Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-22 / 119. szám
1986. MÁJUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Béke és barátsági gyűlés a Vegyiművekben Kitüntetéseket,, elismeréseket adtak át Balogh Jánosné átveszi az OBT kitüntető jelvényét (Fotó; T. Z.) A magyar—szovjet barátsági hét eseményeként tegnap délután ibéke és barátsági gyűlést tartottak Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművek művelődési házában. A Üjvárosi Általános Iskola úttörőinek műsoros köszöntője után Balogh Jánosné, az Országos Béketanécs tagja üdvözölte a résztvevőket, majd dr. Vasziljev Vale- rij Nyikolajevics, a műszaki tudományok kandidátusa, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házainak igazgatóhelyettese tartott tájékoztatót az SZKP XXVII. kongresszusáról. Többek között hangsúlyozta, hogy a kongresszus fő célkitűzéséként a társadalmi, gazdasági fejlődés meggyorsítását, a műszakitudományos haladás fokozását tűzte ki célul. Részletesen szólt arról is, hogy a XII. ötéves terv a népgazdaság intenzivebbé tételének időszaka lesz. Éooen ezért a munka termelékenységében is el kell érni a világszínvonalat; a hatékonyabb irányítás érdekében pedig több, főleg gépipari és mezőgazda- sági jellegű minisztériumot összevonnak. A tájékoztatót követően kitüntetéseket, elismeréseket adtak át. Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára a népek közötti békéért, barátságért kifejtett tevékenységéért az Országos Béketanács Elnökségének Békaplakett kitüntetését nyújtotta át a vállalat munkásainak, amelyet. a szocialista brigádok, kollektívák nevében Szikszói Ferenc vezérigazgató- helyettes vett át. Dobos Ferenc alezredes, az MHSZ megyei titkár-helyettese pedig a Vegyiművek honvédelmi klubjának adta át a hazafias- és a honvédelmi nevelés, a szocialista munka- verseny terén kifejtett fáradozásukért az elismerő oklevelet Serföző Imre klubtitkárnak. A béke és barátsági munkában véglett sokéves áldozatos fáradozásáért — Galambos Józse], a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára — az Országos Béketanács kitüntető jelvényét nyújtotta át Balogh János- nénak. A béke gyűlés után a vendégek üzemlátogatáson vettek részt. Országos találkozó Negyvenéves az úttörőmozgalom A VIII. Országos Űttörő- találkozó programját ismertették tegnap az újságírókkal. Haraszti István, az úttörőszövetség titkára elmondta: május 26-án az ország valamennyi településén, minden úttörőcsapatban megkezdődik az úttörőhét. E rendezvénnyel az úttörőmozgalom zászlóbontásának 40. évfordulóját ünneplik a Magyar Üittörők Szövetségének tagjai. Azoknak, akik az elmúlt hónapokban elnyerték úttörőcsapatuk megbecsülését, az úttörőhét második fele külön programot ígér: részt vehetnek a május 30- án kezdődő VIII. Országos úttörőtalálkozón. Az eseménysorozatnak a főváros ad otthont. A tíz évvel ezelőtti VII. Országos űttörőtalálkozóval szemben a mostani rendezvényen kevesebb lesz a formális elem; most a kulturált szabadidő-töltésre helyezik a hangsúlyt, arra törekszenek, hogy a gyerekek színvonalás programokon vehessenek részt. Vidékről 6000 úttörő érkezők a fővárosba, a budapesti családok vállalták a gyerekek elhelyezését. Mikroszámítógépek a mezőgazdaságban A mikroszámítógépek mezőgazdasági alkalmazásáról tartottak tanácskozást tegnap a termelési rendszerek, a hazai és külföldi számítástechnikai intézmények szakembereinek részvéteiével a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának székhazában. A MÉM és több tudományos egyesület által rendezett tanácskozáson nemzet-. közi számítógép-program bemutatóra is sor került. Megszüntethetö-e a lakásokban a penész? Kétnapos konferencia Szolnokon Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, „pá- raleosapódás lakóépületekben” címmél kétnapos konferenciát tartottak Szolnokon, a Technika Házában. A szervezők — az Építőipari Tudományos Egyesület Szolnok megyei csoportjának vezetői — azt a célt tűzték ki, hogy feltárják a lakások penészedésének műszaki, gazdasági és jogi vonatkozásait és a vélemények ütköztetésével vonjanak le olyan következtetéseket, melyek révén elősegíthető a penészedés megszüntetése. A konferencián részt vettek tervezők, építőipari szakemberek, egyetemi tanár, a minisztérium, az OTP az ingatlankezelő vállalatok és a Legfelsőbb Bíróság képviselői. Ezáltal nagy lehetőség nyílott arra, hogy a párale- osapódás követkzeményeit és azok megszüntetését széles körben vizsgálják. Kádár Zoltántól, az ÉTÉ megyei titkárától azt kérdeztük, ez a konferencia mennyiben felelt meg a várakozásnak és milyen tanulságokkal szolgált? — Felmértük a páralecsapódás folyamatát, kerestük a kiváltó okokat és igyekeztünk kimunkálni azokat a feltételeket, melyek csökkentik, majd véglegesen megszüntetik a penészedést, — hangzott a válasz. — Mivel a tömeges építési technológiával épült lakások között igen sok penészes, feltétlenül érdekesek a kiváltó okok... — A konferencia elé terjesztett ajánlásunkban — melyet a résztvevők el is fogadtak — kiváltó okként három tényezőt említettünk. Azt például, hogy a paneles lakásokban a penészedés! folyamatot elősegíti a belső téri vakolatok hiánya. A hagyományos technológiával együttjáró vakolatok részben mérsékelték a páralecsapódást, másrészt késleltető hatásukkal megakadályozták a penészképződést. Kedvezőtlenül hat a szóban- forgó folyamatra a korszerű felületkezelő anyagok mind szélesebb körű alkalmazása, — gondolok itt a tapétákra, a műanyag alapú festékekre és így tovább. Ezek nyaga táptalajul szolgál a penésznek. A gyakori meszelésnek viszont fertőtlenítő és gom- baölő hatása van. — A szolgáltatások árának növekedése miatt változott — lakáshasználók életmódja is, ami az általánossá vált otthoni sütés-főzés, mosás- szárítás következtében fokozott páraterheléshez vezetett. — És végül a lakások belső hőmérsékletét csökkentették az energiatakarékossági intézkedések. — Ezek szerint nem csupán a tervezők-kivitelezők számlájára írandó a penészedés? — Korántsem. Az említett tényezőikből kettő elég, hogy a penészképződés tömeges legyen. — Nyilvánvaló, hogy a penészképződést meg kell szüntetni, mert az egészségtelen lakáskörülmények mellett hoszabb távon szerkezeti károsodást is okoz az épületben. Miket ajánlottak ennek érdekében a konferencia résztvevői? — Több intézkedésre tettek javaslatot. Így például szükségesnek tartották az igazságügyi szakértői gyakorlat egységesítését. Ugyanígy azt, hogy az energiatakarékossági kampányhoz hasonlóan széles körű központi akciót szervezzenek a célszerű lakáshasználat, a szellőztetés, stb. általánossá tétele érdekében. Ajánlották azt is, hogy a lakáskultúra jelenlegi igényeivel összhangban meg kell találni azokat az ocsó és korszerű anyagokat, melyek biztosítják, hogy az átmenetileg képződő pára penészedést ne okozzon. Szükséges az is, hogy olyan ablakokat gyártsanak, melyek a csökkentett hő- és szabályozott légátbo- csájtást egyszerre biztosítani tudják. Pillanatnyilag a távfűtő vállalatok érdekeltségi rendszere ellentétes a lakás- használat igényeivel. Mivel az a penészedés kialakulását sokszor elősegíti, változtatni kell rajta — Ezek a javaslatok több tárca hatáskörét érintik. Ezért is kérdéses a gyors megoldás... — Személyes meggyőződésem, hogy gyors megoldásra nem lehet számítani. Nagyon összetett, nagyon bonyolult folyamat következménye a penészedés. Egy biztos: mindenképpen meg kell szüntetni azt. És nemcsak a lakók érdekében. .. Állattenyésztés a megyében Előtérben a minőségi fejlesztések Megyénk nagyüzemeiben az állattenyésztésnek meghatározó szerepe van, mert a termelés értékéből 31 százalékkal, az árbevételből 28,3 százalékkal részesedik. Sajnos, nyereségtermelő képessége elmarad az előző két számadattól, hiszen a közvetlen ágazati eredmény 12,1 százalékát adja. Az ágazat értékelését egy évre leszűkíteni nem szerencsés, mert az általános kép a tervidőszakban jobb, mint az 1985- ös év. A VI. ötéves tervciklus eredményeit értékelve ellentmondásos a kép, mert az 5 év alatt minden korábbinál többet produkált az ágazat, de ez a növekedés megtört, és az elmúlt évben, valamennyi ágazatban csökkenés, visszaesés következett be mind a létszámban, mind a termelésben. Az 1985-ben történt csökkenés ellenére a húsprogramot, mely kiemelt feladataink között szerepelt és szerepel, a jelenlegi tervidőszakban is sikerült teljesíteni. Az ágazat struktúrájában még az 1970-es években bekövetkezett változás tovább folytatódott az elmúlt 5 évben is, amely azt jelentette, hogy tovább nőtt az abrak- fogyasztó ágazatok aránya, ugyanakkor kihasználatlan lehetőségek maradtak a kérődző állatfajok tekintetében. Az ország állatállományábó; fajonként változóan 6,5—7,5 százalékkal részesedett megyénk. 100 hektár mezőgazdasági területre vetítve 2,2- del kevesebbet tartunk szarvasmarhából, többet sertésből 13,2 darabbal, baromfiból 47,2-vel. Megyénk vágóállat-termelése az elmúlt évben közel 170 ezer tonna volt, ami azt jelenti, hogy az országos termelésből részesedésünk 7,5 százalék. Az általános bevezetés után részletesen egyes állatfajokról. Meghatározó a szarvasmarha A kérődző állatfajok csökkenése ellenére a szarvasmarhatenyésztés meghatározó, mert az állattenyésztés árbevételéből 39 százalékkal részesedik. A tervidőszak végén az állomány 122 ezer darab volt, ebből a tehénállomány 46 ezer 600. Az elmúlt öt évben 4,5 százalékos csökkenés következett be létszámban, elsősorban a kisüzemi szektoriban. Az állomány döntő hányada keresztezett, ami azt jelenti, hogy legalább 50 százalék vérhányadú holstein friz és mindössze 6200 a húshasznú állomány. Nagyobb ütemű fejlődés a tejtermelésben következett be, míg a hústermelésben az előrehaladás lassú. Meg kell azonban jegyezni, hogy az elmúlt években a szabályozórendszer is a tejtermelés növelését segítette. Ez eredményezte, hogy 5 év alatt 800 literrel nőtt a termelés, és ma már meghaladja a 440 litert, az állami gazdaságoké az 5400_at. Lényeges változás volt a tervidőszakban bevezetett bak- teorológiai tejátvétel, még akkor is, ha a végrehajtás módja ellentmondásokra is okot ad. Jelenleg az I. osztályú tej aránya eléri az 55 százalékot. Másik igen fontos terület az ágazaton belül a sertés- tenyésztés, hiszen a megtermelt húsnak 65 százalékát adja. Leglátványosabb előrelépés ebben az ágazatban történt annak ellenére, hogy a csökkenés mértéke is nagy- ütemű volt az elmúlt évben. Három év alatt az állomány 108 ezerrel nőtt, ezen belül az anyakoca-állomány 13 ezer 800-zal nőtt. A termelés felfutásával párhuzamosan a minőséget nem sikerült javítani, amit jól példáz, hogy az I. osztályban átadott sertések aránya mindössze 8 százalék. A tenyésztési mutatók javításában is van még tennivaló, mert az 1 kocára jutó élőszaporulat kevéssel haladja meg a 19 darabot, és továbbra is magasak az elhullási veszteségek. Legkritikusabb helyzetbe a tervidőszakban a juhágazat került, pedig megyénk ökoA baromfiágazat annak ellenére, hogy a külpiaci értékesítés lehetősége szinte évente változott — és ehhez a termelőüzemeknek folyamatosan alkalmazkodniok kellett —, dinamikusan fejlődött. A tervciklus első éveiben mérsékelni kellett a lúdtörzsállományt és a broiler csirke termelését, 1985- ben a májtermelést. Az energiaárak növekedése ebben az ágazatban éreztette legjobban a hatását. A termelőkapacitások bővítésével és rekonstrukciójával mintegy 40 százalékkal nőtt a termelés. Egyértelműen kedvező, hogy a feldolgozó üzemek kialakították az ágazat vertikumát, amely megteremtette a A feladatok nem kisebbek a VII. ötéves tervidőszakban sem, hiszen a mennyiségi fejlesztés mellett a minőségi fejlesztésiben is számottevően előbbre kell lépni. Gyorsabb ütemű növekedést a szarvasmarha- és a juhászati ágazatban kell elérni, míg a sertés- és baromfitenyésztés rugalmasan a piaci igényekhez igazodjék.-A csökkenést már 1986-ban meg kell állítani, sőt az export és belföldi piac függvényében már egyes ágazatokban lehetőség van a növelésre. A továbblépéshez a feltételek adottak, illetve megteremthetők. Általánosan megfogalmazható feladatok: a tenyésztői munka színvonalát minden területen emelni kell; a minőségfejlesztési célnak kell alárendelni a genetikát, a takarmánygazdálkodást, a technológiát, a beruházáspolitikát. A felnevelési, elhullási veszteségeket minden lógiai adottsága az állatfaj résziére kedvező. A nagyüzemi juhállomány, amely meghatározó, 5 év alatt 15 százalékkal csőikként, annak ellenére, hogy a világpiaci árcsökkenés ezen állatfajnál volt a legalacsonyabb. Az okok ennek ellenére sokrétűek és összetettek. A tervidőszak első felében értékesítési gondok voltak, ebből eredően a túltartás költségei jelentősen csökkentették az ágazat szerény jövedelmezőségét. A szakosodás jelentős lépéshátrányba került. Beruházás számottevően nem volt az ágazatban, még ma is a 10—15 évvel ezelőtti szétszórt, amortizálódott telepek találhatók, infrastrukturális ellátás nem jelentős. A költségeket számottevő felvásárlási árnövekedés nem ellentótezte, sőt az elmúlt évre meghirdetett felvásárlási árak sem realizálódtak. Az anyaállomány elöregedett, a bárányszaporulat alacsony. E néhány befolyásoló tényezőn túlmenően sajnos, kevés a szakképzett juhász az üzemekben, a régi juhászdinasztiák kiöregedtek, és perifériára került az üzemekben a juhtenyésztés. lehetőséget a szülőpártartástól a feldolgozásig, sőt értékesítésig az integrációra. összegezve megyénk VI. ötéves tervi állattenyésztési fejlődését, a sok ellentmondás ellenére számottevő fejlődés következett be. Elősegítette ezt a két rendkívül aszályos év, amely rákény- szeríttette az üzemeket, hogy az ágazatban rejlő tartalékok minél előbb feltárásra kerüljenek. Sajnos, a termelés költségei az országos átlagnál nagyabb mértékben nőttek, erre vonatkozóan elég csak megemlíteni, hogy két év alatt közel 400 ezer tonna takarmányt kellett a társmegyékből beszállítani a megyébe. állatfajnál csökkenteni kell. A szaporulati mutatók javítása az előző feladattal szorosan függ össze. Ki kell használni a fejlesztési lehetőségeket a világbanki programhoz csatlakozva, ezt segíti elő a szarvasmarha- és sertéstenyésztésben a jelenlegi szabályozórendszer is. Nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülést kell adni az ágazatban dolgozóknak, mert ez jelentősen elmarad az egyéb ágazatoktól minden tekintetben. A termelési rendszereknek a tervidőszakban a genetikai munkától1, a technológiai és állategészségügyi követelményektől a rekonstrukcióig hathatósabb és nagyobb segítséget kell adniok az üzemeknek. Nagy István a megyei tanács termelési és szakfelügyeleti csoportvezetője Alkalmazkodni a piaci igényekhez Dinamikus fejlődés a baromfiágazatban A Fegyvernekl Autójavító Kisszövetkezet évi termelési értéke 7,4 millió forint. Egyik fő céljuk a lakossági szolgáltatások javítása, többek között ezért egyszerűsítették az OTP — ügyintézést is. Képünkön új karosszéria- elemet szerelnek egy Trabant gépkocsihoz (Fotó: Tarpai)
