Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚNIUS 30. Már csak a drótháló hiányzott Nyári szabadságunk alatt szépen rendbe tettük szan- daszőlősi portánkat. Felépí­tettük az új tyúkólat is, már csak az volt hátra, hogy dróthálóval körbe kerítsük. Június 21-én a szolnoki ker­tészek boltjába siettünk, s örültünk, amikor láttuk, hogy van olyan drót, amire szük­ségünk lenne. Am legna­gyobb meglepetésünkre nem vásárolhattunk belőle. Az egyik eladó ugyanis azt mondta, hogy „kevesen va­gyunk, ma drót eladásával nem foglalkozunk”. Nem értettük, hogy az üzletben le­vő bizonyos áruból miért csak akkor kaphatunk. ha teljes lesz a létszámuk. Se­gítettünk volna letekemiazt a néhány -méter drótot. De meg kell jegyezni, hogy férfi eladó is dolgozott az üzlet­ben. és nem volt több vá­sárló mint általában. Min­dig szívesen jöttünk ebbe a boltba, mert jó az ellátás és az eladók is segítőkészek. Kár, hogy ezen a hétfői na­pon ilyen furcsán döntöt­tek ... Oebreczeni Mihály Szandaszőlős Fiatalok a közéletben A kunszentmártoni Bér- csényi utcában két kislány egyre többször hívja fel ma­gára a figyelmet. A 26-os vá­lasztókörzetben a tanácstag mindig számíthat rájuk. Hogy mit csinálnak, miben segítenek? Ha a körzet ját­szóterét kell karbantartani, ott vannak, ha a virágosz­tásban kell agitálni, szintén, sőt a kívánságoknak megfe­lelően a virágokat házhos is szállították; elviszik a köz­érdekű értesítéseket, szóróla­pokat, s a különböző rendez­-Kiss Tímea Kövér {Ildikó vények szervezésében jelen­tős munkát vállalnak. Kiss Tímeáról van szó, aki első éves férfiruha-készítő tanuló a 628. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetben és Kövér Ildikóról, aki a Deák Ferenc Utcai Általános Isko­la 7. osztályos tanulója. Ma­gatartásuk, szorgalmuk és tanulmányi eredményük pél­damutató volt ebben az év­ben is. Közösségük büszke lehet rájuk. Veres István Kunszentmárton Tönkreteszik a gondozott parkot A szolnoki Jubileum téri emeletes házak környékén vi­rágos kiskertet alakítottunk ki, melyhez Tóth István ház- felügyelő vaskerítéseket is készített — társadalmi mun­kában. A gyerekek játszó­parkjának rendezéséhez a megyei tanács igazgatási osz­tályának brigádja is hozzá­járult: fákat, sövényeket ül­tettek, lefestették a padokat, a játszóeszközöket, a hulla­déktárolókat stb. Most az a legnagyobb problémánk, hogy a játszadozó gyerekek jelen­létében is keresztül-kasul járkálnak itt a nagy teher­autók, dömperek és sze­mélygépkocsik egyaránt. Pe­dig a parkban parkírozni ti­los. (Negyvenöt romboló ko­csi rendszámát írtam fel másfél hónap alatt.) Elkese­rítő ez az állapot, de mit tehetünk? Petrányi 'Jolán Szolnok Négylábú kiscsirke keit ki néhány nappal ezelőtt a zagyva- rékasi Zölei Mihályéknál. Ezer tojásból ez az egy csirkéi lett deformált, amit mutatóul be is hoztak szerkesztőségünkbe. Mi pedig lefényképeztük Levelekből—sorokban Gfyógyszemüveget talált (tokkal együtt) június 17-én Herman Lajosné Szolnokon, a Somogyi Béla úton. Tulaj­donosa szerkesztőségünk tit­kárságán (Kossuth téri iro­daház I. em.) átveheti. A kunhegyesi orosz nyelv baráti szakkör tagjai június 16-án Budapestre látogattak a Szovjet Tudomány és Kul­túra Házába. Az egésznapos programban filmvetítés is szerepelt, melyből a szovjet emberek életével ismerked­hettek. Nagy tetszést váltott ki az ezüstékszerekből és dísztárgyakból rendezett ki­állítás, melynek megtekinté­se egyben baráti találkozó­vá is vált — írta többek kö­zött