Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

1986. JONIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Élete példaértékű egy egész nemzet számára Tudományos ülésszak Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének WO. évfordulóján Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének 100. évfordu­lója alkalmából tegnap egésznapos tudományos ülés­szakot rendezett az MSZMP Párttörténeti Intézete, az MTA Történettudományi Intézete és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa az MTA Várbeli kongresszusi termében. A konferenciát — a Him­nusz eljátszása után — Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Elöljá­róban kiemelte: Bajcsy-Zsi­linszky élete és tevékenysége ellentmondásokkal terhes. Nehéz utat tett meg amíg az ellenforradalom, az „ébredő magyarok” fertőző eszmevi­lágától eljutott a munkás- osztállyal való kézfogásig, az üldözött kommunistákkal va­ló közös- mártírium vállalásá­ig, az ellenforradalmi Ma­gyarország védelmezésétől a népi demokratikus Magyar- ország, s a Szovjetunióval való baráti szövetség megte­remtésének gondolatáig. Ezt követően Rózsa Pál Bajcsy-Zsilinszky kantátá­jának ősbemutatóját hallhat­ták az ülésszak résztvevői a Magyar Állami Énekkar, a Magyar Állami Hangverseny- zenekar kamaraegyüttese, illetve Keönch J3oldizsár és Bánffy György előadásában. .Bajcsy-Zsilinszky politikai, társadalmi munkásságáról Pintér István, a történelem- tudomány doktora tartott előadást. Egyebek közt arról szólt, hogy a Bjacsy-Zsilinsz- ky a marxisták által hirde­tett osztályharc helyett és el­len olyan társadalmi osztály­egyensúly megteremtésén fáradozott, amely alapja le­hetne egy paraszti-kispolgá­ri államforma megteremtésé­nek. Bajcsy-Zsilinszky már a Tegnap délelőtt az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központjának színháztermé­ben a Pedagógusok Szakszer­vezete Szolnok Megyei Bi­zottsága köszöntötte azokat az aktív közéleti szereplést is vállaló óvónőket, tanító­kat, tanárokat és más ok­tatásügyi dolgozókat, akik hosszú idő óta végzett ki­emelkedő szakszervezeti munkájuk eredményeképp a pedagógusnap alkalmából kitüntetésben részesültek. Az ünnepségen — melyen részt vett Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője és Tóth László, az SZMT titkára — a Bartók Kamarakórusnak és a Koltói Üti Általános Is­kola kisdobosainak a műso­ra után Fábiánné dr. Ko­csis Lenke, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bi­zottságának elnöke mondott ünnepi köszöntőt. Ezután Cseh Sándorné, a Pedagó­gusok Szakszervezete me­gyei bizottságának titkára nyújtotta át a közösségben, 30-as évek közepén felis­merte, hogy a munkásosztály, s főleg annak szervezett ré­tege nagy társadalmi erőt képvisel. A vele való szoro­sabb együttműködéstől azon­ban visszatartotta két, szá­mára elfogadhatatlan ténye­ző: a Tanácsköztársaság és az internacionalizmus. E kettőt nem tudta az általa képviselt hazafiassággal ösz- szeegyeztetni. 1941 karácso­nyán — jórészt feladva fenn­tartását — a Népszava azóta híressé vált számában a bontakozó antifasiszta front oldalán állt csatasorba. 