Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-22 / 119. szám

1986. MÁJUS 22.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

A Szolnok Nyomda Vállalat karcagi üzemében nagyrészt kereskedelmi és ügyviteli nyomtatványok készülnek, emellett alkalmi kiadványokat is nyomnak. Képünkön a Győrf- fy István Nagykun Múzeum részére készülnek ismertetőlapok (T. Z.)

Gyermeknap — úttörőhét

Családi majális, játékos versenyek, bábműsorok

A gyerekeket ünnepeljük a hétvégén. A megye minden településén hangulatos programmal, majálissal, játékkal kedveskednek nekik a felnőttek, iskolák, művelődési intézmények, munkahelyek, szocialista brigádok. A rendezvénysorozat sok helyen már szombaton megkezdődik, a hagyományos kisdobos- illetve úttörőavatásokkal. Az idén ha lehet még ünnepélyesebb lesz a kisdiákok számára a pillanat, amikor először kötik nyakúikba avató- szüleák a kék illetve piros nyakkendőt, hiszen az úttörőszövetség megalakulásának negyvenedik évfordulóján lépnek be a 'kisdobosok és úttörők népes táborába. Az ünnepségeken kitüntetéseket vehetnek majd át a legjobban dolgozó úttörőcsapatok, őrsvezetők, rajvezetők, diákok, s azok a munkahelyi kollektívák, akik a leginkább segítették az iskola és az úttörőcsapat munkáját.

Az avatás után sók helyen máris elkezdődhet a vidámság, a szórakozás. Jászberényben például a lakótársak közművelődési egyesülete szombaton egész napos programja várja a családokat az ötödik alkalommal sorra kerülő lakótelepi majálison. Gyerekek és felnőttek egyaránt találhatnak maguknak elfoglaltságot, lesz zenés ébresztő, sétakocsikázás, lovaglás, könyvről-könyvért vetélkedő diákoknak; aszfaltrajzverseny óvodásoknak, kisiskolásoknak, számítógépes játékok, vetékedők, majd végül este közös vacsorával zárul a majális, A fiatalokat és a felnőtteket ezt követően még videovetítés, zene, tánc várja.

Törökszentimiklóson szinte az egész város összefogott, hogy emlékezetessé váljon az idei nemzetközi gyermeknap. A művelődési intézmények, a KISZ és úttörőszervezetek mellett a Baromfifeldolgozó Vállalat, az Áfész, a Béke Termelőszövetkezet, s még a Nyugdíjasklub is részt vállalt a programok összeállításának szervezésében. A családi vasárnap keretében nyílik meg a gyer- mekxajz valamint az úttörőtörténeti kiállítás, majd többek között sárkánykészítő, palacsintasütő, nagyotmondó, fodrászversenyre, valamint népijáték készítésre várják az óvodásokat, kisdiákokat, természetesen szüleikkel együtt.

S akik nem lehetnek együtt a családdal? Szolnokon, a gyermekvárosban szombaton délelőtt felavatják Bokros László nagyméretű tűzzománcalkotását, amely az előteret díszíti majd. Délben ünnepi ebéddel várják a ballagó szakmunkástanuló diákjaikat. Vasárnapra pedig egész napos színes, hangulatos programokat: versenyeket, vetélkedőket rendeznek a gyerekeknek. Ott lesznek

a gyermekváros nevelői, a patronáló szülők, és szocialista brigádok is.

A gyermeknapot követően az idén az úttörőszövetség jubileuma alkalmából május 26-tól június 2-ig úttörőhetet rendeznek országszerte. A rendezvénysorozat keretében az iskolákban kiállításokat, ünnepélyes csapatgyűléseket, egykori úttörővezetőkkel való találkozókat, vetélkedőket, játékos programokat rendeznek sokfelé, még tábortüzet is gyújtanak, s számos gyermekműsorra várják a diákokat a művelődési Intézmények. Ha úgy tetszik, az idén meghosszabbodik a gyermekek ünnepe.

Szolnokon, a SZMT Művelődési Központjában május 31-én bábműsor, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban gyermékrnűsor várja az apróságokat. Karcagon a művelődési központban Mikó István Jászai-díjas színművész és a Pastoral együttes ad műsort május 28-án Keresd meg a sehol- nincs várat címmel. Kisújszálláson pedig a Csizmás Kandúrt nézhetik meg a gyerekek az Állami Bábszínház előadásában május 26-án.

Végül május 30 és június 3 között a nyolcadik országos találkozó zárja az úttörőhét programját. A budapesti seregszemlén természetesen részt vesznek megyénk legszí,nvonalasabban dolgozó művészeti csoportjai is.

Hol vannak a férfiak?

Egyenjogúság — köcsögben, kancsóban

Nőm hiszem,

hogy az egyenjogúságot centiben lehetne mérni, abban viszont biztos vagyok, hogy ugyanilyen módon különbséget tenni már lehet. A mezőtúri fazekasok szövetkezetéiben ugyanis — ahol mintegy húszán ülnek még a hagyományos kézi korongok mellett — a női fazekas szakmunkások csak 22 centiméteres magasságot meg nem haladó 'kanosokat, köcsögöket. korsókat, butéliákat készíthetnek, Merthogy azontúl már férfierőre van szükség az agyagot „felhúzni”.

És itt kezdődnek az évi 33 millió forint értékben népi kerámiát előállító s annak jó felét keletre és nyugatra is exportáló túri fazekasok giondjaR. Nem mintha Mezőtúr környékén nem lenne még mindig rangja a nagy múltú népművész szakmának. Most is 10 új jelentkező van a végzős nyolcadikosok közül, s ez az alig másfél száz tagot számláló kollektívában az utánpótláshoz számszerint elegendő is. Nem szerint azonban nem! Mind

a tíz jelentkező leány ugyanis. A három jelenlegi szakmunkástanuló fiúból meg kettő nem mezőtúri, nem is készül itt maradni.

Mindehhez ráadásnak jön az, hogy a két utolsó mohikán, Csík Lajd6 meg Rácz István nyugdíjba készül. Ezer szerencse, hogy legutóbb akadt két középkorú fazekas: Busi Lajos — aki királykorsóival hívta fel magára a figyelmet —, és Gonda István, aki a népművészet mestere lett, akiket tudásban, tehetségben a fazekasok utolsó nagy nemzedéke méltó utódaiként tartanak számon.

Darab ideig nincs hát még veszélyben a keresett-szeretett Miska-kancsók készítése. A baj csak az, hogy egyáltalán nem látni: ki ül majd a korong mellé őket követően, ki kutatjia-keresi majd [helyettük elhivatottan az éltető hagyományokat, ha ez a szakma is így elnőiesedik. Ma már 120 nő dolgozik a fazekas szövetkezetben, az említett másfélszáz kor on gőzéből. És egyre szaporodik a betanítottak száma is, akik a géni korongokon élőre készített gépi mintákba korongozzák be az agyagot, tulajdonképpen tucattermékeket előállítva.

Igaz, a szövetkezet portékáinak javarésze zsűrizett népművészeti kerámia, de hát az nem titok, hogy az igazi értékek a kézi korongokon születnek. Nem, mintha a nők nem lehetnének, nem lennének olyan tehetségesek, mint a férfiak. A nevessé lett Kosa Klára és Kun Éva is innen indult. A centiméterek azonban centiméterek maradnak és 22 centiméteren felül Mezőtúron csak a férfiember rúghatja a koronáét. A férfiak meg — ha íev halad — kikopnak a szövetkezetből.

Ezek után

két kérdés forog még megválaszolatlanul a korongon: a tanári, az orvosi pályák, a könnyűipari szakmák után íme a fazekas mesterség is elnőiesedik.. hova lesznek akkor a férfiak? — ez az egyik talánv. a másik meg. hogy felkutatásuk vainn egyedül a túri fazekas szövetkezet dolaa?

Kőváry E. Péty

A KISZ kongresszusán

Hárman a megye küldöttei közül

Holnap megkezdi munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusa. A 910 küldött között 32 Szolnok megyei fiatal foglal helyet. Közülük beszélgettünk hárommal, tanulásról, pályakezdésről munkáról, megújulásról, ötletekről és természetesen a KISZ-röl

Tiszaburán „veszik” a jó ötleteket

— Pénteken este láttalak, hallottalak a televízióban — rontanék ajtóstul a házba a friss élmény erejével Tisza- burán Kacskó Sándort „életnagyságban” fölismerve. — A falusi értelmiség feladatairól, küldetéséről, hivatásáról beszéltél. Azt mondtad, nem különösebben ör- döngös dolog ez, arról van szó, hogy a dolgozni szerető, a dolgozni jól tudó parasztemberek körében — akiknek éppen munkabéli elfoglaltságaik miatt kevesebb idejük jut a lapok, szakkönyvek forgatására — terjeszteni kell az újat, az új, modern eljárásokat, éppen a termelés eredményessége érdekében. De vajon mennyire fogékonyak az újra a Tisza- burai Lenin Tsz vezetői?

— Jó vevők az ötletekre. Hadd mondjak csupán egyetlen példát. Jó ideje járatom az ötlet című lapot., szorgalmasáé olvasgatom a számítástechnikai mellékletét. Tavaly decemberben a kollégákkal beszélgettünk a számítógép óriási lehetőségeiről, a beszélgetésbe bekapcsolódott az elnök is, és január 15-én megvettük a számítógépet a termelőszövetkezetnek.

— Bizonyára jó hasznát veszitek majd, mint ahogy

hasznát vettétek eddig is az ötleteknek, az újításoknak, a következetes, kitartó, fegyelmezett munkának, amelynek eredményeként az elmúlt ötéves tervben háromszor is megkapta a Kiváló Termelő- szövetkezet címet a tiszabu- rai Lenin. Régóta ismered a tsz-t, hiszen 17 éves korodban — tíz évvel ezelőtt — Tiszaburán lettél traktoros. Most második éve dolgozol gépészeti ágazatvezetőként. Ezek szerint tanulással telt a közbeeső 9 év?

— Tanulással és munkával. Voltam traktoros, gépkocsivezető, raktáros. Közben jelentkeztem a szakmunkások egyetemi előkészítőjére, utána elvégeztem a szarvasi főiskolát — nappali tagozaton, fizetéssel! (Igaz, közben le is érettségiztem.) nagy szavaknak tűnhet, de én komolyan gondolom, mert végigcsináltam, mert a bőrömön éreztem: társadalmunk nagy vívmánya a SZÉT. Velem együtt 160-an jelentkeztünk az előkészítőre, 60-un- kat vettek fel. Három dolog kell hozzá: az illető nagyon akarja, a munkahely nyújtson támogatást és a család is tartson ki „öregdiákja” mellett. Az biztos, hogy nem lennék ma ágazatvezető, ha a munkahelyem — értem

alatta a beosztottakat, a kollégákat és vezetőimet együtt — nem segített volna hozzá a tanuláshoz. Ugyancsak nagy segítség, könnyebbség a pályakezdő fiataloknak, a falusi értelmiségieknek a szolgálati lakás. Mi is abban lakunk, pedig idevalósi, ti- szaburai vagyok. De az építkezéshez legalább egymilliót kell összeszedni, annyiról meg mostanában még esik nem is álmodunk.

— Említetted, hogy a KISZ Tiszafüredi Városi Bizottsága tagjaként nem ritkák az olyan mozgalmi elfoglaltságaid, amelyeket munkaidőben kell elvégezned. Igaz, vezetőként kötetlen munkaidőben dolgozol, tehát a feladatok egy része megvár, de mégiscsak akkor lelheted örömöd a mozgalmi munkában, ha nem kell rosz- szalló tekinteteket elviselned miatta a munkahelyen.

— Igen, erre is mondtam, hogy segítenek a kollégák. Az ifjúsági mozgalomban főleg a mezőgazdasági fiatalok gondjaival, helyzetével, újításaival foglalkozom. Nem titok, szeretnék hozzászólni a kongresszuson, mert úgy látom, ilyen nagy horderejű változások régen érlelődtek a KISZ-ben.

— Egri —

Nagyobb figyelmet az Ifjú Gárdának

Tamás József, a Hűtőgépgyár lakatosa egyike a nagy- vállalat három kongresszusi küldöttének. Kilenc éve a szakmunkásképzőben lépett be a KISZ-be. Az áktív mozgalmi munkát a gyárban is folytatta, ahol a tmk-mű- helyben különböző funkciókba választották. Emellett az Ifjú Gárda „ranglépcsőit” végigjárva századparancsnokká nevezték ki, majd a múlt évben az üzemi pártbizottság tagjai közé választották. A 24 éves fiatalember többszörösen is meglepődött, amikor a KISZ-kougresszus küldöttének jelölték.

— Becsületesen dolgozom a műhelyben, kedvvel, lelkesen végzem a mozgalmi munkát is, de tudom, hogy vannak nálam jobbak. Talán az Ifjú Gárdában végzett munkám miatt? Ügy érzem ugyanis, az Ifjú Gárda mindig „háttérben volt”, nem kapta meg az igazi rangját, kevés szó esett rólunk.

— Ez Hűtőgépgyári, jászberényi jelenség?

— Szélesebb körű, szerintem az egész ifjúsági mozgalomra jellemző. Egyrészt a

szűkös anyagi támogatásban mérhető, és ez akkor is igaz, ha nálunk a vállalatnál azért gondolnak ránk, hiszen nemrégen kaptunk új egyenruhákat. Ennél azonban fontosabb, hogy több elvi irányítást igényelnénk. A munkás- őr és tűzoltó szakaszunk éves felkészülési terv alapján dolgozik, készül a versenyekre, ott vagyunk a koncerteken, a nagy rendezvényeken, a vállalati és a városi ünnepségeken. A feladatunkat jól ellátjuk, eredményeket érünk el, nagyobb figyelemmel azonban többre jutnánk.

— Sokan beszélnek arról, hogy az ifjúsági mozgalom az utóbbi években veszített a tekintélyéből.

— Az Ifjú Gárdában ez még inkább igaz, mertakö- töttebb, feszesebb foglalkozásoktól, a kiképzésektől, az egyenruha viselésétől sokan idegenkednek. Csökkent a fiatalok érdeklődése és lényegesen visszaesett a kiképzések látogatottsága. Jó, ha előre bejelentik a távolmaradást, és mi kénytelenek vagyunk belátni, hogy a gazdasági munkaközösségekkel, a másodállásokkal nem tudunk „konkurálni”. Megértem, hogy szükség van a pénzre, de feltétlenül új módszerekre van szükség a mozgalomban is.

— Tagja vagy az Ifjú Gárda városi parancsnokságának, munkásőr lettél, tanulsz is. Nem sok ez együtt egy kicsit?

— A társadalmi megbízatások a szabadidő rovására mennek, programjaim olykor fedik egymást. Csökkenteni kell a megbízatásokat, a KlSZ-bizottságon már beszéltünk erről.

Tamás József másfél éve szerelt le a katonaságtól, amíg távol volt, úgy érzi jelentős változások történtek a gyárban. Átszervezték a tmk-ban a munkát, megszigorították a fegyelmet, rendezték a fizetéseket, ez idő alatt alakultak meg a géem- káik A KlSZ-ikongresszusnak sok dolga lesz — véli a fiatalember — közülük a legalapvetőbb a megújulás feltételeinek megteremtése.

— Lukácsi —

Lehetőségek a kibontakozásra

Sass Zsuzsanna ezidáig négy KISZ-alapszervezetnek volt a tagja. Valamennyiben vezető tisztséget töltött be, most mégis váratlan, kellemes meglepetéssel fogadta a hírt: egyike lesz a KISZ kongresszusán megyénket képviselő fiataloknak. Pedig a beszélgetés első pillanatától érezhető határozottsága, szakmájából is következő logikus és árnyalt gondolkodása, az elmondottakból leszűrhető vezetői aktivitása miatt talán számíthatott is erre a megtiszteltetésre. Magáról, mozgalmi múltjáról őszinte nyíltsággal beszélt.

— Egyszerűen szeretek mozogni, cselekedni. Szókimondó ember vagyok, de igyekszem reális véleményt alkotni mindenről. Azokhoz a fiatalokhoz tartozom, akiket — ahogy mondani szokás — a „csináljunk valamit” tettvágy hajt, akiknek lét- eleme a közösségformáló ten- niakarás, a szervezés.

Ebbéli törekvéseinek megvalósításához munkahelye, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat tág teret biztosít. A számítástechnikai főosztály rendszerprogramozója képességeit munkakörében és a mozgalmi élet szervezésében egyaránt jól kamatoztathatja.

— 1982-ben végeztem el az egyetemet, majd a vállalathoz kerültem. A számítás- technikai főosztályt akkor alakították ki, így igen sok pályakezdő fiatal kezdett el itt egyidőben dolgozni. Hamarosan önálló KISZ-alapszervezetet hoztunk létre, titkárának engem választottak meg. Aztán elég jól összeszoktunk, szép eredményeket értünk el. Tavaly megkaptuk a Kiváló KlSZ-álapszer- vezet címet. A társadalmi munkában mindig lehet ránk számítani, önként és örömmel választott feladatunknak tekintjük a számítástechni- ki kultúra fejlesztését.

A 27 éves matematikus megtalálta a helyét, jól érzi magát ebben a közösségben.

— Annak idején — emlékszik vissza KlSZ-tagságának kezdetére — még arra sem gondoltam, hogy egyszer szolnoki lake» leszek. Jászbol- dogházán születtem. Úgynevezett elsőgenerációs értelmiségi vagyok. A jászberényi gimnázium után a debreceni, majd a budapesti egyetem voltak az idevezető út állomásai. Az egyetemen évfolyamtitkár voltam, úgyhogy van némi rálátásom az egyetemi KISZ-életre is.

Életében fordulópontot jelent küldötté választása; reméli, az ifjúsági mozgalomban ugyanilyen fordulópontot hoz a kongresszus.

—Ügy gondolom, a KISZ- nek meg kell újulnia. Azt várom, hogy az előzetes viták tapasztalataiból kiindulva olyan irányelveket dolgoz ki, amelyet az alapszervezetek saját arculatuknak megfelelően hajthatnak végre. Tehát nem konkrét terveket, hanem iránymutató programot várok. Másrészt szeretném, ha a KISZ társadalmi megítélését is megváltoztatná, s munkánkhoz több segítséget kapnánk. És a pályakezdő értelmiség új közös problémáinak napirendre kerülésére is számítok.

— Szőke —