Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 24. IA tudomány világa ] Kemizálós és vegyipar ünyagátalakítás a termelésben Növényeknek aszpirint? A virágkedvelők régóta tudják, hogy az aszpirin (acetilszalicilsav) oldatával valamelyest lassítható a vi­rágcsokrok hervadása. A nö­vények számára az aszpirin nem merőben idegen anyag, hiszen szinte minden nö­vényfajban előfordul a sza­licilsav, az aszpirin ható­anyaga. Újabb kutatások szerint a szalicilsav és származékai se­gítik a virágképzést. A bé­kalencséről kimutatták, hogy aszpirin hatására nemcsak virágozni kezd, hanem az úszólevelei is nagyobbá és zöldebbé válnak. A szalicil- sav és a hozzá hasonló fe­nolsavak növelik a növé­nyeknek a vírusokkal szem­beni ellenállóképességét, s hatnak a vízháztartásukra is. Mexikói kísérletek pedig azt mutatták, hoigy az aszpirin­nel kezelt növények gázcse­renyílásai bezárulnak, ezál­tal kevesebb vízgőzt adnak le a környezetnek, és száraz­ság idején lassabban her­vadnak. Az aszpirinnal per­metezett babnak és kukori­cának fokozódik a szárazság­tűrése. II magas vérnyomás Kínában ° Sokáig úgy vélték: Kíná­ban ritka a magasvérnyomás- betegség. Ám kitűnt, hogy az utóbbi húsz évben a bete­gek száma rohamosan nö­vekedett. Bár némely mező- gazdasági területen a lakos­ságnak csak 2—3 százaléka betegszik meg benne, Sang­hajban és Pekingben minden tizedik embernek magas vér­nyomása van — s ez az arány már megközelíti az Egyesült Államok lakosaiét. A szív- és érrendszeri be­tegségek ellen tíz évvel ez­előtt indított országos szűré­si és gvógyszerelési kam­pánynak kedvező eredményei mutatkoznak. Többféle hálózatról Villanymozdonnval országhatárokon át Műanyagból gyorsabb, olcsóbb összetalálkoztak — , de a veze­tékeket, minthogy bennük másféle áram folyik, nem lehetett összekapcsolni. Az egységesítésre ma már nincs is remény: egy ország meg­levő villamos rendsze­rét más rendszerűre átalakí­tani olyan költséges lenne, amelyet ma már senki sem vállal. A különböző áram­rendszerek között a határál­lomások teremtenek hidat, ezeket sok helyen alkalmas­sá tették rá, hogy a szom­szédos ország más áram- rendszerrel működő villany- moedonyai bejárhassanak, így alakították ki például a hegyeshalmi vasútállomást is: oda bejárhatnak a 16 2/3 herzes, 15 kilovoltos váltó- áramosra tervezett osztrák és az 50 herzes, 25 kilovol­tos villamos energiával táp­lált magyar mozdonyok egy­aránt. A megoldás az, hogy egyes vágányok felsővezeté­két a magyar, más vágányo­két az osztrák hálózatról táplálják. Egyes vágányokon mindlkélt ország mozdonyai átmehetnek, mert ezek felső- vezetékére mindkét áram- rendszer rákapcsolható. Ez­zel a megoldással azonban nem iktatható ki a mozdony- csere. Mivel a nemzeti villany­vontatási rendszerek nem egységesíthetek, csak egyet­len megoldás marad: olyan villanymozdonyokat kell épí­teni, amelyeket többféle há­lózatról is táplálhatnak. Az első ilyen mozdonyok a het­venes évek derekán készül­tek el, azóta pedig több tí­pust kifejlesztettek. Vannak két, három és négy áram­rendszerről is táplálható vil­lanymozdonyok is. Négy áramrendszerre készült pél­dául a Német Szövetségi Va­sút 184 típusjelű mozdonya. Ezek a mozdonyok az NSZK- ban és a vele határos orszá­gok villamosított vonalain is közlekedhetnek. Hazánk aránylag szerencsés helyzet­ben van, mert a román és jugoszláv villamos vontatá­si rendszer megegyezik a miénkkel, és részben a cseh­szlovák vasutakon is ilyen a rendszer (Csehszlovákiá­ban kétféle áramrendszer van.) Ausztriába csak akkor tudnának a magyar villany­mozdonyok átmenni, ha azok két áramrendszerűek lenné­nek. A kémiai termelési mód­szerek ma már áthatják a legkülönbözőbb iparágak termelési folyamatait, mint például a vas- és színesfém- kohászatot, a textilipart, a mezőgazdaságot, a kőolajfel­dolgozó ipart, stb. Ezt a fo­lyamatot. vagyis a vegyipari folyamatok mlind szélesebb körű bevezetését a különbö­ző termelési ágakba, vala­mint a korszerű vegyi ter­mékeknek a gazdaság min­den ágában való alkalma­zását nevezzük kemizálás- nak. A kérnizálás gazdasági hatékonysága azonban akkor érvényesül teljes mértékben ha a népgazdaság fejlett vegyiparral rendelkezik. A kemizálás és a vegyipar fej­lesztése tehát kölcsönhatás­ban állnak egymással. A ke­mizálás akkor nyújtja a ma­ximális gazdasági hatékony­ságot, ha az általános mű­szaki kultúra színvonala biz­tosítja a vegyi termékek szakszerű felhasználását, és ha a vegyipar fejlesztése — a nemzetközi munkamegosz­tás adta lehetőségeket figye­lembe véve — lépést tart a vegyi termékek egyre növek­vő lehetőségével. A vegyipar az egyetlen iparág, ahol a termelési fo­lyamatokban anyagátalakí­tást hajtunk végre. A holt természet ezáltal utánozza az élőt. és mindkettő belátha­tatlan változatossággal 100 elemből (amely közül meny- nyiségileg mindössze 10 je­lentős) a legkülönfélébb ösz- szetételben és változatban végtelen sok vegyületet al­kot. Ebben különbözik a vegyipar az összes többi Háromszoros élettartam Természetesnek tartjuk, hogy ugyanabban a vasúti kocsiban ülve akár több or­szágon is keresztülutazha­tunk. Az a körülmény, hogy a határállomásokon nem kell átszállnunk, sok-sok kényel­metlenségtől megkímél ben­nünket, s még időt is nye­rünk. Mindez annak köszön­hető, hogy az európai vasúti vágányok egységes rend­szert alkotnak. Ha a határ- állomáson a szerelvény vil_ Lanymozdonyát sem kell ki­cserélni, tovább rövidül az utazási idő, a vasúttársasá­gok pedig jobban kihasznál­hatják nagy értékű moz­donyaikat. Ehhez azonban — noha Európában a villa­mosított vasútvonalak töb- bé-kevésbé összefüggő háló­zatot alkotnak, s a nemzet­közi vonatok nagy része eze­ken a vonalakon közle­kedik — többnyire sajátos, több áramrendszerről is táp­lálható villanymozdonyokra van szükség. A második világháború után szinte minden ország gyors ütemben villamosítot­ta a nagyobb forgalmú vo­nalait. A villamosított vo­nalak a határállomásokon iparágtól. Ezért azután a vegyipar az emberi tudo­mány által lehetővé tett mó­don olyan anyagokat szinte­tizál, amelyek természetes anyagokat pótolnak, vagy annál előnyösebb tulajdon- ságúak. A műszaki-gazdasági hát­tér másik tényezője a vegy­ipari berendezések nagyará­nyú fejlődése. A kohászat, az automatizálás, és a számító­gépes irányítás tette lehető­vé a vegyiparban a terme­lő berendezések kapacitásá­nak ugrásszerű fejlődését. Az iparban a kemizálás hatékonysága elsősorban a szintetikus szerkezeti anya­gok felhasználásával jelent­kezik. A vegyipar által elő­állított szerkezeti anyagok, a szintetikus kaucsukok, a mű­anyagok, a szintetikus szálak sok esetben jobbak és ol­csóbbak a természetes anya­goknál. Felhasználásuk nö­veli a munka termelékenysé­gét. Általában kisebb fajla­gos beruházási és termelési költségekkel és kisebb élő­munka igénybevételével ál­líthatók elő, mint a hozzá­juk hasonló természetes anyagok. Az élőmunka-meg­takarítás egyaránt jelentkez­het a gyártás és a felhaszná­lás területén. Egy fogaskerék elkészítése például fröccs­öntéssel 6—8-szor kevesebb időt igényel, mintha fémből, forgácsolással készítenék. Egy hűtőszekrény belső kam­rája zománcozott acéllemez­ből 23 művelettel készül, ütésálló polisztirol lemezből pedig 7 művelettel. Képünkön egy vegyipari üzem látható. Nagy előnye, hogy nem kell hozzá csar­nok. (KS). nak. A hosszú életű fénycsö­veket 20, 30, és 65 wattos változatban gyártják. A sza­badalmazott fénycsövek fel- használását főként olyan vi­lágítóberendezésekbe ajánl­ják, amelyekben a fénycsö­vet csak jelentős idő- és munkaráfordítással lehet ki­cserélni. Fulton Nautilusa Testsúlyának megfelelő mennyiségű táplálék A sáskafelhők rejtélyei Képünkön az NSZK-beli vasút négy rendsze rű villanymozdonya látható A Svédországban forga­lomba hozott újfajta fény­csövek élettartama három­szorosa (30 ezer üzemóra) a hagyományos fénycsöveké­nek. Ez egyrészt a katód jobb emissziós teljesítményének köszönhető, másrészt annak, hogy a fénycsőben nagy tisz­taságú gáztöltést alkalmaz­Az első tengeralattjáró meghajtását mutatja képünk: fenn vitorlák, lenn pedig propeller hajtotta meg A történelmi idők során számos nagy mezőgazdasági katasztrófát okoztak a rova­rok, de a legnagyobb pusz­títást kétségtelen egy-egy sásika járás hagyta maga után. A vándorsáskák időn­ként gigantikus felhőkbe tö­mörülve repülnek, és pusztí­tó útjukon országrészeket tarolnak le. Amikor egy-egy sáskafelhő a földre eresz­kedik, egy négyzet­kilométeren 3'5—70 mil­lió rovar nyüzsög (1 négyzetméterre 35—70 da­rab jut.) Egy kifejlett sáska tömege 2 gramm, és naponta legalább a saját tömegével azonos mennyiségű táplálé­kot vesz fel. Ez azt jelenti, hogy egy 1000 négyzetkilo­méteres területén napi 80 000 tonna növény pusztul el, le­gyen az gabona, állati ta- kormány, gyümölcsfa, gya­pot vagy bármi, —- a sáskák nem válogatnak, letarolnak mindent. A sáskahad éjjel a földön pihen. Napkelte után indul­nak pusztító útjukra. Napi teljesítményük a levegőben néhány kilométerről 100 ki­lométerig (a széltől függően is) változik. Máig rejtély, hogy mitől és mikor alakulnak ki a ha­talmas sáskarajok. A leg­többen azt a nézetet vall­ják, hogv a közönségesen Afrika félsivatagos völgyei­ben élő sáskák egy-egy évben, mikor a körülmények különö­sen kedvezőek szaporodá­sukhoz. óriási számban je­lennek meg. A nagy egyed­Sáskafelhő egy Szomáliái repülőtér felett sűrűség hatására a kifejlett rovarok külleme is megvál­tozik, kialakul a jellegzetes vándorsáska. Bizonyos, hogy inváziójukban közrejátsza­nak az időjárási tényezők, szaporodásukat például elő­segíti a csapadékos időjá­rás. A kedvező szél lökést ad startjukhoz, de a hirte­len megváltozott szélirány éppúgy meg is állíthatja in­váziójukat. A sáskáknak sok faja él a földön, ezek közül külö­nösen kettő jelent veszélyt a környezetét és táplálékát féltő embernek. Az egyik Af­rika nyugati részén él. a má­sik, a közönséges vándorsáska a kontinens északi és keleti részén. Az utóbbiról már a biblia is említést tesz, ami­kor a nyolcadik egyiptomi csapásról ír. Az ember ma már nem né­zi ölbe tett kézzel a sáskák szaporodását'; az ellenük va­ló védekezést a FAO szer­vezi. A szakmai irányítást két centrum végzi, az egyik Nairobiban, a másik Lon­donban székel. Rádióloká­torral mérik be a vonuló sáskarajokat, de mesterséges holdakat is felhasználnak a sáskaveszélyes zónák felku­tatására. A védekezés fő eszköze természetesen a vegyszer, amit gépkocsiról, helikopterről, repülőgépről szórnak ki, lehetőleg meg­előzve az invázió kibonta­kozását. Kevésbé ismert, hogy a gőzhajó feltalálója, Robert Fulton (1765—1815) amerikai mérnök tengeralattjárót is szerkesztett. Elgondolását Amerikában nem értették meg. ezért Európába jött és találmányát az akkor Angli­ával hadakozó franciáknak ajánlotta fel. A direktórium támogatta is a tervét, mert a tengeralattjárót titkos fegy­verül kívánták Angliával szemben felhasználni. A bombateherrel megrakott Nautilust 185 évvel ez­előtt 1801-ben Le Havre ki­kötőjében próbálták ki. A naszád tudott mozogni víz felett és víz alatt egyaránt: a vitorla víz feletti meghaj­tására szolgált, a víz alatti mozgást az emberi izom ál­tal meghajtott propeller se­gítette elő. Merülése 7 méter volt. A próba alatt 4 óráig tartózkodott a víz alatt, ez­után azonban a parti szik­lákhoz csapódott, szétzúzó­dott és alkalmazását a fran­ciák elutasították. Feljegyez­ték. hogy Fulton ezután az ellenséges angoloknak aján­lotta fel a Nautilust, de ők is elutasították. Fulton tengeralattjárója egy példá­nyát ma a Müncheni De­utsches Museumban őrzik. Technikatörténeti érdekességek

Next

/
Oldalképek
Tartalom