1943 tavaszán a nemzet legjobb­jainak összefogását szorgal­mazta a magyar parasztság­gal és a munkássággal. Szem­ben a hasonló gondolatokat érlelőkkel, ő nem passzív, kivárásra építő összefogást, hanem cselekvő, tettekre kész együttműködést akart. Bírálta a kisgazdapártiak óvatosságát, visszafogott po­litikáját. Amikor az antifa­siszta tábor képviselői 1944 novemberében felkeresték, hogy álljon a nemzet meg­mentésére alakult szervezet, a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság élére, azonnal a fővárosba jött és aktív munkába kezdett. Ek­kor már fenntartások nélkül vállalta a kommunista párt­tal való együttműködést — fejtette ki az előadó. A továbbiakban Bajcsy- Zsilinszky Endre és a nép­frontpolitika címmel Pozsgay a közösségért legtöbbet tett szakszervezeti tisztségvise­lőknek az elismeréseket: a SZOT által adományozott Szakszervezeti Munkáért ki­tüntető jelvény arany foko­zatát Posch Petemének, a Pálfy János Vegyipari Szak- középiskola tanárának: ezüst fokozatát Gyömbér József- nének, a Homoki Kisegítő Foglalkoztató Iskola és Ne­velőotthon adminisztrátorá­nak és Rontó Lászlónak, a Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola tanárának. A Pedagógusok Szakszerve­zete Központi Vezetőségé­nek Elnöki Oklevelét hú­szán, a Szakszervezeti Mun­káért elismerő oklevelet ti­zenhatan vehették át. Ezt követően délután nyi­tották meg a művelődési ház színháztermében azt a kiállítást, melyet megyénk rajzszakos tanárainak képző- művészeti alkotásaiból vá­logattak, s melyet június 13-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra tartott előadást. Zsilinsz­ky erkölcsi helytállásáról szólva hangsúlyozta; az er­kölcsi vállalásoknak ilyen magas szintje csak kivételes jellemek sajátja lehet. Az ilyen kivételes életek általá­ban példaértékűek egy egész nép, egy egész nemzet szá­mára. Bajcsy-Zsilinszky márti- riumának mértékét és értel­mét az adja, hogy a nép a nemzet érdekében, a huma­nitás jegyében, a társadalmi haladás oldalára állt még akkor, amikor — különösen neki — nem volt könnyű döntenie, de már döntenie kellett, mert a hazai és a világpolitikai események választás elé állították a po­litizáló embert. A tudományos ülésszakon Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója mondott zárszót. Hangsúlyozta: Bajcsy-Zsi­linszky történelmi nagysága, érdeme elsősorban abban mutatkozott meg, hogy szem- befordult ellenforradalmi múltjával és felismerte a fasizmusban rejlő veszélye­ket. Azokban az években, amelyekben számos jó szán­dékú, magát haladónak tu­dó ember is a hitleri dema­gógia hatása alá került, ő éppen az ezzel ellentétes irányban indult el. Számára egy volt fontos: a haza meg­mentése a teljes pusztulástól. Elszántsága, hősies önfelál­dozása valóban Bajcsy-Zsi­linszky mártíriumát jelentet­te — mondotta végezetül a Párttörténeti Intézet igazga­tója. A tanácskozás a Szózat hangjaival fejeződött be. Gázbetongyár épül Oroszlányban Kedvező eredményekkel zárult az Oroszlányban léte­sítendő gázbetongyár várható piaci lehetőségeinek vizsgá­lata. A gyár építésére és üzemeltetésére hét ipari vállalat alakított gazdasági társaság ugyanis azzal bízta meg előzetesen az Építésgaz­dasági és Szervezési Intéze­tet: tárja fel, hogy kifizető­dő lesz-e az Oroszlányi Hő­erőmű melléktermékekből, a pernyéből falazóblokkot előállítani. A felkért szak­emberek egyöntetű