Koszta Béla. A Mezőgép Vállalat busz­megállójában felejtette ké­A Héki Állami Gazdaság szolnoki kerületének szakszervezeti bizottsága, a gazdaság dolgozói és családtagjai számára, má­jus 31-én hajókirándulást szervezett Tiszapüspökibe. A résztvevő gyerekek mindegyike pöttyöslabdát, léggömböt és csokoládét kapott ajándékba. A kirándulás hangulatos sza­lonnasütéssel ért véget — írta Kiss Gábor a gazdaságból és egy fotót is küldött zitáskáját június 11-én Bor- hi Ferencné, szolnoki olva­sónk. Szerencsére egy becsü­letes fiatalember találta meg, aki leadta a vállalat portá­jára. Az ismeretlen megtalá­lónak ezúton mond köszöne­tét. A bogácsi diákok a karca­gi úttörőelnökség berekfürdői táborában töltöttek nemrég egy hetet. Szatmári Jánosné és Szalai Erika, az úttörőház dolgozói mindent elkövettek pihenésük, szórakoztatásuk érdekében. A gyerekeket el­kísérték Karcagra, ahol meg­tekintették a múzeumot és a népművészeti, háziipari szö­vetkezet munkáiban gyö­nyörködhettek. A táborban Petrucz György gondnok so­kat fáradozott azon, hogy a gyerekek jól érezzék magu­kat és mindig volt egy-egy kedves szava is hozzájuk. Elégedetten és élményekben gazdagon tértek haza. Bo­gácsra — írta levelében Var­ga Sándor iskolaigazgató. Válaszok — intézkedések Hagyományos kenyeret is rendelhetnek Csodájára jártak a mada­rast kenyérnek címmel kö­zöltük Vigh Julianna olva­sónk levelét május 26-i szá­munkban. Szóvá tette, hogy Kunmadarason évek óta nem lehet félbarna kenyeret kap­ni, nemrég eltűnt a hagyo­mányos egyiklós is. Május 8. óta pedig 2 kilósban csak Ti- szatdj kenyeret vásárolhat­nak, ami 24 forintba kerül. Idős, nyugdíjas és egyedül élő embernek a fél vagy egy­kilós hagyományos kenyér is megtenné. Az üzletben azt mondták, nem rendelnek ha­gyományos kenyeret a sütő­iparnál, mert nem sütnek. A panaszra Zsarnai Béla, a Szolnok Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója válaszolt. Levelében többek között a következőket irta: A vállalatnak az a célja és feladata, hogy a megye városait, településeit sütőipa­ri termékekkel maradéktala­nul, jó minőségben és vá­lasztékban ellássa. A termék- választék módosítását mindig a lakossági igény felmérése és a helyi szervekkel való egyeztetés, jóváhagyás előzi meg. Kunmadarason az igé­nyeket részben a helyi sü­tőüzemből, részben a karca­gi kenyérgyárból elégítik ki. A választék: 2 és 3 kilogram­mos fehér kenyér, egykilós kukoricás, 2 kilós Tiszatáj kenyér és egykilós Alföldi barna kenyér. A cikkben sze­replő félbarna kenyér iránt már évek óta nincs igény, de rendelés esetén tudnak be­lőle szállítani. Téves az információ, mely szerint nem lehet két- kilós, hagyományos ke­nyeret rendelni, hisz ebből a kenyérből jelenleg is for­galmaznak. Az elmúlt idő­szakban a Tiszatáj 2 kilós kenyér gyártását kezdték el Kunmadarason. Ezt a kenye­ret korábban a karcagi ke­nyérgyárból szállították, de az igény iránta megnöveke­dett, ezért a helyi üzemben sütik. A vásárló észrevételét mely azt jelezte, hogy termé­keik jobb megismerésére na­gyobb propagandát kell ki­fejteniük — megköszönték. Késve kézbesítették a lapot „Nem tévedett, amikor dolgozott?” címmel közöltük május 19-én György Mihály szolnoki olvasónk panaszát, melyben azt írta, hogy hol a Füles, hol a Magyar Hírlap nem érkezik meg idejében. De olyan is előfordult már, hogy a Füles helyett Ludas Matyit kapott. Nagyon bosz- szantó. amikor hiába várja az újságokat.. . Olvasónk panaszát Tóth Sándor, a szolnoki 2. sz. Postahivatal vezetője kivizs­gálta és megállapította, hogy a panasz jogos volt, a kézbe­sítő pontatlan munkát vég­zett. Az történt ugyanis, hogy május 7-én a Magyar Hírlap nyomdai hiba miatt nem ér­kezett meg Szolnokra, csak 13-án. A panaszost bejelen­tésére tájékoztatták is, hogy a lap ésőbb jelenik meg. Sajnos, a hírlapkézbesítő — arra gondolva, hogy úgyis idejét múlta az újság — a 7-i lapot nem 13-án. hanem később kézbesítette, amiért György Mihálytói utólag el­nézést kért. Örömmel értesültünk a hivatalvezető leveléből arról, hogy olvasónk és a hírlap­kézbesítő között azóta sze- mélves jó kapcsolat alakult ki. Hozzászólás cikkeinkhez „Hogy hl a jé orvos?” Számtalan levél érkezett szerkesztőségünkhöz a jú­nius 19-i, Kit illet az örök­ség? című írásunkra, mely­ben a tiszasülyi Szabó Zsu­zsanna panaszát „jártuk kör­be”. Az ügy lényege: alko­holista. rokkantnyugdíjas édesapja tavaly meghalt, és életbiztosítását, valamint fe­le házüt kezelőorvosára hagyta. A részeges apa még súlyos betegsége előtt elza­varta családját a háztól, Július 1-től Változások az ingatlanszerzéssel kapcsolatos eljárásban Az illetékről szóló törvény 1986. július 1-jei hatályba lé­pésével módosul — egysze­rűsödik — az ingatlanok tu­lajdonjogának megszerzésé­vel kapcsolatos földhivatali és illetékhivatali eljárás. A változás lényege a követke­ző: ezentúl az ingatlantulaj­don jogával összefüggő szer­ződés alapj án az ingatlan­nyilvántartási bejegyzést egyenesen, az • ingatlan fek­vése szerint illetékes földhi­vataltól kell kérni. A kére­lem benyújtásával az érde­kelt egyidejűleg eleget tesz annak a kötelezettségének is, hogy a szerződést az illeték- hivatalnak be kell mutatnia, az illeték kiszabása céljából. A földhivatalhoz benyújtott szerződéseket a jövőben te­hát nem kell az illetékhiva­talnál külön bemutatni. A bejegyzés iránti kérel­met továbbra is a szerződés keltétől, vagy ha ahhoz más hatóság — például gyámha­tóság építésügyi hatóság — előzetes jóváhagyása szüksé­ges, a jóváhagyástól számí­tott 30 napon belül kell a földhivatalhoz benyújtani. Ha pedig a szerződéshez más személy (például az elő­vásárlásra jogosult tulajdo­nostárs) nyilatkozata is szük­séges, a 30 napos határidő a nyilatkozat keltével kezdő­dik. A földhivatalhoz benyúj­tandó írásbeli kérelemben elegendő feltüntetni a kért bejegyzést, továbbá azt, hogy a bejegyzést kinek a javára és melyik ingatlanra kérik. Ha a szerződés az érdekeltek személyi számát nem tartal­mazza, a kérelemben ezt is közölni kell pótlólag a föld­hivatallal. A földhivatal a bejegyzést a jövőiben is csak akkor tel­jesíti, ha az érdekeltek a szerződést és mindazokat az okiratokat, esetleges vázraj- zokat is. bemutatják, amelye­ket az egyes bejegyzésekhez a jogszabályok előírnak. Ezek közül különösen fontos a tu­lajdonszerzési jogosultság igazolása. Az ingatlanszerzési ügyek további lényeges egyszerűsí­tését jelenti, hogy július 1-je után a tulajdonjog és más jogok ingatlan nyilvántartá­si bejegyzésének nem előfel­tétele az úgynevezett va­gyonszerzési illeték kiszabá­sa és megfizetése. Azoknak az ügyeknek az iratait, amelyekben vagyonszerzési illeték kiszabására is sor ke­rülhet, a földihivatal a be­jegyzést követően hivatalból — az érdekelt külön kérelme nélkül — megküldi az ille­tékhivatalnak. édesanyjuk egy keresetből ta­níttatta két lányát (nehéz fizikai munkát vállalt a te­henészetben), emellett sok tartozást, OTP-t fizetett. A levélíró kislány