Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-26 / 98. szám
1986. ÁPRILIS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Divat és hiány a szakmákban Május végéig jelentkezhetnek a nyolcadikosok szakmunkástanulóknak Jóllehet, véglegesen május 31-én zárják le a jelentkezéseket a megye szakmunkás- képző intézeteiben, annyi azonban már most is látszik, hogy milyen szakmák iránt nagy az érdeklődés és melyek azoik, amelyekre egyáltalán nem vagy csak igen kevesen jelentkeztek. Szolnok megyében az idén •több mint ötezerhatszázan végeznek az általános iskolákban. közülük 2750-et várnak a szakmunkásképző intézetek. Általában a helyzet az előző évekhez képest alig változott: továbbra is túljelentkezés van a fodrász szakmára (huszonkilenc helyre száztizenhatan adták be az igényüket) és azoknak a szakmáknak a köre is megmaradt. amelyekre senki se jelentkezett. Ilyen például a vasbetonkészítő, a marós, az üvegfúvó, a cipőfelsőrész-készítő és a bőrruhakészítő. De csekély népszerűségnek örvend a géplakatos, a villanyszereié és néhány mezőgazdasági jellegű szakma is. Ez utóbbiak közül elsősorban lányokat várnak baromfi- sertés-, és szarvasmarha-tenyésztőnek, szőlő- és gyümölcs-termesztőnek Jászapá- tin. Meglehetősen sok üres hely található még a szakmunkás- képzőkben. A megyében hatvan különböző szakmát sajátíthatnak el a fiatalok és bizonyára a rossz beidegződésnek betudhatóan a lányok a régi slágerszakmákhoz vonzódnak, mint a már említett fodrász, nőiruha készítő, bőrdíszműves. Pedig korántsem csak fiúknak való az esztergályos, a marós vagy a férfiruha-készítő szakma. Ám a lányok, vagy inkább szüleik ódzkodnak ezektől a mesterségektől. A fiúk körében is akad sláger- szakma. mint például az autószerelő. Csupán egyetlen adat: a jászberényi szakmunkásképzőbe harminckét au- t«ós'ze(re!lőit tutinak felvenni, de ötvenen jelentkeztek. Érdekes viszont, hogy a rádió- tévészerelés veszített a népszerűségéből: ugyanabban az iskolában tizenhárom elsősnek lett volna helye, viszont mindössze négyen jelentkeztek. Megtartotta közkedveltségét a szobafestő és mázoló szakma, a túljelentkezés általában kétszeres, őrzi előkelő helyét a szakmák sorában a ruházati eladó foglalkozás, amelyre bizonyság, hogy a mezőtúri kereskedelmi szakmunkásképző intézet hatvanas keretére százheten jelentkeztek. A szolnoki 633-asban évek óta gondot okoz, hogy egyetlen érdeklődő sincs a vasbetonkészítő szakmára, holott köztudomású, hogy nem nehéz fizikai munka, ugyanis csaknem teljesen gépesített. Érthetetlen az is, hogy a bőrruhakészítő szakma alig talál jelentkezőt: a huszonkét helyre csupán hatan adták be az igényüket. Az ősi üvegfúvó mesterség is sokat veszített népszerűségéből, a Karcag—Berekfürdőn működő üveggyár vezetőinek nagy fejtörést okoz az utánpótlás hiánya. Nem vonzza a gyerekeket a cipőipar sem: Martfűn a szakmunkásképző intézetben kilencven elsőst szeretnének beiskolázni, de csak hatvanegyen jelentkeztek. Ugyanott a szakközépiskola hetvenkét fiatalt vár s mindöissze huszonnégyen küldték el jelentkezési lapjukat. A nagymúltú Szolnoki Járműjavítóban is fő a fejük a vezetőknek, hiszen például dízelmozdony-szerelőnek a harmincnégy helyre csupán tizenkilencen, erősáramú berendezés szerelőnek a huszonnyolc helyre nyolcán jelentkeztek. Csökkent az érdeklődés a géplakatos és a vasúti járműszerelő szakma iránt is. Nem tekinthetők véglegesnek az adatok, mert bizonyára többen is döntenek úgy május 31-ig, hogy szakmunkásképző intézetbe jelentkeznek. Sőt, ha valaki még addig sem határozza el magát, lehetősége van augusztus 15úg jelezni továbbtanulási szándékát. B. J. JA tanácsok az utódnak Kulturális seregszemle búcsúzóul Valétanapok Mezőtúron Csütörtökön délután a DATE mezőtúri mezőgazda- sági főiskolai karán megkezdődtek a valéta ünnepségek. Az idén het- venhárom nappali és huszonnégy levelező tagozatos hallgató végez a főiskolán, s a várostól, az alma matertói vidám ünnepségsorozattal búcsúznak. A valéta napok idejére új, természetesen diákigazgatót választottak a hallgatók. Csütörtökön este hat és hét óra között dr. Patkós István hatalma már igencsak megingott, s néhány napig exigazgatóként maga is kénytelen használni a blokkolóórát. Vivát közfelkiáltással Kö- vesi Géza lett a főiskola új „igazgatója”, akinek elsőként az exigazgató gratulált, s nagyon korrekten néhány jó tanáccsal látta el az új „uralkodót". Felhívta például a figyelmét arra, hogy ne szerződtessen maga mellé „formatervezett” titkárnőt, mert akkor nem tud soha dolgozni, annyi lesz a vendége. Figyelmébe ajánlotta Patkós exigazgató ifjú utódjának azt is, hogy döntéseit úgy hozza meg, ha nem sikerülnek, rögtön lehessen mire hivatkozni. A diákigazgató megválasztását kulturális seregszemle követte. A főiskola előcsarnokában a képzőművészeti és a fotószakkör kiállítását nézhették meg a vendégek. Tegnap a gépkarnevállal folytatódott a valéta napok rendezvénysorozata. Az üzemmérnök-jelöltek és diáktársaik különböző fogatokon, szekereken, járgányokon, kis és nagy traktorokon, erőgépek és lovak hátán barangolták végig a várost, lassan tovatűnő diákéletük színhelyét. Az esti órákban került sor a gépészhordó csapra verésére. Érdekes, hogy a bor kiválasztását a diákok nem a Köves! Gésa átveszi a hatalom jelképeit az exigazgató tói demokratikus úton választott vezetőjükre, hanem az exigazgatóra bízták. (Ügy tűnik, jó az „öreg” a háznál!) Roppantak a gyűrűk a túri kupákban, csobogott rájuk a szakértő ítész választotta bor, egy kortyintás s a gyűrű „felavattatott”. A gyűrűavató szakestély jó hangulatú műsorral ért véget, a diákok bemutatták — a Magyar Televízió után szabadon — a Vakablak című műsorukat. Ma gépészbál lesz a főiskolán, tehát folytatódik a vidám valettálás, az igazgató csak hétfőn reggel kapja vissza a hatalmát, de addig mindig, mindenhol pontosan alá kell írnia a jelenléti ívet. Fogyatkozó zenekarok Szórakoztató zenészek értekezlete A héten tartotta éves munkaértekezletét a Pelikán Szálló bárjában az Országos Szórakoztatózenei Központ megyei kirendeltsége és a szórakoztatózenószek megyei szakszervezeti bizottsága. Az értekezleten Schaff László, az OSZK megyei ki- rendeltségének vezetője tájékoztatta a megjelent zenészeket és munkáltatóikat az idea év szerződéshosszabítá- sainak általános tapasztalatairól, a vendéglátóipari egységeikben működő zenészek kollektív szerződéskötéseink kérdéseiről, egyéb munkajogi problémákról, valamint az 1988. évi ideiglenes működési engedélyek felülvizsgálatáról. Beszámolójában külön megemlítette az élőzene háttérbe szorulását a gépzenével szemben; a megyei zenekarok fogyatkozását, s ezen belül a népi zenekarok számának rohamos csökkenését amely országosan is jellemző. Végezetül pedig szólt a külföldi munkavállalás lehetőségéről, mint a zenészpálya egyik legvonzóbb perspektívájáról. Ezután Nádasi Miklós, a szakszervezeti bizottság titkára beszélt az alapszervezet eredményeiről, gondjairól, pénzügyi helyzetéről. A hozzászólások során hat zenész vetett fel különböző javaslatot, többek között Fazekas László, a Szolnok étterem zongoristája arra kérte kollégáit, hogy egynapi gázsijukat ajánlják fel az idős, beteg zenészek javára. A tagság egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Zala Népfőiskola Ezzel az elnevezéssel újdonságnak számító, önköltséges tanfolyamot szervez a Zala Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. A kilenc hónapon át tartó, 800 órás kurzus során sokirányú képzést kapnak a hallgatók. A tananyag főbb témakörei: társadalomismeret, család, házasélet, gyermeknevelés, háztartási tudnivalók — sütés-főzés, szabás-varrás, kézimunka, lakáskultúra, kertészkedés, állattartás —, jogi ismeretek, sport, német vagy angol nyelv tanulása. Terepszemle — föntről ilyen jó a közművelődós P.-ben! — hallottam megyejáró riportútjaimon. Persze, tették hozzá, a művelődési ház sokat köszönhet annak, hogy a tanács mellette áll, mindenben támogatja. Három faluval arrébb: „Alig van itt valami kulturális élet, amióta X. került a művelődési otthon élére. Pedagógusnak ugyan kiváló volt, de szervezni, rendezvényeket lebonyolítani egyáltalán nem tud”. M-ben azt jegyeztem meg, hogy a község vezetői irigységgel elegy rosszindulattal viseltetnek a klubkönyvtár-vezető sikeres tevékenysége iránt. K.-ból arra emlékszem, hogy az általános iskola fiatal igazgatójaként esténként a közművelődés valóságos bázisává tette a kisközség oktatási épületét. Eltérő gyakorlat, eltérő eredmények, eltérő vélekedés. Hol kereshető az eltérés oka? Művelődéspolitikánkban semmiképpen sem, hiszen az világos, egységes alapelveken nyugszik. Sokféleképp a közművelődési törvény sem értelmezhető, a közoktatást is körültekintően szabályozzák. Vizsgálódjunk tehát tovább. A művelődéspolitika elveinek gyakorlati megvalósítója a Művelődési Minisztérium. Az ágazati szakigazgatás a tanácsok végrehajtó bizottságai útján történik. Hogyan? Platthy Iván és Kopp László írta az Állam, és Igazgatás egyik tavalyi számában: „A településeken a művelődéspolitika jelentős mértékben a tanácsi szervek irányításával valósul meg. A feladatok nagyságrendje és felelősség- teljes végzése, valamint az intézményhálózat sokfélesége elképzelhetetlen az ágazat minisztériumi irányítása és a területi, helyi tanácsi irányítás jól összehangolt, tervszerű, elvi kapcsolata — együttműködése nélkül”. Hogy mit jelent „az intézményhálózat sokfélesége?” Óvoda, általános iskola, kisegítő iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző intézet, művelődési ház, könyvtár, levéltár, múzeum, nevelőotthon, diákotthon, színház — a sor folytatása nélkül is látható, hányféle intézménytípust ölel fel a tanácsok végrehajtó bizottságainak fenntartásában. általános és szakmai irányításában lévő művelődési terület. Arról nem is beszélve. hogy például egy megyei város gimnáziumán hárman „osztoznak”: a tanári, igazgatói kinevezéseket, a fenntartást, az általános felügyeletet és a szakmai irányítást tekintve egyaránt illetékes bizonyos mértékig a városi tanács, a megye tanácsa, illetve a minisztérium is. Milyen feladatok elvégzésében elengedhetetlen a minisztérium és a tanácsok szoros együttműködése? Többek között a szakigazgatási szervezet kialakításában, a személyi alkalmasság és a munkaköri kritériumok megfogalmazásában, aztán a művelődéspolitikai célok helyi adaptálásában, a tartalmi munka meghatározásában, a művelődési intézmények irányításában. nemkülönben pedig a tárgyi és személyi, a továbbképzési feltételek megteremtésében. Ez a terület van annyira széles, hogy a szóródás törvényszerűségeiből következően a bevezetőben említett különbségek is megférjenek rajta. Miképpen hat hazai kulturális életünkre, közoktatásunkra a művelődési tárca és a tanácsok kapcsolata? A tárca nem köti meg a tanácsok kezét. Hátráltató jogszabályok persze akadnak, de ezek korszerűsítése jó ideje folyik. A minisztérium szakmailag folyamatosan ellenőrzi a tanácsi, irányítást, s „föntről” elégedettek is ezzel, bár egy-egy terepszemle során néha azt tapasztalják, hogy késlekedés, nehézkesség jellemzi a gyakorlatot. Máskor arra figyeltek fel, hogy nem mindig a legalkalmasabbak kapnak megbízást vezetői teendők ellátására, és arról győződhettek meg. hogy nagyobb gond fordítandó az ágazat káder- politikájára, Az egyes településeken — a tapasztalható csekély javulás ellenére is — még mindig igen különbözőek a kulturális teljesítmények. Ezeket, persze, egzakt mutatókkal igen nehéz tisztességesen mérni, és ösz- szehasonlításna alkalmassá tenni. zámadatokkai is jól S kimutatható viszont, hogy az az összeg, amit a minisztérium évente beruházási támogatásként tud adni a tanácsoknak, nem elég. Az 1990-es évék közepéig ezért a kulturális ágazat igencsak érezni fogja az erőforrások, szűkösségét. Annál is inkább fontos tehát, hogy másban — sem szakmai támogatásban, sem pedig a kapcsolat kölcsönösségében — ne szenvedjenek hiányt művelődésügyünk irányításának felelős gazdái. — juhar! «— Rokkant katona 1975. A mester munka közben (Archiv felvétel) Fába faragott álmok Hat évvel ezelőtt halt meg a kiváló népi iparművész, Asztalos Johák. Párádon dolgozott, és már gyermekkorában vonzotta a fa művészete. Szakmája kőműves volt, de dolgozott ácsként, s később az üveggyárban is. Többször szerepelt országos tárlatokon életnagyságú szobraival. Szerette a betyárvilág mondáját és a palóc népszokásokat. Ezeket a témákat álmodta fába. Képeink Párádon, a Hársfa u. 6. sz. alatti bemutató teremben készültek.