igennel válaszoltak. Megítélésük sze­rint még a tervbe vett mennyiségnél — évi 240 ezer köbméternél — is többet el tudnak majd adni a dunán­túli megyékben. Így végér­vényesen eldőlt: Oroszlány­ban megépül hazánk harma­dik gázbetongyára. A több százmillió forintos beruházás technológiájára egy hazai, egy lengyel és öt nyugat-európai cég tett aján­latokat a gazdasági társa­ságnak. Bérgépek az IKR-től Űj szolgáltatást vezetett be a termelés feltételeinek ja­vításáért, a gabonaprogram sikeres megvalósításáért a bábolnai Iparszerű Kukori­catermelő Közös Vállalat: bérgépekkel is rendelkezésé­re áll taggazdaságainak. A beérkezett igények nagy szá­ma már az eddigi rövid idő alatt igazolta a gépbérleti rendszer bevezetésének szük­ségességét. E szolgáltatást elsősorban azok a gazdasá­gok veszik igénybe, amelyek anyagiak hiányában jelenleg nem tudnak nagy értékű erő- és munkagépeket vásárolni, de a műszaki színvonal eme­lését fontosnak tartják. Mindennapi közéletünk, jókedvünk vagy éppen rossz hangulatunk szerves alakítói az árak. Panaszkodunk — sokszor joggal — a drága­ságra, megdöbbenve tapogat­juk pénztárcánkat, ha egy- egy márkásabb elektronikai cikkre figyelünk fel a kira­katban. És természetes, hogy érzékenyebben reagá­lunk most már a legkisebb áremelkedésre ás. Még akkor is, ha csak átmeneti jelenség­ről vagy szezonális ingado­zásról van szó. Mióta az árak változása — mert nemcsak az emelkedés­ről, hanem ritkábban csökke­nésről is hírt adnak a króni­kák — mindennapi életünk részévé vált, fokozott figye­lem kíséri az árellenőrök munkáját. Hiszen az ársza­bályozás laikusak számára nehezen értelmezhető parag­rafusai között ők állapítják meg, vajon reális összegért kínálják-e nekünk azt a bi­zonyos portékát, szolgálta­tást, vagy nem. Ám hajlamo­sak vagyunk a fölfelé kúszó árakért sokszor egyértelmű­en az ellenőrzést hibáztatni, a „hivatalt” tenni felelőssé. Pedig elsősorban a termelők és a kereskedők munkája alapján dől el, végül is mennyi kerül az árcédulára. Több, mint a megelőző évek­ben, ugyanannyi, mint tíz év­ivel ezelőtt, vagy netán, ke­vesebb. S arról se feledkez­zünk meg, hogy a piaci vi­szonyokra épülő gazdaságban a kereslet-kínálat alakulása rendkívül gyorsan befolyá­solja az árak alakítását. A hiány rövid idő alatt átírja mindenfajta kontroll ellenére a kirakatba tett cédblákat. Éppen ezért az árhatóság- tól nem is várhatjuk el, hogy minden egyes állami üzlet­ben vagy magánkiskereske­dőnél tételes ellenőrzést tart­son. De a célvizsgálatok alap­ján felhívhatja az illetéke­sék figyelmét a piac változá­sára, a kedvezőtlen tenden­A takarékszövetkezetek nemcsak a jól ismert tévé­reklám révén „vonultak be” a hazai köztudatba, hanem tevékenységükkel is egyre jelentősebb szerepet vívnak ki maguknak a hazai hitel­életben. A gazdaságirányí­tás rendszerének korszerű­sítési folyamatában felada­taik köre kiszélesedett, s e feladatok ellátásához bő­vültek banki jogaik is. Természetesen a takarék- szövetkezetek tevékenységé­nek nagyobb része közvetle­nül a lakossághoz kapcsoló­dik. Gyűjtik a betéteket, hi­teleznek, s egyéb, a gyakor­lat igényeihez igazodó pénz­ügyi szolgáltatásokat végez­nek. E hagyományos jelle­gű feladatok mellett, nö­vekvő mértékben