbik in­tézmény-rész változatlanul az Állami Biztosító néven áll a lakosság szolgálatára, náluk marad az élet- és balesetbiztosítás, a CSÉB, a lakásokkal, ingatlanokkal, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatos biztosítás. A Hungária Biztosító, Viszont­biztosító és Export-hitel­biztosító, mint a neve is mu­tatja, elsősorban a vállala­tok ügyeivel foglalkozik majd, de ott maradt a gép­járműbiztosítás is. A Hun­gária elköltözik az egykori, jól ismert biztosító-épület­ből. Az első hónapok minden­képpen a felkészülés jegyé­ben ítélnék majd el. Hiszen a biztosítás speciális szak­ma, és várhatóan sok új szakemberre lesz szükség. S utána hogyan tovább? Erről egyelőre megoszla­nak a vélemények. Az vi­szont már bizonyosnak lát­szik, hogy előbb-utóbb mindkét biztosító megpró­bálja bővíteni az öröklött Ügyfélkört és szélesíteni az qj^ott szolgáltatási struktú­Az első utam Tiszasülyre, a Lenin utcába vezetett, ahol bizony valóban lehan­goló kép fogadott. A családi ház kinézetre siralmas és hogy valóban életveszé­lyes-e, ezt a szakértőnek kell eldöntenie. A ház láttán számomra egyetlen kérdés volt érthetetlen: egy felnőtt, a családjáért felelősséget ér­ző házaspár miként adhatta oda ezért az ingatlanért Szolnok legsikerültebb lakó­telepén lévő komfortos, má­sok által annyira irigyelt otthonát? A Tiszasülyi Állami Gaz­daság juhhodályainál talál­tam meg Kovács Józsefet, aki elfogadható magyarázat­tal nem szolgált. Olyasmivel érvelt, hogy lehetetlen volt a Kun Béla körúton lakni, mi­vel fejük fölött fapapucsban jártak a lakók, meg aztán úgy gondolták, állatot tarta­nak majd, gazdálkodnak, hi­szen ezt diktálja a kor szel­leme. Mozsár Istvánéknak ők -ajánlották a cserét, mi­vel megtetszett nekik az ak­kor még takaros porta. „Sző­rért szőrt” — így szólt az al­ku, tehát ráfizetésre nem tartottak igényt: a 60 ezer forintra taksált sülyi házért odaadták a szolnoki másfél­szobást. Csakhogy jött a tél, aztán kiderült, hogy a falusi élet sem „fenékig tejföl”. Így hát amikor a Szolnoki Városi Tanács igazgatási osztálya nem járult hozzá a cseréhez, már ennek a ha­rát. A fejlődésre jellemző, hogy míg ötven évvel ezelőtt minden huszadik, most már minden második honfitár­sunknak van például vala­miféle személyi biztosítása.) De ez a szám még mindig alacsony a fejlett országok­hoz képest. Igaz, hogy ná­lunk a betegbiztosítást a munkáltató fizeti, ahogy a nyugdíjjárulék levonása is külön biztosítás megkötése nélkül történik. Persze az sem mindegy, hogy a szolgáltatások sokfé­leségével, vagy éppen az egymástól eltérő díjtételek­kel versenyeznek, majd a fogyasztók kegyeiért a biz­tosítók. Hiszen egy adott szolgáltatásnak — amenyi- ben azonos szabályok sze­rint kalkulálnak — aligha lehet egymástól nagyon kü­lönböző ára. Az viszont el­képzelhető, hogy különböző üzleti megfontolások miatt egy-egy biztosításfajtát „áránál” olcsóbban adnak majd. A legnagyobb változást mindkét új biztosító a szol­gáltatások színvonalában ígérte. Magyarán: óriási szükség van a biztosítások humanizálására, emberibbé tételére. Arra, hogyha „az ügyfél leül az ügyintézővel szemben, érezze, problémá­ja nem egy a sok közül, ha­nem egyedi, személyre sza­bott s ezt így is kezelik. S bármilyen gondja támad, arra szánnak időt, energiát a biztosítónál. Szomólyro szabottan A megváltozott, az egyéni igényekhez jobban igazodó tározatnak szurkoltak. Visz- szajönnének, mivel tudják mit veszítettek. Esetleg úgy maradnának, ha Mozsár Ist- vánék 100 ezer forintos ráfi­zetéssel segítenék a sülyi „beindulásukat”. Miként vélekedik a körül­ményesnek tűnő cseréről a másik fél? A szolnoki új ott­honukban kerestem fel Mo- zsárékat, akik bár népesen, de szépen élnek a földszinti másfélszobában. Frissen ta­pétáztak és közel sem fény­űzően, de mindéképp ottho­nosan rendezték be a lakást. Mozsár Istvánná úgy érzi, az igazság az ő oldalán áll. — A nyakunkra jártak Kovácsék a szó szoros értel­mében mind addig, míg vé­gül belementünk a cserébe. Amikor tavaly szeptember­ben a házat átadtuk nekik, frissen felújított állapotban volt. Hogy most miként néz ki nem tudom, de el tudom képzelni azután, ahogy ezt a szolnoki lakást átvettük. A télen segítettük őket, mivel munkájúk nem volt. Jó, nem fizettünk rá a cserére, de annyi támogatást kaptak tőlünk, hogy nem lehet lel- kiismeretfurdalásunk. Dönteni a kérdésben a Szolnoki Városi Bíróság fog a szakértők meghallgatása után, ám a dolog a végleges határozat nélkül is hordoz .iónóhány tanulságot. Szol­nokon közismert a lakásín­ség, a legméltányosabban ta­nácsi bérlakáshoz lehet hoz­biztosítási formákra mind­inkább szükség van. Eddig az egyetlen, óriási méretű biztosító a nagy tömegben köthető, átlagkockázatot fi­gyelembe vevő és átlagos nyereséget adó típusokat kí­nált a vállalatoknak és szö­vetkezeteknek, s az állam­polgároknak is. De időköz­ben nemcsak az igények változtak meg, hanem az ér­tékviszonyok is. Az átlagos­nál nagyobb keresetek ré­vén értékesebb vagyonok jöttek létre, amelyek min­denképpen meghaladják az átlagbiztosítás kereteit. Ugyanez vonatkozik a válla­latokra, szövetkezetekre is, amelyek nemcsak a nyeresé­ges gazdálkodás szempontjai szerint különböznek egy­mástól, hiszen van ahol éve­kig nem jár a biztosító szak­embere, mert a jó gazda gondosságával ügyelnek gép­re, terményre, míg máshol szinte mindennapos vendég a biztosító. Újabb résztvevők A július elsejei szétválás­sal természetesen nem feje­ződik be a biztosítás átala­kulása, megújulása. Való­színűleg újabb résztvevők — ezen üzletágra felhatalma­zást kapott pénzintézetek — is megpróbálkoznak majd a biztosítással, s növekszik a szövetkezeti, különböző tá­mogatási alapok szerepe is. Remélhetőleg a növekvő versenyből elsősorban mi, állampolgárok, biztosítottak, kerülünk ki nyertesen. zájutni, érthetően azok kap­ják, akiknél ezt a szociális körülmények indokolják. A tanács igazgatási osztályán korrekt listát mutatnak, amely pontok alapján rang­sorolja az igénylőket és je­löli ki azokat a kérelmező­ket, akik ilyen lakásba köl­tözhetnek. Talán mondani sem kell, hogy a szinte jel­képes „beugró” töredékét sem fedezi annak a hatal­mas költségnek, amit az ál­lam vállal magára azért, hogy egy-egy rászoruló csa­ládot lakáshoz juttasson az otthonra várakozók listájá­ról. Egyszóval a kulcsig el­jutni szigorúan ellenőrzött játékszabályok között lehet. Mindent mérlegelnek, min­dent számba vesznek, akik a kiutaló határozatot meghoz­zák. Aztán a kulccsal a lakó már szinte azt csinál, amit akar. Cserélhet, ha éppen­séggel nem életveszélyes — mint jelen estben — a lesere tárgya. Volt olyan igénylő, aki naponta kilincselt a ta­nácson a kulcsért, aztán amikor megkapta a 3 szoba étkezőfülkés otthont, lemon­dott róla és felvette a hasz­nálatbavételi díjat. A laká­sukat herdálók gyakran megjelennek a sorbanállók között és nem kizárt, hogy újabb kedvezményt kapnak egy újabb lakáskulccsal. Jó, a tanács valamennyi lakáshoz nem adhat egy gyámot, aki a meggondolat­lan felnőttek döntéseit kor­rigálja, de talán nagyobb becsületének kellene lenni a lakások kulcsának. Ha már egyszer valakit az állam méltányolandó körülményei miatt anyagi előnyben ré­szesített, kamatozzon ez a támogatás generációkra szó­ló egzisztenciális biztonság­gal. amit egy komfortos ott­hon jelent.