Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-26 / 98. szám
Nemzetközi körkép 1986. ÁPRILIS 26 EURÓPA Reagan ázsiai útja Atomfegyvermentes övezetek Hosszú előzménye van a Varsói Szerződés tagállamai atomfegyvermentes övezetek létrehozására szóló felhívásnak. A Szovjetunió már 1957 márciusában javasolta az ENSZ-ben ilyen zónák létrehozását. majd ugyanez év októberében Rapacki lengyel külügyminiszter tett konkrét javaslatot egy közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozására. A „Rapacki-tervet” a nyugati hatalmak akkor elutasították. 1961-ben az akkori svéd külügyminiszter Osten Unden észak-európai klub létrehozását javasolta, amelyben résztvevő országok kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt az atomfegyverkezésben, és nem engedik meg, hogy területükön nukleáris fegyvereket tároljanak. 1963-iban Urho Kek- konen finn államelnök dolgozta ki az észak-európai atommentes övezet tervét. A Balkán atomiegyvermen- tesítésére 1981-ben a bolgár kormány tett elsőként javaslatot. Ahol már megvalósult Csak emlékeztetőül: a világ számos térségében már vannak érvényes szerződések. A világűr atomfegyvermentesítéséről 1967-ben lépett életbe a nemzetközi okmány, amelyhez 86 állam csatlakozott. 30 további ország aláírta ugyan a szerződést, de még nem ratifikálta. (Az amerikai űrfegyvenkezészocialista országok „minden korábbinál határozottabb cselekvést, konkrét intézkedéseket tartanak szükségesnek a fegyverkezési verseny — mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés — megfékezése, a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozása” érdekében. És hogy miért éppen Európában? Mert itt állnak egymással szemben a NATO és a Varsói Szerződés erői, itt a legnagyobb a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációja, nagyobb a nukleáris háború kirobbantásának kockázata, mint másutt. A Vasói Szerződés tagállamainak meggyőződése, hogy az európai atomfegy- vermentes övezetek létrehoENSZ is nagy jelentőséget tulajdonít az ilyen övezetek kialakításának. Garanciák Az atomfegyvermentes övezetek megvalósításához az érdekelt országok hozzájárulása, de mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok támogatása szükséges. Ezeknek kötelezettséget kellene vállalniuk az atomfegyver mentes övezetek jogállásának szigorú tiszteletben tartására. A Szovjetunió kész az ilyen garanciák megadására, a Varsói Szerződés tagállamai elvárják ugyanezt az Egyesült Államoktól. Nagy-Bri- tanniától és Franciaországtól is. Az atomfegyver,mentes övezetek létrehozásáról szóló megállapodásoknak meg kell felelniöik a nemzetközi jog előírásainak, és megfelelő ellenőrzést kell biztosítaniok. Az észak-európai övezet létrehozásáról az érdekelt országok már évek óta tárgyalnak, eddig azonban a két NATO-ország, Dánia és Norvégia vonakodása miatt nem jött létre a megállapodás. A balkáni övezetet a szocialista országok. Görögország és Törökország részvételével kívánják létrehozni, de az utóbbi különféle kifogásokkal késlelteti a megegyezést. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják Svédország 1982-ben előterjesztett javaslatát, hogy létesítsenek Nukleáris fegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO tagálla- miat elválasztó vonal mentén. A svédek a vonal mindkét oldalán 150—150 km szélességű övezetet javasoltak, a Varsói szerződés tagállaKözép-Európa si tervek végrehajtása egyébként ennek az egyezménynek megsértését jelentené.) 1971-ben aláírták azt a szerződést, amely megtiltja, hogy a tengerfenéken atomfegyvereket tároljanak. A megállapodást 76 ország írta alá, 25 további aláírta ugyan, de még nem ratifikálta. Harminc ország csatlakozott az 1961 óta érvényes Antark- tisz-szerződéshez, amely előírja, hogy a hatodik földrészt csak békés célokra szabad felhasználni. A szerződés 5. pontja kifejezetten megtiltja az atomkísérleteket és a radioaktív hulladékok tárolását az Antarkti- szon. 1969 óta érvényes 25 latin-amerikai állam megállapodása az atomfegyvermentes övezetről, 1985. augusztusában pedig 8 dél-óceáni állam írt alá hasonló értelmű szerződést, 4 további szigetállam pedig felségvizeit zárta el az atommeghaj- tású hajók, vagy atomfegyvereket tároló hajók elől. Földrészünk biztonságáért Miért éppen most, és miért éppen Európa meghatározott területeinek atomfegyvermentesítésére vonatkozik a Varsói Szerződés tagállamainak felhívása? A zásáa erősítené az övezetek államainak, ezen túlmenően egész .Európának Ibiátontsá- gát. Számos más európai állam kormánya ugyancsak támogatja az atomfegyvermentes övezetek létrehozásának gondolatát. Támogatják ezt parlamentek, pártok, és a közvélemény jelentős része. Fontos bizalomerősítő intézkedés javaslatként merült fel a gondolat a stockholmi konferencián, és más nemzetközi fórumokon. Az mai 250—300 km-es folyosót tartanának a legmegfelelőbbnek. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése, hogy a nukleáris veszélyt el kell és el lehet hárítani. Az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása fontos lépés lehet azon az úton, amely megszabadítaná földrészünket a nukleáris fegyverektől. Gáti István Megálló Báliban, Tokió a fő állomás Két hetet tölt az ázsiai kontinensen Reagan amerikai elnök: útjának fő célja, Tokió előtt megáll Báliban, hogy Szuharto indonéz államfővel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége tagállamainak külügyminisztereivel találkozzék. A térség ugyanis egyre növekvő szerepet tölt be az Egyesült Államok globális terveiben. Egy magasrangú amerikai kormánytisztviselő azt mondotta, hogy az ASEAN tagjaival az Egyesült Államok „nagyon jó, sőt kitűnő” y\\- szonyt tart fenn. Washington ezektől az országoktól nem vár formális katonai együttműködést — megelégszik azzal, ha politikájukat szorosan összehangolják az amerikai érdekekkel és elsősorban az Egyesült Államok vietnami politikájával. Ugyanakkor a gazdaságban ASEAN mind fontosabb szerep jut: együttesen lebonyolított forgalmukkal az ötödik helyen állnak az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegében, s míg a hatvanas évek második felében a forgalom még alig haladta meg a 900 millió dollárt, ma már jóval túlnőtt a két és fél milliárdon. A gazdasági kaDcsolat persze korántsem mentes a gondoktól: az olcsó munkával készült ázsiai áruk importja — a japán importtal együtt — fejfájást okoz az amerikai iparnak; vannak területek, ahol az ASEAN- ors'zágok az amerikai exportőrök sikeres versenytársaként jelentkeznek a nemzetközi piacon. A politika terén viszont általában elégedett Washington. (Azért kisiklások itt is akadnak: a Fehér Ház igen ingerülten reagált arra, hogy Thaiföld küldötte megszavazta a Líbia elleni amerikai bomba- támdást elítélő határozattervezetet a Biztonsági Tanácsban.) Tokióban, a tőkés csúcs- értekezleten is téma lesz a fülöp-szigetekei politika ösz- szehangolása, de a találkozó nemhivatalos részében megtartandó politikai tárgyalások ennél sokkal fontosabb kérdésekre is kiterjednek majd, mindenekelőtt a terrorizmus elleni közös harc kérdésére. Az „ötök” nem mindegyike tett eleget Washington követeléseinek a Líbia elleni amerikai katonai akcióval kapcsolatban, s ha azóta javítottak is bizonyítványukon, számíthatnak a kioktatásra. Washington „szolidaritást,” akár — így például Líbia elleni gazdasági szankciókat. Igaz. az Egyesült Államok öt nagv kőolajipari vállalata nyugodtan folytatja — eltiltott, de határidő nélkül — tevékenységét Líbiában. A másik fontos politikai téma Tokióban a kelet-nyugati kapcsolatok kérdése lesz, mert ebben korántsem harmonikus az „ötök” álláspontja. Míg például Mitterrand és Craxi javában készül találkozójára Mihail Gorbacsowal, addig Washington csak szavakban van egy újabb szovjet—amerikai csúcs mellett, gyakorlati lépéseivel viszont megnehezíti az eszmecsere megtartását. A gazdasági csúcson tehát kérdések nem feltétlenül játszanak majd elsőrendű szerepet, noha e téren is van miről beszélni s talán éppen itt van a legtöbb pozi- - tívuirn is Washington számára az „ötök” együttműködésének mérlegében. A tervezett napirenden még tucatnyi gazdasági kérdés szerepel — a fejlődő országok adósság-gondjaira vonatkozó amerikai elképzeléstől kezdve a Szovjetunióval szemben tanúsítandó kö- tos döntések. A tanácskozás Nem tudni, mire jut ezekből igazán idő, születnek-e fontos döntések. A tanácskozást washingtoni előkészítői számára az az igazán fontos, hogy az elnök nem térhet vissza üres kézzel Tokióból, ígv hát győzelmi nyilatkozat bzitosan lesz. Pakisztán ü következő dominó? Benazir hívei körében Szokatlan, hosszú évek óta példátlan eseményekről érkeznek jelentések Pakisztánból : rendszerellenes tüntetések, a kormány lemondását követelő nagygyűlések tízezres tömegmegmozdulások szerepelnek a tudósításokban. Felgyorsult erjedés A meglepő események alapvetően két tényezőre vezethetők vissza. Egyrészt — bármennyire is változatlan maradt alapvonásaiban a politikai berendezkedés — a katonai kormányzás megszüntetése óhatatlanul elindított egy „lazulási” folyamatot. Emlékezetes, hogy hatalomra kerülése után nyolc évvel Ziaul Hak elnök január 1-től vezette be ismét a polgári irányítást; igaz, egyúttal számos óvintézkedéssel csökkentette a lépés súlyát. Megtartotta például magának a főparancsnoki címet, ő nevezi ki a miniszterelnököt, a kabinéit tagjait, a tartományi kormányzókat és a főtiszteket, ráadásul adott esetben bármikor újra a rendkívüli állapot bevezetése mellett dönthet. Mindezzel együtt kétségtelen, hogy a hadsereg visszatérése a kaszárnyákba valamelyest oldot- tabbá tette a belső viszonyokat — ha sokkal szabadabbá nem is. Hiszen a parlamenti erőviszonyok egyértelműen Ziaul Haknak kedveznek, a pártok működése -továbbra is akadályozott, s az alkotmányreform szintén a tábornok-elnök kívánalmai szerint lett kidolgozva. A lassú erjedést a közelmúltban egy másik, méltán vízválasztónak tekinthető fejlemény gyorsította fel: két • éves nyugat-európai tartózkodás után visszatért hazájába Benazir Bhutto. (Apjának, Zulfikar Ali Bhuttó- nak hatalmát Hak tábornok 1977-ben döntötte meg, majd két évvel később ki is végeztette elődjét.) Az egykori elnök lánya nem csupán családtagként, egy mártír- politikus utódaként szerepel, hanem maga is politikai babérokra pályázik. Célja, hogy az ellenzék legfőbb vezetője, s ezzel Hak közvetlen vetélytársa legyen, olyan személy, aki egyesíteni tudja a mindeddig meglehetősen szétforgácsoltán fellépő erőket. Manila! párhuzamok A jelek szerint erre minden esélye megvan. A Ka- rachiban háziőrizetben töltött öt esztendő, majd a száműzetés ideje, az elnökatya emléke jelentős presztízst biztosít számára. S ami még fontosabb: a lakosság tekintélyes részében a belső gazdasági és társadalmi gondok olyan serkentő erővel hatnak, amely szinte automatikusan Benazir híveinek táborát növeli. A polgári jogok biztosítása, demokratikus választások megrendezése — a Bhutto- lány e jelszavakkal tért haza áprilisban — kezdettől hatalmas visszhangot váltott ki. Sok megfigyelő épp ezért teszi fel a kérdést: meddig viselheti el az iszlamabadi vezetés az ellene irányuló nyílt támadásokat? A Fü- löp-szigetek figyelmeztető példáját, a sűrűn emlegetett manilai párhuzamokat ismerve nem tart-e Ziaul Hak attól, hogy Marcos után ő lehet a következő dominó, amelyik a népi megmozdulások egyre kiterjedtebb viharában előbb-utóbb felborul? S ha így értékeli, milyen ellenintézkedéseket tesz? Az elnök egyelőre fölényes nyilatkozatban utasította el Benazir, s a mögötte felsorakozó csoportok fő követelését: szó sem lehet a választások előbbre hozataláról — mondotta —, azokra csak a „normális időben”, 1989—1990 táján lehet számítani. Dzsunedzso miniszterelnök pedig célzatosan emlékeztetett rá, hogy Bhutto lányának azzal a feltétellel engedélyezték a hazatérést, ha tevékenységével nem sérti meg az állam törvényeit. Benazir azonban szemlátomást nem zavartatja magát: ismételten állást foglalt ugyan a hatalomváltás békés módszerei mellett, elutasítja tehát az erőszak hirdetését, de azt sem titkolja, hogy mindenképp folytatni kfvánja apja „befejezetlenül maradt küldetését”. Hak taktikája A békés eszközök hangsúlyozása korántsem véletlen. Benazir tisztában van vele, hogy az erőviszonyok (egyelőre) nem neki kedveznek, Benazir robbanás helyett inkább a nyomás fokozatos, „kézben tartott”, de állandó növelésére törekszik. Tudja, Hak és hívei abban reménykednek, hogy az ellenzék belharcai miatt nem tudja majd maga mögé felsorakoztatni a kormányellenes erőket. Bizonytalan persze, menynyire megalapozott a tábornokelnök taktikája, s nem haladták-e túl időközben az események ezt az értékelést. Ebben az esetben ugyanis könnyen meglehet, hogy Ali Bhutto lánya valóban ugyanazt a szerepet fogja betölteni, amit a- Fü- löp-szigeteken Corazon Aquino asszony vállalt. OiszeAUította: Majnár Jöttef