vesznek részt gazdasági vállalkozá­sokban, értékpapírok kiadá­sában és forgalmazásában, valuta- és devizaművelete­ket végezhetnek, bérleti ügy­A Magyar Nemzeti Bank képviselői tegnap Budapes­ten hitelmegállapodást ír­tak alá egy nemzetközi bankcsoporttal, amelyet az USA-beli Citicorp és a First Chicago, az angol National Westminster Bank, az In­dustrial Bank of Japan és az ugyancsak japán Sumitomo Bank, valamint az NSZK- beli Deutsche Bank szerve­oiákra, és a közvetlen be­avatkozáson, a büntetések kiszabásán túl tudatos piaci építéssel fordíthatja meg a kedvezőtlen folyamatokat. Éppen tavaly lehettünk tanúi a ruházati cikkek falóban meglepő, 10 százalékot meg­haladó drágulásának. Nem elsősorban a büntetések ki­szabásával avatkozott be az árhatóság, hanem fölhívta az illetékesek figyelmét a kíná­lat elmaradt bővülésére. h<ehet-e egyáltalán tovább szaporítani az ellenőrzése­ket? A válasz egyértelmű: nem. Mert a költségek — hi­szen ez ís pénzbe kerül — nem térülnének meg, és az árakat sem szorítaná lejjebb. És az igazán hatékony ellen­őrzés nem a naponta változó divatcikkek, luxusportékák árát helyezi előtérbe, hanem az alapvető fogyasztási cik­keik, szolgáltatások árképzé­sét figyeli, és ügyel a szabá­lyok betartására. Fellép az indokolatlan árdrágítás vagy a minőségrontás ellen. Hiszen nemcsak akkor ér minket, fogyasztókat kár, ha ugyanazt az árut indokolat­lanul egyre drágábban kap­juk. A változatlan árért, de rosszabb minőségben vásá­rolt portékáért is többet fize­tünk a kelleténél. Ám ezt megállapítani jószerivel csak az ellenőrzés eszközeivel le­het. (Persze, azt mindenki észreveszi, ha a Legét a ma­szek trafikosok, kereskedők 30—40 százalékkal drágáb­ban árulják.) De ez nemcsak az árhatóságot érinti, hanem a fogyasztói érdekvédelmet és a minőségellenőrzést is. E szervek hívhatják fel figyel­münket különböző kiadvá­nyokban arra — tesztelve az árukat —, hogy mit érdemes venni, mit nem, s az egyes osztályzatok, pontszámok alapján már valóban választ­hatunk, hogy mit tegyünk a bevásárlókosarunkba. Az idei terv 5 százalékos áremelkedést irányoz elő, ami jóval alacsonyabb az elmúlt évek átlagánál. Sőt, az alap­vető fogyasztási cikkek árát leteket bonyolíthatnak. Egy­re növekszik szerepük és jelenlétük az ingatlanfor­galomban is. Szolnok megyében 13 ta­karékszövetkezet működik 65 egységgel és 4 betétgyűjtő pénztárral. Tevékenységük a megye minden településére kiterjed. E 13 takarékszö­vetkezetnek összesen 90 ezer tagja van. Múlt évi összes pénzforgalmuk 4,7 milliárd forint volt, s jelenleg ösz- szesen 1,6 milliárdot megha­ladó takarékbetét van ná­luk elhelyezve. Az 1985-ben folyósított kölcsönök összér­téke elérte a 424 millió fo­rintot. Gazdálkodásuk ki­egyensúlyozott, bár a tevé­kenység sajátosságai miatt nyereségük szerény: a múlt évben ennek összege 38 mil­lió forint volt. Bár e szövetkezetek tevé­kenysége döntően a szövet­kező lakossághoz kötődik, sí­zett. A hitel összege 300 mil­lió USA-dollár, kamata a londoni bankközi kamatlá­bakhoz igazodik, az elsőosz­tályú adósok által fizetett 1/4—3/8 százalékos kamat­felárral. A hitel, amelyet a Magyar Nemzeti Bank nyolc év alatt fizet vissza, ötéves törlesztésmentes idő mellett, külkereskedelmünk finan­szírozását