- pb ­— Megyénkben jelenleg 291 olyan termelőegység ta­lálható, ahol valamilyen élelmiszert, emberi fogyasz­tásra szánt terméket állíta­nak elő. Közülük 152 a kis­iparos, de kívülük 11 nagy­kereskedelmi raktárai is el­lenőrzünk. — Milyen elképzelések, szempontok alapján? — Megjelenéseink számát mindig az érintett cég ter­melésének a nagysága, meny- nyisége határozza meg. Nyil­vánvaló, hogy a naponta több száz mázsa árut előál­lító vállalatnál sűrűbben ko­pogtatunk, mint egy falusi, tésztakészítő kisiparosnál, így a legjelentősebb megyei üzemeinkben évente tízszer vagy annál többször is meg­fordulunk. Közéjük sorolom a szolnoki vágóhidat, atej- és a sütőipar különböző te­lepeit, a martfűi sörgyárat. Január elejétől december végéig általában egy-egy helyre háromszor térünk vissza. Tavaly például a 291 egységnél 2 ezer 138 té­telt ellenőriztünk, ami ösz- szességében 28 ezer 903 la­boratóriumi vizsgálatot je­lentett. Ha a vizsgált anyag a gyártmánykönyv minden előírásának, illetve a szab-" ványnak, nem felel meg, ki­fogásolható minősítést kap. — Legtöbb gondjuk? — A hús- és hústermékek­kel, a konzervekkel és a sütőipar áruival van. Ez egyébként nemcsak megyei, de országos tapasztalat is. A kifogásolások rendszerint ér­zékszervi, összetételbeli, tö­meg- és térfogathiányokból, valamint jelölési hibákból erednek. Hogy pontosítsák: a megyében tavaly a tejter­mékek 13,9 százalékát minő­sítettük kifogásolhatónak. Az országos átlag 11,2 szá­zalék. Legtöbbször mikro­Román klubvezetők továbbképzése Tegnap Gyulán, a román kollégiumban, megkezdődött a hazai román klubvezetők és TIT-előadók kétnapos to­vábbképzése A szövetség által első íz­ben szervezett szakmai érte­kezleten a Békés, Hajdú-Bi- har és Csongrádi megyei résztvevők előadásokat hall­gatnak az ismeretterjesztés­nek a nemzetiségi művelő­désben betöltött szerepéről. biológiai hiányosságok adódnak: azaz korán sava- nyodik a tej, de arra is volt több példa, hogy az előírtnál alacsonyabb a zsírtartalom. A kenyérféleségek 29,6 szá­zalékát soroljuk ebbe a ka­tegóriába, az országos átlag itt 25 százalék. Két alapvető hibát említek: az egyik az, hogy hiányzik a jelölés, így a vásárlónak fogalma sincs, hogy ki és hol sütötte a veknit. Nem beszélve arról, hogy ilyenkor a fogyasztha­tósági idő is ellenőrizhetet­len. Aztán úgy tűnik, hogy a súlyok körül sincsen min­den rendben, azaz pár deka sokszor hiányzik. Igaz, ez önmagában jelentéktelen­nek tűnik, de száz, ezer, tíz­ezer kenyérnél hetek, hóna­pok folyamán sok-sok má­zsát tesz, tehet ki a vásárlók megkárosítása. Vagy nézzük a húsféléket: megyénkben 17 húsüzem te­vékenykedik. A termékek or­szágos kifogásoltsága 11,1 százalék, a megyei átlag 12,6. Itt a visszaköszönő ok' az, hogy a vásárló a minőséget tekintve rosszabb terméket kap, mint amiért fizetett. Nem megfelelő a fehérjetar­talom, esetenként túl zsíros a húskészítmény. — És a konzervek? — Ünneprontásnak tetszik, de tény és való, sok baj van velük. Bárhonnan is érkezik az országból ez az áru, mi itt is mindig a gyártónak jelezzük az észrevételünket, akár pozitív, akár elmarasz­taló. Durva hibák is adód­nak, így már találtunk gyom­maggal fertőzött zöldbabot, rosszul, hanyagul vágott sa­vanyúságot. Olyan paprika- szeleteket, ahol a szár, a csutka is az üvegben ma­radt. Unbán Lajos közlekedési miniszter és Hámori Csaba, a Magyar