Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-22 / 119. szám

1986. MÁJUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Szolnok Nyomda Vállalat karcagi üzemében nagyrészt kereskedelmi és ügyviteli nyomtatványok készülnek, emellett alkalmi kiadványokat is nyomnak. Képünkön a Győrf- fy István Nagykun Múzeum részére készülnek ismertetőlapok (T. Z.) Gyermeknap — úttörőhét Családi majális, játékos versenyek, bábműsorok A gyerekeket ünnepeljük a hétvégén. A megye minden településén hangulatos prog­rammal, majálissal, játékkal kedveskednek nekik a felnőt­tek, iskolák, művelődési in­tézmények, munkahelyek, szocialista brigádok. A ren­dezvénysorozat sok helyen már szombaton megkezdődik, a hagyományos kisdobos- il­letve úttörőavatásokkal. Az idén ha lehet még ünnepé­lyesebb lesz a kisdiákok szá­mára a pillanat, amikor elő­ször kötik nyakúikba avató- szüleák a kék illetve piros nyakkendőt, hiszen az úttö­rőszövetség megalakulásának negyvenedik évfordulóján lépnek be a 'kisdobosok és út­törők népes táborába. Az ünnepségeken kitüntetéseket vehetnek majd át a legjob­ban dolgozó úttörőcsapatok, őrsvezetők, rajvezetők, diá­kok, s azok a munkahelyi kollektívák, akik a leginkább segítették az iskola és az út­törőcsapat munkáját. Az avatás után sók helyen máris elkezdődhet a vidám­ság, a szórakozás. Jászbe­rényben például a lakótársak közművelődési egyesülete szombaton egész napos prog­ramja várja a családokat az ötödik alkalommal sorra ke­rülő lakótelepi majálison. Gyerekek és felnőttek egy­aránt találhatnak maguknak elfoglaltságot, lesz zenés éb­resztő, sétakocsikázás, lovag­lás, könyvről-könyvért vetél­kedő diákoknak; aszfaltrajz­verseny óvodásoknak, kisis­kolásoknak, számítógépes já­tékok, vetékedők, majd vé­gül este közös vacsorával zá­rul a majális, A fiatalokat és a felnőtteket ezt követően még videovetítés, zene, tánc várja. Törökszentimiklóson szinte az egész város összefogott, hogy emlékezetessé váljon az idei nemzetközi gyermek­nap. A művelődési intézmé­nyek, a KISZ és úttörőszer­vezetek mellett a Baromfi­feldolgozó Vállalat, az Áfész, a Béke Termelőszövetkezet, s még a Nyugdíjasklub is részt vállalt a programok összeállításának szervezésé­ben. A családi vasárnap ke­retében nyílik meg a gyer- mekxajz valamint az úttörő­történeti kiállítás, majd töb­bek között sárkánykészítő, palacsintasütő, nagyotmondó, fodrászversenyre, valamint népijáték készítésre várják az óvodásokat, kisdiákokat, természetesen szüleikkel együtt. S akik nem lehetnek együtt a családdal? Szolnokon, a gyermekvárosban szombaton délelőtt felavatják Bokros László nagyméretű tűzzo­máncalkotását, amely az előteret díszíti majd. Dél­ben ünnepi ebéddel várják a ballagó szakmunkástanuló diákjaikat. Vasárnapra pedig egész napos színes, hangula­tos programokat: versenye­ket, vetélkedőket rendeznek a gyerekeknek. Ott lesznek a gyermekváros nevelői, a patronáló szülők, és szoci­alista brigádok is. A gyermeknapot követően az idén az úttörőszövetség jubileuma alkalmából má­jus 26-tól június 2-ig úttörő­hetet rendeznek országszerte. A rendezvénysorozat kereté­ben az iskolákban kiállításo­kat, ünnepélyes csapatgyűlé­seket, egykori úttörővezetők­kel való találkozókat, vetél­kedőket, játékos programokat rendeznek sokfelé, még tá­bortüzet is gyújtanak, s szá­mos gyermekműsorra vár­ják a diákokat a művelődési Intézmények. Ha úgy tetszik, az idén meghosszabbodik a gyermekek ünnepe. Szolnokon, a SZMT Mű­velődési Központjában május 31-én bábműsor, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban gyermékrnűsor vár­ja az apróságokat. Karcagon a művelődési központban Mikó István Jászai-díjas színművész és a Pastoral együttes ad műsort május 28-án Keresd meg a sehol- nincs várat címmel. Kisúj­szálláson pedig a Csizmás Kandúrt nézhetik meg a gye­rekek az Állami Bábszínház előadásában május 26-án. Végül május 30 és június 3 között a nyolcadik országos találkozó zárja az úttörőhét programját. A budapesti se­regszemlén természetesen részt vesznek megyénk leg­szí,nvonalasabban dolgozó művészeti csoportjai is. Hol vannak a férfiak? Egyenjogúság — köcsögben, kancsóban Nőm hiszem, hogy az egyenjogúságot cen­tiben lehetne mérni, abban viszont biztos vagyok, hogy ugyanilyen módon különbsé­get tenni már lehet. A me­zőtúri fazekasok szövetke­zetéiben ugyanis — ahol mintegy húszán ülnek még a hagyományos kézi korongok mellett — a női fazekas szakmunkások csak 22 centi­méteres magasságot meg nem haladó 'kanosokat, köcsögö­ket. korsókat, butéliákat ké­szíthetnek, Merthogy azon­túl már férfierőre van szük­ség az agyagot „felhúzni”. És itt kezdődnek az évi 33 millió forint értékben népi kerámiát előállító s annak jó felét keletre és nyugatra is exportáló túri fazekasok giondjaR. Nem mintha Me­zőtúr környékén nem lenne még mindig rangja a nagy múltú népművész szakmá­nak. Most is 10 új jelentke­ző van a végzős nyolcadiko­sok közül, s ez az alig más­fél száz tagot számláló kol­lektívában az utánpótláshoz számszerint elegendő is. Nem szerint azonban nem! Mind a tíz jelentkező leány ugyan­is. A három jelenlegi szak­munkástanuló fiúból meg kettő nem mezőtúri, nem is készül itt maradni. Mindehhez ráadásnak jön az, hogy a két utolsó mohi­kán, Csík Lajd6 meg Rácz István nyugdíjba készül. Ezer szerencse, hogy legutóbb akadt két középkorú faze­kas: Busi Lajos — aki ki­rálykorsóival hívta fel magá­ra a figyelmet —, és Gonda István, aki a népművészet mestere lett, akiket tudás­ban, tehetségben a fazekasok utolsó nagy nemzedéke méltó utódaiként tartanak számon. Darab ideig nincs hát még veszélyben a keresett-szere­tett Miska-kancsók készíté­se. A baj csak az, hogy egy­általán nem látni: ki ül majd a korong mellé őket követő­en, ki kutatjia-keresi majd [helyettük elhivatottan az éltető hagyományokat, ha ez a szakma is így elnőiesedik. Ma már 120 nő dolgozik a fazekas szövetkezetben, az említett másfélszáz kor on gő­zéből. És egyre szaporodik a betanítottak száma is, akik a géni korongokon élőre ké­szített gépi mintákba koron­gozzák be az agyagot, tulaj­donképpen tucattermékeket előállítva. Igaz, a szövetkezet porté­káinak javarésze zsűrizett népművészeti kerámia, de hát az nem titok, hogy az igazi értékek a kézi koron­gokon születnek. Nem, mint­ha a nők nem lehetnének, nem lennének olyan tehetsé­gesek, mint a férfiak. A ne­vessé lett Kosa Klára és Kun Éva is innen indult. A cen­timéterek azonban centiméte­rek maradnak és 22 centimé­teren felül Mezőtúron csak a férfiember rúghatja a koron­áét. A férfiak meg — ha íev halad — kikopnak a szövet­kezetből. Ezek után két kérdés forog még megvá­laszolatlanul a korongon: a tanári, az orvosi pályák, a könnyűipari szakmák után íme a fazekas mesterség is elnőiesedik.. hova lesznek akkor a férfiak? — ez az egyik talánv. a másik meg. hogy felkutatásuk vainn egyedül a túri fazekas szö­vetkezet dolaa? Kőváry E. Péty A KISZ kongresszusán Hárman a megye küldöttei közül Holnap megkezdi munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kong­resszusa. A 910 küldött között 32 Szolnok megyei fiatal foglal helyet. Közülük be­szélgettünk hárommal, tanulásról, pályakezdésről munkáról, megújulásról, ötle­tekről és természetesen a KISZ-röl Tiszaburán „veszik” a jó ötleteket — Pénteken este láttalak, hallottalak a televízióban — rontanék ajtóstul a házba a friss élmény erejével Tisza- burán Kacskó Sándort „élet­nagyságban” fölismerve. — A falusi értelmiség felada­tairól, küldetéséről, hivatá­sáról beszéltél. Azt mond­tad, nem különösebben ör- döngös dolog ez, arról van szó, hogy a dolgozni szerető, a dolgozni jól tudó paraszt­emberek körében — akiknek éppen munkabéli elfoglalt­ságaik miatt kevesebb ide­jük jut a lapok, szakköny­vek forgatására — terjeszte­ni kell az újat, az új, mo­dern eljárásokat, éppen a termelés eredményessége ér­dekében. De vajon mennyire fogékonyak az újra a Tisza- burai Lenin Tsz vezetői? — Jó vevők az ötletekre. Hadd mondjak csupán egyet­len példát. Jó ideje járatom az ötlet című lapot., szorgal­masáé olvasgatom a számí­tástechnikai mellékletét. Ta­valy decemberben a kollé­gákkal beszélgettünk a szá­mítógép óriási lehetőségei­ről, a beszélgetésbe bekap­csolódott az elnök is, és ja­nuár 15-én megvettük a szá­mítógépet a termelőszövet­kezetnek. — Bizonyára jó hasznát veszitek majd, mint ahogy hasznát vettétek eddig is az ötleteknek, az újításoknak, a következetes, kitartó, fegyel­mezett munkának, amelynek eredményeként az elmúlt öt­éves tervben háromszor is megkapta a Kiváló Termelő- szövetkezet címet a tiszabu- rai Lenin. Régóta ismered a tsz-t, hiszen 17 éves korod­ban — tíz évvel ezelőtt — Tiszaburán lettél traktoros. Most második éve dolgozol gépészeti ágazatvezetőként. Ezek szerint tanulással telt a közbeeső 9 év? — Tanulással és munká­val. Voltam traktoros, gép­kocsivezető, raktáros. Köz­ben jelentkeztem a szakmun­kások egyetemi előkészítőjé­re, utána elvégeztem a szar­vasi főiskolát — nappali ta­gozaton, fizetéssel! (Igaz, közben le is érettségiztem.) nagy szavaknak tűnhet, de én komolyan gondolom, mert végigcsináltam, mert a bőrö­mön éreztem: társadalmunk nagy vívmánya a SZÉT. Ve­lem együtt 160-an jelentkez­tünk az előkészítőre, 60-un- kat vettek fel. Három dolog kell hozzá: az illető nagyon akarja, a munkahely nyújt­son támogatást és a család is tartson ki „öregdiákja” mellett. Az biztos, hogy nem lennék ma ágazatvezető, ha a munkahelyem — értem alatta a beosztottakat, a kol­légákat és vezetőimet együtt — nem segített volna hozzá a tanuláshoz. Ugyancsak nagy segítség, könnyebbség a pályakezdő fiataloknak, a falusi értelmiségieknek a szolgálati lakás. Mi is abban lakunk, pedig idevalósi, ti- szaburai vagyok. De az épít­kezéshez legalább egymilliót kell összeszedni, annyiról meg mostanában még esik nem is álmodunk. — Említetted, hogy a KISZ Tiszafüredi Városi Bi­zottsága tagjaként nem rit­kák az olyan mozgalmi el­foglaltságaid, amelyeket munkaidőben kell elvégez­ned. Igaz, vezetőként kötet­len munkaidőben dolgozol, tehát a feladatok egy része megvár, de mégiscsak akkor lelheted örömöd a mozgalmi munkában, ha nem kell rosz- szalló tekinteteket elviselned miatta a munkahelyen. — Igen, erre is mondtam, hogy segítenek a kollégák. Az ifjúsági mozgalomban főleg a mezőgazdasági fiata­lok gondjaival, helyzetével, újításaival foglalkozom. Nem titok, szeretnék hozzászólni a kongresszuson, mert úgy lá­tom, ilyen nagy horderejű változások régen érlelődtek a KISZ-ben. — Egri — Nagyobb figyelmet az Ifjú Gárdának Tamás József, a Hűtőgép­gyár lakatosa egyike a nagy- vállalat három kongresszusi küldöttének. Kilenc éve a szakmunkásképzőben lépett be a KISZ-be. Az áktív moz­galmi munkát a gyárban is folytatta, ahol a tmk-mű- helyben különböző funkci­ókba választották. Emellett az Ifjú Gárda „ranglépcsőit” végigjárva századparancs­nokká nevezték ki, majd a múlt évben az üzemi pártbi­zottság tagjai közé válasz­tották. A 24 éves fiatalember többszörösen is meglepődött, amikor a KISZ-kougresszus küldöttének jelölték. — Becsületesen dolgozom a műhelyben, kedvvel, lelke­sen végzem a mozgalmi munkát is, de tudom, hogy vannak nálam jobbak. Talán az Ifjú Gárdában végzett munkám miatt? Ügy érzem ugyanis, az Ifjú Gárda min­dig „háttérben volt”, nem kapta meg az igazi rangját, kevés szó esett rólunk. — Ez Hűtőgépgyári, jász­berényi jelenség? — Szélesebb körű, szerin­tem az egész ifjúsági mozga­lomra jellemző. Egyrészt a szűkös anyagi támogatásban mérhető, és ez akkor is igaz, ha nálunk a vállalatnál azért gondolnak ránk, hiszen nem­régen kaptunk új egyenru­hákat. Ennél azonban fonto­sabb, hogy több elvi irányí­tást igényelnénk. A munkás- őr és tűzoltó szakaszunk éves felkészülési terv alapján dol­gozik, készül a versenyekre, ott vagyunk a koncerteken, a nagy rendezvényeken, a vál­lalati és a városi ünnepsége­ken. A feladatunkat jól el­látjuk, eredményeket érünk el, nagyobb figyelemmel azonban többre jutnánk. — Sokan beszélnek arról, hogy az ifjúsági mozgalom az utóbbi években veszített a tekintélyéből. — Az Ifjú Gárdában ez még inkább igaz, mertakö- töttebb, feszesebb foglalko­zásoktól, a kiképzésektől, az egyenruha viselésétől sokan idegenkednek. Csökkent a fiatalok érdeklődése és lé­nyegesen visszaesett a kikép­zések látogatottsága. Jó, ha előre bejelentik a távolma­radást, és mi kénytelenek vagyunk belátni, hogy a gazdasági munkaközösségek­kel, a másodállásokkal nem tudunk „konkurálni”. Meg­értem, hogy szükség van a pénzre, de feltétlenül új módszerekre van szükség a mozgalomban is. — Tagja vagy az Ifjú Gár­da városi parancsnokságá­nak, munkásőr lettél, ta­nulsz is. Nem sok ez együtt egy kicsit? — A társadalmi megbíza­tások a szabadidő rovására mennek, programjaim olykor fedik egymást. Csökkenteni kell a megbízatásokat, a KlSZ-bizottságon már be­széltünk erről. Tamás József másfél éve szerelt le a katonaságtól, amíg távol volt, úgy érzi je­lentős változások történtek a gyárban. Átszervezték a tmk-ban a munkát, megszi­gorították a fegyelmet, ren­dezték a fizetéseket, ez idő alatt alakultak meg a géem- káik A KlSZ-ikongresszusnak sok dolga lesz — véli a fia­talember — közülük a leg­alapvetőbb a megújulás fel­tételeinek megteremtése. — Lukácsi — Lehetőségek a kibontakozásra Sass Zsuzsanna ezidáig négy KISZ-alapszervezetnek volt a tagja. Valamennyiben vezető tisztséget töltött be, most mégis váratlan, kelle­mes meglepetéssel fogadta a hírt: egyike lesz a KISZ kongresszusán megyénket képviselő fiataloknak. Pedig a beszélgetés első pillanatá­tól érezhető határozottsága, szakmájából is következő logikus és árnyalt gondolko­dása, az elmondottakból le­szűrhető vezetői aktivitása miatt talán számíthatott is erre a megtiszteltetésre. Ma­gáról, mozgalmi múltjáról őszinte nyíltsággal beszélt. — Egyszerűen szeretek mozogni, cselekedni. Szóki­mondó ember vagyok, de igyekszem reális véleményt alkotni mindenről. Azokhoz a fiatalokhoz tartozom, aki­ket — ahogy mondani szokás — a „csináljunk valamit” tettvágy hajt, akiknek lét- eleme a közösségformáló ten- niakarás, a szervezés. Ebbéli törekvéseinek meg­valósításához munkahelye, a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat tág teret biztosít. A számítástechni­kai főosztály rendszerprog­ramozója képességeit mun­kakörében és a mozgalmi élet szervezésében egyaránt jól kamatoztathatja. — 1982-ben végeztem el az egyetemet, majd a vállalat­hoz kerültem. A számítás- technikai főosztályt akkor alakították ki, így igen sok pályakezdő fiatal kezdett el itt egyidőben dolgozni. Ha­marosan önálló KISZ-alap­szervezetet hoztunk létre, tit­kárának engem választottak meg. Aztán elég jól össze­szoktunk, szép eredményeket értünk el. Tavaly megkap­tuk a Kiváló KlSZ-álapszer- vezet címet. A társadalmi munkában mindig lehet ránk számítani, önként és öröm­mel választott feladatunknak tekintjük a számítástechni- ki kultúra fejlesztését. A 27 éves matematikus megtalálta a helyét, jól ér­zi magát ebben a közösség­ben. — Annak idején — emlék­szik vissza KlSZ-tagságának kezdetére — még arra sem gondoltam, hogy egyszer szol­noki lake» leszek. Jászbol- dogházán születtem. Úgyne­vezett elsőgenerációs értel­miségi vagyok. A jászberé­nyi gimnázium után a deb­receni, majd a budapesti egyetem voltak az idevezető út állomásai. Az egyetemen évfolyamtitkár voltam, úgy­hogy van némi rálátásom az egyetemi KISZ-életre is. Életében fordulópontot je­lent küldötté választása; re­méli, az ifjúsági mozgalom­ban ugyanilyen fordulópon­tot hoz a kongresszus. —Ügy gondolom, a KISZ- nek meg kell újulnia. Azt várom, hogy az előzetes vi­ták tapasztalataiból kiindul­va olyan irányelveket dolgoz ki, amelyet az alapszerveze­tek saját arculatuknak meg­felelően hajthatnak végre. Tehát nem konkrét terveket, hanem iránymutató progra­mot várok. Másrészt szeret­ném, ha a KISZ társadalmi megítélését is megváltoztat­ná, s munkánkhoz több se­gítséget kapnánk. És a pá­lyakezdő értelmiség új közös problémáinak napirendre kerülésére is számítok. — Szőke —

Next

/
Oldalképek
Tartalom