Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 84. szám
.rö6. ÁPRILIS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Fékon kisújszállási üzemében belföldre és külföldre egyaránt készülnek női dzsekik, blúzok és férfi ingek. Jelenleg 150 ezres tétel készül szovjet megrendelésre női blúzból és szoknyából (T. Z.) Ipari export — Műszerellátás a gyógyászatban — Üzletek nyitva tartása — Építőtáborok szervezése A megyei NEB vizsgálja A Szolnak megyei NEB idei vizsgálati tervprogramját a megyei tanács legutóbbi ülésén hagyták jóvá. A megyei NEB ebben az évben is részt vesz a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság több országos szintű vizsgálatában. Ennek során többek közt áttekintik az ipar dollárelszámolású exportjának bővítési lehetőségeit, és feltételeit. A Szolnoki Mezőgépre, a Hűtőgépgyárra, az Aprítógépgyárra és a Tisza Cipőgyárra kiterjedő vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az iparvállalatok tőkés exportját milyen műszaki, gazdasági, piaci tényezők akadályozzák. Foglalkoznak egyebek közt olyan kérdésekkel is, h ogy a gazdaság- szervező munka miként befolyásolja a konvertibilis exporttevékenységet és milyen további intézkedések szükségesek az exportérdekeltség fokozása érdekében. Ugyancsak országos fölméréshez kapcsolódva foglalkoznak az egészségügyi intézmények műszerellátásának helyzetével. A kórházak és rendelőintézetek műszerezettségének állapotát föltérképező munka során részletesen vizsgálják, hogy milyen a magyar és a külföldi gyártmányú műszerek aránya, s arra is választ keresnek, hogy a hazai műszerek — főként a MEDICOR tei- mékei miért nem jutnak el megfelelő mennyiségben az egészségügyi intézményekbe. Mint ismeretes, közérdekű bejelentésekkel nemcsak a NEB foglalkozik. Már csak azért is érdekes és izgalmas az a KNEB vizsgálati téma, amely azt kutatja, hogy a különböző intézményekhez, felügyeleti szervekhez eljuttatott bejelentések és panaszok kivizsgálásában hogyan érvényesülnek az 1977-es törvények rendelkezései. A megyei és helyi tanácsi szak- igazgatási szerveket, a Te- szövöt, Mészövöt és a Kiszövöt, valamint a jelentősebb vállalatokat, szövetkezeteket, intézményeket étintő felmérés alapvető célja annak megállapítása, hogy a vizsgálatba bevont intézmények miként tesznek eleget a jogszabályban meghatározott követelményeknek. A bizottság idei feladatai során a Szolnok Megyei Tanács kereskedelmi osztályával közösen tekinti át, hogy az üzletek nyitva tartása mennyire áll összhangban a vásárlók érdekeivel. A legfontosabb kérdések a témakörön belül többek közt annak tisztázása: a helyi tanácsok a lakosság igényei alapján állapították-e meg az üzletek nyitvatartási idejét; mérlegelték-e a gazdálkodó és társadalmi szervek véleményét; mi akadályozza az optimális nyitvatartási idő megállapítását, a dolgozók munkaidőn túli vásárlásait, ezáltal a társadalmi munka- időalap jobb kihasználását. A fiatalok helyzetével is foglalkoznak az idén. A megyei NEB saját tervezésű feladatai közt szerepel ugyanis a nyári ifjúsági építőtáborok, valamint a közép- és általános iskolai tanulók őszi mezőgazdasági munkájának vizsgálata. A felmérésben részt vesz a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a KÖJÁL, a megyei Teszöv, de bekapcsolódik a munkába a KISZ és a MEDOSZ megyei bizottsága is, s ez jelzi, milyen szerteágazó, mindenre kiterjedő a vizsgálat. Az ellenőrzés során elsősorban arra keresnek választ, hogy milyen a fiatalok elhelyezése az építőtáborokban, biztosítják-e a megfelelő ellátást, a munkavégzés és a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, továbbá arra, hogy az oktatási intézmények, a mezőgazdasági nagyüzemek miként és milyen mértékben szervezték meg és biztosítják a tanulók foglalkoztatását. munkafeltételeit. A közelmúltban megtartott néhány felmérés utóvizsgálata is helyet kapott a NEB munkaprogramjában. Így idén a szerződéses állami, szövetkezeti kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek eddigi üzemeltetésének tapasztalatait vetik össze a? 1984-es vizsgálat megállapításaival. Szintén utóvizsgálat derít majd fényt arra, hogy az állami ellenőrző szervek munkájukban miként hasznosítják a korábbi vizsgálatok anyagát. KÖZLEMÉNY a megyei pártbizottság 1986. április 9-i üléséről Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága 1986. április 9-i ülésén megtárgyalta a megye kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi helyzetéről szóló jelentést és állásfoglalást fogadott el. I. A megyei pártbizottság megállapította, hogy az elmúlt öt évben tovább javult megyénk lakosságának áruellátása, az ellátás színvonala. Ezért elismerését fejezi ki a kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak. Élelmiszerekből kiegyensúlyozott, jó színvonalú volt az ellátás, s kellő figyelmet fordítottak a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek a differenciált kínálatra az alacsony jövedelműek, a nagycsaládosok igényeinek kielégítésére. Bővült és folyamatossá vált az alacsonyabb árú élelmiszerek köre és kínálata. A helyi kereslethez igazodva megfelelő árualapot, kedvezőbb feltételeket biztosítottak a falusi, a központoktól távol eső boltok is. Rugalmasabbá és biztonságosabbá vált az áruutánpótlás, bár néhány termékből folyamatosan így se tudták kielégíteni az igényeket. A zöldség-, gyümölcsellátásban a tervidőszak végére kedvező változást hozott a termelőktől való közvetlen felvásárlás, és a nagybani piac. Az idényáras cikkek 1985. évi árindexe alatta maradt az előző évinek. A lakosság jövedelmi viszonyai is előidézték, hogy a ruházati cikkek iránti kereslet mérséklődött. A kínálat változó színvonalú volt, több termékcsoportban tartósan hiánycikkek keletkeztek. A tervidőszak végére tovább növekedett a vegyesiparcikkek kereslete, kínálata közötti feszültség. Ez különösen 1984—85-ben éreztette hatását a szilárd tüzelőanyagok ellátásában. Mérséklődött a lakosság építőanyag- szükséglelte, mert csökkent a csalá- diház-építések száma a megyében. A termelő és forgalmazó vállalatoknál ez készletezési gondokat okozott. A megváltozott piaci körülményekhez a válallatok alkalmazkodása akadozó, bár ésszerű kezdeményezések születtek a házhoz szállításban, a közvetlen termelői értékesítésben. Az áruutánpótlásban jelentős szerepet játszó nagykereskedelmi vállalatok, szervezetek szerepe a tervidőszak alatt folyamatosan csökkent. Nem erősödött megfelelően az együttműködés a megye nagy- és kiskereskedelmi vállalatai, lerakatai között. A pozíciócsökkenés a ruházati és vegyesiparcikk árualapot biztosító nagykereskedelemnél a legerősebb. Az áruéi, látás színvonalát valamelyest javította, hogy több nagykereskedelmi vállalat szélesítette kiskereskedelmi hálózatát, profilt bővített, közös boltokat nyitott. A vállalatok érdekeltsége — a jelentős fogyasztói áremelkedés és a gazdasági szabályozók hatására — elsősorban az értékfolyamatokban érvényesült. Az árukínálatban, a választékban mennyiségi csökkenés következett be. A bolti átlagkészletek csak vegyesiparcikkekből emelkedtek. Az ipar és a kereskedelem közvetlen kapcsolata, a kereskedelem termelésszervező tevékenysége nem fejlődött a kívánt mértékben. A tervidőszak elején élelmiszerekből, ruházatból, és vegyesiparcikkekből a közvetlen beszerzés növekedése volt tapasztalható. Az együttműködés azonban az utóbbi két évben gyengült, egyes termékcsoportokban jelentősen visszaesett. A VI. ötéves tervidőszakban céljainkkal egyezően erősödött a termelői bolthálózat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek boltjainak alapterülete 6 ezer négyzetméterrel, a vendéglátó üzletei 4 ezer négyzetméterrel, az egyéb termelő vállalatoké 2 ezer négyzetméterrel növekedett. Több megyei nagy- vállalat saját termékeit értékesítő boltokat nyitott, rövidítve az áru útját. Fokozatosan szélesedett a megyei és a külföldi — elsősorban csehszlovák, lengyel és bolgár — partnervállalatok közötti áruválaszték és áruházi csere. Bár ez esetenként hiánycikkeket is pótolt, a testvérmegyei kapcsolatokban még nem teljes körű. A vendéglátásban az országos fejlődésnél jobb volt az értékesítés növekedése. Jó irányban változott az eladás összetétele, emlkedett az előfizetéses étel aránya, az üdítő italok forgalmának növekedése nagyobb a szeszesitalokénál. A gyermek- és diákétkeztetés színvonalának emelését a tevékenység alacsony jövedelmezősége, a normák rendezetlensége gátolja. A szeszesitalok forgalmának lassúbb emelkedése mellett kedvezőtlen jelenség, hogy az égetett szeszesitalok iránti kereslet növekedett. Nem következett be a kívánatos előrelépés a kiszolgálás kulturáltságában, a szolgáltatások minőségében, a vendéglátásban az osztályba sorolásnak megfelelő színvonalon. Javultak az idegenforgalom fogadási lehetőségei. A vendégéjszakák száma — bár évenként jelentősek az eltérések — 35 százalékkal nőttek. Megépült a cserkeszőlői Touring Hotel, Abádszaló- kon 350 személyes új kemping létesült, átadták a tiszafüredi motelt és kempinget, Szolnokon új szolgáltatásokat is bevezettek, megalakult a Jász- Nagykun Vendéglátó Vállalat idegen- forgalmi leányvállalata. A megyében teljesültek a bolthálózatfejes ztési előirányzatok. A célokkal összhangban a hálózatfejlesztés üteme nagyobb volt a községekben, mint a városokban. Az idén befejeződik a kistelepülések boltjainak hároméves rekonstrukciós programja, amelynek keretében 141 egységet korszerűsítettek. Nem történt előrelépés a tüzelő- és építőanyag-forgalmazás rendjében. A kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek 1985^ben 27 százalékkal magasabb nyereséget értek el, mint 1980- ban. Az áfészek jövedelmezősége tartósan jó a megyék rangsorában, a kiskereskedelmi vállalatok közül kettőnek a gazdálkodása átlagos színvonalú, eggyé lényegesen jobb hatékonyságú. Az új üzemeltetési formák kibontakozása a kezdeti lendület után alábbhagyott. A bolti kiskereskedelemben jelenleg az üzletek 13, a vendéglátásban 41 százaléka új formában működik. Ez lehetőséget teremtett a tartalékok feltárására, a költségmegtakarításra. Bár hozzájárulásuk a vállalati nyereséghez jelentős, több nem kívánatos jelenséget is felszínre hoztak. A szocialista kereskedelem morálját sértő jelenségekre a lakosság a korábbiaknál indulatosabban reagált. Ezért is növekedett a fogyasztói érdekvédelem politikai jelentősége. A belső ellenőrzések csak részben felelnek meg a követelményeknek. a megye tanácsi illetékesei a káros jelenségek visszafogására a szükséges intézkedéseket kidolgozták. Az ellenőrzések száma nőtt. s ezekben a kereskedelmi társadalmi ellenőri hálózat mellett jelentős segítséget nyújt a Fogyasztók Megyei Tanácsa. A kereskedelemben 18 ezer ember dolgozik a megyében. Alapvető létszámgond nincs, de az utóbbi években —különösen Szolnok és Jászberény térségében — egyre erőteljesebben jelentkezik a szakemberhiány. A szakmára az erős munkaerőmozgás jellemző, amelynek egyik oka az átlagketresetekre vezethető vissza. Másik jelentős tényező a munka- és életkörülményekben kereshető. A bolti kiskereskedelemben dolgozók 77 százaléka nő, akik főleg a kedvezőtlen munkaidőbeosztás miatt hagyják el a pályát. Fejlődött a kereskedelmi vállalatok káder- és személyzeti munkája. A terv- szerűséget segítette, hogy a megyében a szakemberképzés teljes vertikuma biztosított. A tanácsi kereskedelmi vállalatok új irányításra való áttérése zökkenőmentesen megtörtént. A vállalati tanácsok működésével kapcsolatos eddigi tapasztalatok kedvezőek. Az ellátás helyzetét, a szolgáltatás színvonalát a megyei tanács testületi ülésein rendszeresen értékelte. döntő részben eleget téve ellátási kötelezettségének, jól élve jogosítványaival. II. A megyei pártbizottság az áruellátás biztonságának fenntartása és színvonalának emelése, a meglévő és megteremthető feltételek jobb hasznosítása érdekében a következő feladatok végrehajtását látja szükségesnek: A kereskedelem alapvető feladata a kiegyensúlyozott alapellátás fenntartása, szükség szerinti javítása elsősorban a kistelepüléseken, külterületeken. A megfelelő árukínálattal tegyék lehetővé a különböző jövedelmű rétegek számára az anyagi javakhoz való jutás lehetőségét, ezen belül kiemelten foglalkozzanak az alacsonyabb árkategóriájú, minőségben megfelelő termékek folyamatos kínálatával, a nagycsaládosok, a nyugdíjasok igényeinek lehetőség szerinti kielégítésével. A kereskedelem vállaljon többet az egészséges fogyasztás ösztönzésében. Javítani, választékosabbá kell tenni a ruházati és vegyesiparcikkek kínálatát, csökkenteni a hiánycikkek körét. Javuljon a kiskereskedelem, a termelő vállalatok, illetve a nagykereskedelem együttműködése, beleértve a szerződéses termeltetést is. A megye nagykereskedelmi vállalatai törekedjenek korábbi pozícióik visszaszerzésére, növelésére. Az építőanyag-ellátásban figyelmet kell fordítani a családiház-építési program folytatására, megfelelő árualapokkal, szolgáltatásokkal. A szilárd tüzelőanyag-ellátás folyamatosságát a szezonidőszak széthúzásával is javítani kell. A vendéglátásban kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek- és diákétkeztetés, az előfizetéses étkeztetés minőségének, kulturáltságának javítására. A termelőhelyek és üzletek jobb hasznosítása lehetséges a szolgáltatás minőségének javításával, az árak összhangjával. Társadalompolitikai célunk, hogy emelkedjék az étel és üdítőital forgalom aránya. A vendéglátásban előtérbe kell helyezni a szolgáltatások javítását, a kulturált környezet iránti igényt, a vendég iránti nagyobb megbecsülést. Erősödjék tovább a megyei idegenforgalom szerepe, a vendégfogadási, ellátási, szolgáltatási feltételek további javulásának eredményeként. Az idegen- forgalmi szervező tevékenység javításával. kulturális értékeink népszerűsítésével növelni kell a nemzetközi és a hazai csoportos, a szervezett turizmus arányát, a vendégéjszakák számát A megye vonzását erősíteni kell a természeti értékek, a termálfürdők jobb hasznosításával, a Tisza II. tározó térségének további fejlesztésével. Javítani kell Szolnok, a megyeszékhely fogadási feltételeit. nemzetközi vonzását, hévízgaz- daságának hasznosítását. Át kell értékelni a Tiszaliget idegenforgalomban betöltött szerepét. A kereskedelmi hálózat fejlesztésének fő iránya a következő években az áteresztőképesség intenzív növelésére, a meglévő üzletek korszerűsítésére, az árukínálat, bemutatás és a kiszolgálás javítására irányuljon. A települések, ellátási körzetek közötti indokolatlan aránytalanságok a boltok, üzletek alapterületbővítésével csökkenjenek. Váljék emberközpontúbbá. kulturáltabbá a kereskedelmi munka, javuljon a kereskedelmi szolgáltatás színvonala. Legyen hatásosabb a fogyasztók érdek- védelme. Segítse elő a kereskedelmi etikát károsan befolyásoló jelenségek felszámolását, a minőség javítását, az ár, a minőség, a használati érték jobb összhangját. A vállalati gazdálkodásban a fő törekvés a teljesítmények növelésére, a gazdálkodás stabilitására, a rugalmas és gyors alkalmazkodásra irányuljon a folyamatosan változó körülmények közepette. Ehhez a korszerű üzemeltetési formák széles körű elterjesztése, a belső irányítási rendszer hatékonysága és a szervezeti rendszer korszerűsítése szükséges. Erősíteni kell a kádermunkát, a szakma munkaerőmegtartó-képességét. Nagy figyelemmel kell javítani a dolgozók élet- és munkakörülményeit. A helyi pártszervezetek és -szervek területükön folyamatosan értékeljék a lakosság életkörülményeit jelentősen befolyásoló ellátás helyzetét és minőségét. A kiegyensúlyozott és differenciált kínálat érdekében határozzák meg a szükséges helyi feladatokat. A vendéglátásban elsősorban a gyermek- és diákétkeztetés, valamint a közétkeztetés színvonalának javítására határozzák meg a teendőket. A megyei pártbizottság felkéri; a megyei tanácsot, hogy szervezze a lakosság szükségleteinek kielégítését, gondoskodjék a települések szerepkörének megfelelő értékesítő hálózat kiépítéséről. ösztönözze az új üzemeltetési formák széles körű terjesztését. Erősítse a fogyasztók érdekvédelmi tevékenységét, járuljon hozzá a szocialista kereskedelmi elvek gyakorlati megvalósításához, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetét, hogy mozgósítson a gazdaságpolitikai feladatok megvalósítására. Segítse és ellenőrizze a dolgozók élet- és munka- körülményeinek fejlesztését. Legyen kezdeményezője a versenymozgalom korszerűsítésének, amelyben nagyobb szerepet kap az emberi alkotó munka, az egyéni képesség kibontakoztatása és az ésszerű, kockázatot vállaló kezdeményezőkészség. A vállalati önállóság növekedése és a belső érdekstruktúra változása miatt segítsék elő a gazdasági demokrácia tartalmi megújítását, a Fogyasztók Megyei Tanácsát, hogy észrevételeivel vizsgálataival segítse az áruválaszték javítását, a kereskedelmi munka korszerűsítését, a fogyasztó érdekek védelmét.
