Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

Éljen a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága! Lenin születésének 116. évfordulóján Szakszervezeti propagandistákat tüntettek ki Tegnap délután a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa iskoláján továbbképzést tar­tottak a szakszervezeti okta­tásokat vezető propagandis­ták részére. A továbbképzé­sen Szombath József, az MSZMP Politikai Főiskolá­jának tanára tartott előadást A szocializmus építésének korszakos kérdései a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusa tükré­ben címmel. Ezután a propagandisták napja alkalmából ünnepi megemlékezést tartott Tóth László, az SZMT titkára, majd SZOT Emléklappal tüntették ki a jól dolgozó propagandistákat. Kitünte­tésben részesült: Bagi Já- nosné, a Jász-Nagykun Ven­déglátó Vállalat áruforgal; mi előadója; Barcsik Ferenc, a szolnoki Dohányfermentá­ló Üzem technológiai vezető­je; dr. Dikó Lenke, a Heté- nyi Géza Kórház szakorvo­sa; Fehér Antal, a Tiszamen- ti Vegyiművek művezetője; Géléi Sándor, a Középtiszai Állami Gazdaság kunmada- rasi kerületének ágazatveze­tője; Hajdú József, a megyei ÁÉV üzemvezetője; Ju­hász Lajos, a Túrke- vei Autójavító Vállalat tűzvédelmi előadója; Miklós Pál, a Szolnoki Papírgyár energetikai gyáirrészlegének vezetője; Nagy Andrásné, a Szolnoki Városi Tanács Kommunális Üzemének sze­mélyzeti vezetője; Rónyai László, a Pannónia Szőnme- kikészítő Vállalat kunszent­mártoni gyáregysége mű­helyvezetője; dr. Sárkány Tibor, a Tigáz Szolnoki Üzemigazgatóságának osz­tályvezetője; Serfőző Béláné, a Szolnoki Áfész területi ügyvezetője; Szöllősi József, a Tisza Cipőgyár gyárvezető­je és Tóth László a szolnoki Mezőgép Vállalt törökszent­miklósi gyárának üzemve­zetője. Kunszentmártonban Megnyílt a politikai művelődés háza Tegnap, Lenin születésé­nek 116. évfordulója alkal­mából átadták Kunszent­mártonban a politikai műve­lődés házát. A megnyitón részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titká­ra, Karancsi Lajos, a kun­szentmártoni városi pártbi­zottság első titkára és. Lázi Béla, tanácselnök. A megyében elsőként nyi­tottak ilyen szerepkörű in­tézményt, amely a művelő­dés egy konkrét területén — a politikai művelődésben — nyújt új lehetőségeket. Ugyanakkor a ház nyitottsá­gát bizonyítja, hogy minden művelődési és társadalmi közösség számára működési helyet biztosít. Az épületben a politikai oktatás tanfolya­mai mellett a nyugdíjasok, a fiatalok, a Hazafias Nép­front és a Vöröskereszt klub­jai működnek. Az esztétikai nevelést és ízlésformálást szolgálja a filmklub és a kiállítóterem, s itt működik majd a pedagógiai társaság helyi csoportja is. Különbö­ző jellegű alkalmi rendezvé­nyek és kiscsoportos foglal­kozások számára is nyitott lesz a ház, hiszen a cél a Ti­szazug és a város művelődé­si lehetőségeinek bővítése. Kis üzem — nagy áruház íj« a Skála Szolnokon Kétszáztizein dol­goznak a Skála- Tiszavidék Áru­házban, mondja beszélgetésünk elején az áruház igazgatója, Tóth Aliz. A szám le­het, azoknak is feltűnően nagy, akik napjában bejárnak az áru­házba. Mikor ezt i említem, az alig jk egy éve kineve- " zett igazgató el­mosolyodik. Igaza van, a vásárló talán sose gondol ar­ra, hogy a pultokon, polco­kon rendnek kell lenni, hogy mennyi szeméttel, piszokkal kell zárásikor vagy nyitás előtt birkózni ott, ahová több ezren járnak naponta, ahol a polcokon, gondolákon so­rakozó áruk között rendet; lenséget is hagy maga után a vásárló. És természetes, hogy jó az áruház világí­tása, hogy fűtik is. Nem cse­kély segéd- és szakmunka az, alighanem parányi üzemnek is beillene, amely „csak” az áruházi rendet, tisztaságot biztosítja. Nos, a látható és láthatat­lan doLgozók nem panasz­kodhatnak az elmúlt eszten­dőre. Bár nehéz manapság a kereskedők dolga, a Skálá­ban 5 és fél milliós nyeresé­get értek el 1985-ben, a me­gyei átlag fölötti forgalmi dinamikával. Ebben az év­ben 550 milliós forgalmat megszűnt a méteráruk for­galmazása, helyén nagyobb választékban lakástextíliá­kat kínálnak. Sok más új kezdeményezés mellett a Skála-Coop divatcikkek, Skála-monopolcikkek bővülő kínálata várható. A profil- változtatások, a vásárlók ér­deklődésének megfelelően, egész évben folyamatosak lesznek. Sokszor mondogatjuk: Szolnokon nehéz szépen fel­öltöztetni több korosztályt, s köztük sajnos a gyermekeket is. Kevés a divatos, szép gyermekholmi, s míg tetőtől talpig felruházzuk egy-egy idényre a gyereket, futunk a pénzünkkel boltból ki, áru­házba ibe. A Skálánál észre­vették ezt. Június elsejétől gyermekruházati részleget nyitnak a konfekcióosztá­lyon. ahol 3—14 éves korig mindent ígérnek, ami gyer­mekeknek való. Kisszériás, nagyon divatos szoknyákat, gálják az áruházát, nem árt az élénkítés. Az igazgató szerint az se, — de ez már az áruházi sé­tánk nyomán ötlik föl — ha szaporítja szolgáltatásait a nagyáruház. Tavaly a cipő­javítást. a kulcsmásolást és a kés-ollóélezést vezették be, máig sikere van, csakúgy, mint a fülcimpalyukasztás­nak. Rövidesen a filmelőhí­vásnak örülhetnek a fotózás kedvelői, de erre az évre más újítás is várható. Egyéves a bizományi vál- Ikozásuk. Vámkezelt külföl­di és magyar műszaki ter­mékeket vesznek, eladnak az áruházban. Havonta több mint kétmillió ebből a for­galmuk, de a forgalmon túl is nagy az érdekeltségük: frissíteni tudják a választé­kot ezzel az újítással. terveznek, aminek egy tize­de kisboltjukon múlik (— a Pálffy János utcában a va­lamikori Vidia-üzletről van szó). A forgalmat nemcsak ter­vezni szokták — tesznek is érte, hogy sikerüljön. Ma­napság talán minden eddi­ginél többet, hisz a vásárló egyre jobban megválogatja, hová megy be, s miért ad pénzt. Példa erre a Skála méterosztályának sorsa. Egy­re kevesebb vásárló kereste a méterárut, s egyre többen a lakástextilt, a lakásfelsze­blézeréket. kosztümöket, nadrágokat. Tanultak a kül­földi áruházaktól: gyermek- játék is található majd egy helyen. Például a kislányok­nak máris ígérik a babaru- ha-varrodakészletet. A kis szériák iránti érdeklődés kü­lönben a bakfis-, női és fér- firuházatban is tapasztalha­tó, ezért a Skálának egyre több termelő vállalattal, szö­vetkezettel van üzleti kap­csolata. Az évek során így erőteljesen megnőtt a szállí­tók száma, s bár a nagyke­reskedelmi vállalatok to­Aki járja az áruházat,, fel­tűnhet, hogy sok a Skálában a fiatal dolgozó. A kereske­delemben mindenütt, itt is sok a fiatal nő. Nehézségeik is vannak emiatt, csakúgy, mint máshol: a friss szak­munkások családalapítási gondok előtt is állnak. Nem biztos, hogy hűségesek ma­radnak a szakmához, hiszen a kereskedelemben szerény a dolgozók jövedelme. A Skála Tiszavidék Áruházban a ta­valyi átlagkereset az el­adóknál 52 ezer forint volt. Ehhez az átlaghoz jó tudni, hogy több osztályon jövede- lemérdekeltségi rendszerben dolgoznak. relési árukat. Az eredmény: vábhra is alapvetően kiszol­—sj— II szalag diktálja az ütemet Az utóbbi időben több nyilvános fórumon is el­hangzott, hogy az ország tel­jes munkaidőalapjának egy­ötöde megy veszendőbe kü­lönböző okok miatt. Ez egy­millió ember teljes évi munkaidejét jelenti. Sőt van­nak ennél még pesszimistább becslések is, amelyek, ha az előbbi számot átlagértéknek vesszük, akkor egyes terüle­teken bizonyosan igazok is. Éppen ezért előtérbe került a munkafegyelem kérdése, az okok. magyarázatok keresé­se. Nem először fordul ez elő a magyar gazdaságban. Az ötvenes évék első éveiben, a túlfeszített első ötéves terv idején kezdtek a munkafe­gyelem szigorítása érdekében kampányba. Űiabb követte a hatvanas évek közepén, amikorra megfogyatkoztak az extenzív növekedés tar­A Jászberényi Hűtőgép­gyárban a munkaidőkihasz­nálást ennél lényegesen jobb­nak tartja Szalay Géza gaz­dasági igazgató. Az elmúlt években számos intézkedést hoztak ennek érdekében. To­vábbfejlesztették az érde­keltségi rendszerüket, szigo­rították a termelésben a technológiai fegyelmet, az ellenőrzést, a számonkérést. Tisztában vannak azzal, hogy a népgazdaság kedvezőtlen hatásai alól nem vonhatják ki magukat. Őket is sújtja a fejlesztési források szűkülé­se, a szerződéses fegyelem lazulása, a munkaerőgondok, anyagellátási nehézségek. — Ennek ellenére senkit nem ment fel a külső körül­mény a selejtgyártás, az ita­lozás, a munka- és technoló­giai fegyelem megsértése alól — jelenti ki egyértelműen Szalay Géza. — Testreszabott feladatokat adunk vezető­A laikusként feltett kér­désemre, hogy hány óra a 40 óra? — választ nem ka­pok. — Sokkal bonyolultabb ez annál — magyarázza Csillik Sándor személyzeti és szoci­ális igazgató —, minthogy egy számmal elintézhetnénk a választ. A munkafegyelem­hez először is rend kell, vál­lalati szinten csakúgy, mint a népgazdaságban. A Hűtő­gépgyár ezen a téren fon'.es lépéseket tett a hulladék- hasznosítástól a gyáregysé­gek önállósításáig, a műsza­ki technikai fejlesztésektől a bérfejlesztésig. Eredményeket értek is el. tozékai. Hasonló jelenség játszódik le néhány éve a termelékenység, hatékonyság elmaradása miatt. Egyszer a szigortól, majd az anyagi ér­dekeltség megteremtésétől, azután a technikai színvonal emelésétől és a szervezettség fokozásától vártak ered­ményt. A 44 órás munkaheteket 40 órások váltották fel, vagyis a korábbi 9,9 milliárdról évenként 9,1-re csökkent a főmunkaidőben eltöltött órák száma. Ezzel szemben a mel- lékmunkaidő aránya meg­nőtt. összességében tehát többet dolgozunk, hajszol- tabbá vált az életünk és mégsem tudunk minden ötö­dik ember munkájával el­számolni. Veszélyesen ketté vált a munkában és a mun­kahelyen eltöltött idő. nek, beosztottnak és a telje­sítésükről egyedül az ered­mény beszél, ez határozza meg a mozgóbért is. A mun­kafegyelem egyébként nem elsősorban pénzkérdés, ha­nem a munkafeltételek meg­teremtésétől, a következetes, teljesítmény szerinti értéke­léstől, jó ösztönzőrendszertől függ. Nagyon fontos, hogy a dolgozók azonosuljanak a vállalat érdekeivel. ezért minden szinten erősítjük a vállalkozói felfogást. Emel­lett szigorítjuk az alkohol­fogyasztás ellenőrzését, és a nvár folyamién új munka­idő nyilvántartórendszert léptetünk életbe. Mágnes­csíkos kártya segítségével számítógép jegyzi majd az érkezést, távozást, a hivata­los és magánügyben történő távollétet. Ez a későbbiek­ben. korlátozott módon lehe­tőséget ad a rugalmas mun­kaidő bevezetésére is. de ezzel még nem elégedet­tek. A múlt évben a terme­lésből kiesett napok száma valamivel növekedett. — fő­leg a betegségek miatt. A hivatali és magánügyben, valamint az igazolatlanul tá­vollévők aránya azonban alig változott. A munkaügyi osztály a megállapított mun­kaidőalap segítségével a ter­melési veszteségeket, túltel­jesítéséket túlórákat a ko­rábbi évek statisztikáit fi­gyelembe véve bonyolult szá­mításokat végez az éves terv teljesítésének lehetősé­geiről. A munkaidő kihasz­nálásáról azonban nyilvántar­tást nem vezetnek. Legtöbbet arról a termelő üzemekben tudnak. -­Nem sokkal fél kettő után lépek az abszorpciós hűtő- szekrény üzembe. A szalag áll. Mindenki matat valamit, többen takarítani kezdenek. Darák Istvánná hűtőszekré­nyek törölgetése közben el­mondja, hogy most valami­vel korábban álltak le, de neki még van dolga a csoma­golószalag álló gépein. Egyébként 6 órakor megszó­lal a duda, és azután csak 8 óra előtt negyedórára. 10 órakor és délben pedig 10 percre áll meg a szalag. Ép­pen elég a tempó. Szeretni Sándor üzemvezető mégsem elégedett. PerookbOI műszakok — Hat óra helyett 5—10 perccel ésőbb indul a mun­ka az előkészítés hiányossá­gai, egy-két személy késése miatt, — mondja Szeremd Sándor. Az anyaghiányból, gépmeghibásodásból, apró figyelmetlenségből eredő ál­lásidő az utóbbi időben ugyan sokat csökkent, de még így is 350 órát, összesen mintegy másfél műszakot áll egy szalag évenként. Problémánk van olykor a gyáregységek közötti együtt­működéssel, a belső szállítás­sal. Éppen ezért sokat vá­rok a hamarosan berendez­kedő üzemi ütemraktártól, amelyben számítógép segít­ségével 1—2 napi készletet tartunk. Megbízhatóbb anyagellátás mellett na­gyobb gondot fordíthatunk — változó munkakezdéssel — a műszakok előkészítésére is. A szalagon dolgozó asszo­nyok szerint szigorú a tem­pó, 2 óránként kevés a 10 perc. Igaz. a havi 4 és fél— 5 ezer forintos keresettel nem elégedetlenek. Két óra­kor hirtelen sor támad a je­lenléti kártyák előtt. Sűrűn kattog a bélyegzőóra, majd sietős léptekkel távoznak az üzemből az első műszak dol­gozói. A műszakváltásra fel- bolydult gyár utcáin a for­galom hamar elül. Az üze­mekben ismét kézről-kézre járnak a hűtőszekrények, az épületek, üzemcsarnokok kö­zött azonban mindig látni köpenyben, olajos ruhában látszólag céltalanul bolyon­gó gyalogosokat és targoncá­kat. Munkaidejüket hogyan használják ki. azt csak ők tudják, mindenesetre a mun­kájuk eredményessége is a szalagon mérhető. (Folytatjuk) Lukácsi Pál 4 külső körülmény nsm mentesít Rend legyen mindenhol Megkezdte a termelést a TSZKER berettyóújfalui központjában berendezett műanyagzsák-készítő üzem. Évente 1000—2000 tonna különböző méretű és rendel­tetésű, öt-ötven kilogrammos súlyt elbíró műanyagzsákot gyártanak. A műanyag- üzemben évente mintegy ötmillió méter különböző méretű dréncsövet is gyárta­nak, továbbá a betakarításhoz nélkülözhetetlen bálazsineget is itt készítik. Az idén mintegy 260 millió forint értékben gyártanak mezőgazdasági műanyagtermé­keket. (MTI fotó; Oláh Tibor felvétele — KS) Hány óra a negyven őrs 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom