Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-10 / 84. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IA tudomány világa ) A hőség és a hideg ellentétes hatása A vérnyomás mérése „mandzsettával” „Van egy kis szerencsém is. Betegségem, a hipertónia, nem tartozik sem a túl prob- lémátlan, sem a túl sűrű fátyollal fedett betegségek közé, amelyeken vagy kevés a kutatnivaló, vagy az orvos- tudomány új szakasza pillanthat csak be lényegébe” — írta Németh László Levelek a hipertóniáról című könyvében. Az Egyesült Államokban az 50 évesnél idősebbeknek fele szenved hipertóniában, magas vérnyomásban. Mindenki ismeri az óra formájú manométerrel vagy üvegcsőbe zárt higanyoszloppal összekötött felfújható „mandzsettát”, amelyet a felkarra csavar az orvos, és néhány pillanat múlva megmondja, mekkora nyomás van a kar ütőerében. Az ütőeres nyomást először Hales határozta meg 1733- ban úgy, hogy lúdlégcső egyik végét egy ló combartériájába kötötte, másik végét 3 méteres függőlegesen álló üvegcsőhöz illesztette. A mindennapi gyakorlatban az ember vérnyomását nem lehet „véres úton” mérni; olyan eljárást kellett kidolgozni, hogy az érben uralkodó nyomást az artéria megnyitása nélkül közvetett módon is meg lehessen határozni. Az első készülékek, az úgynevezett szfigmoma- nométerek voltak, többnyire a csuklóartéria pulzushullámát rajzolták, és ennek a nagyságából következtettek a vérnyomásra. A ma is használt módszert 1905-ben az orosz Korotkov ismertette. Leírta, hogy ha a felfújt „mandzsetta” a felkar ütőerét teljesen összenyomja, a könyökhajlatban nem hallható a vér áramlását jelző surranás. Amikor a „mandzsetta” feszülését csökkentjük, egyszerre csak halk koppanó hangok jelzik hogy az ütőeres nyomás már pillanatonként nagyobb, mint a külső szorítás; ez az érték felel meg az úgynevezett szisztolés nyomásnak. Amint tovább eresztjük ki a levegőt a gumiabroncsból, a doboló, sistergő zörejek egyszerre csak elhalkulnak, eltűnnek. Ez annyit jelent, hogy az artériát már egyáltalán nem nyomja össze a „mandzsetta”, az áramlás akadálytalan. Ez az alacsonyabb nyomás a diasztolés nyomással egyenlő. Az egyszerű és könnyű módszernek azonban több hibaforrása is van. Németh László is írja (Kórházban, 1957.), hogy a különböző kezelőorvosok és vérnyomásmérők rossz vagy jó voltából a legkülönfélébb nyomásértékek kerültek a láztáblájára, és egyszer öt készülékkel, vagy hatféle nyomást állapítottak meg. Kétségtelen, hogy minden izgalom, így a beteg számára oly nagy jelentőségű vérnyomásmérés szertartása is emeli a nyomást. Munka közben vagy gyors mozgás után magasabb a vérnyomás, álló helyzetben — főleg a szisztolés érték — nagyobb, mint fekve. A hőség, meleg fürdő értágulatot idéz elő, és alacsonyabb nyomáshoz vezet, a hideg ellenkező hatású. A telt, feszült húgyhólyag reflexesen emeli a vérnyomást. A túl gyorsan felfújt „mandzsetta” szorítása fájdalmas, és hamis számokat eredményez. Elromolhat, bepiszkolódhat a készülék is, de a téves adatok oka gyakran nem technikai zavar. Nem kell azonban a régi készülékeket eldobni. Nagy anyagon végzett szűrővizsgálatok igazolták, hogy a lehetőleg azonos vizsgáló által, azonos körülmények között végzett mérés eredményei megbízhatóak. És a modem csodák, a számjegyes kijelzésű, csipogó elektronikus vérnyomásmérők adatai sem megbízhatóbbak. A só hatása a húsra A húst sok száz éve sózással tartósítják. A sótól a baktériumok elpusztulnak, s a romlás folyamata lelassul. A sózás megnöveli a hús víz- visszatartó képességét is, miáltal az nehezebbé, egyszersmind azonban — sokak számára kívánatosán — puhábbá válik. Mind ez ideig nem tisztázták, hogy a sózás miképp növeli a hús vízfelvevő képességét. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a víz felvétele a sovány hús 70 százalékát alkotó miofibrillu- mokban megy végbe. Ezek az izom összehúzódásáért felelős, hosszú henger alakú rostocskák a só hatására — az őket alkotó fonalszerű makromolekulák, a filamen- tumok tágulása révén — térfogatának akár a kétszeresére is megduzzadhatnak, s az így megnövekedett üregecs- kék a hajszálcsövecskék révén fogadják be a vizet. Egyszerű szavakkal; a hús a belső szerkezetét megváltoztató sózás hatására szivacsként viselkedik. Valószínű, hogy a filamentumok tágulása a só ionos szerkezetével függ össze. Ha elegendően nagy a só töménysége, az ellentétes töltésű ionok között támadó taszítóerők legyőzhetik a filamentumok molekuláit összetartó erőket. A kutatók — a húsipari tapasztalattal megegyezően — igazolták, hogy a piroszul- fátok jelenléte a felére csökkenti a vízfelszívás megindításához szükséges sónak a töménységét. Nyeva-híd terve Ivan Kulibin (1735—1818) nyizsnyij-novgorodi (ma Gorkij városa) születésű orosz mechanikus 210 évvel ezelőtt 1776-ban Szentpéter- várott a bírálóbizottságnak egy rendkívül érdekes terv modelljét mutatta be: a Nyeva folyó fölé Szentpétervárnál egynyílású, 298 méter hosszú fahidat tervezett 13 ezer faalkatrészből, amelyeket 5 ezer ötszáz négyszögletű vasalás fogott össze. Hogy bizonyítsa a terv reális voltát, róla egy 14 öles modellt készített. A bizottság előtt ezt a modellt 570 pud- nyi teherrel (a púd régi orosz súlyegység; 1 púd 16,4 kg) terhelték meg és feljegyezték: ráállottak a bizottság tagjai is, a modell több mint 88 mázsát kibírt. Kulibin Nyeva-híd tervét nem valósították meg. Technikatörténeti érdekességek Kulibin egyívű fahídjának rajza Századunk új ipari eljárásai között egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a vákuumtechnika, ez egyúttal új tudományággá is vált, amely a ritkított levegőjű tér, a vákuum előállításával, mérésével, az anyagok vákuumban való viselkedésével foglalkozik. I. Langmuir Nobel-díjas fizikus és vegyész, az elektroncső feltalálása után gazdaságos, kis fűtőáramú elektronforrás, izzókatód után kutatott. Ennek során nagy olvadáspontú fémre, például wdlfram felületére alkáli fémek (például cézium) atomos vastagságú rétegét párologtatta nagy vákuumban. Az ilyen rárakódott rétegek jó izzókatódnak bizonyultak. (Ezen az elven készülnek a ma használatos rádiócsövek és televízióképcsövek izzó- katódjai is). E módszerrel — a vákuumpárologtatással — egyúttal új korszaka kezdődött a vékonyréteg-kutatásnak. Segítségéve) könnyen előállíthatok mind atomos. mind több tízezer atomsorból álló rétegek. E módszer azon alapul, hogy a tiszta fémek, fémoxidok. ötvözetek é.s egyes vegyüljetek sói nagy vákuumban, százezred higanymilld- méter nyomáson megolvasztva jól párolognak, és vékony rétegeik lerakódnak az útjukba eső úgynevezett hordozó felületére. A párolgás sebessége függ az anyag tulajdonságaitól, a hőmérséklettől — egyes fémek köny- nyen párolognak, mások kevésbé vagy csak igen magas hőmérsékleten. Egyébként naponta találkozunk vékonyrétegekkel, anélkül, hogy tudnánk róla. A napszemüvegek fémes bevonata vagy a divatékszerek arany, ezüst csillogása mind vékonyréteg-bevonat. Arról is kevesen tudnak, hogy a tudomány és az ipar számos területén — többek között a híradástechnikában, az optikában, vagy a számítógépek vékonyréteg-áramköreinél — szinte az anyagok új változataként ma e rétegeket széles körben használják A vákuumpárologtatásos technológia mindinkább terjed az iparban. Üjabban a legkülönfélébb alkatrészeket ezen az úton vonnak be tartós, nagy fényű bevonattál; nemes fémekkel vagy különféle egyéb anyagokkal. Sőt, az autók és repülőgépek ablakait elektromosan vezető, fűthető, átlátszó óndioxid réteggel vonják be a bepárásodás ellen, az optikai ipar számára lézertükröket készítenek nem fémes anyagok bevonatával. A vákuumtechnika érdekes területe a kis gáznyomósok mérésére szolgáló úgynevezett vákuummérő eszközök fejlesztése. Minthogy a kisebb nyomások nem képesek közvetlenül szolgáltatni a mérő- rendszer működéséhez szükséges energiát, külső energiát, mégpedig mechanikus vagy hő-, esetleg elektromos energiát kell igénybe venni. Ezek közül széles körben elterjedt a Penning-féle ionizációs manométer. Átültetett agyszövet Hajócsavar helyett delffinuszony Tízévi kutatás eredményeképpen Japánban bemutattak egy olyan hajómodellt, amelyet nem hagyományos hajtócsavar, hanem a delfin farkuszonyának mozgását utánzó szerkezet hajt. A gumiszélű, vékony, hajlékony alumíniumlemezből készült „uszonyt” a hajómodelil motorja rudakkal és egy bütykös görgővel hajtja meg. A víz alatt az uszony föl-le mozog, s minden csapás — miként a delfin uszonyáé — egy-egy gyors rántással ér véget. A próbák azt mutatták, hogy kis sebességen az uszonyos hajtás hatásfoka mintegy 30 százalékkal nagyobb a szokásos hajócsavarnál. De ha a tengeri hajó átlagos nagyságú, hat csomó (óránként 11 km) fölötti sebességen a hatásfok csökken. Ezért vele üzemanyag — valószínűleg — főként csak a lassú hajókon takarítható meg Azonkívül ez a hajtás csak a lapos fenekű hajókon alkalma diató._______ Barnaszénből állatgyógyszer A humusztartalmú talajokban, tőzegben, lápban, továbbá a barnaszénben lévő huminsavak a kiinduló anyagai az újfajta állatgyógyszernek, amelyet a Lipcsei Állat- orvostudományi Egyetemen dolgoztak ki. A napi takarmányba, vagy a vízbe kevert Kalumin nevű új gyógyszerrel főként a fiatal állatok gyomor-bélcsatornájának betegségeit kezelhetik eredményesen az állatorvosok. Amerikai és svéd tudósoknak állatkísérletben sikerült agyszövetet átültetniük. A stockholmi Karolinska Intézetben végzett kísérlet során egy kísérleti patkány agyának megbetegedett szöveteit egy másik állat agyának egészséges szöveteivel cserélték ki. A kísérleti patkány agvának meghatározott részét oly módon roncsolták el, hogy az állat csak körben tudott futni. Ezután a sérült agyrészt egy patkánvembrió egészséges agyszövetével csetartása két hónappal később normálissá vált. A kutatók véleménye szerint a siker az átültetett agyszövetben képződött dopamin vegyületre vezethető vissza. Ennek az anyagnak a hiánya váltja ki a Parkinson-betegség kórképét. Egyes kutatók nagyszerű eredménynek tartják, mások fenntartással fogadják az érdekes kísérletről beszámoló híreket. Teljességgel bizonyos, hogy embereken a közeljövőben még nem lehet ilyen beavatkozást végezni. A kísérleteket most majmokkal folytatják. rélték ki. A kísérleti patkány magaA Kelet-magyarországi Tüzép Vállalat szolnoki Fészek Áruháza az alábbi munkatársak jelentkezését várja a közölt munkakörök betöltésére : — 8 általános iskolai végzettséggel hagyományos telepi árukiadókat, — szakképzett áruházi eladókat, — érettségizett, gépírni tudó eladási ügyintézőket, . — rakodómunkásokat. Jelentkezés: a Fészek Áruház Igazgatójánál, Szolnok, Piroskai út 8. szám. (2367)