méltányta­lannak tartotta, hogy édes­apja kezelőorvosa nemcsak a 20 ezer forint CSÉB-re, ha­nem a ház egy részére is igényt tart. De azt is megír­tuk, hogy a doktornő idő­közben az ingatlan öröklé­sére vonatkozó végrendelke­zést visszautasította. Olvasóink egy része a hoz­zászólásokban saját vagy családjával megtörtént kór­házi és egyéb, az egészség- ügyi ellátással kapcsolatos tapasztalatát írta meg — ta­nulságként, míg mások a cikkben szereplő konkrét esethez fűztek észrevételt és mondtak véleményt. Ezekből a levelekből sorokat, csupán egy-két gondolatot adunk közre: „A kezelőorvosnak nem lett volna szabad tudomásul venni a beteg ember végren­deletét, hiszen jól ismerte az átlapotát, csatádi körülmé­nyeit. — Az örökség a sokat küszködött édesanyának és a gyereknek jár. — A kislány édesapja szellemileg leépült, nem szabad figyelembe ven­ni a végrendeletét. — Re­méljük, hogy az orvosnő a 20 ezer forintot is visszaadja a sokat szenvedett, nehéz kö­rülmények között élő család­nak, mert annak a pénznek ott a helye. — Oly sok szó esett már a hálapénzről. Most tessék, már nem elég a boríték, kell az örökség is... — A betegek ragaszkodnak a jó orvoshoz, és a többség ilyen, nem szabad általáno­sítani egy-egy példa alapján. — Hogy ki a jó orvos? Aki­nek a szava, a beteggel való kapcsolata is gyógyít. (Itt üzemi, körzeti orvosok, kór­házakban és SZTK-ban dol­gozó orvosok, főorvosok neve sorakozik — példaként arra, akik nagyon lelkiismeretesen önzetlenül, hálapénz nélkül gyógyítják a betegeket. A szerk) Kisebb tortát I9bb szeletre... címmel közöltük június 18- án azt a beszélgetést, amit munkatársunk Kádár Zoltán­nal, a Szolnok Megyei Tanács Tervező Beruházó Vállalatá­nak igazgatójával folytatott a tervező, beruházó munká­ról. E cikkhez Gados Gyula, a Szolnoki THERMOTECH- NIK GMK vezetője hozzá­szólásában a következőket fűzte: A „torta felosztásénál” — igaz, hogy csak kis tányér­ral, de a mi géemkánk is érdekelt. A cikkben szereplő géemkás összehasonlítás azonban megbízóinkat félre­informálja, megtéveszti. Ugyanis a GMK árbevétele után 10 százalék forgalmi adót, és minden 100 forint átlagkereset után pedig (fő­állású GMK-nál) nem 32, ha­nem 66,30 forint adót fize­tünk. Az a kijelentés, hogy egy cég nagyobb garancia, mint egy gmk, sajnos az élet­ben nem mindig helytálló. Volt „szerencsénk” olyan céghez, mely jogutód nélkül megszűnt, s emiatt a szerző­dés szerint teljesített mun­káért járó díjat — bírósági végrehajtási végzés ellené­re sem kaptuk meg, mert nem volt miből. A rossz gaz­dálkodás miatt bekövetkez­hető feloszlásra vagy felosz­latásra mindenkinek azonos az esélye. S ettől függetlenül a vállalkozói szavatossági kötelezettség a géemkákra is vonatkozik. Szerkesztői üzenetek Harmadik műszak jeligére Karcag: A levélben foglaltak szerint felesége munkaviszo­nyát folyamatosnak kell te­kinteni. Ha előző munkahe­lyén augusztus 9-én még dol­gozott, és 10-én 21,05 órakor (harmadik műszakban) mun­kába állt, nem szerepelhet a jelenlegi vállalatának nyil­vántartásában úgy, hogy li­án kezdett. Az áprilisi rekla­máló levelére már választ kellett volna kapnia. Kár, hogy felesége munkahelyét nem írta meg, így nem tu­dunk segíteni, csupán taná­csot adhatunk: A tények is­meretében a munkahely meg­nevezésével a Szolnok Me­gyei Társadalombiztosítási igazgatósághoz forduljanak, ahol felülvizsgálják az ügyet. (5000 Szolnok, Kossuth tér 5 la.) Összeállította: Csankö Miklósáé

Next

/
Oldalképek
Tartalom