Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

Előre az 1986. évi terv sikeres végrehajtásáért! A Ganz Danubius Balatonfüredi Hajógyá­rában mintegy 600 millió forint értékű termék gyártását tervezik. Ebből 520 mil­lióra már megkötött szerződésük van. Svéd megrendelésre 700 tonnás úszókikö­tőt, Csehszlovákia részére uszályt, Szov­jetuniónak úszódarut, a BKV megrende­lésére személyszállító hajót, NSZK meg­rendelésre pedig földmunkagépek mar­kolókanalait gyártják. A képen: 16 ton­nás szekciós úszódaruk elemeit állítják össze a sólya-téren. Az idén 10 db készül szovjet megrendelésre. (MTI Fotó — Arany Gábor felvételei — KS) Ne szalmaláng legyen! Az adatok ma már nem­csak a szakemberek köré­ben ismertek: három kilo­gramm szalma vagy kuko­ricaszár fűtőértéke egy ki­logramm olajéval azonos, a mezőgazdaságnak ezek a melléktermékei több hőt adnak, mint a hazánkban bányászott szenek közül jó néhány. Az is szinte köztu­domású, hogy évente mind több gabonát termelő or­szágunkban jó, ha a kelet­kezett szalma egyharmadát tudja hasznosítani a mező- gazdaság. Évek óta sok szó esik a bioenergia hasznosításáról, hazánkban azonban néhány kuriózumként emlegetett példán kívül gyakorlati eredményeket nemigen tu­dunk felmutatni. Az or­szágban például most is legalább 200, többé-kevésbé kihasználatlan, eredetileg lucerna forrólevegős szárí­tására és a zöld növényből úgynevezett pellett készíté­sére épült üzem van. Ezek ki­válóan alkalmasak szalmá­ból vagy kukoricaszárból tü­zelésre alkalmas anyagot préselni, a termék előállítá­sára szolgáló, az olajjal történő szárítást is fölösle­gessé tévő technológiát ki­dolgozták az Energiagazdál­kodási Intézetben. „Tűzre- valót” azonban egyedül a Fejér megyei Mezőfalván gyártanak egykori szárító­üzemben. Pedig ezt a ter­méket székesfehérvári is­kolák fűtésére már évek óta eredményesen használják. A Szolnoki Mezőgép Vál­lalat nemrégiben érkezettel a melléktermékek energeti­kai hasznosítását szolgáló fejlesztő munka egy fontos állomásához: 1983 óta a Mezőgép Fejlesztő Intézet­tel közösen 12 mezőgazda- sági melléktermék esetében vizsgálták meg, hogy meny­nyi energiát tartalmaznak, elégetéskor mennyi salak keletkezik belőlük, égésük során mennyire szennyezik a környezetet. E munkával párhuzamosan egy francia és két nyugat-német gyárt­mányú, a ‘„hulladékból” brikettet préselő gépet is teszteltek, végül a Claas cég egyik konstrukcióját talál­ták — a szerzett tapasztala­tok szerinti módosítások után — hazai alkalmazásra és sorozatgyártásra alkal­masnak. A vezérgép, a prés „meg­találása” után az idei esz­tendő feladata a brikettké­szítéshez nékülözhetetlen többi (például szárító és csomagoló) berendezés so­rozatgyártásra való alkal­massá tétele és egy tapasz­talatgyűjtésre alkalmas re­ferenciaüzem kialakítása. A fejlesztő munkát az Ipari Minisztérium is támogatja pénzzel, így a jövő év ele­jére sorozatgyártásra érett technikai eszközöket ajánl­hatnak a szolnokiak vásár­lóiknak. A műszaki szakemberek munkájával azonban lépést kell tartaniuk a piackuta­tóknak, a gépek propagá­lóinak is. Mert a szalma­brikett hazánkban ma szin­te ismeretlen tüzelő. Keve­sen tudják például, hogy a kis térfogatúra préselt és megfelelően csomagolt szal­ma igen „tiszta” tüzelő­anyag, nem porlad szét és a hagyományos fánál és szénnél több helyet sem foglal. Szállítása, a felhasz­nálóhoz való eljuttatása so­rán sem kell különleges fel­adatot megoldani a forgal­mazásra vállalkozónak. A már meglévő szilárd tüze­lésű (szénnel vagy fával működő) berendezésekben az újfajta brikett minden műszaki változtatás nélkül elégethető. Valószínűleg nem is véletlen, hogy Dá­niában egész városrészek fűtését oldják meg mező- gazdasági hulladékokból préselt tüzelővel. A külföl­di példák azonban tovább­ra is csak irigylésre méltó­ak lesznek,, ha már most, a gépek kialakítása, a gyár­tásukra történő felkészülés időszakában nem teszik meg az első lépéseket a piac megnyeréséért. Persze felmerül a kérdés, hogy érdemes-e a mezőgaz­dasági hulladékok energeti­kai energiahasznosításával foglalkozni, erre éppen ma még pénzt is áldozni. Ma, amikor nem egy szakember az olaj jóval 10 dollár alatti hordónkénti árát sem tart­ja elképzelhetetlennek, fö­lösleges olajkészletekről és kereslet híján lezárt kutak­ról hallunk hírt. Ellenérvek vannak, az azonban biztos, hogy a szénhidrogének az eltüzelésnél sokkal neme­sebb célokra is alkalmasak — bármilyen alacsony is az áruk. És ami talán még en­nél is fontosabb: amíg ga­bonatermelés lesz, szalma, kukoricaszár is bőségesen akad. Ez az energiaforrás újratermelődik, míg az olaj és földgázkészletek minden­hol végesek. így aztán ha­sonló tervekkel való foglal­kozás nem lehet csak az ingadozó piaci konjunktúra szította szalmaláng. V. Szász József Koszorúzás a Lenin-szobornál Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 116. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepséget tartottak tegnap a szovjet állam és a Szovjet­unió Kommunista Pártja ala­pítójának, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő személyiségének budapesti szobránál, a Dózsa György úti Felvonulási téren. Az emlékmű talapzatán a fegy­veres testületek tagjai — ka­tonák, rendőrök és munkás­őrök — álltak díszőrséget. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, és a Budapesti Pártbizottság nevében Korom Mihály, a Központi Bizottság tagja és Jassó Mihály a Budapesti Pártbizottság titkára, a Mi­nisztertanács képviseletében Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter és dr. Markója Tmre igazságügy miniszter, a Szovjetunió .budapesti nagy- követsége részéről Borisz Sztukalin nagykövet, Vladlen Puntusz követtanácsos. Igor Mihejev, a pártbizottság tit­kára és Vlagyimir Zotov ez­redes, katonai és légügyi at­tasé helyezte el a megemlé­kezés és a hála virágait a szobor talapzatán. A Szak- szervezetek Országos Taná­csa képviseletében Ligeti László és Prieszol Olga, a SZOT alelnökei, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága ne­vében Szandtner Iván, a KB titkára és Kiss János, az If­júkommunista című lap fő- szerkesztője, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Or­szágos Elnöksége részéről Köpfl Lászlóné és Bocz Jó­zsef, az ügyvezető elnökség tagjai, a Fővárosi Tanács ne­vében Stadinger István el­nökhelyettes, valamint Var­ga Sándor, a Fővárosi Ta­nács pártbizottságának első titkára ko&zorúzott. Virággal borították a szo­bor talapzatát az MSZBT- tagesoportok, a fővárosi dol­gozók és fiatalok képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Munkaruhák Beloianniszhól Fennállásának 35. évfordu­lójához érkezett a Fejér megyei Beloiannisz köz­ség ruhaipari szövetkezete, melyet 1951-ben 23 görög emigráns alapított. A szövet­kezet ma már 200 dolgozót foglalkoztat, és fő profilja a munkaruha-készítés, melyből egy esztendő alatt 200 ezer darabot varrnak. Gyártanak hagyományos munkaruhákat, lemberdzsekeket, mellesnad­rágokat, s termékeik között megtalálhatók a pincérkabá­tok, orvosi nadrágok, férfi- és női köpenyek, valamint a tépőzáras overallok is. Megmunkálóközponlok Indiának Indiai megrendelésre két nagy teljesítményű szerszám­gép, úgynevezett megmunká­lóközpont gyártását fejezték be a Szerszámgépipari Mű­vek esztergomi marógépgyá­rában. A 40 millió forint ér­tékű, számítógépes számjegy- vezérlésű megmunkálóköz­pontokat az indiai állami vasút egyik gépgyárában sze­relik fel. Az esztergomi üzem most első ízben expor­tál Indiába. A nagy méretű megmun­kálóközpontok iránt egyéb­ként megélénkült a kereslet a külföldi piacokon. Kínába tavaly exportált először szer­számgépeket az esztergomi marógépgyár, s erre az évre újabb két ilyen nagy telje­sítményű berendezés gyártá­sára kapott megrendelést. Ezenkívül az NSZK-ba. a Szovjetunióba. Romániába és Csehszlovákiába szállítanak az idén megmunkálóközpon­tokat. A Mezőhéki Táncsics Tsz KA—HYB sertéstelepét 600-ról 1200 kocaféróhelyre bő­vítették. Így a régi keverőüzem már nem tudta ellátni a telepet, kénytelenek vol­tak a Gabonaforgalmi Vállalattól vásárolni a keveréktakarmányt. A keverő re­konstrukciója megváltoztatta a helyzetet, öneállátók lettek. Képünkön: a KA— HYB telep —nzs— A megyei párt vb napirendjén Számítástechnika, tudományos műhely Tegnap ülést tartott a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság. A testület jelentést vi­tatott meg a számítástechni­ka üzemi alkalmazásának megyei tapasztalatairól, ál­láspontja szerint a közép- és hosszútávú gazdaságpolitikai céljaink elérésének érdeké­ben elő kell segíteni a szá­mítástechnika társadalmi­gazdasági szerepének az ed­diginél erőteljesebb térhódí­tását. A megyében a 70-es évek­re tehető a számítástechnika alkalmazásának kezdete, je­lenleg az anyagi ágazatok üzemeinek 45 százalékában található valamilyen számí­tógép. A megyei székhelyű minisztériumi i.pari üzemek mindegyikében van számí­tógép, a közepes-nagy gépe­ket is ezekben használják. A számítástechnikai eszközök elterjedése a tanácsi ipar­ban mérsékelt, az ipari szö­vetkezetekben nagyon sze­rény mértékű. Elsősorban a kedvező ár miatt a megyében is a közepes-nagy és mini számítógépek alkalmazásával szemben a mikro számítógé­peket vásárolták. Meghatáro­zó típus a Commodore—64 házi használatra tervezett számítógép, mely erős korlá­tok figyelembe vételével döntően egyedi, munkahelyi feladatok elvégzésére alkal­mazható. Ma már gondot okoz, hogy a számítástechni­kai eszközök közül elsősor­ban a közepes-nagy számí­tógépek fizikai élettartamuk felső határán üzemelnek, er­kölcsi értéküket tekintve nemcsak nemzetközi, hanem hazai összehasonlításban is elavultnak számítanak. Az ipari üzemekben, a köz­lekedés, a vízágazat terüle­tén, egyes termelőszövetke­zetekben a hagyományos fel­dolgozások mellett megjelen­tek a különböző döntéseket segítő feldolgozások, műsza­ki számítások és a termelés irányításához közvetlenül kapcsolódó megoldások. Az utóbbi években eredménnyel járt a több helyen'hasznosít­ható számítógépes rendszerek kialakítása, bár a típus-prog­ramok, programcsomagok megjelenése és felhasználása még nem általános. A szá­mítástechnikai jellegű sta­tisztikai adatszolgáltatás mi­nősége is javításra vár. A feladatok között a testület megfogalmazta azt is, hogy az eredmények, a tények bi­zonyító erejével széles körű propagálásával a szemlélet megváltozását is elő kell se­gíteni, ugyanis nem mindig a pénz hiánya az akadálya a számítástechnika bevezeté­sének. A testület felkérte a szö­vetkezeti érdekképviseleti szerveket, hogy fordítsanak figyelmet a Zagyvarékasi Bé­ke Tsz-ben kifejlesztett komplett feldolgozásokra al­kalmazható mikrogépcsalád gyártási programjára, és te­rületükön támogassák a szá­mítástechnika alkalmazását. Ugyancsak felkérte a megyei tanácsot, hogy fejtsen ki ko­ordinációs tevékenységet a számítástechnika eddiginél hatékonyabb alkalmazása, a szakemberek oktatásának és képzésének toválbbfiej Időzíté­se érdekében. A megyei párt-végrehajtó­bizottság megtárgyalta a me­gyében működő tudományos műhelyek és felsőoktatási intézmények káderhelyzeté­ről készült jelentést. Az eredményeket nyugtázva fel­adatként határozta meg. hogy továbbra is segíteni kell az intenzív törekvések kibonta­koztatását a tudományos te­vékenység színvonalának emelésében. Fontos, hogy a gazdasági szükségletek és a kutató-fejlesztő munka össz­hangban legyen, továbbá mi­nél nagyobb számiban vál­lalkozzanak a fiatalok közül tudományos fokozatok meg­szerzésére. Valamennyi tudo­mányos műhelyben indokolt szorgalmazni a nyelvtanulást is. Apró cikkek jó áron Kezdeményezések a kis tételű export bűfítéséra A hazai termelő és külke­reskedelmi vállalatok évente mintegy 280 millió dollár bevételre tesznek szert ki­sebb tételek, apró cikkek külföldi értékesítésével. Ez az export a népgazdaság tő­kés kivitelének 6 százalékát adja. A Külkereskedelmi Minisz­térium értékelése szerint a külkereskedelmi vállalatok az utóbbi időben kezdemé­nyezőbbé válnak; mind több eladható új terméket kutat­nak fel, bővítik gyártópart­nereik körét, s többet tesz­nek a kis tételek, apró cik­kek értékesítéséért. A Transelektro a múlt év­ben mintegy öt százalékkal növelte ilyen exportját, amelyből 18 millió dolláros bevételre tett szert. Ebből ötmillió dollárt új termékek értékesítéséért kapott. A Kon- sumex mintegy 140 új termék eladását kezdte meg tavaly. 11,5 millió dollárral növelve a vállalat exportját. A Fe- runion egy esztendő alatt másfél millió dollár érték­ben adott el új termékeket. Több külkereskedelmi vál­lalat átfogó jelleggel fejlesz­ti tovább kis tételű export­ját. A Lignimpex 200 belföl­di vállalattal, szövetkezettel, illetve termelőszövetkezettel vette fel a kapcsolatot, és hozzálátott az exportképes termelés megszervezéséhez. Erre a célra három megyé­ben irodát is létrehoztak. A Monimpex a Konjunktúra és Piackutató Intézettel MONO- KOP néven közös vállalko­zást alapított, amely kizáró­lag kisebb mennyiségek ex­portjával foglalkozik. Megindult a „kukoricagtpezet” Az Alföld legdélibb megyé­jében, Csongrádban tegnap megindult a „kukoricagépe­zet”. A megye legnagyobb kukoricatermelő gazdaságá­ban, a Hódmezővásárhelyi Rákóczi Tsz-ben olyan nagy teljesítményű berendezéssel láttak munkához, amelyek­kel éjszaka is tudnak vetni. Cso.igrádban a gazdaságok mintegy 400 nagy teljesítmé­nyű kukoricavetőgéppel ren- i de keznek. amelyekkel — p kedvező időjárás esetén — 114 munkanap alatt a terve­zett 75 000 hektáron földbe tudják tenni a fontos takar­mánygabona magját. A ku­koricának a legjobb minősé­gű táblákat jelölték ki. Emel­lett a gazdaságok olyan pré­miumfeltételeket tűztek ki, amelyek az előírt technoló­gia pontos betartására ösz­tönzik a traktorosokat. Az értékesebb takarmány előállítására törekedve a gaz­daságok az idén kevesebb si­lókukoricát és több szemes kukoricát termeinek, mint tavaly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom