Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-15 / 113. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁJUS 15. I.»hatásfokkal Korszerű kazánok Hazánkban az olaj- és gáztüzelésű kazánok sokáig az eredetileg széntüzelésre szerkesztett berendezések átalakított változatai voltak. Mivel ezek nem a gáz, illetve az olaj égési sajátosságainak megfelelően épültek, bizonyos hátrányokkal rendelkeztek (például hőfelvételük nem volt egyenletes minden irányban, hatásfokuk nem volt kielégítő stb.). A sokféle célú olaj- és gáztüzelésű kazánok ma már új konstrukciók, melyeknek tervezői minden felmerülő szempontot figyelembe vesznek, különös tekintettel az energiatakarékosságra. A!z opiajjal és földgázzal való kazánfűtés azért előnyös a szén- és koksztüzeléssel szemben, mert ezeknél jobban megvalósítható a tü- 2fe lésszabály ozás feladata. A korszerű ttüzelésszabáJyozás ugyanis változó terhelés mellett a tüzelőanyag fűtőértékének és hőmérsékletének, a levegő nedvességtartalmának és hőmérsékletének, valamint az egyéb égési feltételek változásakor is lehetővé teszik a tüzelőanyag legjobb felhasználását. A cél a biztonságos és környezetkímélő teljesítmény beállítása a legnagyobb tüzelési hatásfok mellett. A képünkön látható — hazai gyártmányú — TP—300/ 12 G típusú iker kivitelű gőzkazán jó példája a korszerű konstrukciónak. Fekvő elrendezésű, kéthuzatú, láng- és | flüßtcsöves szerkezetű; hengeres alakú, szögletes burkolatú berendezés. Hőveszteségeit az alufóliára steppelt, 50 milliméter vastag ásványgyapot-paplan csökkenti, melyet acélszalagok szorítanak a kazán palástjára. A hőhordozó közege 190 Celsius-fokos telített gőz. A kazán engedélyezett nyomása 12 bar. Különösen figyelemre méltó a kazán átlagosan 88 százalékos hatásfoka. E kazánpéldányok PGG 40-es gázégőkkel működnek, de rendelkezhetnének akár PGN jelű olajégőkkel is), melyeket villámok automatika szabályoz. Nagy előnynek számít, hogy a kazánok huzatigénye elhanyagolható, sőt még elszívó ventillátorra sincs szükségük: az égéstermékelvezetés egyszerű lemezcsatomával történik. v Agyi erek ragasztása Egy újfajta szuperkemény ragasztóval még az egyébként reménytelen agyi érsérüléseket is „befoltozhatják”. Kijavíthatják az olyan veleszületett, vagy baleseti sérülés következtében kialakult érhibákat, amelyek miatt az artériás vér közvetlenül a közeli vénába jut, ahelyett. hogy vérrel látná el az agyat. A texasi egyetemen eddig tölbb betegen végeztek ragasztásos műtétet, s oly módon zárták el ragasztóval a rendellenes verőeret, hogy a többi ér nem sérült meg. A koponyatető felnyitása után befecskendezik a ragasztót, amely a vérrel, vagy az agyvízzel érintkezve megköt, a levegő hatására azonban nem. A kísérleti eredmények sokat ígérőek. az eddigi műtéti módszerekkel ugyan sikerült kijavítani az érsórülést, de ugyanakkor a környező területén hiányos vérellátás alakult ki. Technikatörténeti érdekességek Tengeri mentőrakéta A rakétáknak a 19. század fordulójáig tartó története azt mutatja, hogy addig azokat — a tűzijáték céljára szolgálók kivételével — csakis háborús célokra használták. 180 évvel ezelőtt 1806- ban azonban Tre- ugpuse francia ■tengerészkapitány olyan rakétát szerkesztett, amely a partok közelében bajbajutott, zátonyra futott hajók megmentésére szolgált. Előbb a hajóra szerelték fel a rakéta-mentő szerkezetet, kéA Szolnok megyei Tanács Építőipari Vállalata (SZOTEV) alkalmaz felsőfokú szakirányú végzettséggel és gyakorlattal rendelkező „A” kategóriájú statikus és építész tervezőket kiemelt bérezéssel + havi mozgóbérrel. Lakásmegoldását elősegítjük. Ugyanakkor keresünk középfokú végzettséggel rendelkező pénztárost is. SZOTEV Jelentkezni lehet pályázat útján, vagy személyesen Papp István szem. és okt. osztályvezetőnél: Szolnok József A. u. 36. Telefon: 17-050 (5501) A Treugouse-féle tengeri mentőrakétát így lőtték ki a parton elhelyezett állványról sőbb azonban a tengerpart különösen veszélyes, záto- nyos helyein állították fel a tengeri mentőrakéta vetőszerkezetet. Ez lényegében primitív készülék volt; megfelelően irányítható faállványról — amely mintegy vezetősínül szolgált — lőtték ki a kötelet magával vivő rakétát, amely aztán a zátonyra futott hajóról horgásztak ki. A kötél segítségével a zátonyra futott hajót kivontatták a partra. Ez a mentési módszer a franciáknál 1830-tól kezdve általánossá vált. K. A. Régészeti rejtély Bronzkori falu feltárása * . ........—'. ■ ■ ■ ■ ■ ■■■■ Th omson dán régiész 1836-ban állította fel azt az elméletét, hogy az emberiség kultúrájának legrégibb emlékei három stádiumról tanúskodnak; a kőkorszakról, amelyben a fémek használata még ismeretlen volt, a bronzkorról és a vaskorról. Thomson ezzel új tudományt, az ősrégészetet, vagy amint elnevezete a történelem előtti (prahisztórúkus) régészetet alapította meg. Később a kő- és bronzkor között még a rézkort is megkülönböztették. Műanyag kerékpár Gsafcnem teljesen műanyagból készült kerékpár került kereskedelmi forgalomba Svédországban. Egy götéborgi kutatócsoport fejlesztette ki a svéd műszaki fejlesztési bizottság támogatásával. A váz, a pedál, és a kormány üvegszállal erősített poliészterből, a lánc gumiból készült. A gumiköpenyeket levegő helyett egyfajta habanyag tölti meg, így nincs szükség többé pumpálásra. Nyolc erős műanyag küllő van az egyes kerekekben. 'A műanyag kerékpár legnagyobb előnye, hogy nem rozsdásodik. Olcsóbb is. mint az eddig fémből készültek. Életmentő ökölcsapás A mellkasra mért ökölcsapással meg lehet menteni az ember életét a szívritmuszavar okozta hirtelen halál esetén. Miként az Orvosi Hetilap legfrissebb számában ismertették a reanimációnak ezt a módját — amelyet a világon elsőként valószínűleg Balassa János írt le 1858-ban ugyancsak e lap hasábjain, s az orvosi szakirodalomban a szívműködés megindítására első lépésként ajánlanak — 38 betegnél 58 esetben alkalmazták, 24 esetben eredményesen. A hirtelen halál bekövetkezése után azonnal a szegycsontra mért erős, de törést nem okozó ökölcsabás- sal fenntartották a keringést. Fontos azonban, hogy minél hamarabb, lehetőleg 30 másodpercen, legkésőbb 3—5 percen belül elvégezzék ezt a beavatkozást, mert később romlanak a szívizomzat anyagcsereviszonyai, ezzel az eljárással nem lehet elősegíteni a túlélést. Ha az első okölcsapás hatástalan, 20 másodpercen belül kétszer kell megismételni azt. Az ütéseknek semmilyen káros következményét nem észlelték. Ezt az egyszerű, sok esetben hatásos eljárást országunkban ritkán alkalmazzák — írták. Szükséges, hogy erre felkészítsék a jövendő orvosokat, ápolókat csakúgy, mint a laikusokat Az általános, közép- és felsőoktatási intézményben megtaníthatják a diákokat; egy erőteljes mozdü lattal miként menthetik meg embertársaik életét. A bronz a réznek és az ónnak olyan keveréke, amely keményebb és szivó- sabb, ezért használatra alkalmasabb, mint a réz vagy az ón. Nem tudjuk biztosan, hogy melyik nép találta fel ezt a keveréket, de általános a feltevés, hogy valahonnan Indiából származik a bronz- kultúra, és nem valamely hódító nemzet, hanem kereskedés útján. Minden esetre Mezopotámiában, Indiában és Egyiptomban az i. e. 4. évezredből már maradtak fenn réztárgyak, de a puha rezet hamarosan felváltotta a bronz (i. e. 3. évezred elején). Európában kb. egy évezreddel később terjedt el a réz használata, s ennek megfelelően a bronzé is. Kelet- és Közép-Európában a bronzkor i. e. 1900-tól kb. 1. e. 900-ig, Észak-Európá- ban i. e. 1700-tól kb. i. e. 1000-ig tartott. Az európai bronzkori telepek nagy számából és méreteiből viszonylag jelentős népsűrűségre következtethetünk. A gazdagabb és szegényebb sírok az ősközösségi társadalom bomlását, az osztálytagozódás kezdetét mutatják. A leletek munka- megosztásról is tanúskodnak; felismerhetők a földművesek. állattenyésztők, kézművesek munkaeszközei, sírjai. Lovat is tartottak, amelyet a korszak végén már igáztak is. Házi állatként használták a kutyát, a sertést, és a szarvasmarhát is, de nagyobb jelentőségű volt a földművelés, almit a sarlók sokasága bizonyít. Természetesen vadászattal és halászattal is foglalkoztak. Ruhájuk szőtt gyapjúból készült. Agyagedényeik kézzel készültek, mert a korongot még nem ismerték, de a faluk már vékony, alakjuk választékos, díszítésükre olykor csigamotívumot használtak. Bár Európában számos bronzkori települést feltártak, kiemelkedően értékesés érdekes az a bronzkori falu, amelyet Nyugat-Berlin mellett, Lichterfelden tártak fel. Egy kórházépítés helyén bukkantak az első maradványra még 1957-ben, azóta folyamatosan tartott az ásatás. A bronzkori falu valamikor kevés homokkal fedett agyagdombon épült, több oldalról terasz, kis vízesések, mocsarak védték. A falu kb. 8 házból állt, falukat rőzséből fonták, és agyaggal tapasztották be. A tetőt náddal borították. Az egyhelyiségű, 5x8 méteres ház egyik részéhez kis toldalékot építettek, ebben volt a tekerőmalom. Belül kövekből összeállított tűzhely volt. A házakon kívül igen sok használati tárgy is előkerült az ásatások során, valamint sírokat is feltártak. Képünkön egy bronzkori ház rekonstrukciója. Biotechnológiai eredmények Vírusmentes burgonya és ikerborjak A VII. ötéves terv biotechnológiai programja tizenegy közvetlen termelési célú, továbbá öt, a későbbi tennivalókat megalapozó feladatot tartalmaz. Ezek végrehajtására 2 milliárd forintot költ az állam, a munkában 60 kutatóintézet, mezőgazdasági nagyüzem, egyetem és kisszövetkezet vesz részt. A program két témájában — a mezőgazdaság számára — máris kifejlesztettek a kutatók a gyakorlatban bevezethető eljárásokat. Az egyik feladat az volt, hogy sejt- és szövettenyésztéssel vírusmentes növényfajokat tenyésszenek ki. A kísérleteket — az MTA szegedi biológiai központjának alapkutatásait is figyelembe véve — a Meriklon Gazdasági Társulás szakemberei a ve- tőburgonyával kezdték meg. Sikerült előállítaniuk a betegségeknek ellenálló burgonyafajtát, s ezt az idén már 18 gazdaságban vetették el. A hazai vírusmentes burgonyával a tervek szerint 3—4 esztendő alatt felváltják a Hollandiából importált vetőburgonyát, erre az ágazat évente csaknem négymillió dollárt költ. A burgonyát követően vírusmentes zöldségféléket, gyümölcsöket és erdei fákat tenyésztenek ki. Az állattenyésztésben a kutatók elsőrangú feladata az azonos tulajdonságú, nagy hozamú hibridek szaporítási módjának a kifejlesztése. Ennek érdekében a szakemberek azon dolgoznak, hogy az embriódarabolásos szaporítási eljárást tökéletesítsék és így megteremtsék a lehetőségét a módszer nagyüzemi alkalmazásának. Az eljárás elve az, hogy a kiváló tulajdonságokkal rendelkező anyaállat méhéből rendszeresen „kimosnak” egy petét és azt szétdarabolva több anyába beültetik. Ilyen eljárást követően már több száz ikerborjú és bárány született, s ezek valamennyien kiváló hús- és tejhozamúak. A biotechnikusok által kidolgozott eljárás belátható időn belül kiszorítja a hagyományos szaporítási módokat. Előnye az is, hogy a peték mélyhűtve évekig eltarthatók és a belőlük származtatott egyedekkel akár 3—4 év alatt új, nagyobb hozamú fajtákkal lehet kicserélni az állatállományt. Homoksivatagban termesztett jojoba Az arizonai homoksivatagban mintegy 14 000 hektárt jojoba-cserjével telepítették be. A jojobának —, amelynek termése 53 százalékban olajat tartalmaz, — megvan az a hatalmas előnye, hogy olyan homokos területen is megél, ahol semmilyen más növény sem termeszthető, ráadásul megköti a homokot. A jojoba sikerének az a titka, hogy nem sokkal az elültetés után hosszú szívógyökeret ereszt, s mire a mag kibújik a földiből — egy hónap múlva — már 70—80 centiméteres gyökere van. Egyébként ennek köszönhető, hogy a földben rejlő minden nedvességet a maga javára fordítja. A jojoba-cserjének csak a fele hoz termést, ám szerény becslés szerint is egy hektárról ió 2100 kg mag takarítható be. A jojoba magjának olajáról kiderült, hogy az a többi olajtartalmú növény olajával összevetve a legkiválóbb és a legsokoldalúbban használható fel. Nem mérges, természetes úton bomlik, nem avasodik, a kenő- hatását 300 C-fokig megtartja, s ezért autóalkatrészek éppúgy kenhetők vele, mint óraszerkezetek, vagy akár szívritmus-szabályozók.