Kommuniista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságának első titkára meg­állapodást írt alá. melynek értelmében az ifjúsági szer­vezet és a minisztérium együttműködik a kerékpáro­zás hazai feltételeinek fej­lesztésében. Hazánkban ugyanis kevés a kerékpárút — Mit tehetnek mindezek ellen? — Ha súlyos a mulasztás, az illetővel szemben fegyel­mi vagy szabálysértési eljá­rást kezdeményezünk. Az utóbbi személyenként tíz­ezer forint bírságig terjed. Tavaly a figyelmeztetéseken kívül 22 szabálysértési, és 83 fegyelmi ügyünk volt. Tettenérés esetén helyszíni bírságot szabunk ki; erre is akadt az elmúlt évben ti­zenkét példa. — Lojálisak, szigorúak? — Az emberi hanyagság­ból eredő hibákat a vásár­lók, a fogyasztók több száz­ezres tábora érdekében kö­nyörtelenül bírságoljuk. Itt nincs helye az „ejnye-ejnyé- nek,” hiszen mindannyiunk ételéről van szó. Egyébként munkánkban sokat segíte­nek az állampolgárok is, például a szolnoki Keskeny János úti laboratóriumunk­nál személyesen vagy levél­ben jelzik az észrevételei­ket. — Hogyan ítéli meg a me­gye élelmiszer-kínálatának a minőségét, helyzetét? — összességében se nem jobb, se nem rosszabb az országos átlagnál. Szerencsé­re a helyi gyártók, durvább, súlyosabb hiányosságok nél­kül dolgoznak. Azt is hadd jegyezzem meg, hogy olyan megyei cégek; is akadnak, ahol tavaly egyetlen kifogá­solható tételt sem találtunk, pedig többször is megfor­dultunk náluk. Ilyenek vol­tak a gabonaforgalmi vál­lalat rizskészítményei vagy . a törökszentmiklósi baromfi- feldolgozó termékei. De ta­lálhatók egyéb országosan is dicsért minősítésű húskészít­mények; is: mint a teakol­bász, a csikós és a kunsági páros kolbász. — Soronkövetkező terve­ik? — A kánikulai időszak beköszöntével elsősorban a tejet és a tejtermékeket, az üdítőitalokat, a söröket, a zöldség- és a gyümölcsfélé­ket, illetve a fagylaltot el­lenőrizzük. Természetesen nem feledkezünk meg a többi cég és termék vizsgá­latáról sem. és hiányoznak egyéb feltéte­lek is ahhoz, hogy ez a hasz­nos turisztikai és szabadidős tevékenység fejlődjön. A kerékpározás feltételei­nek javítása, valamint biz­tonságának növelése érdeké­ben megállapodtak abban, hogy a VH. ötéves tervidő­szakban 500 kilométeres ke­rékpárutat építtetnek. A debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem botanikus kertjében százhúsz fajjal gya­rapodott a kaktuszgyűjtemény. Az új fajták részint saját szaporításból, részint pedig a nemzetközi cserekapcsolatok révén gyarapodtak. Egy ilyen nagy gyűjteményben tulajdon­képpen egész éven át van virágzás, de a kaktuszok zöme márciustól július közepéig vi­rágzik leginkább (Fotó; Oláh Tibor — KS) Egy lakáskulcs kalandjai A cserepartnerek kálváriája Kovács József panaszos levelet írt szerkesztőségünk­nek Tiszasülyről. íme a tényállás a levélíró szemszögéből nézve: „A Szolnok, Kun Béla krt-i tanácsi bérlakásunkat 1985. szeptember 4-én csereszerződés alapján a Tiszasüly, Lenin u. 36. sz. alatti sajáttulajdonban lévő ingatlanra cseréltük. Az ügyvéd által kötött csereszerződésben meg­szabtuk, hogy a városi tanács vb igazgatási osztályának jóváhagyása szükséges az akció lebonyolításához. E jóvá­hagyás nélkül szeptember 12-én a bérlakásból kiköltöz­tünk Tiszasülyre. A tanács a cserét elutasította azzal az indokkal, hogy a sülyi ház életveszélyes... Meddjg lak­hatja még a szolnoki tanácsi bérlakásunkat a cserepart­ner, mint jogtalan lakáshasználó?” D. Szabó Miklós A KISZ KB és a KM fl kerékpározás fejlesztéséért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom