Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-04 / 130. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÜNIUS 4. ÉmÍl.. : l.y £.££££%sf m\T Ú Bki .. -#t A Győrött élő és alkotó Csollány Rudolf népi iparművész, a népművészet ifjú mestere számos kül- és belföldi kiállításon aratott sikert. Jelenleg óriás sakkfigurákon dolgozik, amelyek mérete meghaladja a 65 centimétert (MTI Fotó; Matusz Károly — KS) Egy nagyszerű novellista életműve Iszaak Babel müvei Az ünnepi könyvhét újdonságai között kétségtelenül előkelő helyet foglal el az Európa Kiadó által meglepetésnek szánt kötet, amelyben Iszaak Babel csaknem teljes életművét találjuk. Az író neve nem ismeretlen a hazai olvasóközönség előtt. A kiadók, elsősorban az Európa, már eddig is sokat tettek azért, hogy a magyar olvasók megismerkedhessenek Babel műveinek értékeivel. Ám túlságosain egyoldalúvá, Lovashadsereg-centrikussá vált az íróról alkotott képünk annak ellenére, hogy korábban nálunk is megjelentek különböző elbeszélései, novellái és színművei. A mostani Babel-kötet azért is jelentős vállalkozás, mert ezzel válik teljes ívűvé Babel magyar nyelvű bemutatása, az 1913-ban publikált első elbeszéléstől a 30-as években megjelent művekig. A kötet válogatója — Gereben Ágnes — lelkiismeretes és fáradtságot nem ismerő kutatómunkájának eredményeként közel ötven olyan alkotás szerepel a közöltek sorában, amelyek évtizedeken át „lappangtak" a korabeli folyóiratok sokaságában — gyakorlatilag feledésbe merülve. Merőben új a könyv szerkesztési koncepciója is-, a jól Végre kikeveredett a válóperből, az anyagiak elosztásából, s most itt áll egy- szál magában, minden rossz, nak elmondva. Persze a gyerekek az anyjuknál maradtak, ez talán a legfájóbb az egészben. A lakásból is mennie kell előbb vagy utóbb, hiszen nem lehet így, összezárva élni. Sokat tűnődött, hol ronthatta el, de a mai napig se jött rá. Roppant féltékeny, hányta a szemére az asszony, de ő úgy érezte, volt rá oka. A feleség egyre távolodott tőle, nem tudott rájönni, miért. Okokat keresett, s egy harmadikban találta meg. Az asszony tagadott, ő a feltételezéseit bizonyítani sosem tudta, végül már nem bírta kiverni a fejéből a gondolatot. A gyanakvás csak tovább mérgezte az amúgy is feszült légkört. Pedig én mindent megtettem érte, sajdul fel benne minden este, amikor magára zárja a kisszoba ajtaját, ahová volt társa költöztette. Eltűrte, hogy a családja ingyen cselédet csináljon belőle. A tíz év alatt nem volt egy szombat—vasárnap és szaismert novellaciklusok (Lo- vashadsereg, Odesszai történetek) mellett a többi elbeszélés nem az esetenként félrevezető írói kronológia, hanem a bennük tükröződő esz- mei-tartalmi-stilisztikai rokonság alapján ikerült egy csokorba. A kötet tizenhárom fejezete közül az első nyolcban találjuk Babel novelláit,- további egy-egy tartalmazza színműveit, filmforgatókönyveit, cikkeit és karcolatait, az irodalmi alkotómunkáról szóISZAAK BABÉI MÜVEI hibeszeUfck Színművek I'ilnijiu%‘utókitHyvek ■ Cikk. k Katcokaok levelek KURÓPA badság, amikor ne az apó- séknál dolgozott volna. Olyan buzgalommal robotolt, mint egy megszállott, mégis a szemére hányták, hogy csóró családból ült a készbe. Persze nem így szó szerint, de éreztették, hogy mindenüket nekik köszönhetik. Hiába mondta számtalanszor a feleségének, eleinte tréfásan, majd egyre komolyabban: úgy érzem, az egész családodat vettem el, nemcsak téged, az asszony csak azt válaszolta rá: tudod, hogy ebből élünk meg. Pedig csak azt akarta, hogy néha-néha legyenek együtt anyós, após nélkül, ők négyen. A végén még iszákosnak is kinevezték, — nem mondja, elfogyott az a két-három üveg sör hétvégén, munka után — de hogy éppen az apósa mondta ezt, aki maga is megissza a másfél liter borát naponta, az már sok volt. Talán az volt a baj. hogy nem tudott veszíteni. így volt a sportban is. A meccseken inkább szétverte az állát, mintsem elszalasszon egy labdát. Nem tudta elhinni, hogy a felesége nem szereti ló írásait, magánleveleit, utolsó részként pedig a válogató által készített, filológiáikig példaszerűen pontos jegyzetek szerepelnek. Avatott tollú műfordítók munkája garantálja a gyűjtemény sikerét: a Babel műveit korábban is a mi nyelvünkre ültető Elbert János és Wessely László mellett, az újonnan megjelenő alkotások igényes fordításában a legtöbbet Gereben Ágnes vállalta, további egy-egy fejezet pedig Hetényi Zsuzsa és Király Zsuzsa szép tolmácsolásában készült. A könyv az irodalmi pálya egészét reprezentálja, lapjain gazdag anyagot találunk Babel egyes alkotói korszakainak törekvéseiből, tartalmi és stílusbeli sajátosságairól. Műveit egybeolvasva érthetjük meg igazán az író szellemi és művészi világát, s jól kirajzolódnak azok az alkotói elképzelések, amelyeket tragikus sorsa miatt már nem tudott megvalósítani. A gazdag tartalmú, esztétikus küllemű, szépen szerkesztett Babel ^kötetet nyugodtan ajánlhatjuk a szovjet irodalom minden barátjának könyvespolcára. Végvári Sándor többé, hiába hordja a tenyerén tíz év után is. Amikor kiborult, a munkatársai sem segítettek. Nekik csak az a jó, ha valaki húzza az igát. Ha baj volt vele, szemrehányást kapott, amiért nem dolgozik. Az, hogy miért nem megy a munka, már senkit sem érdekelt. Nem tud veszíteni, most mégis el kell viselnie, hogy csak ritkán kapja meg a gyerekeit, összeszorított fogakkal tűri naponta a megaláztatást, azt, hogy nem fektetheti le a gyerekeit, nem mesélheti el a Kisrigót, külön kell „kérvényeznie” a feleségétől. ha sétálni akar az apróságokkal. Süket csöndbe burkolózik esténként. Se tévé, se rádió: kínjában újra rákapott az olvasásra. így találta meg a hirdetést, hogy a bányák munkásokat keresnek. Sokáig fontolgatta, pro és kantra kereste az érveket, de nem sok választása volt. Ha elmegy albérletbe, nem tud megélni a fizetéséből. Elkezdeni egy új életet itt, ahol lépten-nyomon beleütközik egy ismerősbe — főleg a felesége kiterjedt rokonságába — képtelenség. Végül is döntött: utazik. Csomagol, bú- csúzkodik. Ezer méter mélyben próbálja meg újra kezdeni az életét. S. Tóth Aliz Válás után Felkészültünk? Nem minden büszkeség nélkül idézgetjük az utóbbi esztendőkben a statisztikának az idegenforgalomról szóló adatait: lám, már megint több külföldi jött hozzánk mint tavaly, pedig akkor is többen voltak, mint az azt megelőző évben. Részletesen beszámol a statisztika arról is, hogy melyik országból hányán jöttek, meg hogy mennyi időt töltöttek itt és mennyi pénzt költöttek. Ilyenkor összehason- lítgatunk, némi fejszámolást végzünk, aminek — többnyire — az a végeredménye, hogy „lám, már idegenforgalmi nagyhatalom lettünk”. Természetesen sok ebben a túlzás, hiszen jól tudjuk: a -Balaton minden szépsége ellenére sem nyújtja azt, amit a tenger, viharos történelmünk megfosztott bennünket annak lehetőségétől hogy világhírű régiségeket mutogathassunk a turistáknak (mint némely országban szinte magától értetődő), s bizony nagyon sokat kell tennünk azért, hogy a turisták száma évről évre emelkedjék. De ne legyünk kishitűek: Magyarország valóban egyre kedveltebb idegenforgalmi célpont, mind több országból jönnek hozzánk vendégek, s ahonnan már korábban megindult felénk a turisták áradata, onnan — általában — évről évre többen érkeznek. Vagyis az összkép feltétlenül pozitív. Erre mutatnak azok a vendégkönyvi bejegyzések, az utazási irodákhoz, idegenforgalmi hivatalokhoz címzett' levelek is, amelyekben a nálunk vendégeskedő külföldiek kellemes élményekről, szíves vendéglátásról, nemegyszer várakozásukon felüli szép és jó tapasztalataikról számolnak be. Utólag, tehát minden érdek nélkül. Meg is tesznek (majdnem) mindent az idegenforgalommal hivatásszerűen foglalkozók azért, hogy a külföldi jól érezze magát nálunk, máskor is jöjjön és hívja biztassa magyarországi útra rokonait, barátait, ismerőseit. Még akkor is igaz ez, ha olykor megzavarja a kép tisztaságát a zárójelbe tett „majdnem”. Mert a vendégnktfv öregek lákihalmán (Tudósítónktól) Ä jászjákóhalmi öregek napközi otthonában jelenleg húszán töltik napjaikat, tizenegy idős embernek pedig elhordják az ebédet. Legöregebb tagjuik — aki egyben a község legidősebb lakója is, — a kilencevenhét éves Pal- lai Imréné, a közelben lakik, és gyakran elsétál a többiek közé. A Wallent Gyuiáné vezetésével működő napköziben pezsgő élet folyik; ismeret- terjesztő előadásokat hallgatnak egészségügyi és egyéb témákból, vendégük volt már Mártonná Homok Erzsébet, a vérségi krónikásasszony is. Házi ki-mit-tudan vettek részt az otthon törzsvendégei, most pedig kézimunka-kiállításra készülnek, ahová állandó partnerüket, a jászdózsai Egyesített Szociális Intézményt is meghívják. _A legnagyobb öröm számukra, ha gyerekek között lehetnek; már hivatalosak a Vas Gereben Utcai Óvoda évzárójára, ahová kézimunkákat készítettek, Fodor Péter bácsi pedig hajdani mestersége emlékeként fakanalakat faragott ajándékba. könyvekben annak is van nyoma, hogy egyes szállodákban nem minden pincér, szobaasszony, liftes stb. eléggé udvarias, hogy a tisztaság körül sincs mindenütt minden a legnagyobb rendben, hogy néhol elveszettnek érzi magát a turista, mert a magyaron kívül semmilyen nyelven nem értenek, s még csak egy eligazító tábla sem könnyíti meg a dolgát. Hozzátehetjük a fenti, nagyon is jogos kifogásokhoz, hogy a helyben lakók sem mindenütt segítik az idegenforgalomban dolgozókat. Magyarán : sokszor ugyanazok, akik egyébként büszkén hangoztatják, hogy „idegenforgalmi nagyhatalom” lettünk — a mindennapi érintkezésben inkább „ellendrukkereknek” látszanak. Néhol azért panaszkodnak, hogy a turisták — főleg a szomszédos országokból, bármilyen irányból érkezők — felvásárolják a boltok árukészletét. Vagy éppen arról, hogy a város utcáin egyre nehezebb parkolóhelyet találni, mert mindenütt külföldi rendszámú génkocsik állnak. Ne ítéljünk konán. előfordul. hogy az így panaszkodók- nak van valami igazuk. Mégsem a turistákban, a külföldiekben kell keresni a hibát, hanem abban, hogy még mindig nem mindenütt és nem mindenki készül fel kellően fogadásukra. Ha valahol azért fogynak ki a minden nap szükséges élelmiszercikkek vagy egyéb áruk, mert sok a turista — a hiba a kereskedelemben van. Akiár a helyi boltvezetőkben, akik nem rendelnek eléggé előrelátóan. akár a nagykereskedelmi és egyéb, a gyorsan fogyó cikkekét szállító vállalatokban. Nékik kell úgy számolni, hogy elegendő áru legyen a helyiek és a turisták számára is. S ha parkolási gondokat okoz a „turis- taimvázió”, az a helyi tanácsi vezetők hibája: idejében kell gondoskodni arról, hogy legyen hol várakozniuk az autósoknak. Nekünk is jólesik külföldön, ha valahol látjuk a feliratot: „Magyarul beszélünk!”. Természetesnek vehetjük tehát, hogy hasonló feliratokat szeretnek látni nálunk a külföldiek is. S nemcsak világnyelveken, hanem — például — lengyelül, szlovákul, szerbhorvátul is. (Csak zárójelben: mostanában egyre jobban divatba jötték az angol üzletnevek — ám a „shop"-okban többnyire éppúgy nem tud senki semmilyen idegen nyelven, mint más boltokban). Általánosságban igaz az, hogy tízmillió (vagy annál is több) turistát csak akikor tud megfelelően fogadni egy tízmilliónál alig valamivel népesebb ország — ha a vendégfogadásban mindenki részt vesz. Legalábbis azok, alkok valamilyen kapcsolatba kerülnek a külföldiekkel, de a szó legtágabb értelmében. Vagyis nem csak a szállodák, kempingek, nemzetközi színvonalú éttermek, határállomások, utazási és idegenforgalmi irodák dolgozói, akiknél ma már elemi követelmény nemcsak a nyelvtudás, de a kulturált viselkedés is. Sajnos ott sem megy még minden kifogástalanul. Előfordul hogy a külföldi megrendelését felvevő pincér — ismét csak például — többkevesebb nehézség árán felveszi a rendelést a vendég nyelvén,, aztán sértő megjegyzést tesz rá magyarul. Ilyenkor az a szerencse, ha a turista egyáltalán nem érti nyelvünket — de volt már olyan eset is, hogy értette, s ezért rövidítette meg itt-tar- tózkodását. Jóérzéssel számol be viszont otthon magyarországi tapasztalatairól az a turista, akinek segítettek a járókelők az utcán az eligazodásban. Vagy az. akiinek önkéntes tolmács sietett segítségére egy múzeumban, ahol a kiállított tárgyak alatt csak magyar nyelvű Miiat áll. Ám kevésbé elégedett az, akit valamelyik hazánkfia megállított, s kézzeUábbal igyekezett magyarázni, hogy „csencs”, azaz hogy valutát szeretne vásárolni. Sokminden kell ahhoz, hogy ha nem is „idegenforgalmi nagyhatalom” akarunk lenni, de olyan ország, ahová szívesen jönnek a turisták. Többet vagy kevesebbet. de mindenki közzétehet nemzeti jóhírünk- höz, s ahhoz, hogy tízmilliós kis hazánkban kulturáltan fogadhassunk akár tízmillió vagy annál is több turistát. V. E. Minisörgyár A fele exportra megy A Keripar tatabányai gyárában elkészítették az első hazai minisörgyárat; a hetenként 6000 liter sör főzésére alkalmas kisüzemet a Nagybereki Állami Gazdaság Balaton melletti sörözőjében június végén nyitják meg. , A minisörgyárak készítésére a Skála Áruház és az NSZK-beli Kaltenberg cég részvénytársaságot alapított. A tatabányai üzem verseny- tárgyalás útján szerzett jogot gyártására. A részvénytársaság megbízására az idén tíz kisebb-nagyobb teljesítményű sörgyárat készítenek, ebből ötöt az NSZK-ba exportálnak, a másik ötöt a hazai vendéglátóipar rendelte. BÖRTEX Szövetkezet értesíti a kedves vá- * sárlókat, hogy JOKER boltját Törökszent- miklós, Kossuth Lajos út 125. szám alatt megnyitotta, l boltban kaphatók: — különböző bőrdíszmű termékek (sport-, iskola- be vásár lót áska) — női és férfi felsőruházat — cipők. Keresse fel a JOKER-t, vásároljon ____ a BÖRTEX-nél!