szolgálja. sem változtatják lényegesen — ígérték az illetékesek. Ez az első igazán kézzel fogható eredménye annak a tudatos gazdaságpolitikának, amely az antiinflációs jelzőt kapta a hazai szóhasználatban is. Egyrészt jelenti az árellenőr­zések szigorítását, másrészt a közvetett befolyásolást, amelynek fontos része a tu­datos piacépítés és -felügye­let. Mert a legszigorúbb el­lenőrzés sem helyettesítheti a piac önszabályozó mechaniz­musait, azt, hogy számtalan eladó egymással állandó versenyben próbálja elnyerni a fogyasztók kegyeit. Az iga­zi verseny egyelőre csak né­hány területen érvényesül. De párosulva a szigorú ellen­őrzéssel, már érezteti áldá­sos hatását. A legfontosabb persze még­is csak az, hogy a boltokban található árufedezet meg a fizetésünk egyensúlyban le­gyen egymással. Mert ha ez az egyensúly megbomlik, vagyis ha elszaladnak a bé­rek, s több pénz van az em­berek zsebében, mint ameny- nyi az össz-árualap értéke, akkor a legmagasabb színvo­nalú árellenőrzés sem segít­het. Akkor már ^sak az inf­láció végezheti el a „korrek­ciót”. Különösen időszerű erre emlékeztetni napjainkban, amikor — amint tudjuk — sok vállalat túlzottan, mér­téktelenül bőkezű volt a fi­zetésemelésekben. Társadal­munk felelősségteljesebb ma­gatartást vár tőlünk a jövő­ben, nem nézheti tétleniül, hogy bárki is „jó fiú” akar­jon lenni — ilyen áron. Mert régi Igazság: a piacépítés a termelésnél kezdődik. A több és főként jobb minőségű, versenyké­pesebb áruknál. Aki erre alapozza a béremeléseket, az antiinflációs politikát — az betonalapra épít. került jó kapcsolatokat ki­alakítani más gazdálkodó szervekkel is. E körben Ki keil emelni mindazokat a lehetőségeket, amelyek ré­vén bekapcsolódhatnak a te­lepülésfejlesztési célok meg­valósításába. Célrészjegyhez kapcsolódó pénzügyi felada­tok ellátása, a háztáji ter­melés pénzügyi támogatása, közös beruházások; példák ezek az együttműködésre, de korántsem jelentik a lehe­tőségek teljes körét. A Szövetkezeti Szövetsé­gek Szolnok Megyei Bizott­sága nemrég tárgyalta a megyében működő takarék- szövetkezetek helyzetét, te­vékenységét. Ez alkalom­mal megfogalmazták mind­azokat a tennivalókat, amik a további fejlődéshez szük­ségesek. Közülük most csak a legfontosabbakat ízelítő­ül: az értékpapírok és köt­vények kibocsátásában foko­zottan együtt kell működni a más ágazatba tartozó szö­vetkezetekkel; jobban be kell kapcsolódni a kül- és belföldi turizmus szervezé­sébe; a partner gazdálkodó szervezetek pénzadminisztrá­ciójának egyszerűsítését se­gítve, a munkabérek kifi­zetését takarékszövetkezeti átutalási betétszámláról cél­szerű megoldani. Amint e néhány feladat felsorolásából is kitűnik, a takarékszövetkezetek a ko­rábbiaknál nagyobb súlyt helyeznek az ipari, a mező- gazdasági és a fogyasztási szövetkezetekkel kialakítha­tó jó kapcsolatokra. Ez üz­letpolitikájuk egyik alapja. Elismerés pedagógusoknak szakszervezeti munkáért Rajzszakos nevelök kiállítása Tegnap délután nyitották meg a megye rajzszakos tanárainak képzőművészeti kiállítását L. M. Kilencvenezer tagf 4,7 milliárdos forgalom Keresik a továbbfejlődés útját a takarékszövetkezetek A Magyar Nemzeti Bank hitelfelvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom