Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-24 / 96. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 24. IA tudomány világa ] Kemizálós és vegyipar ünyagátalakítás a termelésben Növényeknek aszpirint? A virágkedvelők régóta tudják, hogy az aszpirin (acetilszalicilsav) oldatával valamelyest lassítható a virágcsokrok hervadása. A növények számára az aszpirin nem merőben idegen anyag, hiszen szinte minden növényfajban előfordul a szalicilsav, az aszpirin hatóanyaga. Újabb kutatások szerint a szalicilsav és származékai segítik a virágképzést. A békalencséről kimutatták, hogy aszpirin hatására nemcsak virágozni kezd, hanem az úszólevelei is nagyobbá és zöldebbé válnak. A szalicil- sav és a hozzá hasonló fenolsavak növelik a növényeknek a vírusokkal szembeni ellenállóképességét, s hatnak a vízháztartásukra is. Mexikói kísérletek pedig azt mutatták, hoigy az aszpirinnel kezelt növények gázcserenyílásai bezárulnak, ezáltal kevesebb vízgőzt adnak le a környezetnek, és szárazság idején lassabban hervadnak. Az aszpirinnal permetezett babnak és kukoricának fokozódik a szárazságtűrése. II magas vérnyomás Kínában ° Sokáig úgy vélték: Kínában ritka a magasvérnyomás- betegség. Ám kitűnt, hogy az utóbbi húsz évben a betegek száma rohamosan növekedett. Bár némely mező- gazdasági területen a lakosságnak csak 2—3 százaléka betegszik meg benne, Sanghajban és Pekingben minden tizedik embernek magas vérnyomása van — s ez az arány már megközelíti az Egyesült Államok lakosaiét. A szív- és érrendszeri betegségek ellen tíz évvel ezelőtt indított országos szűrési és gvógyszerelési kampánynak kedvező eredményei mutatkoznak. Többféle hálózatról Villanymozdonnval országhatárokon át Műanyagból gyorsabb, olcsóbb összetalálkoztak — , de a vezetékeket, minthogy bennük másféle áram folyik, nem lehetett összekapcsolni. Az egységesítésre ma már nincs is remény: egy ország meglevő villamos rendszerét más rendszerűre átalakítani olyan költséges lenne, amelyet ma már senki sem vállal. A különböző áramrendszerek között a határállomások teremtenek hidat, ezeket sok helyen alkalmassá tették rá, hogy a szomszédos ország más áram- rendszerrel működő villany- moedonyai bejárhassanak, így alakították ki például a hegyeshalmi vasútállomást is: oda bejárhatnak a 16 2/3 herzes, 15 kilovoltos váltó- áramosra tervezett osztrák és az 50 herzes, 25 kilovoltos villamos energiával táplált magyar mozdonyok egyaránt. A megoldás az, hogy egyes vágányok felsővezetékét a magyar, más vágányokét az osztrák hálózatról táplálják. Egyes vágányokon mindlkélt ország mozdonyai átmehetnek, mert ezek felső- vezetékére mindkét áram- rendszer rákapcsolható. Ezzel a megoldással azonban nem iktatható ki a mozdony- csere. Mivel a nemzeti villanyvontatási rendszerek nem egységesíthetek, csak egyetlen megoldás marad: olyan villanymozdonyokat kell építeni, amelyeket többféle hálózatról is táplálhatnak. Az első ilyen mozdonyok a hetvenes évek derekán készültek el, azóta pedig több típust kifejlesztettek. Vannak két, három és négy áramrendszerről is táplálható villanymozdonyok is. Négy áramrendszerre készült például a Német Szövetségi Vasút 184 típusjelű mozdonya. Ezek a mozdonyok az NSZK- ban és a vele határos országok villamosított vonalain is közlekedhetnek. Hazánk aránylag szerencsés helyzetben van, mert a román és jugoszláv villamos vontatási rendszer megegyezik a miénkkel, és részben a csehszlovák vasutakon is ilyen a rendszer (Csehszlovákiában kétféle áramrendszer van.) Ausztriába csak akkor tudnának a magyar villanymozdonyok átmenni, ha azok két áramrendszerűek lennének. A kémiai termelési módszerek ma már áthatják a legkülönbözőbb iparágak termelési folyamatait, mint például a vas- és színesfém- kohászatot, a textilipart, a mezőgazdaságot, a kőolajfeldolgozó ipart, stb. Ezt a folyamatot. vagyis a vegyipari folyamatok mlind szélesebb körű bevezetését a különböző termelési ágakba, valamint a korszerű vegyi termékeknek a gazdaság minden ágában való alkalmazását nevezzük kemizálás- nak. A kérnizálás gazdasági hatékonysága azonban akkor érvényesül teljes mértékben ha a népgazdaság fejlett vegyiparral rendelkezik. A kemizálás és a vegyipar fejlesztése tehát kölcsönhatásban állnak egymással. A kemizálás akkor nyújtja a maximális gazdasági hatékonyságot, ha az általános műszaki kultúra színvonala biztosítja a vegyi termékek szakszerű felhasználását, és ha a vegyipar fejlesztése — a nemzetközi munkamegosztás adta lehetőségeket figyelembe véve — lépést tart a vegyi termékek egyre növekvő lehetőségével. A vegyipar az egyetlen iparág, ahol a termelési folyamatokban anyagátalakítást hajtunk végre. A holt természet ezáltal utánozza az élőt. és mindkettő beláthatatlan változatossággal 100 elemből (amely közül meny- nyiségileg mindössze 10 jelentős) a legkülönfélébb ösz- szetételben és változatban végtelen sok vegyületet alkot. Ebben különbözik a vegyipar az összes többi Háromszoros élettartam Természetesnek tartjuk, hogy ugyanabban a vasúti kocsiban ülve akár több országon is keresztülutazhatunk. Az a körülmény, hogy a határállomásokon nem kell átszállnunk, sok-sok kényelmetlenségtől megkímél bennünket, s még időt is nyerünk. Mindez annak köszönhető, hogy az európai vasúti vágányok egységes rendszert alkotnak. Ha a határ- állomáson a szerelvény vil_ Lanymozdonyát sem kell kicserélni, tovább rövidül az utazási idő, a vasúttársaságok pedig jobban kihasználhatják nagy értékű mozdonyaikat. Ehhez azonban — noha Európában a villamosított vasútvonalak töb- bé-kevésbé összefüggő hálózatot alkotnak, s a nemzetközi vonatok nagy része ezeken a vonalakon közlekedik — többnyire sajátos, több áramrendszerről is táplálható villanymozdonyokra van szükség. A második világháború után szinte minden ország gyors ütemben villamosította a nagyobb forgalmú vonalait. A villamosított vonalak a határállomásokon iparágtól. Ezért azután a vegyipar az emberi tudomány által lehetővé tett módon olyan anyagokat szintetizál, amelyek természetes anyagokat pótolnak, vagy annál előnyösebb tulajdon- ságúak. A műszaki-gazdasági háttér másik tényezője a vegyipari berendezések nagyarányú fejlődése. A kohászat, az automatizálás, és a számítógépes irányítás tette lehetővé a vegyiparban a termelő berendezések kapacitásának ugrásszerű fejlődését. Az iparban a kemizálás hatékonysága elsősorban a szintetikus szerkezeti anyagok felhasználásával jelentkezik. A vegyipar által előállított szerkezeti anyagok, a szintetikus kaucsukok, a műanyagok, a szintetikus szálak sok esetben jobbak és olcsóbbak a természetes anyagoknál. Felhasználásuk növeli a munka termelékenységét. Általában kisebb fajlagos beruházási és termelési költségekkel és kisebb élőmunka igénybevételével állíthatók elő, mint a hozzájuk hasonló természetes anyagok. Az élőmunka-megtakarítás egyaránt jelentkezhet a gyártás és a felhasználás területén. Egy fogaskerék elkészítése például fröccsöntéssel 6—8-szor kevesebb időt igényel, mintha fémből, forgácsolással készítenék. Egy hűtőszekrény belső kamrája zománcozott acéllemezből 23 művelettel készül, ütésálló polisztirol lemezből pedig 7 művelettel. Képünkön egy vegyipari üzem látható. Nagy előnye, hogy nem kell hozzá csarnok. (KS). nak. A hosszú életű fénycsöveket 20, 30, és 65 wattos változatban gyártják. A szabadalmazott fénycsövek fel- használását főként olyan világítóberendezésekbe ajánlják, amelyekben a fénycsövet csak jelentős idő- és munkaráfordítással lehet kicserélni. Fulton Nautilusa Testsúlyának megfelelő mennyiségű táplálék A sáskafelhők rejtélyei Képünkön az NSZK-beli vasút négy rendsze rű villanymozdonya látható A Svédországban forgalomba hozott újfajta fénycsövek élettartama háromszorosa (30 ezer üzemóra) a hagyományos fénycsövekének. Ez egyrészt a katód jobb emissziós teljesítményének köszönhető, másrészt annak, hogy a fénycsőben nagy tisztaságú gáztöltést alkalmazAz első tengeralattjáró meghajtását mutatja képünk: fenn vitorlák, lenn pedig propeller hajtotta meg A történelmi idők során számos nagy mezőgazdasági katasztrófát okoztak a rovarok, de a legnagyobb pusztítást kétségtelen egy-egy sásika járás hagyta maga után. A vándorsáskák időnként gigantikus felhőkbe tömörülve repülnek, és pusztító útjukon országrészeket tarolnak le. Amikor egy-egy sáskafelhő a földre ereszkedik, egy négyzetkilométeren 3'5—70 millió rovar nyüzsög (1 négyzetméterre 35—70 darab jut.) Egy kifejlett sáska tömege 2 gramm, és naponta legalább a saját tömegével azonos mennyiségű táplálékot vesz fel. Ez azt jelenti, hogy egy 1000 négyzetkilométeres területén napi 80 000 tonna növény pusztul el, legyen az gabona, állati ta- kormány, gyümölcsfa, gyapot vagy bármi, —- a sáskák nem válogatnak, letarolnak mindent. A sáskahad éjjel a földön pihen. Napkelte után indulnak pusztító útjukra. Napi teljesítményük a levegőben néhány kilométerről 100 kilométerig (a széltől függően is) változik. Máig rejtély, hogy mitől és mikor alakulnak ki a hatalmas sáskarajok. A legtöbben azt a nézetet vallják, hogv a közönségesen Afrika félsivatagos völgyeiben élő sáskák egy-egy évben, mikor a körülmények különösen kedvezőek szaporodásukhoz. óriási számban jelennek meg. A nagy egyedSáskafelhő egy Szomáliái repülőtér felett sűrűség hatására a kifejlett rovarok külleme is megváltozik, kialakul a jellegzetes vándorsáska. Bizonyos, hogy inváziójukban közrejátszanak az időjárási tényezők, szaporodásukat például elősegíti a csapadékos időjárás. A kedvező szél lökést ad startjukhoz, de a hirtelen megváltozott szélirány éppúgy meg is állíthatja inváziójukat. A sáskáknak sok faja él a földön, ezek közül különösen kettő jelent veszélyt a környezetét és táplálékát féltő embernek. Az egyik Afrika nyugati részén él. a másik, a közönséges vándorsáska a kontinens északi és keleti részén. Az utóbbiról már a biblia is említést tesz, amikor a nyolcadik egyiptomi csapásról ír. Az ember ma már nem nézi ölbe tett kézzel a sáskák szaporodását'; az ellenük való védekezést a FAO szervezi. A szakmai irányítást két centrum végzi, az egyik Nairobiban, a másik Londonban székel. Rádiólokátorral mérik be a vonuló sáskarajokat, de mesterséges holdakat is felhasználnak a sáskaveszélyes zónák felkutatására. A védekezés fő eszköze természetesen a vegyszer, amit gépkocsiról, helikopterről, repülőgépről szórnak ki, lehetőleg megelőzve az invázió kibontakozását. Kevésbé ismert, hogy a gőzhajó feltalálója, Robert Fulton (1765—1815) amerikai mérnök tengeralattjárót is szerkesztett. Elgondolását Amerikában nem értették meg. ezért Európába jött és találmányát az akkor Angliával hadakozó franciáknak ajánlotta fel. A direktórium támogatta is a tervét, mert a tengeralattjárót titkos fegyverül kívánták Angliával szemben felhasználni. A bombateherrel megrakott Nautilust 185 évvel ezelőtt 1801-ben Le Havre kikötőjében próbálták ki. A naszád tudott mozogni víz felett és víz alatt egyaránt: a vitorla víz feletti meghajtására szolgált, a víz alatti mozgást az emberi izom által meghajtott propeller segítette elő. Merülése 7 méter volt. A próba alatt 4 óráig tartózkodott a víz alatt, ezután azonban a parti sziklákhoz csapódott, szétzúzódott és alkalmazását a franciák elutasították. Feljegyezték. hogy Fulton ezután az ellenséges angoloknak ajánlotta fel a Nautilust, de ők is elutasították. Fulton tengeralattjárója egy példányát ma a Müncheni Deutsches Museumban őrzik. Technikatörténeti érdekességek
