Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-03 / 129. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚNIUS 3. ÚJ forgácsolóműhelyt alakított ki az Üjszászi Vegyesipari Szövetkezet. A műszaki átadás még hátra van. ám az épületbe már felállították a gépeket (TKL) SZOT-beutalóval külföldön Csaknem százezren vehetnek részt az idén kedvezményes külföldi üdülésben. Nydícvanezer személy vállalati cserebeutalóval utazhat a környező szocialista országokba, míg a SZOT szervezésében tizenötezren pihenhetnek határainkon túl. A SZOT-beutalási létszám mintegy ötezer személlyel kevesebb a tavalyinál, ugyanis a hatnapos dunai utakra járó két üdülőhajó közül csak az egyik fogadja a vendégeket, mert a „Budapest” üdülőhajó negyedszázados működés után az idén már nem üzemelne biztonságosan. A tizenötezer SZOT-beuta- ló nyolcezer alapszervezet között osztódik meg, ezért a külföldi üdülési igényeket jóval nehezebb kielégíteni, mint a belföldieket. A kiválasztáskor a szakszervezeti alapszervezeteknek a szokásosnál is nagyobb körültekintéssel kell eljárniuk, annál is inkább, mivel ennél szociális vagy egészségügyi indok nem jöhet számításba, hanem a hosszabb időn át végzett kiemelkedő gazdasági vagy közösségi munka alapján kell dönteni. Éppen ezért helytelenül járnak el azokon a munkahelyeken, ahol két-háram éves szak- szervezeti tagsággal rendelkezők is kapnak külföldi beutalót. Valamennyi külföldi üdülés kedvezményes, de a szocialista országokba szóló beutalók költségének támogatása nagyobb, mint azoké, amelyek a nyugati utakra érvényesek. A térítési díjak differenciáltak, az árakat befolyásolja az üdülőhely, az időtartam és természetesen az utazás módja is. A SZOT- beutaltak idén összesen tizenkét országot kereshetnek fel: Ausztriát, Bulgáriát, Csehszlovákiát, Finnországot, Jugoszláviát, Lengyel- országot, Mongóliát, NDK-t, Olaszországot, Romániát, Spanyolországot és a Szovjetuniót. Három és félezren kétféle hatnapos dunai ha- jóúton vehetnek részt. A Duna felső részén az útvonal Pozsony—Bécs, míg az alsó szakaszon 0 j vidék—Belgrád és a Kazán-szoros. A külföldi beutalás résztvevői közül legtöbben a szomszédos Csehszlovákiát kereshetik fel, ide csaknem négyezren utazhatnak. A létszámban a Szovjetunió következik, ahová többféle útra kétezerötszá- zan jelentkezhetnek. Az NDK különböző üdülőhelyein kétezerháromszázan tölthetik szabadságukat. Ausztriában ezerötszázan, Lengyelországban hétszázan üdülhetnek. A többi országba utazók létszáma kisebb, van ahol szinte csak jelképes, hiszen a mongóliai, finnországi és a spanyol úton tizennyolc nyolcvankét, illetve kilenc- venkét személy vehet részt. A SZOT külföldi útjai turista jellegűek, tehát a csoportok tagjai mindig az évszaknak és az üdülőhelynek megfelelően öltözzenek. A hazaitól természetesen eltérőek az étkezési szokások, sőt a klimatikus viszonyok is. Ezért a külföldi utazás előtt — főleg az idősebbeknek — ajánlatos orvosi tanácsos kérni. A többnyire változatos, színes programot a beutalójegy mellékleteként kiadott tájékoztató tartalmazza, mely információt nyújt az elhelyezési körülményekről, valamint az utazás módjáról is. Minden vendéglátó ország szeretné legnevesebb látnivalóit megmutatni. Emiatt a turistautakra a gyors tempó a jellemző, néha alig jut idő az elmélyült szemlélődésre. Vannak olyan vélekedések is, ha a tempót nem csökkentjük, lassan ott tartunk, hogy a fényképezőgépeink utaznak, és mi csak követjük őket. A SZOT-utak szervezői nem szeretnének hasonló hibába esni, ezért a nemzetközi szerződésekben a kirándulásokon kívül bőven szerepel a múzeumok, képtárak megtekintése is. Sőt arra is van mód, hogy a vendéglátók által tartott tájékoztatók keretében a beutaltak megismerkedjenek a fogadó ország társadalmi, gazdasági és kulturális életével. Emellett érdemes azonban előre készülni a külföldi utazásra, amihez segítséget nyújtanak az utóbbi években szép számban megjelent útikönyvek. K. S. Egyedül a megyóben Foglalkozása: bukósisak-javító Kevés olyan felnőtt ember akadhat Martfűn, aki nem ismeri Bíró Jánost, vagy ahogyan szólítják: Jani bácsit, a bukósisakok reparálóját. Fura mesterség ez, nincs is belőle másik széles e környéken. A dolgok megértéséhez bele kell lapozni a család históriájába. Az apja cipész volt, és a szakmát ő is kitanulta. Ügyességét az édesapjától örökölte, megjavítja a szakadt bőrfocit, a táskát, még az autó ülését is, de egy néma rádió vagy egy sötéten hallgató televízió sem fog ki rajta. '69-ben váltotta ki az ipart, az akkori tanácselnök javaslatára, aki kérte: könnyű kezed van szinte mindenhez, János, de ha bukósisak-, meg járműülé<s-javító lennél, nem bánnánk, mert itt nincs, aki ehhez értene. Bólogatott, három nap gondolkodási időt kért, de már másnap kopogott az iroda ajtaján: aludtam rá egyet, rendben van, sisakjavftó leszek, összesen negyvenkét esztendőt húzott le a Tisza Cipőgyárban ahonnan hatvanévesen, tavaly április elején került nyugdíjba. Addig munkaviszony mellett esténként, azóta jószerével látástól vakulásig „gyógyít- gatja” á beteg sisakokat. A háza előszobája a műhely. Akad abban minden, akár a jó boltban: temérdek szög, ragasztó, csavar, tucatnyi kalapács, számtalan fúró, mellettük varrógép, néhány lyukas foci» pár szakadt fülű táska társaságában. A bukósisakokról nem is beszélve, amelyek, bármilyen gyorsan is reparálja őket, nem akarnak fogyni. Ez nem véletlen, hiszen a melegebb, kánikulai hetekben a megrendelők szinte egymásnak adják a kilincset. Jaj, Jani bátyám, holnapután, műszaki vizsgám lesz, nem jó a sisak, meg az ülésem is olyan, hogy lecsúszik róla a cipóm. Ilyenkor morog egyet: látom fiam, nem sürgős, de jó lesz tüstént is — és nekilát a munkának. A sisakkal nem bajlódik, akad belőlük néhány tartalék, így nincs az a nagyfejű motoros, aki ne találna megfelelőt, amíg a sajátja elkészül. A legtöbb baj a sisakok belső részével van. Az izzadság szétszedi a bélést, elszakadnak a pántok. Ezeket a feleségével együtt — aki sokat segít neki — leszedi, majd újakat erősít, nyitói a külső, kemény burokhoz, közhasználatú szóval fogalmazva: a tökhéjhoz. A felső meg az alja részt felerősíti, a pántokat a megfelelő helyeken összevarrja és a fizetség felébe. harmadába kerül, mintha újat venne az illető. Ha kell, ki is kalapálja, sőt kívülről is lefesti a mester- művet. Ez így roppant egyszerűen hangzik, de a valóságban nagyon szemrontó, aprólékos munkát, pontosságot kíván. Mivel ezekben a napokban szinte örökös az ügyfélforgalom az Arany János úti portán, a várakozási idő is több: egy-két hét. Rengeteget dolgozik, de szerencsére az egészségével nincsen baj. A jókedve is töretlen; kiegyeznék vele ha ilyen lenne még vagy ötven esztendeig, mondja, és akkor már az sem érdekelne, ha a nyugdíjintézet ajánlott levélben reklamálná, mikor akarom az egészet abbahagyni. D. Sz. M. Újjászületés előtt amikor megszületett a döntés a körzetesítésről, az új koncepciónak nagy jövőt jósoltak. Ma már tudjuk, a hetvenes években útra bocsátott elképzeléseknek számos vitatható pontja volt. Ezek korrigálása sok időt és még több pénzt igényel. Az alapelv az volt, hogy központosítják a fejlesztésre fordítható forintokat, a szolgáltatást, az egészség- ügyi, a kulturális ellátást, mondván: így magasabb színvonalat tudnak biztosítani az állampolgároknak. Ennek érdekében kategorizálták a községeket, az A csoportbeliek kapták a több anyagi támogatást, a nagyobb beruházási lehetőséget. Ugyanakkor a C kategóriába sorolt települések útépítésre, csatornázásra vagy hasonlókra nem is gondolhattak. Még a családi házak felújítását is megtiltották, új lakás egyáltalán nem épülhetett. (A tanyákra vonatkozó, ma is érvényes tilalmak feloldásán most dolgoznak). Ezek a szigorú korlátok szinte „terelték” az embereket a nagyobb településekre. A falvakban élők. hogy megélhetést találjanak, könnyebben boldoguljanak, elköltöztek az A kategóriás községekbe és a városokba. Kétségtelen, van igazság abban, hogy a „központosított”, tehát nagyobb összegű pénzzel jobban lehet gazdálkodni, több mindenre futja belőle. Csakhogy! Az erőteljes elvándorlás következtében tovább apadt a kistelepülések lélekszáma. Szaporodtak a sorvadó falvak, más községek és városok viszont egyre nehezebben tudták befogadni a bevándorlókat. Növekedett a zsúfoltság, egyre lehetetlenebb körülmények alakultak ki. Mind a városokat, mind a falva,kát felkészületlenül érte a sok „új lakó”. Rá kellett ébredniük a vezetőknek. a költözködőknek, hogy ez így nem mehet tovább! Egyik oldalon a halálra ítélt, a másik oldalon a csordultig telt települések. Egyfelől a fejlesztések ellenére a kielégítetlen igények, másfelől a területek elhagyásával kihasználatlanul maradt lehetőségek. Ekkora pazarlást az ország nem engedhet meg magának. A fordulat éve: 1980. Amikor is feloldották az építési tilalmat a C kategóriás falvakban. Ahol volt új út, bolt ott szinte napok alatt új gazdára leltek a gazzal benőtt, elhagyott falusi házak. Az 53 négyzetméteren zsúfolódó, a szmogtól, a panellakásoktól fulladozó városiak ezekbe az elhagyott, olykor csupán egykét őslakost megtartó falvakba menekültek. Felújították, átalakították a régi parasztházakat és hétvégeken, nyaranta itt pihenték ki a fáradalmakat. A „halálra ítélt” falvak ilymódon szép csendesen üdülőfalvakká alakultak, illetve alakulnak át. Aztán mind gyakrabban és hangosabban esett szó a falvak népességmegtartó erejéről. Az i_re a pontot -az Országgyűlés tette fel,, 1985- ben. amikor elfogadta és jóváhagyta a terület- és településfejlesztés több évre szóló programját. Az anyag előkészítésekor a Tervhivatal „feltérképezte” az ország „peremterületeit”. Szinte valamennyi megyében van ilyen. Ezek közül kiválasztották a legkedvezőtlenebb, a többszörösen hátrányos településeket. Szám szerint öt- százhetvennégyet. Ez az ország területének tíz százaléka, 431 ezer emberrel, akik Baranya, Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén. Somogy, Szabolcs-Szatmár. Vas és Zala megye területén élnek. Ez a „feltérképezés” teljes képet nyújt a szóban forgó településekről, és láthatóvá teszi, saját erőből már nem képesek kellően fejlődni, mindenképpen állami segítségre szorulnak. Talán valamelyest érzékelteti a jelenlegi helyzetet néhány kiragadott példa. Baranyában tizennégy települést egyáltalán nem lehet autóbusszal, kocsival megközelíteni, sok faluban még segélykérő telefon sincs. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 148 falu rendkívül elmaradott. Az itt dolgozó Szövetkezetek negyven százaléka veszteséges, tizenöt gazdaság helyzete kritikus, Száznyolc községben csak egészségre ártalmas víz van. Szabolcs-Szatmár megyében 125 települést soroltak a halmozottan hátrányos helyzetűek közé- Hatvanöt faluban nincs körzeti orvos, százban pedig a gyógyszertár hiányzik. Zalában 96 település érintett, közülük csaknem öt- venben egészségre ártalmas ivóvíz van. ötben még bolt sincs. A megyei vezetők már dolgoznak azon a fejlesztési programon, amelyek elősegítenék, a felzárkózást, Vagyis: olyan komplex elképzelést vetnek papírra, amely a gazdasági megerősödésen kívül az infrastruktúrális megújulást is magában foglalja. Az az alapgondolat, hogy úgynevezett térségi szemléletnek kell érvényesülnie. Másként fogalmazva: lesznek olyan falvak, amiket nem karolnak fel, vagyis leinek kell érvényesülnie, települések megújulnak, a felzárkózáshoz azonban idő kell, azonnali változásra nem lehet számítani. Mindenesetre az tény: a kormány 'külön juttatással, központi eszközökkel és intézkedésekkel kívánja segíteni a falvak, a térségek újjászületését H. T. Melioráció Zalában A Balaton védelmére Betétek és hitelek Az Országos Takarék- pénztár adatai szerint a lakosság takarékbetétekben elhelyezett pénze április 30-án 253,3 milliárd forintot tett ki, az év elejétől 9,1 milliárd forinttal növekedett. Ugyanebben az időszakban 100 forint pénzbevételből havonta átlagosan 4,43 forintot) helyeztek el a takarékban, szemben az elmúlt évi 3,84 forinttal. Változatlanul a legnépszerűbbek a magasabb kamatozású betétek, valamint a gépkocsi -nyereménybetétkönyvek. A lakosságnak nyújtott hitelek állománya az év első négy hónapjában 7,1 milliárd forinttal emelkedett, s április végén meghaladta a 211,7 milliárd forintot. A termelési hitelek közül változatlanul a mezőgazda- sági kölcsönök iránt élénk az érdeklődés. Az év első négy hónapjában 60 300-an vették igénybe ezt a lehetőséget, összesen 1,1 milliárd forint'' értékben. Az egyéni és társasvállalkozásokat a pénzintézetek 2300 esetben, összesen 230 millió forinttal támogatták. Bács-Kiskun megyéből Szállítmányok külföldre Tegnap ismét megindultak az exportszállítmányok az ország egyik legfontosabb élelmiszertermelő vidékéről, Bács-Kiskun megyéből is. Svédországba fejes káposztát, Finnországba karfiolt, Ausztriába pedig meggyet küldtek. A vaskúti Bácska Termelőszövetkezet nyúl- feldolgozójában három kamiont megtöltő házinyúl- húst csomagoltak és továbbítottak olasz és belgiumi megrendelőknek. Meliorációs-talajjavító, terep- és vízrendező-munkák kezdődtek öt zalavölgyi gazdaság területén. A Zala folyó vízgyűjtőjének egész területére kiterjedő program célja: megszüntetni az eró- zióveszélyt, vagyis a domboldalak talajának lemosódását, hogy ne vékonyodjék a termőréteg, s hogy minél kevesebb szennyező anyag jusson a Zala folyóba, amely a Balaton vízutánpótlásának felét szállítja. A tervek hosz- szú távra szólnak: a megye 43 nagyüzemi gazdaságában mintegy 170 ezer hektár területet érint a térségi melioráció. A munkálatok során gyepterületeket vonnak szántóföldi művelésbe, az erózió- veszélynek kitett domboldalakat viszont füvesítik, illetve erdősítik; a meredek domboldalak fásításával 8000 hektárral növekszik a megye erdőterülete. A művelési ágváltozások következtében nem változik a szántóterület nagysága, viszont intenzívebbé válik a gazdálkodás. Az általános vízrendezés, talajjavítás, valamint a hozamnövelő technológiák alkalmazásának eredményeként 20—25 százalékos termelésnövekedésre számítanak az érintett gazdaságok. A Zala folyó felső szakaszán területi vízrendezéssel kezdődtek a munkák. Zala- lövő térségében — később több helyen is — víztározót alakítanak ki, ennek környéke lesz a község szabadidő- központja. A FORMA—1 verseny iránti nagy érdeklődésre, a Magyar Autóklub TÖBB SZÁZ BELÉPŐJEGYET SORSOL KI a vasárnapi versenyre július 25-én. A sorsolásban azon klubtagok vesznek részt, akik 1986. évre érvényes klubtagsági Igazolvánnyal rendelkeznek, és azok az autósok, AKIK JÚNIUS 30-IG BELÉPNEK A KLUBBA. Egy nyeremény két belépőt tartalmaz! Bővebb felvilágosítást a MÁK megyei szervezeténél lehet kérni: Szolnok, Thököly u. «8—56. Telefon: 18-662. Sok szerencsét kíván a Magyar Autóklub Szolnok megyei szervezete (6529)
