Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-22 / 119. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁJUS 22. IA tudomány világa I Alumínium az építőiparban Az alumínium elnevezése a latin alumen (timsó) szóiból ered. A természetben előforduló timsót már az ókorban a görögök és a rómaiak gyógyítására, festékkészítésre, bőrcserzésre használták, a vegyület magyar neve is összehúzó hatásán alapuló bőrki készítési felhasználására utal (tímár). A timsó tulajdonságát első ízben az angol Davy hozta összefüggésbe a még ismeretlen kémiai elemmel, és az alumínium név is tőle származik. Felfedezőjeként azonban a német Wöhlert tekintjük, aki alumíniumikloridból por alakban állította elő az elemet 1827-ben. Tiszta fémes alakban a francia Devilde hozta létre 1854-ben, és ő dolgozta ki az ipari termelésre alkalmas módszert is. Munkáját III. Napóleon korlátlan pénzösszeggel támogatta, a fém színe és néhány tulajdonsága alapján ugyanis azt remélte, hogy az ezüstöt helyettesítheti vele. Azóta óriási karriert futott be az alumínium. Számos értékes tulajdonsága miatt a közszükségleti cikkektől a repülőgépépítésig széles skálán alkalmazzák. Űjabban egyre nagyobb teret kap az építőiparban, ahol főleg csarnokok, kupolatetők és hidak szerkezeti anyagaként az acél komoly vetélytáreá- vá lépett elő. Tudományos kísérletekkel bizonyították, hogy ez a könnyű fém építési anyagként sokkal teherbíróbb, mint eddig gondolták. Antwerpenben például elkészült egy minden eddiginél hosszabb csarnok 80 méteres fesztávolsággal. A tető hul- lámalumíniumlemezből készült, amelyhez mindössze 190 tonna alumíniumot használtak fel. Kiszámították, hogy ugyanolyan tetőkon- strukcióhoz kétszer annyi súlyú acélra lett volna szükség. Az alumínium építőipari felhasználásában érdekes fejlődést hozott az Amerikában épült, és a gyártó cégről elnevezett Kaiser-kupola. Átmérője 44 méter, magassága 15 méter, és a földön 1540 négyzetméteres területet fed be. 575 rombusz alakú alumíniumlemezből állították össze, speciális szegecseléssel. A kupola súlya 17,7 tonna, és 25 tartóoszlopon helyezkedik el. Két nap alatt össze lehet állítani. Az USA-ban már egész sor hasonló kupolát gyártottak, amelyek alatt gyűléseket, koncerteket, filmvetítéseket rendeznek, szükség esetén 2000 férőhellyel. Hasonló módszerrel már Európában is építettek kupolákat. Köztudomású, hogy az alumíniumiparnak meglehetősen nagy az energiaigénye, azonban a prognózisok szerint a nagy energiaigény ellenére sem fog az alumínium a jövőben háttérbe szorulni. A műanyagok például nem versenytársai az alumíniumnak, ment előállításukhoz ugyancsak sok energia kell. Az acélgyártmányok és az alumínium összehasonlításakor a teljes energiaköltség részesedési aránya közel van egymáshoz, de komplex tulajdonságai (jó korrózióállóság, kis sűrűség stb.) miatt az alumínium várhatóan megtartja versenyképességét. Képünkön: az első alamtniamkupoU, a Kaiser-kupola összeszerelése látható (KS) Harcban a tengerrel Hollandia 33 539 négyzetkilométernyi területének egynegyede fekszik a tenger szintje alatt, és további negyede egy szintben a tengerrel. A parti terület állandóan süllyed, egy évszázad alatt 20 centiméterrel. A tenger és a folyók hordaléka által feltöltött, rendkívül termékeny mélyföldön a Rajna, a Maas és a Schelde torkolati ágai széles tölcsérekké alakultak. A dagályhullámok hatalmas mennyiségű sós vizet zúdítanak a tölcséreikbe, s széles árterületek kerülnek víz ailá. A hollandok évszázadok óta gátakkal védik földjeiket, ám minden erőfeszítésük ellenére gyakran tör be területeikre a tenger, s különösen a vihardagályok okoztak nagy katasztrófákat, mint az 1953. február elsejei is, amely 90 helységet öntött el. Ekkor hatvanezren váltak hajléktalanná, s 1795-en haltak meg. De régibb szomorú emlékek is vanak. 1277 decemberének egy viharos éjszakáján a hatalmas szökőár 30 falut pusztított el. A Szent Erzsébetárnak nevezett katasztrófa 1421-ben százezer emberéletet követelt az akkor még nem sűrűn lakott partvidéken. A holland parlament még 1953-ban élfogadta az úgynevezett deltatervet, amely a szigetekre tagolt Zeelandon és a három folyó bonyolult torkolati hálózatán gátak és zsilipek építésével fékezi a tenger támadásait, szabályozza a folyók vízállását, megrövidíti a tengerpartot, s a gátakon épített modern utakkal kapcsolja egybe a szigetvilágot az ország belsejével. A terv egyik igen fontos szakasza az északról számított második torkolatnak, a Haringvliet-öbölnek a gátja. Amíg ez a gát el nem készült, minden dagály 2610 millió köbméter vizet juttatott az öbölbe. A Haringvliet-gátat tartó 22 ezer betonoszlopot a széles tölcsértorkolat közepén gátakkal övezett munkagödörben, mintegy 10 méterrel a tengerszint alatt építették fel. A betonoszlopok képezik az alapját a gát zsiliprendszerének. Ezzel szabályozzák a Rajna és a Maasi torkolatának a vízállását. A Haringvliet-gát zsilipjei együttműködnek a Rajnán és a Maason létesített több tagú gát- és zsiliprendszerrel. A 4,5 kilométer hosszú gát koronáján, 18 méterrel a tengerszint fölött, 22 méter széles, négysávos autósztráda fut. A Haringliet-gát építésének egyik szakasza Lesz-e képtelefon? Az amerikai videophon-készülék Egyáltalán nem új törekvés, hogy a telefonbeszélgetéssel egyidejűleg a távolból látható legyen a vonal másik végén lévő beszélgető partner. Már századunk húszas éveiben kísérleteztek ezzel Amerikában, később Európában is. 1935 és 1938 között létre is jött a telekép és telefonszolgálat Berlin, Lipcse, Nürnberg és Hamburg között. Mégis, igazából a mai napig nem terjedt el a képtelefon olyan mértékben, mint ahogy várható lett volna, pedig minden feltétéi adva van hozzá. Némi előrehaladás történt Franciaországban, ahol három francia cég dolgozik a Visiphon elnevezésű képőele- fonrendszeren. A francia posta nem is annyira magán- előfizetőkre gondol, mint inkább üzemekre, gyárakra, intézményekre, ment a visi- phon-rendszer lehetővé teszi, hogy a köztük lévő távolságtól függetlenül bizonylatokat, rajzokat mutassanak -be egymásnak. Ezen túlmenően a francia Távközlési Kutató Központ (CNET) olyan rendszert is kidolgozott, amellyel la képtelefonná] továbbított képet rögzíteni lehet. A távolabbi jövőben a képtelefon-hálózatot számítógéppel kapcsolják össze, és akkor egy előfizető például betekinthet a bankszámlájába. Az előfizetési díj a jelenlegi távbeszélő előfizetési díjának a tízszeresénél nem lesz több. Amerikában a Bell Telefontársaság Videophon néven fejlesztett ki képtelefon- rendszert. A rendszer New York, Washington, és Chicago között működik. Egy háromperces képtelefon-beszélgetés New York és Washington között 16 dollárba kerül. Pillanatnyilag a videophon- beszélgetések csak e három helyről történhetnek, de a Bell Telefontársaság reméli, hogy lassan általánossá válik a képtelefon, ahogyan az annak idején a telefonnal történt. Érdekes, hogy Amerikában is elsősorban az üzletemberek számára látnak fantáziát a képtelefonban. Az átvezetésre egy 500 kilo- hertzes kábelt alkalmaznak, amely egyébként 120 normális telefonbeszélgetésre felel meg. Technikatörténeti érdekességek Hornbostel szövőgépe a bécsi Technisches Museumban Születő bolygó? Amerikai csillagászok a Hattyú csillagképben — tőlünk 10 000 fényévre — egy rendkívül forró óriáscsillagot találtak, amelyet korong alakú, forró gázburok övez. A gázburok átmérője körülbelül ugyanakkora, mint a naprendszerünkké, s a csillag tömege harmincszorosa, átmérője tízszerese a mi Napunkénak, és 1000 évnél nem régebben keletkezett! A csillag fényességéinek szokatlanul gyors csökkenéséből (havonta 1 százalék) megállapították, hogy a világító anyag a korong szélei felől spirális pályán a csillag középpontja felé zuhan. A korong belsejében jelenleg megvan a lehetősége a bolygók kialakulásának. Egy ilyen tömegű csillag számított élettartama csak 10 milliárd év, kevesebb mint egy százaléka a mi Napunkénak. Mikroelemműtrágya A nitrogénműtrágya értékesebb lesz, ha mikroelemekkel dúsítják. Az Uzbég Tudományos Akadémia Vegyi Intézetének munkatársai nemrég szabadalmat nyújtottak be porított mikroelemek kivonására és készítésére. Amikor az oxigénes konverterben átfúvatják a rézsűrítményt, az elektrosztatikus szűrőkön finom por rakódik le, s ez 18 százalék rezet, 15 százalék vasat, továbbá cinket, kénsavat és mollbdént, vagyis csupa olyan elemet tartalmaz, amelyre a növényeiknek szükségük van a fejlődésükhöz. Az üzbég kutatók eljárást dolgoztak ki ebből a porból műtrágyába bekeverhető granulátumszemcsé- zett termék — készítésére. Laboratóriumban 300 kg 140—145 Celsius-fokos kar- bamidba 3 g olyan port öntenek, amely elektrosztatikus szűrőkön rakódott le, majd az olvadékot kétperces keverés után egy szitafenekű előmelegített edénybe ön- tik. A lyukakon át lecsöppenő megszilárduló karbamid- gömböcskék így az említett elemeket megukba foglalják. A napóleoni háborúk végét jelentő és az európai államhatárokat gyökeresen megváltoztató bécsi kongresszus (1814. szeptember — 1815. Június) Ausztriának ítélte Lombardiát és Velencét. Ezekből a tartományokból kapott világhírű selyemáruk azonban a virágzó bécsi selyemipar végét jelentették. Hogy az mégis konkurenciaképes maradjon az új tartományokkal szemben, meg 'kellett kísérelni azt, hogy az addig Angliából importált pamutszövőgépeket selyemszövésre állítsák át. A problémát aztán Christian Georg Hornbostel (1778— 1841) osztrák mechanikusnak sikerült megoldania, aki 175 évvel ezelőtt 1811-ben egy Selyemszövésre is alkalmas szövőgépet szerkesztett. A gép lendítőkereke egyszerre nyolc szövőszéket tudott meghajtani, melyek kiszolgálásához az addigi nyolc munkás helyett három vált szükségessé. Az új tartományokkal kapcsolatos konjunktúrát kihasználva Hornbostel az addigi kis gumpendorfi műhelyét megszüntetve, 'az északausztriai Leabersdorfban 1816-ban megalapította mechanikus szövőgyárát, melyben a géneket víz’erőmű segítségével hajtotta meg. K. A. Árengedményes építőanyagvásár a Kelet-magyarországi Tüzép Vállalat telephelyein Jugoszláv válaszfallap 10-es árengedmény mértéke: 26 százalék. Szolnok, Jászberény, Kisújszállás, Mezőtúr, Kunmadaras, Tiszaföldvár, Kunhegyes. Osztrák betoncserép ára: 26,80,— Ft/db helyett 20,—Ft/db.
